Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-05 / 155. szám
AZ ÚJ KELET MELLÉKLETE Pódium a tehetségnek A Nyíregyházi Társaskör Minden bizonnyal szélesebb körű nyilvánosságot érdemel (és igényel is) az a kezdeményezés, amely mai, értékvesztett korunkban a kultúrát karolja fel, nemes szándéka szerint elsősorban szőkébb hazánk — ezen belül is Nyíregyháza város — tehetséges fiataljainak teremt pódiumot, nyújt bemutatkozási lehetőséget, segít szárnypróbálgatásukban. A Nyíregyházi Társaskör — az 1994. augusztus 12-i nyitórendezvényével — ezt a feladatot vállalta fel, az időközbeni újabb kilenc műsoros est pedig arról győzhette meg a most már „visszajáró” közönséget, miként az egyszemélyes szervezőt, Illyés Pétert (és mindig segítőkész barátait), hogy a próbálkozás sikeres, tovább folytatása érdemes és szükséges. Még ha egyelőre szűkebb körben is, de már ismerik, számon tartják, igénnyé vált. A legutóbbi, június 26-i, sorrendben a tizedik rendezvény telt házat hozott: a Banchieri Énekegyüttes csodálatos előadással ajándékozta meg a hálás publikumot, mondhatni, mindkettő rászolgált a másikra. Az 1993-ban Ki mit tud?- győztes nyíregyházi énekegyüttes viszonylag keveset hallat magáról, a főleg egyetemista éveiket töltő fiúk számára nehezen megoldható az időegyeztetés. Azért igyekeznek minden lehetséges percet megragadni, hogy a mindig újabb kihívásoknak meg tudjanak felelni. Az elmúlt évben az arezzói (Olaszország) nemzetközi versenyen szerepeltek, s hozták el az első díjat. Az idén a spanyolországi Tolosa város októberi, hasonlóan rangos versenyére készülnek, ám addig számtalan fellépésnek kell eleget tenniük: a nyáron Békés- tarhoson, Tatabányán, Budapesten koncerteznek, és természetesen a nyíregyházi közönséget sem kívánják mellőzni, a Városháza udvarán adnak háromszor is műsort. Repertoárjuk folyamatosan bővül, a reneszánsz egyházi és világi énekektől napjaink szerzőiig tart. Itt bemutatott igényes műsoruk felszabadult, a humort sem nélkülöző előadásIllyés Péter A Banchieri együttes móddal párosult, a többszöri visszahívás miatt már tűzvörös tenyerek csak nem akarták a tapsot abbahagyni. A hat fiú — Szabó Soma (művészeti vezető), Leányvári László, Nagyváti Zsolt, Nagy Gábor, Rohály Tibor és Szilágyi Szilárd — a spanyolországi énekversenyhez szponzorokat keres, amellett, hogy ők maguk is minden tőlük telhetőt megtesznek az utazás költségeinek előteremtése érdekében. A Banchieri Énekegyüttes nyári programjába tartozik még az első CD-jük, kazettájuk megjelentetése. Az est „csendesebb” szereplője volt Botrágyi Károly grafikus, akinek főleg linómetszeteiből nyílt kamaratárlatát élvezhette a közönség. Mint mondta, a sóstói erdő közepén lakik, télen-nyáron csönd, nyugalom veszi körül, ezért is kapcsolódik oly szoros szálakkal, szinte valamennyi munkájával a természethez. A saját örömére alkot, de örömöt jelent számára az is, ha képei előtt más időzik el, vagy ha a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Képző- és Iparművészeti Egyesület elnökeként előbbre vihet dolgokat, segíthet szakmai tanácsaival. Kedves pillanata volt a műsor utáni öltözői életnek, amikor a Banchieri Énekegyüttesnek felajánlotta egyik munkáját, s mivel választási lehetőséget is kínált, a fiatalemberek a Meditáció címűt köszönték meg a kép alkotójának. A szervező, konferanszié, a mindenes Illyés Péter pedig elégedetten nyugtázta az est sikerét. A műsor bevezedíjat fizetnie. A műsorok viszont anyagi segítséget igényelnének. Illyés Péter keresi-kutatja a működés további módját, lehetőségeit, eredeti ötletéhez keres ötlettársakat, segítőket. A segítséget e címen várja: Nyíregyházi Társaskör, Illyés Péter, 4400 Nyíregyháza, Ferenc krt. 17. 3/10. Telefon: 405-734. A Nyíregyházi Társaskör a tizedik műsoros est után nyári szünidőt tart. A legközelebbi összejövetel augusztus 28-án 18 órakor lesz, s azt követően a már kialakult szokás szerint minden hónap utolsó hétfőjén este hat órai kezdettel. tőjében utalt a Nyíregyházi Társaskör megalakítására, a megelőző kilenc előadás sikerére, a segítő „megszállottakra”, mindenekelőtt Sipos Ildikó és Kökéndy Mária nevét említve meg, s arra a mindenkori igényre, illetve igényességre, amely magas színvonalat követel meg az itt bemutatkozóktól. Az állandó helyszínül szolgáló házasságkötő terem kiváló akusztikájával, szépségével a legideálisabb a Nyíregyházi Társaskör, e rendezvények szereplői és közönsége számára. E nagy élményt nyújtó előadásokra ugyanis nem kell jegyet váltania a nagyérdeműnek! A város polgármesteri hivatalának jegyzője, dr. Fazakas János „áldását adta” a Nyíregyházi Társaskör ilyetén működésére: amíg nem szednek belépődíjat, addig a társaskörnek sem kell bérleti Lefler György Botrágyi Károly grafikus Fotó: Harascsák Annamária Titoktartás és önkéntesség A családok segítése Tíz éve alakult meg Nyíregyházán a Családsegítő Központ. Eredetileg egy harmincezres lélekszámú körzet ellátására hozták létre. Működése során hamarosan egyértelművé vált, hogy a város egészének szüksége van az intézmény segítségére. A központ munkatársainak az ország megyeszékhelyei közül elsőként létrehozott ilyen jellegű intézményben egy addig nem létező szakma alapjait is le kellett rakniuk. Regősné Nagy Évát, a központ vezetőjét kértük meg a jubileum alkalmából egy kis értékelésre. — A létrehozók szándéka szerint feladatunk, hogy az elszegényedőben lévő közép- osztály alsó rétegét megóvjuk a társadalom perifériájára sodródástól. Ez az ismert társadalmi, gazdasági folyamatok miatt már akkor is illuzórikus volt. A szociális törvény elfogadásáig, 1993-ig az intézmény jogi szabályozók nélkül működött. A Családsegítő Központ részben önálló költségvetési szerv, gazdálkodását 1992-ig az Egyesített Szociális Intézmény, utána pedig az Egészségügyi Alapellátási Igazgatóság látta el. Tevékenységünk nem hatósági jellegű, intézményünk nyitott, melyet városunk bármely lakosa felkereshet jogi, vallási, etnikai megkülönböztetés nélkül. Alapvető elvünk a kötelező titoktartás mellett az önkéntesség. Ügyfeleink a problémáik megoldásához segítséget kérnek, vagy az általunk felajánlott segítséget elfogadják. Munkánk egyik legfontosabb eredménye az kell legyen, hogy a hozzánk fordulókat képessé tegyük arra: felismerjék lehetőségeiket, és azokkal később élni is tudjanak. — Mi a Családsegítő Központ alaptevékenysége? — Fő feladatunk a komplex családgondozás, megelőzés, felderítés, az ismeretterjesztés. Jelzéseket adunk és együttműködünk más intézményekkel is. A családsegítés célja a szociális és mentái higéniás problémák esetén az életvezetési nehézségek elhárítása és feloldása. Emellett munkatársaim pszichológiai, pedagógiai, társadalombiztosítási és jogi tanácsokat is adnak. Foglalkozunk használt javak mentésével, közvetítésével. A lakosság köréből majd háromszáz esetben érkezett felajánlás — főleg ruhanemű, de kaptunk tévét, csillárt, bútort, babakocsit is —, amelyből kétezer rászoruló részesült. —Fennállásuk óta több újdonságot is bevezettek. Melyek ezek? — Átmeneti szállást alakítottunk ki, amelyet az egyre romló gazdasági és szociális helyzet miatt bővíteni kellett, jelenleg harmincnégy ággyal rendelkezik segítőházunk. Többször rendeztünk olcsó vásárokat, részt veszünk védő-óvó ügyek kivizsgálásában, környezettanulmányokat készítünk ápolási díjak megállapításához, eseti segélyek elbírálásához. A Népjóléti Minisztérium által a családok segítésére kibocsátott tejjegyeket a szociális iroda által elkészített lista alapján mi osztottuk szét. Részt vettünk az ingyenkonyha ebédjegyeinek az érdekeltekhez történő eljuttatásában. A segítőházban minden évben megrendezzük a Kulcsos gyerekek táborát, az Életmód tábort pedig a Tisza partján üzemeltetjük. Működik nálunk a munkanélkülieket, magányosokat és a guszevi cigánygyermekeket segítő pedagógusok klubja is. Támogatjuk a civil kezdeményezéseket, mi indítottuk el hat évvel ezelőtt a nagycsaládosok klubját, amely azóta egyesületté nőtte ki magát, és hasonló szerveződést alakítottunk ki a cukorbetegek között is. — Önök bizonyos ideig rendelkeztek segélykerettel... — Ez 1985-től 1991-ig volt. Negyedik éve intézményünknek már nincsen krízissegélykerete, azóta harmonikusabb a kapcsolatunk ügyfeleinkkel, nincs anyagi függőség, és forgalmunk sem csökkent. — Mekkora az ügyfélforgalmuk? — Alakulásunkkor 681 rászoruló kereste fel a Család- segítő Központot. Néhány évet leszámítva hatszáz körül mozog új ügyfeleink száma egy évben. Tavaly több mint négy és fél ezren kerestek fel bennünket. Az átmeneti szállást évente mintegy százhúsz rászoruló veszi igénybe. —Milyen technikai és személyi háttérrel rendelkeznek? — Csillag utcai épületünkben alakítottuk ki az átmeneti szállást. Sajnos a ház százötven éves, folyamatos karbantartást igényel, a festéseket pályázati pénzekből oldjuk meg. Központunk — a Sarkantyú utcán — nem felel meg az intézmény jellegének. A jelenlegi helyzetben csak ritkán tudjuk lefolytatni az intézethez fordulókkal a bizalmas beszélgetéseket, ezeket óhatatlanul megzavarják a munkájukat végző kollégák. Ez a körülmény megnehezíti a családgondozóra kötelező érvényű etikai kódex szellemében történő működést. Intézményünk zsúfolt, három-négy kolléga osztozik egy íróasztalon. Nincs raktárunk, a lakossági felajánlásokat csak korlátozott számban tudjuk fogadni, pedig azok száma egyre nő. Igen sok gépet, eszközt, berendezést pályázati pénzekből szereztünk be. Az intézményben harmincegy főállású — közülük tizenhét családgondozó — és három mellékállású munkatárs dolgozik. — Milyen feltételek mellett lehet a segítőházba bejutni? — Állandó bejelentett nyíregyházi lakcím, valamint rendszeres jövedelem szükséges. Egy hónap után azonban már térítési díjat kell fizetni. A tartózkodási idő korlátozott. A hat hónap utáni a bentlakást a képviselő-testület egészség- ügyi, szociális és lakásügyi bizottsága engedélyezheti. KvZ A sóstói Tófürdőn is ezrek hűsültek a kánikulai hétvégén
