Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-08 / 158. szám

Belföld-külföld 1995. július 8., szombat nemzetközi Török bombázás Irakban Török repülőgépek pénteken hajnalban a Kurd Munkás­párt iraki állásait bombázták a szerdán indított hadművele­tük keretében — jelentette a Reuter helyszíni forrásokra hi­vatkozva. Ezek arról is beszámoltak, hogy újabb szárazföl­di török erők két nyugati határponton, Cukurcánál és Uluderénél ismét beléptek Irakba. Kurd források szerint Sirvan Mazin közelében és Mirgáh Szúr falu mellett voltak összecsapások a török erők és a kurdok között. A törökök fő célpontja a jelentések szerint a párt Haftanini állása volt, amelyet a korábbi hadműveletek során is támadták már. Tö­rökországban hivatalosan senki nem kommentálta a Reuter híreit. Megszakadtak a tárgyalások Egy borzalmas gyilkosság miatt bizonytalanná vált pén­tek délután a grozniji béketárgyalások folytatódása. A cse­csen köldöttség vezetője közölte: csak azután hajlandók is­mét asztalhoz ülni, hogy megtalálták a Groznij északi ré­szén elkövetett mészárlás tetteseit, amelynek egy héttagú család esett áldozatul péntek hajnalban. Közben Jelcin el­nök módosította az orosz csapatok állandó állomásoztatás- ra vonatkozó rendeletét, előírva a grozniji tárgyalások ered­ményeinek figyelembevételét. Áldozatok Szarajevóban A boszniai egészségügyi minisztérium péntek délelőtt kiadott jelentése szerint előző nap Szarajevóban a szerb fegy­veres erők ágyútüzében életét vesztette nyolc ember, kö­zöttük három gyermek. Csütörtökön összesen tizennyolcán sebesültek meg a bosnyák fővárosban. Éhhalál Európában? Lassan megkérdőjeleződik a japán Akasi Jaszusi jugoszlá­viai ENSZ-különmegbízott al­kalmassága, hisz eredményte­len diplomáciai lépéseinek kö­vetkezményeként egyre több vér folyik Boszniában. Jugosz­láviának és Horvátországnak egyre jobban „viszket a mar­ka”, és ha nem csitul a harci vágy, félő, hogy lángba borul az Adria északi partja. Ha ez bekövetkezne, azonnal meg­szűnne a függetlenségét koráb­ban elnyert köztársaságok biz­tonsága, mert például ki száll­na harcba Szlovénia független­ségéért? Európa tétlenül nézi a vér­ontást, az éhhalált, a városnyi „koncentrációs táborokat”. A térség lakossága egyharmadá- nak élete függ a nemzetközi segélyektől, az ENSZ mene­kültügyi főbiztosa arra figyel­meztetett, hogy ha nem sike­rül élelmiszert eljuttatni a bihaci beékelődésbe, akkor — a már éhhalált szenvedett gyer­mek és idősember után — mintegy 200 ezer embert fe­nyeget az éhhalál veszélye. A szarajevói lakosok helyzete is egyre kilátástalanabb, mert rendszeres támadások érik az ENSZ-konvojokat az egyetlen valamelyest szabad úton Sza­rajevó felé. Kiszámíthatatlan következ­ményei lehetnek annak, ha az ENSZ-szállítmányokat ért tá­madások ezt a kaput is bezár­ják, hiszen a blokád miatt az élelmiszerszükségletnek így is csak 40 százalékát tudják az ostromlott városba szállítani. A szerbek számára semmi becsülete nincs a kéksisako­soknak, továbbra is középkori eszközökkel igyekeznek meg­akadályozni a NATO-légi- csapásokat. Plavsic asszony, a boszniai szerbek egyoldalúan kikiáltott köztársaságának al- elnöke kijelentette, hogy a boszniai szerbek nem haboz­nak majd újabb kéksisakosokat túszul ejteni, hiszen az „élő­pajzsakció” egyszer már ered­ményesnek bizonyult. Az el­nökasszony sokallja az ENSZ- katonák irányában tanúsított figyelmet, hisz véleménye sze­rint ez az „agresszoroknak” nem is járna. Reméljük, nem kell messzemenő következte­téseket levonni abból, hogy a görög—szerb baráti társaság és Plavsic asszony között rendkí­vül nagy a szimpátia. Talán érez valami nemzetközi támo­gatást és ennek árnyékában te­szi bátor kijelentéseit? A keresztény Európa tétlenül nézi, hogy egyetlen muzulmán államában gyermekek és fel­nőttek halnak éhen, romba dőlnek az épületek, könnyez­nek az anyák és a férfiak félel­metes harci kedvvel ropogtat­ják fegyvereiket. Amerika bí­rálja az ENSZ-különmegbízot- tat, aki védekezik, és azt állít­ja, hogy a közvetítőnek az a sorsa, hogy bírálják, és bírálói csak pártatlanságát bizonyít­ják. A valóság az, hogy ez a nagy pártatlanság már lassan oda vezet, hogy sem a szerbek, sem pedig a bosnyákok nem kívánnak tárgyalni vele. Nem vitás a pártatlanság fontossá­ga egy ENSZ-misszió eseté­ben, de valószínűleg nem volt szerencsés lépés egy japán dip­lomatára bízni Európa béké­jét... Japán túl messze van Boszniától. F. Sipos József UJ KELET Horn—Vranitzky—Meciar-találkozó Szükség van a közös cselekvésre A stabilitás övezetének alap­jait teremti meg Közép-Euró- pában az a háromoldalú együttműködés, amelyről Horn Gyula magyar, Vladimir Meciar szlovák miniszterelnök és vendéglátójuk, Franz Vra­nitzky osztrák kancellár a bur­genlandi Rusztban pénteken közös nyilatkozatot írt alá. Az első hármas csúcsérte­kezlet befejeztével Horn és Vranitzky kézjegyével látta el az Interreg II.-PHARE kétol­dalú megállapodást: ez az Eu­rópai Unió két támogatási programját ötvözve a tagor­szágoknak biztosított Interreg és a társult tagokat segítő PHA­RE kereteiből nyújt jelentős segítséget — Horn szavai sze­rint mintegy százmillió dollá­ros segítséget — közös, hatá­ron átnyúló konkrét projektek megvalósításához. A találkozó a jegyzőkönyv aláírása után — Megjelent a tandíjrende­let, amelyet a miniszterelnök csütörtökön írt alá. A doku­mentum a felsőoktatási intéz­mények hallgatói által szep­tember 1-jétől fizetendő díja­kat, térítéseket, illetve a ré­szükre, nyújtható támogatáso­kat tartalmazza — tájékoztat­ta Papp Lajos, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkár pénteken az újságírókat. Az intézményeknek szep­tember végéig kell megállapí­taniuk az első félévre vonatko­zó, az alaptandíjjal kapcsola­tos kedvezményeket. Végső szabályzatukat 1996. január 31-éig kell kidolgozniuk. Az alaptandíj — a tandíjmentes­séget kivéve — havonta egy­ségesen 2000 forint. A kiegé­szítő tandíjat, ami maximáli­san 8000 forint lehet, az intéz­mény szabja meg. Arról is az egyetem vagy a főiskola dönt, hogy mire fordítja az ebből fehér asztal mellett folytató­dott, majd délután a magyar kormányfő Meciarral külön folytatott megbeszélést. A három kormányfő közös sajtóértekezletén lényegében a gyakorlati előnyökön kívül a most elhatározott együttműkö­dés minta értékét emelte ki. Vranitzky kancellár a többré­tű és többsíkú politizálás szán­dékáról beszélt, és úgy fogal­mazott, hogy beszélni kell egy­mással, és szükség van a kö­zös cselekvésre. Kezdeménye­zését azzal a felismeréssel is indokolta, hogy Ausztria EU- csatlakozása jó lehetőséget te­remtett a Brüsszel által külön­legesen ösztönzött és anyagi­lag és technikailag segített re­gionális együttműködéshez. A magyar szempontokat részletesen is kifejtve Horn ar­ról is beszélt, hogy valószínű­leg ez az újfajta együttműkö­származó bevételt. A tandíjjal kapcsolatos rendelkezések a felsőoktatási törvény módosí­tása után változhatnak — tette hozzá Papp Lajos. A kormány egy határozatot is közzé tesz, amelyben ajánlással fordul a felsőoktatási intézmények ta­nácsaihoz, hogy a kiegészítő tandíjra vonatkozó szabályo­zást az intézmény hallgatói önkormányzatával egyetértés­ben fogadják el. Arról is szólt, hogy a felső- oktatási intézmények oktatói létszámleépítéséről a pótkölt­ségvetés hatályba lépése után dönthetnek. Az MKM tovább­ra is figyelembe veszi a helyi adottságokat és differenciált döntést hoz. Újságírói kérdés­re válaszolva elmondta: való­ban várható további leépítés. Annak mértéke attól is függ, hogy mekkora lesz a hallgatói létszámnövekedés és milyen strukturális lépések történnek az egyetemeken. dés lehetőséget nyújt néhány nemrégiben keletkezett prob­léma megoldására. Konkrétan a schengeni egyezmnyből adó­dó nehézségeket említette. Hóm a hármas együttműködés hajdanvolt hagyományaira is emlékeztetett. A tárgyalásokon Ausztria is­mét leszögezte, hogy támogat­ja mindkét szomszédos ország mielőbbi csatlakozását az EU- hoz. Meciar a sajtóértekezleten arról is szólt, hogy kormánya nem csak tartja magát az együttműködéshez, de abban tevékenyen részt is kíván vál­lalni. Az előkészítés most befejeződött, következik a megvalósítás . Az út az EU-ba vezet, mondta és hozzátette: Ausztria tapasztalatai igen fon­tosak. A most aláírt nyilatkozattal egyidejűleg kijelölték a konk­(Folytatás az 1. oldalról) A leépítések legkevésbé a légierőt érintik, sőt, lesznek olyan egységek, amelyeket bővítünk. — A hadsereg működési rendszerén is változtatni kívá­nunk — mondta dr. Fehér Jó­zsef. — Több mint háromezer tárgyi és másfél ezer személyi szabályozó és normatíva van életben. Indokolt ezt csökken­teni, valamint egyértelműen tisztázni a jogokat és a köte­lességeket. Itt érkeztünk el a másik témához: a hivatásosok jogviszonyáról szóló törvény tervezetéhez. Szakmai elisme­résem kollégáimnak, amiért nyolc hónap alatt elkészítették. A kormány remélhetőleg a nyár végéig megtárgyalja, az Országgyűlés pedig az ősszel elfogadja. Szeretnénk, ha jövő év január 1-jétől már életbe lépne, és egy darabig — a haderőreform ideje alatt — át­meneti szabályozás lenne. A jogszabály életbe lépése után sok tekintetben nehezebb lesz a hivatásos állomány munká­ja. A tervezet szerint a tisztek, tiszthelyettesek szolgálati előmenetele könnyebb lesz, megszűnik a parancsnoki szub­jektivitás a beiskolázás és a magasabb beosztásba kerülés területén. Az állomány maga dönti el, hogy hol tanul tovább, rét együttműködés fő irányait. A kilenc projekt elsősorban gazdasági, ezen belül infrast­rukturális és környezetvédelmi témájú, de fontos helyet kap­nak a biztonsági kérdések. Nemcsak a nemzetközi bűnö­zés elleni közös harc, hanem sok egyéb vonatkozás is — például a katonai együttmű­ködés a békefenntartás terüle­tén. Bár a terveket majd csak a hamarosan megalakuló há­rom munkabizottság terjeszti elő, annyi már bizonyos, hogy a hármas együttműködés első­sorban a Bécs—Győr—Po­zsony által határolt régióra vonatkozik. Horn ehhez hoz­zátette, hogy bár van sok regi­onális együttműködési prog­ram, ez a mostani abban kü­lönbözik a többitől, hogy figyelembe veszi ennek a tér­ségnek a a sajátosságait és igé­nyeit. milyen beosztásba kerül. Ez azonban nem fog simán men­ni, mert a beosztásokra — szi­gorú feltételek mellett — pá­lyázni kell. A hivatásosok előre ki tudják számolni, meddig tud­nak vagy akarnak eljutni. A bér­rendszeren is lényeges változ­tatást tervezünk, a beosztási il­letményeket a köztisztviselői fi­zetésekhez igazítjuk néhány éven belül. A szolgálatiidő-pót- lék és a rendfokozati pénz még erre jön, így negyedével maga­sabb lesz a fizetésük, mint a köztisztviselőknek. A katona­tisztekre nagyobb mértékű ter­helés hárul, ezért kívánjuk az anyagi elismerés ilyen formáját. Ha ez megvalósul, a hivatásos állomány lesz az országban a legjobban fizetett állami alkal­mazott réteg. A fizetések emelkedése dif­ferenciált mértékű lesz, az ala­csonyabb beosztásban lévők nagyobb összeget kapnak. A polgári életnél kedvezőbb nyugdíjszámítási módszert nem biztos, hogy meg tudjuk tartani, de ragaszkodunk to­vábbra is a kedvezményes nyugdíjkorhatárhoz. A terve­zetet egyébként a Pénzügymi­nisztérium a pénzügyi fedezet és a kilátások miatt nem enged­te eddig a kormány elé. KvZ Megkezdődött az aratás (Folytatás az L oldalról) Ami az értékesítést illeti, az étkezési búzára már meg­van a biztos piacunk. Vi­szont az elmúlt évhez hason­lóan gond lesz takarmánymi­nőséggel és az árpa eladásá­val is. A jelenlegi alacsony ár miatt az árpa egyelőre be­tárolásra kerül. Az aratáshoz szükséges gépkapacitással rendelkezünk, így július hó­napban be is fejezzük ezt a munkát — adta a gyors in­formációkat az elnök. A megye szatmári részén is mozgolódnak az aratók. A penyigei Zöld Mező Szövet­kezetnél Végh Endre elnök elmondta: — Túl vagyunk az árpa aratásán. A 109 hek­táron átlagban 4,5 tonna ter­mett. Az időtől függően a jövő hét vége felé elkezdjük a 350 hektár búza betakarí­tását is. De valójában még egyszer ennyi terméssel szá­molunk, mivel az egyéni gazdálkodók terményeit is mi aratjuk le. Hektáronkén­ti 5 tonna termésátlagra szá­mítunk. Ez jónak mondha­tó. Megjegyezte még az el­nök, hogy élénk a kereslet a búza iránt, így nem lesznek értékesítési gondjaink, és az ára is kedvező lesz számuk­ra. A minőségről még nem tudott nyilatkozni, de remé­lik, azzal sem lesz gond. A csengeri szövetkezetnél is rajtra készen állnak az ara­tók. Gulácsi Mihály, a szö­vetkezet elnöke bízik abban, hogy a 618 hektár búza exportminőségű lesz, és ér­tékesítési gondjaik nekik sem lesznek. Mivel a gép- kapacitásuk jóval több, mint amire szükségük van, így a kistermelőket is kisegítik, és időben betakarítják az ő ke­nyérnek valójukat is. Csen- gerben is reménykednek egy elfogadható felvásárlási ár­ban. — Fullajtár — Agrártámogatások A mezőgazdasági termelők hitelhez jutási esélyeinek ja­vítása érdekében a kormány mintegy 6 milliárd forint kül­földi hitelt juttat a hazai pénzintézeteknek a Bokros­csomag meghirdetése kap­csán. Ugyanakkor további 4 milliárd forint támogatási keret áll rendelkezésre az exportárualapok, vagyis a szarvasmarha-, a sertés-, a juh- és a baromfiállomány bővítése érdekében. Mindezt Lafozs László föld­művelésügyi miniszter kö­zölte Szécsényben, a Nógrád megyei agrárszakemberekkel folytatott megbeszélését követően újságíróknak nyi­latkozva. Hozzátette: a 4 mil­liárd forintos alapról ugyan megszületett a döntés, de még nincs meghirdetve. Erre azután kerülhet sor, ha a köz- társasági elnök aláírta a pót­költségvetést. Remélem — jegyezte meg Lakos László —, hogy ez egy-két napon belül megtör­ténik, és arra számítok, hogy egy héten belül nyilvános­ságra kerül az a pályázati rendszer, amelynek alapján hozzá lehet jutni ehhez a pénzhez. Tisztek jövője

Next

/
Thumbnails
Contents