Új Kelet, 1995. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-15 / 190. szám

Külföld 4 1995. augusztus 15., kedd Orosz ultimatum a csecseneknek A grozniji béketárgyalá­son részt vevő orosz küldött­ség választ vár a csecsen féltől a vasárnap átadott, ul­timátum jellegű felhívására. Az orosz fél álláspontja sze­rint addig nem célszerű foly­tatni a politikai és gazdasági kérdések tárgyalását, amíg a csecsen fél nem teljesíti a katonai megállapodásból rá háruló kötelezettségeket. Vjacseszlav Mihajlov nemzetiségügyi miniszter, az orosz kormányküldöttség vezetője és Anatolij Kulikov belügyminiszter vasárnap felszólította a csecsen oldalt, hogy hajtsa végre a leszere­lésre vonatkozó előírásokat, különben az orosz fél kény­telen lesz egyoldalú lépése­ket tenni, azaz erővel fegy- verzi le a csecsen alakulato­kat. A miniszterek követel­ték, hogy a csecsen küldött­ség adja át az orosz hadifog­lyok és erővel feltartóztatott személyek neveit tartalmazó teljes listát és az utakon, mezőkön elhelyzett aknák helyeit pontosan megjelölő térképeket. Vjacseszlav Mihajlov felhív­ta a figyelmet a katonai meg­állapodás szellemét és be­tűjét is súlyosan sértő csecsen rendeletekre. A Dzsohar Du- dajev csecsen elnökhöz hű vé­delmi tanács július 31-én ho­zott határozata és Dudajev au­gusztus 2-i rendelete gyakor­latilag hatálytalanította a meg­állapodást, mivel a leszerelés megtagadására szólítja fel a csecsen alakulatokat. Dudajev rendeletében megerősítette, hogy Csecsenföld szuverén és független állam volt, s az is marad. Egyúttal visszautasítot­ta a bugyonnovszki drámáért felelős csecsen terroristák, Samil Baszajev és társainak kiadását. Anatolij Kulikov vasárnapi nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy minden csecsen alakulat­nak, köztük Dudajev ellenzé­kének is le kell adnia fegyve­reit. Közölte, hogy a katonai megállapodás értelmében az észak-kaukázusi köztársaság­ban csak az igazságügyi szer­vek rendelkezhetnek meghatá­rozott számú (800 darab) lőfegyverrel. Csecsenföldön az elmúlt nap 23-szor érte támadás a szövetségi erők állásait. Va­sárnap éjjel egyedül Groz- nijban a csecsen harcosok ki­lencszer nyitottak tüzet az orosz alakulatokra. A lövöl­dözések következtében az orosz belügyi erők két tagja életét vesztette, hatan meg­sebesültek. Hétfőn délelőtt a grozniji EBESZ-misszió épületében Anatolij Romanov altábor­nagy, a Csecsenföldön állo­másozó szövetségi erők főparancsnoka és Aszlan Maszhadov csecsen vezérka­ri főnök folytatta az egyez­tetést a leszerelés kérdései­ben. Maszhadovnak a vasár­nap átadott orosz javaslatok­ra kell választ adnia. Az orosz belügyi erők parancsnokságának sajtó- szolgálata hétfőn arról tájé­koztatott, hogy a Dzsohar Dudajev csecsen elnökhöz hű katonai parancsnokok olyan értelmű figyelmezte­tést kaptak, amely szerint ha­marosan újrakezdődhet a háborít. Tudósítói jelentés Dubrovnikből Nem hagyjak magukra férjeiket az asszonyok UJ KELET Mi lesz veled, Nemzeti Gárda? A boszniai szerb csapatok horvát értékelések szerint Dubrovnik körzetének löveté- sével próbálnak visszavágni a boszniai kormányerők támadá­saiért. Az MTI tudósítója eljutha­tott a Dubrovnik határáig, Slanóig, ahonnan a horvátok már visszafordítják a gépkocsi­kat. Itt helyi lakosok elmond­ták, hogy a szerbek a legkülön­félébb tüzérségi eszközöket vetik be. Hétfőn is még ér­vényben van az általános ve­szélyhelyzet megjelölésére szolgáló riadó. A boszniai szer- bek gyújtóbombát is használ­tak. Erdőtüzek miatt veszély fenyegeti a híres dubrovniki ar­borétumot. A konavljai erdők lángban állnak, s helikop­terekről próbálják eloltani a tüzeket. A dubrovnikiak az egész hét végét a pincékben töltötték. Mint mondják, ez a támadás rosszabb volt az 1991- es szerb tüzérségi támadások­nál is. Horvát közlés szerint azon­ban hétfő hajnalra alábbha­gyott a tüzérségi tevékenység, Alija Izetbegovic boszniai elnök elutasított minden olyan tervet, amely a Kelet-Bosz- niában lévő gorazdei védett övezet szerb kézre való átadá­sát irányozná elő — jelentette az AFP és a Reuter. Értesülé­sek szerint Gorazde Szaraje­vóért való cseréje az új ame­rikai javaslatok részét képe­zik. A szarajevói televíziónak vasárnap este adott nyilatkoza­tában Izetbegovic beszámolt és a zágrábi rádió szerint csak szórványosan csapódnak be gránátok Dubrovnik mögöttes területeire. A tűzoltóság meg­fékezte az erdőtüzeket is -— mondta be a rádió. Miomir Zuzul horvát ENSZ- képviselő a zágrábi televízió vasárnap esti politikai műsorá­ban hangoztatta, hogy Horvát­országot nemcsak tájékoztat­ják a Boszniával kapcsolatos nemzetközi kezdeményezé­sekről, hanem be is vonják a véleménycserékbe. Zuzul sze­rint ez azoknak a határozott horvát akcióknak tudható be, amelyeket nemcsak Horvátor­szágban, hanem Boszniában is folytattak, s amelyek megvál­toztatták a térség erőviszo­nyait. Zuzul arra utalt, hogy a múlt szerdán lezárult horvát hadművelet eredményeként felszabadult az évekig blokád alatt tartott bihaci katlan, s az északnyugat-boszniai beéke­lődésnél találkoztak a horvát erők és a boszniai kormánycsa­patok. A boszniai kormánycsapatok hétfő reggel a szerbek arról, hogy Gorazde kérdéséről telefonbeszélgetést folytatott Al Gore-ral, az Egyesült Álla­mok alelnökével. „Közöltem vele, hogy még akkor sem ad­juk fel Gorazdét, ha további tizenöt éven át kell háborúz­nunk” — hangoztatta a szara­jevói tévé esti adásában a bos- nyák elnök. Izetbegovic szerint Al Gore a telefonbeszélgetés során hangsúlyozta, hogy az ameri­kai kezdeményezés minden­ellenőrizte közép-boszniai Donji Vakufnál folytatják tá­madásukat. A közép-boszniai településnél megpróbálnak el­jutni Bugojnóig. Ha ez sikerül­ne, akkor hadászatilag fontos útvonalat tudnának megszerez­ni. A támadásról beszámolt a boszniai rádió is, de részlete­ket nem közölt. Greg Thomson szarajevói ENSZ-szóvivő még vasárnap esti nyilatkozata sze­rint nem lehet megállapítani, hogy a boszniai erők bejutot­tak-e Donji Vakufba. Mind­amellett nem lehetnek messze a várostól — mondta. Horvát­országi jelentések szerint a boszniai szerb erőket szemlá­tomást nem erősítik a kra- jinából elmenekült szerbek. Utóbbiak körében hatalmas til­takozási hullám alakult ki, amikor megtudták, hogy a belgrádi kormány lezárta a hadköteles férfiak előtt a bosz­niai—szerbiai határt. Az asszonyok nem hajlandók hát­rahagyni férjeiket, s mintegy húszkilométeres sor alakult ki Raca határátkelőnél, összesen 25 ezer emberről lehet szó. képpen Bosznia-Hercegovina szuverenitásán és integritásán fog alapulni, a köztársaság nemzetközileg elismert határai között. A Kelet-Boszniában lévő három muzulmán beékelődés közül csupán Gorazde maradt bosnyák ellenőrzés alatt. Az ugyancsak védett övezetté nyilvánított Zepát és Srebre- nicát a boszniai szerbek júli­usban foglalták el. Végóráit éli az ukrán Nem­zeti Gárda, amelyet még 1991- ben, közvetlenül az ország füg­getlenségének kinyilvánítása után hoztak létre nagy dicső­séggel. Az új katonai elittes­tület nem találta meg a helyét az ukrán fegyveres erők rend­szerében, amely a kezdeti el­képzelésekkel szemben a régi szovjet minta alapján épül fel. A gárda ma valósággal a túl­élésért küzd: négy év alatt szin­te minden érdeklődés elveszett a közel 25 ezer fős alakulat fenntartása iránt. A testület az ukrán fegyveres erők csökevé- nyévé vált, nincsen önálló fel­adata, és — mint írja friss elemzésében a Vszeukrainsz- kije Vedomosztyi című lap — már ma is csak a tehetetlensé­gi mozgás tartja életben, sem­mint az objektív szükségszerű­ség. A gárdát a Legfelsőbb Ta­nács állította fel a független­ség kimondásának örömmá­morában. A testület létrehozá­sának eredeti célja az volt, hogy a parlament rendelkezé­sére álljon egy olyan önálló fegyveres alakulat, amely el­lensúlyt képezhet az akkor még az ország területén állo­másozó orosz csapatokkal szemben. A Nemzeti Gárda meglepően rövid idő alatt fel­állt: az alakulat nem szenve­dett hiányt sem személyi állo­mányban, sem épületekben, sem harci-technikai eszközök­ben. A fegyveres erők többi része azonban szintén a vártnál sok­kal gyorsabban megalakult. Az Honfoglalási lovas emléktúra A honfoglalás 1100. év­fordulója alkalmából Ma­gyarországról két csoport is lovas emléktúrát szervezett az ősök vándorló útvonalán. Az egyik lovascsapat ez év májusa óta halad Ufából Budapest felé. A másik túra (a Magyar Forrás Alapít­vány szervezésében) csak 1996-ban indul, de ennek az előkészítő expedíciója már útra kelt, s augusztus 6-án Dnyepropetrovszkban talál­kozott is a most vonuló lo­vascsapattal — közölte az MTI-vel a Magyar Forrás Alapítvány. A lovasok, továbbhalad­va a Volga mentén, augusz­tus 11-én érkeztek a Káma folyóhoz, ahol helyi törté­nészek segítségével keresik a magyar emlékeket. Meg­találták a Káma folyó part­ján lévő „Madgyar” nevű települést, ahol sok érdekes információt gyűjtöttek. Ta­tárföldön több feltárt teme­tőről pontos leírás készült. Felkeresték azokat a mocsa­rakat is, amiket a tatár tu­dósok legújabb kutatásainak eredményei alapján a csoda­szarvas-legendából ismert Meotisz-mocsarakkal vél­nek azonosnak. 1996-ban Magna Hun­gária Múzeum nyílik Na- berezsnije Cselniben, a Káma folyó partján. önálló Ukrajna a nemzeti had­sereget nem új állomány tobor­zásával, hanem a régi átalakí­tásával hozta létre. A régi erő­szakszervezetek megmaradtak és lényegében megtartották korábbi funkcióikat. A körvo­nalazódó struktúrából az új gárda egyre inkább kiszorult. A Nemzeti Gárda elvileg az Amerikai Egyesült Államok hasonló nevű testületének min­tájára jött létre, s hosszabb tá­von a tengerentúliéhoz hason­ló feladatokat szántak neki. Csakhogy az ukrán fegyveres erők munkamegosztásában a tengeri határvédelem, a külön­leges esetekben való belső rendteremtés, valamint sok más feladat a szovjet időkből megmaradt egyes, testületek, a hadsereg, a Belügyminiszté­rium, a határőrség, a biztonsá­gi szolgálat hatáskörébe tar­tozik. A Nemzeti Gárda vegyes összetételű állománya nem igazán állta meg a helyét már az első erőpróbán sem, 1992- ben, amikor a moldovai Dnyeszter Menti Köztársaság körül folyó harcok miatt átdob­ták őket az ukrán—moldovai határra. A gárda még nem szo­kott össze, hiszen egykori rendőrökből, pilótákból, harc- kocsizókból, sőt tengerészek­ből verbuválódott. Idén július­ban, Volodimir pátriárka te­metésén a rend fenntartására már ki sem rendelték a gárda tagjait, helyettük a Berkut sok­kal felkészültebb különleges rendőri egységei vonultak fel. A Nemzeti Gárdának egyet­len tényleges funkciója ma­radt: a főváros nagykövetsége­inek védelme, időnként járőrö­zés. A négy évvel ezelőtt pom­pa közepette felállított elitala­kulat katonáinak ezenkívül manapság olyan feladatok jut­nak, mint a képzőművészeti múzeum területén levő szemét elhordása, sőt az utcák tisztán tartása. A gárda sorsa kétféleképpen alakulhat. Vagy meghatároz­nak neki egy önálló feladatot, amely indokolttá teszi létezé­sét, vagy pedig megszűnik lé­tezni. Előbbi csak mint lehe­tőség áll fenn, ugyanis sem a Védelmi, sem a Belügyminisz­térium vezetői nem hajlandók átengedni semmilyen hatalmat a kezükből. Utóbbi verzió rá­adásul több milliárd karbova- nyec kiadást takarítana meg az állam számára. Az ukrán Nemzeti Gárda to­vább élésének az sem kedvez, hogy a testület közvetlenül a parlamentnek, és nem Kucsma elnöknek van alárendelve. A törvényhozó hatalomnak pedig egyszerűen nincsen pénze a gárda fenntartására. Leonyid Kucsma nemrégiben rendele­tet hozott, amely a fegyveres erők kötelékébe tartozók pénz­ügyi ellátmányának növelését irányozza elő. A gárda tagjai­nak erre égető szükségük len­ne, hiszen őket még a fegyve­res erők többi részénél is na­gyobb mértékben sújtja a la­káshiány. Kucsma azonban a rendeletből hogy, hogy nem, kifelejtette a Nemzeti Gárda személyi állományát. innen — onnan TT Bern — Földcsuszamlás tette járhatatlanná hétfőre vir­radóra Svájcban a Genf felé vezető N9-es autópályát Villeneuve település közelében. Szakértők szerint csaknem 30 000 köbméter sár és kőtörmelék zúdult a hegyoldalról az útra. amely várhatóan több napig le lesz zárva a forga­lom elől — jelenti az AFP. A svájci rendőrség közlése sze­rint az autópálya mintegy 150 méteres szakászán 3—4 mé­teres magasságban áll a sár. A földcsuszamlás két gépko­csit megrongált, míg egy harmadikat lesodort a hegyről. Három ember könnyebb sérüléseket szenvedett. ^ Szrinagar/Iszlámábád — Újdelhibe szállítják annak a norvég fiatalembernek a holttestét, akit kasmíri szélsőségesek gyilkoltak meg egy hónapos fogva tartás után. A 27 esztendős Hans-Christian Ostro lefejezett és megkötözött holttestét va­sárnap találták meg egy autóúton Dzsammu és Kasmír tarto­mány nyári fővárosától, Szrinagartól 60 kilométerre keletre. A meggyilkolt férfi mellett a muzulmán Al-Faran szervezet üzenetet hagyott, amelyben azzal fenyegetőzik, hogy két na­pon belül kivégzi a fogságában lévő további négy nyugati — egy amerikai, egy német és két brit — túszt is, ha az indiai hatóságok nem nem engednek szabadon 15 bebörtönzött kas­míri lázadót. Naraszimha Rao indiai kormányfő utasította kor­mányát, hogy fokozza a túszok kiszabadítására tett erő­feszítéseit. Benazir Bhutto pakisztáni kormányfő elítélte a nor­vég fiatalember „kivégzését”, kijelentvén: Iszlámábád ennek ellenére is támogatni fogja az indiai hatalom ellen harcoló kasmíriakat. S' Bonn — A Szarajevóból két hete drámai mentőakcióval kihozott és orvosi kezelésre Németországba szállított 14 esztendős bosnyák kislányon újabb májátültetést hajtottak végre. Mint a göttingai egyetemi klinika orvosai hétfőn kö­zölték, Ajla szervezete nem fogadta be az első beültetett idegen májat. A vasárnapra virradó éjjel végrehajtott műtét eredményességéről egyelőre a kezelőorvosok nem tudtak nyilatkozni. Ajla súlyos sárgaságban szenved, amely máj­zsugort idézett elő. ÍT Bonn — Hétfőre virradóra tűz ütött ki az alsó- szászországi Lingen vegyi gyárának lőgyapotraktárában. A lőszergyártáshoz szükséges alapanyagot tartalmazó hordók felrobbantak, a közeli házak ablakai a nagy melegtől szét­pattantak, a műanyag redőnyök megolvadtak, a gyár fölött fekete füstfelhő gomolygott. Az égő raktár csak a kisebbik veszély volt: a kivonuló 200 tűzoltónak sikerült megakadá­lyoznia, hogy a lángok átterjedjenek egy második, nagyobb raktárra, valamint a gyártóüzemre, aminek beláthatatlan következményei lettek volna. Gorazde muzulmán kézen marad

Next

/
Thumbnails
Contents