Új Kelet, 1995. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-15 / 190. szám

^ 1995. augusztus 15., kedd

nemzetközi .

Belföld-külföld

Pokolgép robbant Karlócán

Ismeretlen tettesek hétfőn a szerémségi Karlócán robbanószerkezetet dobtak az egyik horvát család házára. A robbanástól az épület, a kapu és-a garázs megrongálódott, de szerencsére senki sem sebesült meg. Az esetleges újabb támadástól tartva a névtelenséget kérő család tagjai elmondták: vasárnap egy ismeretlen telefonáló „usztasának” nevezte őket, majd felajánlott nekik egy csereházat a krajinai Korenicában.

Tájfun Hongkong felett

Hat ember halálát okozta vasárnap egy tájfun Kína déli részén és Hongkongban. A forgószél miatt keletkezett fölcsu- szamlásokban három személy eltűnt, utánuk még kutatnak a mentőalakulatok — jelentette helyi forrásokra hivatkozva az AFP. Hongkong északi részén egy 16 éves diák halálát okozta forgószél, míg Kína déli vidékein, Sencsen, Hujcsou és Sanvej körzetében öten vesztették életüket, 27-en pedig megsebesültek. Három embert — egy amerikait, egy indiait és egy helyi lakost — Hongkong déli részén temetett maga alá a sár. Felkutatásukon száz fős mentőalakulat dolgozik.

Csehországban a menekültek

Csehország kész befogadni több száz horvátországi menekültet — közölte Tomas Haisman, a cseh belügyminisztérium menekültügyi főosztályának vezetője a Lidové Noviny című prágai lapnak nyilatkozva. Ha a horvátországi szerbek élnek a lehetőséggel, a minisztérium kész nemcsak úgynevezett humanitárius központokban letelepíteni őket, hanem más lehetőségeket is hajlandó felajánlani. A nevezett központokban jelenleg 790 — főként boszniai muzulmán — menekült lakik — fejtette ki Haisman a CTK hétfői jelentése szerint. A Cseh Köztársaság eddig 6500 menekültet fogadott be. A legtöbb boszniai állampolgár 1993- ban érkezett az országba.

Ausztrál vélemény Japánról

Paul Keating ausztrál miniszterelnök hétfőn az ABC ausztrál rádiónak adott interjújában kijelentette: Japánnak be kellene vallania az igazságot második világháborús szerepével kapcsolatban — közölte a Reuter. Keating szerint Murajama Tomiicsi japán miniszterelnöknek keddi, a II. világháború végéről megemlékező ünnepi beszédében be kellene ismernie, hogy „a háborús politika nagyon sokba került az országnak, rossz hatással volt Japán és szomszédai viszonyára; ezért saját érdekében, saját nemzete érdekében ki kellene fejeznie sajnálatát.”

Jeruzsálem 3000fesztivál

Az Európai Unió képviselői közölték az izraeli külügyminisztérium illetékeseivel, hogy nem hajlandók anyagilag támogatni a „Jeruzsálem 3000” fesztivált, amellyel azt ünnepelnék meg, hogy a várost 3000 évvel ezelőtt tették meg a zsidó királyság fővárosává — jelentette hétfőn az AFP diplomáciai forrásokra hivatkozva. Az Európai Unió nem támogathatja a fesztivált, mert ezt úgy lehetne értelmezni, mintha támogatnák Izraelnek a szent várossal kapcsolatos igényeit. Űzi Baram idegenforgalmi miniszter vasárnap válaszul biztosította az Európai Unió képviselőit, hogy Izrael „univerzális jelleget” kíván kölcsönözni a fesztiválnak, és minden vallási felekezet részvételére számít.

Orosz álláspont a szankciókról

Az orosz külügyminisztérium megérti az alsóház ama érzelmeit, amelyektől vezéreltetve a képviselők szombaton döntést hoztak a Jugoszláviát sújtó nemzetközi büntető- intézkedések egyoldalú feloldásáról és a Horvátország elleni szankciók elrendeléséről. A külügyminisztérium nem veti el az egyoldalú lépések lehetőségét, de egyelőre úgy véli, hogy nincs rájuk szükség — jelentette ki hétfőn a külügyminisztérium magas rangú munkatársa az Interfaxnak nyilatkozva. Az orosz álláspont szerint mindamellett a büntetőintézkedések megszüntetésének nem egyoldalú, hanem kollektív döntés eredményének kell lennie, mivel „ez a lépés csak ebben az esetben lesz hatékony és reális”. A Horvátország elleni szankciók kérdésében hasonló véleményt fejtett ki.

Kazah urán Líbiának?

Kazah külügyi források hétfőn cáfolták, hogy a közép-ázsiai köztársaság urániumot adna el Líbiának. Az urániumeldásról szóló hírt a Jana líbiai hírügynökség jelentette a múlt szerdán, cáfolatát az Interfax tette közzé. — Semmiféle szerződésünk nincs Líbiával urániumkoncentrátum vagy dúsított uránium eladásáról —jelentette ki Bulat Nur gáti kazah külügyminiszter-helyettes. Líbia nem kereste meg Kazahsztánt urániumvásárlási szándékával, ennél fogva Almati és Tripoli soha nem is vitathatta meg ezt a kérdést — tette hozzá az AFP szerint a kazah külügyi illetékes.

Családi tragédia a Dunán

Még mindig nem találták meg annak a férfinak a holttestét, aki feleségével és édesanyjával együtt fulladt a Dunába szombat délután a szentendrei szigetcsúcsnál.

A családnak Nagymaroson volt nyaralója, onnan mentek át két gyerekkel Kisorosziba, hogy a révnél megfürödjenek. Ez egyébként tiltott hely — mondta el Szeitz Erzsébet százados, a szentendrei rendőr- kapitányság illetékese az MTI tudósítójának —, mert 20—25 méterre a parttól hirtelen mélyül a víz. Az idősebb fiú nem tudott úszni, mégis beljebb merészkedett a folyón, ám hirtelen eltűnt a víz alatt. A nagymama, Sós Istvánná 63 éves budapesti lakos fiú unokája

segítségére sietett, holott'ő sem tudott úszni, s menye, a 36 éves Sós Istt’ánné sem, aki szintén a vízbe vetette magát, hogy fiának és anyósának segítsen. A fuldoklók kiáltására felfigyelt az apa, a 38 éves Sós István. is a bajbajutottak segítségére sietett, ám annak ellenére, hogy jó úszó hírében állt — eddig kiderítetlen okokból — végleg elmerült. A kisebbik gyerek is igyekezett a fuldokló bátyját kimenteni, és neki sikerült is: a sekélyebb vízbe húzta testvérét. Az anyát és a nagymamát már csak holtan találták meg.

A különösen veszélyes, örvényekkel teli Duna-szakaszon az idén ez már a kilencedik vízitragédia volt.

Négy akna robbant

Négy taposóakna robbant fel hétfőre virradó éjjel, illetve a hétvégén a Baranya megyei Udvar és Magyarbóly határközségektől délre húzódó magyar—horvát határ túloldalán. A térség 1991 nyara óta szerb ellenőrzés alatt áll, s az aknákat a megszálló szerbek telepítették egy általuk feltételezett Magyarország felőli horvát ellentámadástól tartva. Az udvari közúti, illetve a ma- gyarbólyi vasúti határátkelő állomásokon azóta sincs forgalom, a határ alatt az utat ugyanis annak idején harckocsiakadályokkal torlaszolták el, a Pécs—Pélmonostor—Eszék vasútvonal vágányát pedig felrobbantották a szerbek.

Fischer Antalné, Udvar község polgármestere az MTI tudósítójának elmondta: szombaton két akna robbanása riasztotta meg a helybélieket, majd vasárnap déltájban újabb detonációt észleltek. Magyar- bolyban a vasúti töltés határon túli szakasza mellett robbant fel a negyedik taposóakna. Bár az aknákat közvetlenül az államhatár mellé, attól helyenként csupán néhány méterre telepítették, sérülés nem történt, s repeszdarabokat sem találtak magyar területen. A robbanások oka egyelőre ismeretlen, de elképzelhető, hogy a határon átfutó vadak léptek aknára vagy belebotlottak abba a huzalba, amely működésbe hozza a robbanószerkezetet.

Időszerű kérdésekről

(Folytatás az 1. oldalról)

Az új területfejlesztési törvényről bírálatként dr. Kiss Gábor elmondta, hogy téves az a felfogás, mely szerint előbb az önfejlődésre képes területeket kell fejleszteni, amelyek majd magukkal húzzák a lemaradt térségeket. Sokkal jobb lenne, ha az Európai Chartához közeledne a hazai elképzelés is, melyben objektív mutatók szerepelnek, és aszerint preferálnak egy-egy területet.

Csabai Lászlóné a megye gázszolgáltatásával kapcsolatban kijelentette: Nyíregyháza úgy döntött, hogy addig nem fogadja el a kapott privatizációs ajánlatot, amíg megye települései közül nem rendeződik a gázprivatizációja azoknak, ahol most komoly problémák vannak. Ez egyfajta szolidaritás a 176 településsel, ezeken az utolsó három évben történt a gázberuházás, és itt a gázvagyon részét nem vette át a gáz- szolgáltató. Jelenleg az önkormányzatok tulajdonában van.

— Nagyon sok vélemény hangzik el az önkormányzatok személyijövedelemadó-finan- szírozásáról — hangzott el a következő téma bevezetéseként. — Szó nincs arról, hogy a személyi jövedelemadó ön- kormányzatoknál maradó részének 35-ről 15 százalékra történő esetleges csökkentése az önkormányzatok pénzét befolyásolná. Az más kérdés, hogy az az összpénz, amit állami támogatásként, illetve átengedett adóbevételként akár a Pénzügyminisztérium, akár a Belügyminisztérium

infláció követésére. Visszalépés várható az önkormányzatoknál. Az szja 15 %-ra való csökkentésével —- az előzetes számításaink szerint — Nyíregyháza rosszabbul jár, de a megyei településeknek, főleg a községeknek kedvező lenne a döntés. Véleményem szerint egy köztes javaslatot lenne célszerű hozni, ahol lehetne a 35 %-ot némileg csökkenteni, de nem ilyen drasztikusan. Bármennyire is megvan a megyei jogú városoknak a lehetősége új helyi adók bevezetésére és a vagyoneladásra, ilyen mértékű átcsoportosítást egyik évről a másikra nem lehet előteremteni.

Csabai Lászlóné bejelentette, hogy dr. Illés Kálmán városi rendőrkapitány a „kielégítő működési feltételek”, azaz a rendőrség bér- és technikai feltételeinek hiánya miatt lemondott. A polgármester asz- szony meghallgatást kért szerdára Kuncze Gábortól, mert úgy látja, hogy a helyi rendőrségek helyzetével foglalkozni kell. Nem mindegy, hogy a rendőrkapitányok milyen feltételek között dolgoznak. Nem politikai kérdésről van szó, hanem arról, hogy minden embert meg kell tartani, aki a rendőrségért eredményesen dolgozik, és Illés Kálmán ezek közé tartozik. Egy kérdésre válaszolva Csabai Lászlóné cáfolta, hogy a lemondásra személyi vagy szakmai vita miatt került sor Illés Kálmán és a megyei rendőrfőkapitány között.

UJ KELET

Októbertől kevesebb kórházi ágy

Az Egészségbiztosítási Önkormányzat és a Népjóléti Minisztérium megállapodása értelmében az idén mintegy 9 ezerrel csökken azon kórházi ágyak száma, amelyeken eddig aktív betegellátás folyt. Az ágyszámcsökken- téssel együtt várhatóan 14-15 intézmény (fővárosi kiskór- ház, vidéki rehabilitációs intézet és szülőotthon) teljes egészében megszűnik. Az egészségbiztosító október 1-jétől már ezek alapján finanszírozza a kórházakat — tájékoztatta az újságírókat hétfőn, az egészségbiztosító elnökségi ülése közben A jkai Zoltán, a testület tagja.

Az új kórházi struktúráról a biztosító és a tárca a megyékkel kötött megállapodás alapján határozott. A szakminisztérium és a tb természetesen csak egyes intézményeknél végrehajtandó ágy- számcsökkentésről döntött, a kórházakon belüli osztályszerkezetet maguk az intézmények alakítják ki. A kórházvezetőknek augusztus 22- ig kell nyilatkozniuk arról, hogy a megadott keretszámokon belül milyen osztályokat és hány ággyal működtetnek, ehhez a tb-től segítségként megkapják a biztosító által finanszírozott osztályok listáját. Ezt követően — augusztus 29-ig — arról is tájékoztatást kell adniuk a kórházaknak, hogy az

egyes osztályokon milyen személyi és tárgyi feltételekkel rendelkeznek. Ha a tb- hez beérkező adatokat a korábbi információkkal összevetve az ebben illetékes grémium reálisnak tartja, szeptemberben megköthető az. új finanszírozási szerződés. Ez az eddigiekhez képest remélhetően jobban tükrözi majd az adott intézmény teljesítményét. Bár az új finanszírozás szerint is a különböző osztályok teljesítménye határozza majd meg a támogatás alapösszegét, azt egy úgynevezett szakmai, illetve egy intézményenkénti szorzóval megnövelik. Az előbbi az egyes beavatkozások költségigényességét veszi figyelembe, míg a másik azt, hogy városi, megyei vagy országos intézetről van-e szó.

Az új finanszírozási rendszerben — mutatott rá Ajkai — az intézmények egy része rosszabbul, míg egy másik része jobban járna a jelenlegihez képest. Annak érdekében azonban, hogy az ellátásban ne keletkezzen zavar, s hogy egy kórház se kerüljön csődbe, a biztosító alsó és felső limitet épített a támogatásba. Eszerint egyetlen intézmény sem kaphat kevesebbet, mint az 1995 januári támogatási összeg 90 százaléka, de többet se annak 120 százalékánál.

Anyagi gondok a meteorológiai szolgálatnál

Még mindig 60—80 millió forint hiányzik az Országos Meteorológiai Szolgálat idei költségvetéséből — mondta Major János gazdasági főosztályvezető hétfőn az MTI érdeklődésére. Ugyanakkor a legújabb és nagyobb alapos gazdasági elemzések azt bizonyítják, hogy költségmegtakarítással a továbbiakban már nem lehet a hiányzó pénzt pótolni. A szükséges a 60—80 millió forint ugyanis már olyan kiiktathatatlan kiadások fedezésére kellene, mint például a bér- és közteherfizetések, valamint a minimális műszaki szinten tartás.

Az intézmény hosszú távú finanszírozását rendező kormányrendelet-tervezetet még nem sikerült a kabinet elé terjeszteni. Ennek mielőbbi megtárgyalása azért lenne fontos, mert ebben az intézményt felügyelő Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium azt javasolja, hogy az eddig ingyenes repülésmeteorológiai szolgáltatásra, valamint a balatoni viharjelzésre térítérí knfplp,7PttQP0Pt vp7pceAnAlz

be. Ezek a bevételek pótolnák a hiányzó pénzt. A KHVM, illetve az önkormányzatokat képviselő Belügyminisztérium viszont nem támogatja ezt a megoldást. Ezért a rendelettervezetről még további egyeztetéseket tartanak a szaktárcák.

Idén a központi költség- vetésből eredetileg 326 millió forintot kapott az intézmény, a pótköltségvetés ezt a keretet 8,1 millió forinttal csökkentette. A szolgálat 1995-re tervezett összes bevétele 145 millió forint, ebből 120 millió forintra már rendelkeznek szerződésekkel. Komoly kiadási többletet jelentett ugyanakkor, hogy a pénzes bevételeiket idén már 13 százalékos adó terheli, beszerzéseiket megdrágítja a forintleértékelés, illetve a vámpótlék, számottevően magasabbak az energia- és a posta- költségek. A balatoni viharjelzést például csak szponzorok segítségével tudják fenntartani, akik a mintegy 30 millió forintos költség