Új Kelet, 1995. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-15 / 190. szám

UJ KELET Gazdajegyzők (12. számú körzet) Kosán András Kosán András az idén nem enged a 48-ból, mivel ez év­ben a 48.-at tölti be. Tisza- becsen született, az általános iskoláit is itt végezte el. Középiskolába Vásárosna- ményba járt, ahol a reálgim­náziumban a heti hat tanítási napból egyet a mezőgaz­dasági gyakorlókertben töl­töttek el a diákok. A családi neveltetés sem volt idegen a mezőgazdaságtól, hiszen szü­lei számára is ez szolgált meg­élhetési forrásul. Az érettsé­git a Debreceni Agrártudo­mányi Egyetem követte. — Nem tartoztam az emi­nens diákok táborába — mondja Kosán András —, az egyetemen sok tárgyat feles­legesnek tartottam, mert el­vette az időt a számomra fontosabbnak ítélt szaktan- tárgyaktól. Államvizsga után a tiszakóródi Béke Tsz-ben kezdtem a gyakomokságot, ezt hamar fel kellett válta­nom a nagyobb felelősséggel. Három hónap után ugyanis jött a mély víz: a termelő- szövetkezet vezetősége kine­vezett főagronómusnak. Úgy gondolom, hogy a szakmából a legtöbbet és a tisztességes emberi magatartást az egyko­ri szövetkezeti elnökömtől, Lengyel Jóska bácsitól tanul­tam, tanulhattam. Egy volt osztálytársam hí­vására 1977-től a nyírbogáti Nyírgyep Társulás juhte- nyésztési szaktanácsadója let­tem. Kialakítottunk egy olyan törzstenyészetet, ahonnan a téesz kiváló tenyészállományt tudott értékesíteni. 1979. július 1-jétől a milo- tai téesz hívására elvállaltam a főagronómusi állást. Itt né­hány emberrel konfliktusba kerülve, a rövidebbet húzva, ám az okosabbat választva újabb költözés következett, amely immár véglegesnek bizonyult, hiszen családom­mal azóta is Penyigén élünk. Az időben haladva, 1985- től a Taurina Agrárfejlesztő Közös Vállalat szaktanács- adója, majd a hús- és tejága­zat képviselője lettem. 1989- től folyamatosan, a szemem láttára ment tönkre az a te- nyészállomány, amelyet a té- eszekben dolgozó, megszál­lott állattenyésztőkkel alakí­tottunk ki. Nemcsak az állo­mány ment tönkre, hanem azok az építmények és esz­közök is, amelynek mostaná­ig igencsak üzemelniük kel­lene! Kör- z e t e m adottsága­it ismerve, gazda­jegyző- ként azon leszek, hogy kor- szerű technoló­giák meg­teremtésé­vel és al­kalmazá­sával új­ból jó mi­tt ő s é g e t produkál­hasson e hagyomá­nyosan ál- Iattartó tájegység. A különböző mezőgazdasági támogatások ehhez nélkülöz­hetetlenek. Nagyon fontosnak tartom, hogy a gyepet ne fogják művelésbe, ne kerüljön sor további föltúrásokra. Az it­teni embereknek a szarvas- marha, a juh tartása jelent­het jövedelemforrást. Nem kell tejet fejniük, kiváló húsmarhák tenyésztését kel­lene elkezdeni. A gyepet pedig félintenzív módon hasznosítani, például szar- vaskereppel, amely külföl­dön korlátlan mennyiségben eladható vetőmagként is. Az emberek többsége a jószágtartással kapcsolato­san érdeklődik tőlem a faj­tákról, a támogatási lehető­ségekről, de telepítésekkel is megkerestek már. Elsősor­ban almában és dióban gon­dolkodnak a termelők. Meg­gondolandó, az utóbbi cse­mete darabja 6—700 forint jelenleg, s ez lényegesen később hozza a hasznot. Nehéz feladat a mai állapo­tokban a vagyonvédelem megszervezése, pedig szük­séges, mert a varjak mellett szeretik mások is „csapatos­tól” ellepni a diófákat. A gazdajegyző idei gazda­sága: kukorica, kevés napra­forgó és zab, valamint bérelt almás, amelyhez most „gyártják” a szükséges láda­mennyiséget. A tíz települé­sen megfelelő fogadtatásban részesült; mint gazdajegyző igyekszik úgy dolgozni, hogy a „szolgálatnak” minősített munkakör valódi tartalmat kapjon. Fogadóóráit a követ­kező heti ütemezés szerint tartja: hétfőn 8-tól 11-ig Túristvándi, 11-től 14-ig Szatmárcseke, 14-től 17-ig Tiszakóród, kedden 8-tól 11- ig Kölese, 11-től 14-ig Son­kád, 14-től 17-ig Uszka, Magosliget, szerdán megyei értekezletek, csütörtökön 8- tól 11-ig Tiszabecs, 11-től 14-ig Milota, 14-től 17-ig Tiszacsécse. Kosán András 1971-től családos, felesége könyvelő, mindkét fiúk főiskolás a me­gyeszékhelyen, a nagyobbik apja nyomdokaiba lépve szintén a mezőgazdaságot vá­lasztotta életpályául, míg a ki­sebbiknek más a „számítása”: számítástechnika—technika szakon tanul tovább a tanár­képzőn. Lcfler György Megyénk életéből 1995. augusztus 15., kedd Újabb száz munkahely A hallássérültek Esztergomban Aszeptikus üzem Vaján Vasárnap ismét nagy rendez­vény helyszíne volt Vaja. Ekkor adták át ünnepélyes keretek kö­zött a Vajai Zöldség Gyümölcs Kft. aszeptikus sűrítményké­szítő részlegét. Az avatóbe­szédet dr. Baja Ferenc környe­zetvédelmi és területfejlesztési miniszter mondta, aki beszédé­ben a következőket hangsú­lyozta: — Évekkel ezelőtt három fő­vel indult a kft. működése, és akkor éves termelése a húszmil­liót sem érte el. Dinamikus fejlődésnek indult azonban a cég, mert mára már közel há­romszáz dolgozója van, és az éves termelése megközelíti a nyolcszázmilliót. A vajai üze­met kezdetben bérelte a vállal­kozás, mára azonban már Ba­logh Gyula az ingatlan tulajdo­nosa. Ez a konzervüzem a kör­nyék egyetlen olyan termelő- egysége, amelyik a mai naptól aszeptikus sűrítménykészítésre alkalmas. Ezzel nemcsak újabb száz fő alkalmazására nyílik lehetőség, hanem megduplázó­dik az eddigi termelés, nyolc hónapra nyúlik az üzemidő. A magyar társadalom stabilitásá­hoz is hozzájárul ezzel a kft., mert a mezőgazdasági terme­lőknek fontos piacot biztosít. Nemcsak önmagában érték te­hát a részleg, hanem agrárfunk­ciója miatt piacteremtő, nemzeti jövedelemtermelő érték is. Az avatóbeszédet követően a minszter úr átvágta a nem­zeti színű szalagot, és ezzel a jelenlévő dolgozóknak átadta a sűrítménykészítőt. A vendé­geket az üzemben Csiszár György mérnök kalauzolta, és közben rövid szakmai bemu­tatást tartott, amelyben többek között elmondta: — Azért aszeptikus a feldol­gozórészleg elnevezése, mert az olasz Manzini típusú beren­dezéssel teljesen csíramente­sen, steril körülmények között történik a sűrítmények készí­tése. Ezzel a techológiával tar­tósítószer nélkül több évig el­tarthatok a készítmények. A besűrítés ötven fokon történik, mert ezzel a feldolgozott nyersanyagok beltartalmi érté­Talan itt dőlt el... kei nagyon kis mértékben csök­kennek. Nitrogén védőgáz alatt, levegőtől lezárva töltik a sűrít­ményeket speciális zsákokba. Mivel a gyártás folyamán a vi­zet kinyerik a sűrítményekből, szobahőmérsékle- ten nem károsodnak, szállí- tási költségei kisebbek, tömegétkez­tetésre többszörös hí-gítással al­kalmasak. Mindenféle zöldség, gyümölcs feldolgozására alkal­mas az új gépsor, de egyelőre csak meggy, paradicsom, alma. sárgarépa kerül a feldolgozó­szalagokra. Ezeket a termékeket elsősorban nyugatra és Japán­ba szállítják, de a termék iránti igen nagy érdeklődés miatt a pi­acok bővítésén is dol-goznak. Aradi Balogh Attila Ünnepi közgyűlés A Szabolcs-Szatmár-Be- reg Megyei Közgyűlés 1995. augusztus 18-án, pén­teken 11 órakor tartja ünne­pi ülését a Megyeháza dísz­termében. A rendhagyó közgyűlést a Vajai Kuruc Tárogató Együttes műsora nyitja meg, majd a Himnusz és szavalat elhangzása után kezdődik az ünnepi megem­lékezés. amin dr. Kállay Kristóf, a Máltai Lovagrend Szentszéki Nagykövete mond köszöntőt. A me­gyénkbe véglegesen haza­költözött nagykövet szavai után kerül sor a megyei dí­jak átadására, s az ünnepi közgyűlést a Szózat fel­csendülő hangjai zárják. Augusztus 20-án, 10.45- kor kezdődik a Szent István- napi ünnepi megemlékezés a nyíregyháza—sóstói Múze­umfaluban. A félnapos ren­dezvényt Nagy Csaba tároga­tóművész szólója nyitja meg, majd a harangszó és a Him­nusz után Hetey László szín­művész, a Móricz Zsigmond Színház tagjának tolmácso­lásában lesz hallható Vörös­marty Mihály Hymnus című költeménye. A szavalatot Béres Ferenc énekművész Ah, hol vagy, magyarok Tündöklő csillaga! című előadása követi. A műsorve­zető Rapcsányi László, a Ma­gyar Rádió főszerkesztő- főmunkatársa lesz. A vendégek az új üzemben Tőzsdei hírek • ✓ Az Egis árfolyama tovább emelkedik! A múlt héten a Budapesti Értéktőzsdén tovább emelke­dett az Egis részvényének az árfolyama. Az előző hét óriás­kötése után — az ÁPV Rt. el­adta teljes tulajdonrészét — megindult az árfolyam, és pén­teken már 2900 forint fölötti árfolyamon is kereskedtek a papírral. A hét másik sztárpa­pírja az Agimpex részvénye. Ritkán látható, élénk forgalmat produkált a papír, folyamato­san emelkedő árfolyam mel­lett, és 15 800 forintos áron zárta a hetet. A Soproni Sör­gyár árfolyama is lassan, de emelkedik. Már 2260 forinton is keresik a papírt, igaz, hogy nem nagy forgalom mellett. A Goldsun részvénye is elmoz­dult a mélypontról, és a hét ele­ji 400 forintos árfolyam pén­tekre már 460 forintig emelke­dett. Az a befektető, aki mert és időben fektetett be a papír­ba, az egy hét alatt 15 százalé­kos hozamot könyvelhetett el. A Pannon Váltó folyamatos kereslet mellett stabilan tartot­ta 640 forintos árfolyamát. A Pannonplast papírja úgy lát­szott, hogy eléri az 1400 forin­tos árat, de továbbra is csak 1370 forinton forog a részvény. Nem változott az Inter-Eu- rópa Bank árfolyama, tovább­ra is 10 250 forinton keresik, a Fotex részvényeiért is csak 172 forintot adnak, és a Balaton Füszért is csak 3500 forinton kelendő. A Prímagáz papírjai­nak árfolyama 3350 forinton látszik stabilizálódni. A csütörtökön bevezetett OTP papírok árfolyama vi­szont sokak csalódására nem érte el a kibocsátási árat, és már 1100 forintért is volt el­adó a papírra. A kárpótlási jegy a 221-228 forintos sávban mozgott. A diszkont kincstárjegyek aukcióján érdekes tendencia mutatkozik. A 6 hónapos auk­ción emelkedett a hozam, és nem fogyott el a felkínált meny- nyiség, míg a 3 hónapos aukci­ón ismét csökkent az elérhető hozam és nőtt a kereslet. A kisbefektetők körében rö­vid és középtávon továbbra is a Magyar Államkötvény a leg­biztonságosabb, legjövedelme­zőbb és a legnépszerűbb papír. BU-KÉ Bróker Kft. Szombaton ötven hallássé­rült kirándult Esztergomba, hogy megtekintse a székesegy­ház nevezetességeit és ismer­kedjék a Dunakanyar látniva­lóival. A résztvevők vala­mennyien először jártak itt, nagy érdeklődéssel és áhítattal léptek a hatalmas templomba. Sajnos nem jutott mindenre idő, az idősebbek a kincstár gazdagságát csodálták meg, a fiatalok pedig felkapaszkodtak a majd félezer lépcsőfokon a kupolába, hogy a város, a Duna és túlpartján a szlovákiai táj látványában gyönyörködjenek a körbenfutó keskeny, karban­tartó vasjárdáról. A közös ebéd és vacsora kellemessé tették az együtt töltött órákat. A kirán­duláshoz a megyei szervezet a START vállalat autóbuszát kapta kölcsön, amelyért a résztvevők köszönetét is tol­mácsolom. —tamás— Kisfröccs A vakmerő ember Na, egészségére... Hogy láttam-e a tévében a tengerészt, aki körülvitorlázta a földet? Láttam hát. Azt mondja, hogy ez egy igazi vakmerő ember ? Hát az, bizto­san. Meg aztán az is az volt, aki valahonnan, már nem is tu­dom. honnan, sárkányrepü­lővel indult el Hollywoodba. Micsoda vakmerőség, uram, gondolja el, sárkányrepülővel! Mit mond? Hogy Schirilla is az volt? Az hát! Szerintem min­denki vakmerő, aki olyasmire vállalkozik, ami meghaladja a maga meg az én képzeletemet. Hogy miket tudnak kitalál­ni... Olvasta vagy látta a Tar- zant? No, ugye, ahogy az len­gett egyik fáról a másikra... Meg azok, akik a derekukra kötnek egy kötelet, és iszonya­tos magasból leugranak a mélybe, hogy a kötél vissza­rántsa őket... Hát, tudja, én ezer kisfröccsért sem vállalnám az ilyesmit. Nem félek én, de ami marhaság, az marhaság. Minek kockáztatni? Az a kötél is elszakadhat egyszer. Hanem, tudja, ki a legbát­rabb ember a világon? Ugye, nem is sejti. Hát az én ked­ves szomszédom. Honnan, honnan nem, én nem tudom, de összegyűjtött vagy száz­ezerforintot, azt mondja, jó lesz a temetésére, ne okozzon gondot másoknak. Na, rend­ben van, jó lesz, így kell azt csinálni, ha van honnan pénzt gyűjteni. És képzelje el ennek az embernek a vak­merőségét. Fogta a pénzét, és betette a bankba. Melyik­be, melyikbe, nem mindegy? Látja, ez egy merész ember, azt mondom én. Vagy csak nem olvas újságokat. Na, isten isten... (dámi)

Next

/
Thumbnails
Contents