Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-07 / 157. szám
Belföld-külföld 1995. július 7., péntek A NATO bővítéséről Newt Gingrich, az amerikai képviselőház elnöke, a többségi republikánusok befolyásos, erős embere sürgette, hogy az amerikaiak a nyugat-európaiakkal együtt jussanak egyetértésre a NATO fokozatos bővítésének kérdésében. „Köztes lépéseket kell tennünk, amelyekkel Lengyelország, Magyarország és más országok fokozatosan bekerülnek a NATO-övezetbe” - közölte Gingrich a washingtoni sajtóklub egyik rendezvényén. Soros kérjen bocsánatot A Vladimír Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) arra szólította fel Soros Györgyöt, hogy kérjen bocsánatot a Szlovák Köztársaságtól, különben nem- kívánatos személlyé nyilvánítják. A magyar származású amerikai pénzember a múlt héten a svájci Crans Montanában megtartott nemzetközi gazdasági fórumon olyan országként említette Szlovákiát, amely „elszalasztottá a kommunizmus bukása után kialakult esélyét, megkérdőjelezte a szlovák hírközlés szabadságát, és arra tett célzást, hogy Szlovákiában fasizmus alakulhat ki” - írta a TA SR szlovák hírügynökség. Szarajevói harcok Elkeseredett harcok dúltak csütörtökre virradóra a szerb és a muzulmán egységek között a bihaci enklávé térségében. A dpa-nak a szarajevói rádióra hivatkozó jelentése szerint a kormányhadsereg visszavert több szerb támadást, majd ellentámadásba lendült, és Bosanska Otoka településnél mintegy 35 négyzetkilométernyi területet foglalt vissza. A beékelődés nyugati részén lévő Velika Kladusa környéke is heves harcok és tüzérségi párbaj helyszíne volt. Srebrenicánál szintén heves harcok folytak csütörtökön reggel a szerb erők és a kormányhadsereg között. Bevetésre készen A nemzetközi közösség által létrehozott boszniai gyors reagálású erő (FFR) két napon belül bevetésre kész állapotban lesz - jelentette ki csütörtökön Charles Miliőn francia védelmi miniszter. A politikus - aki a párizsi szenátus külügyi és védelmi bizottságának meghallgatásán vett részt - azt hangsúlyozta, hogy a jugoszláviai ENSZ-erők parancsnoksága két nap múlva immár igénybe veheti az FFR-t a kéksapkások biztonságának garantálására, illetve feladataik végrehajtásának támogatására. Woody Allen veszített A New York-i legfelsőbb bíróság Woody Allennel szemben Mia Farrow javára döntött gyermekeik elhelyezéséről az exházaspár között kialakult vitában - jelentette csütörtökön a Reuter. A fellebviteli bíróság elutasította Woody Allen kérelmét, amelyben a művész megkérdőjelezte a múlt évben alsóbb fokon hozott ítéletet a három gyermek, Moses, Dylan és Satchel felügyeletéről, és ismét kimondta, hogy az anyánál helyezi el őket. Gyengén megy a vállalkozóknak Nem megy valami jól a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei egyéni- és társasvállalkozóknak. Legalább is erre utal az APEH térségi igazgatóságához benyújtott 1994. évi elszámolásuk, amely - átlagosan — csak 73, illetve 144 ezer forint jövedelmet mutatott ki. A most nyilvánosságra hozott adatok szerint a nyírségi társas- vállalkozók tavalyi havi jövedelme annyi, vagy alig valamivel több volt, mint a munkanélküli-segélyen lévőké. Bevallásuk alapján havi átlaguk 12 ezer forint volt, míg a szabolcsi állástalanok - a munkaügyi központtól - 10-12 ezer forint közötti összeget kaptak. Az egyéni vállalkozók - adómérlegüket alapul véve - még a munkanélküli-segély átlagától is messze elmaradtak, hiszen ők havonta csak hatezer forintjövedelemre tettek szert. A 12 500 szabolcsi magán- vállalkozó 49 százaléka dolgozott csak nyereségesen 1994- ben. Veszteséget 41 százalékuk mutatott ki, míg 10 százalékuk nullás bevallást adott az APEH-nek, tevékenységének szüneteltetésére hivatkozva. A bérből és fizetésből élő nyírségiek - átlagosan - 292 ezer forint jövedelmet vallottak be tavaly. Az adatokat összevetve, az egyéni vállalkozóknál négyszer, a társasvállalkozóknál pedig kétszer jobban kerestek. S ehhez még az is hozzátartozik, hogy az országos átlagbérhez viszonyítva Szabolcsban az alkalmazottak jóval alacsonyabb fizetést kapnak Horn Gyula a kormányülésről UJ KELET A társadalmat nem lehet tovább terhelni A kormány eltökélt szándéka, hogy az államháztartási reformot megvalósítsa. Az Alkotmánybíróság döntése nyomán az 1995. évi központi költségvetés bevételeiből kieső 12 milliárd forintot, valamint a társadalombiztosítási alapok költségvetéséből hiányzó 16 milliárd forintot mindenképpen pótolni kell. A kormány a konkrét döntéseket a július 26-27-ei ülésén hozza meg erre vonatkozóan. Ezt hangoztatta Horn Gyula miniszterelnök a kormány csütörtöki ülését követően. A kormányfő kijelentette: a mai ülésen a lehetőségeket vizsgálták meg. Azért döntenek véglegesen a július végi kormányülésen, mert a kormány látni akarja az első féléves makrogazdasági teljesítményt. Ugyanis nemcsak a kiadásokat, hanem a bevételeket is át akarják tekinteni; megvizsgálják, hogy a március 12-ei intézkedést követően hogyan változott a gazdaság állapota. Az előzetes információk alapján ugyanis egyes területeken a bevételek is nőttek a márciusi kormányintézkedést követően. A tb-alapok idei költségvetésére vonatkozóan a kormány felhatalmazta a pénzügyminisztert és a népjóléti minisztert, hogy a tb-önkor- mányzatok vezetésével tekintsék át, milyen intézkedéseket lehet tenni az alkotmánybírósági döntés alapján keletkező Sürgetni kell a NATO-csatlakozást Látogatásunk jelzésértékű, és a kétoldalú kapcsolatok elmélyítésének kezdetét jelenti - szögezte le Rudolf Scharping, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke, aki egyben az Európai Szocialista Pártok Szövetségének elnöke is, miután csütörtökön megbeszéléseket folytatott Horn Gyula miniszterelnökkel és Szekeres Imrével, a szocialista frakció vezetőjével. Hangsúlyozta, hogy a tanácskozás során érintették az EU, illetve a NATO-csatlako- zás ügyét, valamint a balkáni konfliktus és a kisebbségek kérdését is. Szavai szerint a problémák megítélésében egyetértett tárgyalópartnereivel. Megfogalmazása alapján Magyarország európai uniós és NATO-csatlakozását sürgetni kell, és ehhez az Európai Uniónak is jelentősen hozzá kell járulnia, csakúgy, mint Németországnak. Hozzáfűzte, hogy a jelenlegi magyar kormány következetes és megfontolt gazdaságpolitikájával, illetve reformgondolkodásával jó úton halad az integráció felé. Az SPD elnöke a sajtótájékoztatón reményét fejezte ki, hogy eredményesen zárulnak Magyarország és Németország tárgyalásai a különböző hitel- felvételi lehetőségekről. Mint mondta, a hitelek jelentősen hozzájárulhatnak Magyarország stabilizálódásához, ami Európa érdekeit is szolgálja. Szekeres Imre, az MSZP képviselőcsoportjának vezetője arra tért ki a sajtótájékoztatón, hogy a két párt parlamenti frakciója közös szakmai munkacsoportokat kíván működtetni a jövőben. Kamattérítés és támogatás Egymillió tonna takarmánygabona exportjára van kilátás - jelentette be Kis Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkára csütörtökön Kecskeméten tartott sajtótájékoztatóján hozzátéve, hogy az értékesítést előmozdító központi segítség csak a vártnál nagyobb mennyiségben termett gyenge minőségű termény értékesítési gondjain enyhít, a termelés gazdaságosságán nem. A kormányzat ugyanis az exporttámogatással a külpiacon keresett, versenyképes termék előállítását szorgalmazza, s néni ösztönözheti a kommersz tömegtermelést. A csak takarmányozási célra alkalmas gabonát illetően a jövőben semmiképpen sem a kivitel a megoldás, hanem a hazai hasznosítás, vagyis a minőségi állatállomány további növelése. E cél érdekében a tárca a pótköltségvetéshez készített előterjesztésében négymilliárd forintos többlettámogatást javasolt, a tervezet szerint a gazdák a tenyészállomány bővítésére felvett hitelhez 70 százalékos kamattérítést kapnának, vissza nem térítendő támogatásként pedig vásárlásaikhoz vemhes üszőre 45 ezer, kocára 19 ezer, jerkére 6500 forintot jószágonként. A következő évtől a gabonatermelést is más módon kívánják ösztönözni. A tervek szerint a jelenlegi hektáronkénti kétezer forintos vetési támogatás változik. Ez a fajta jövedelemkiegészítés megszűnik a 25 aranykorona érték feletti földekre, 25 aranykorona érték alatt viszont magasabb lenne, hektáronként minimum háromezer forint. Ezt a támogatási rendszert a pillangósokra, az ipari növényekre és a zöldség-, gyümölcstermelésre is ki akarja terjeszteni a tárca. Kis Zoltán ugyanakkor leszögezte azt is, hogy a jövő évtől csak az adóhatósághoz és a kamarához bejelentkezett mezőgazdasági termelő kaphat állami támogatást. hiány pótlására. Horn Gyula kijelentette: „Személyes véleményem, a társadalmat tovább nem lehet terhelni. Az intézkedéseket az elhatározott reformlépésekkel összhangban kell megtenni”. A miniszterelnök aláhúzta: szükség van mind a pótköltségvetés, mind a tb-alapok költségvetésének életbe léptetésére. Az Alkotmánybíróság ugyanis nem a gazdasági stabilizációt kérdőjelezte meg, csupán a stabilizációs törvény- módosító csomag egyes pontjait. A pótköltségvetés pedig a gazdasági stabilizációt szolgálja - jelentette ki a miniszterelnök. Július 26-27-én a kormány első olvasatban megvitatja az államháztartási reformcsomagot, második olvasatban áttekinti a hároméves gazdasági programot és a jövő évi központi költségvetést. Hóm Gyula kijelentette: nincs szükség a kormány szerint arra, hogy a parlamentet augusztus 20-a előtt összehívják. Törekedni kell arra, hogy az őszi ülésszak első napja lehetőleg szeptember 4-ére essék. A miniszterelnök bejelentette: találkozót kezdeményezett Sólyom Lászlóval, az Alkotmánybíróság elnökével. A találkozóra hétfőn délután kerül sor. A megbeszélés célja: a kormány tájékozódjon az Alkotmánybíróságnak a gazdasági stabilizációval kapcsolatos álláspontjáról. Baszajev fenyeget Groznijban kétnapos szünet után csütörtökön felújították a csecsenföldi béketárgyalásokat. Moszkvában folytatódott az orosz csapatok állandó csecsenföldi állomásoztatását elrendelő elnöki ukáz körüli huzavona, amely megfigyelők szerint újabb jele a moszkvai vezetés megosztottságának. A politikai rendezést célzó tárgyalások harmadik fordulója előtt az orosz küldöttség a hét közepén egyeztette Borisz Jelcin elnökkel és Viktor Csernomirgyin kormányfővel a képviselendő álláspontot. Csernomirgyin szerdán egyértelművé tette: Moszkva kizárólag az orosz alkotmány keretei között hajlandó tárgyalni Dzsohar Dudajev elnök képviselőivel a köztársaság jogállásáról. Csecsenföld státusát a választások után alakuló új kormánnyal rendezik. Az EBESZ grozniji képviseletén folyó tárgyalásokba csak pénteken kapcsolódik be az orosz küldöttséget vezető, nemzetiségügyi miniszterré kinevezett Vjacseszlav Mihajlov, illetve Mihail Krasznov, Jelcin elnök tanácsadója, aki a rendezési megállapodás jogi megformálását hivatott elősegíteni. A politikai tárgyalások szünetében a szakértők a fogolycseréről tárgyaltak a hét közepén. A csecsének gesztusként szabadon engedtek Groznijban csütörtökön az EBESZ képviselőinek jelenlétében két orosz katonát. Közben a szövetségi erők parancsnoksága Az Országos Köznevelési Tanács, illetve a Közoktatáspolitikai Tanács egyaránt nagy többséggel fogadta el csütörtöki ülésén a nemzeti alaptanterv tervezetét, de mindkét testület szükségesnek tart néhány korrekciót a szövegben. A művelődési minisztérium sajtóirodájának tájékoztatása szerint a következő hetekben elkészül a végső szövegváltozat. A közlemény utal arra, hogy Fodor Gábor művelődési azt állította, hogy 17 alkalommal támadták csütörtökön hajnalban a csecsének az orosz állásokat, s 13 alkalommal viszonozták a tüzet. Független forrásból nem erősítették meg a támadások hírét. Az orosz küldötség tagja, Arkagyij Volszkij szerdán „hazugnak és félrevezetőnek” nevezte a harcok folytatódásáról szóló, a csecsenföldi orosz katonai parancsnokságról származó jelentéseket. Samil Baszajev, a bugyon- novszki csecsen túszejtők vezetője csütörtökön azzal fenyegetőzött, hogy radioaktív vagy biológiai fegyvereket vet be Oroszország ellen, ha a folyamatban lévő grozniji tárgyalások nem vezetnek eredményre. A csecsen terrorista a francia hírügynökségnek, az AFP-nek nyilatkozott, „valahol Csecsenföldön” , követelve, hogy rejtekhelyét tartsák titokban. Baszajev közölte, hogy csapatai sugár- és biológiai fegyverekkel egyaránt rendelkeznek, és ezeket az orosz erők sem tudták elkobozni tőlük. Hangsúlyozta, hogy ha a tárgyalások sikerre vezetnek, semmiféle hadműveletbe nem kezdenek Csecsenföldön vagy az autonóm területen kívül. „Vegyék mindezt fenyegetésnek” - mondta a tárgyalások esetleges kudarcára utalva. „Fél kiló uránium Moszkvára, és a város nem létezik többé” - jelentette ki Baszajev. és közoktatási miniszter egy erősebb legitimizációt kívánt adni a törvénynek azzal, hogy mielőtt aláírta e fontos dokumentumot, szavazást kért e két szakmai testülettől. A szeptemberben parlament elé kerülő közoktatási törvény módosításáról szóló úgynevezett kis törvénycsomag szerint a Köznevelési Tanácsnak egyetértési, a Közoktatáspolitikai Tanácsnak pedig véleményezési joga lesz - tudatta a sajtóiroda. Vita a NAT-ról
