Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-05 / 155. szám
UJ KELET Megyénk életéből 1995. július 5., szerda 3 A krízisköltségvetés Nyírturán Leszerelik az utcai kutakat Foghíjak Ami azt illeti: elég fogatlan volt eddig is a magyar. Jószerével nincs ember, akinek ép lenne a fogsora. Ebben döntő szerepet játszott nemcsak a fogápolás alacsony szintje, hanem az is, hogy ezrek és ezrek nyito- gatták sörösüvegjeiket meglévő agyarukkal, mígnem a fog bizonyult vesztesnek. Szóval kicsit fogatlan oroszlánokká váltunk, mint a Brit Birodalom, azzal a különbséggel, hogy ott a polgárnak — szemben az oroszlánnal — megmaradtak a fogai. A fogorvos eddig sem volt a legnépszerűbb. Mi az, hogy népszerű? Egyszerűen félelmetes valakinek tartja a nagy többség. Most már nemcsak az esetleges fájdalom miatt mondják majd ijesztőnek, ez év második felétől a fogorvosi árak is enyhe borzongással töltik el azokat, akik rászánják magukat a kezelésre. Ha rászánják. Félek, hogy csak a fogak hullanak majd hol önként, hol kilincsre erősített spárga segedelmével. netán egy söröskupak társaságában. Eddig, a fogászati hónapok alkalmával, az egészségügyi ismeretterjesztéseken azt sugallták: járjunk rendszeresen fogorvoshoz, más betegséget is megelőzhetünk stb. Már látom magam előtt az új jelszót, a felélesztett a szólásmondást, az új és korszerű megoldás kulcsát, az olcsó fogmentés titkát, amely így szól: Ha fáj a foga, tartsa nyelvét rajta! Annyi úgy sincs, hogy megharapja. (bürget) — A nyírturai önkormányzat ez évi költségvetését és gazdálkodását erős takarékosság jellemzi. Ugyanakkor törekszik a jelenleg foglalkoztatottak megtartására. A település működőképpességét megőrizni és fejleszteni csak a gazdaság stabilitásával lehet — mondja Bagoly Zoltán, Nyírtura község polgármestere. — A rendszerx’áltást követően, 1990-ben megválasztották polgármesternek. Hozott-e változást ez a falu életében? — Azon munkálkodtam, hogy Nyírtura szebb és gazdagabb legyen. Ez az eredmény meg is látszik a falu arculatán. Örömmel tölt el, ha megemlítem az elvégzett munkákat. Ezek a buszforduló, a fogászat, az útépítés, a gáz- és telefonprogram, továbbá egy új temetőkapu és egy emlékmű munkálatai. — Újraválasztása után milyen tervekkel indult neki az 1995-ös évnek? — Célunk az iskola, az óvoda és az egészségügy intézményének működtetése. Csak minimális fejlesztésben gondolkodhatunk. Törekednünk kell a kiadási oldal szűkítésére, gondolok itt többek között az utcai kutak számának csökkentésére, a bevételi oldalon a kintlévőségek beszedésére (víz, adó stb). A szociális támogatások alapján a rászorultság, figyelembe véve, hogy egy család csak egyfajta segélyezésben részesüljön. Élni kívánunk az állami pályázati lehetőségekkel, gondolok itt az útépítésre, a szennyvízhálózat kiépítésére. — Milyen eredményeket sikerült kiharcolnia a vállalkozás és munkahelytermtés vonalán? — Második testületi ülésünkön határoztunk, és pályázatot nyújtottunk be a Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Munkaügyi Közponhoz 15 fő közhasznú munkás foglalkoztatására. A február harmadikai ülésünkön a képviselő-testület hozzájárul egy közhasznú társaság létrehozásához. — Távolabbi célkitűzéseiről szólna néhány szót? — Nyírtura a Közép-Nyírség területén helyezkedik el, a települést kettészeli a nyugat-keleti irányú 4-es főközlekedési út, amely kínálja azt a lehetőséget, hogy a falusi turizmus keretében idegenforgalmi folyosót hozzunk létre. A sóstói idegenforgalmi program szerves része vagyunk, mivel Libabokoron át egy ösz- szekötő úttal kapcsolódunk Sóstóhoz. Ez az út alkalmas kerékpár- illetve gyalogostú- rákia szép erdei környezetben. Tervbe vettük többek között a műemléki és a sportturizmust. Szerepel a programok között egy halastó létrehozása, lovaglás illetve vadászat. Meg kell említenem a ralikrosszpá- lyánkat, mely tíz hektáros területen került kialakítására. A pálya a Tura-Ring SE tulajdona, és az elnöki szerepet én töltöm be. 1992-ben alakult a sportegyesület. Négy szakosztály működik benne: tömegsport, lövészet, labdarúgó és autóversenyző. Remélem, programjainkat sikerül megvalósítani, ezáltal is bekapcsolódhatnánk az országos faluturizmus és a sportágak együttesébe. Ambrus Attila Turizmussal Európa felé Kárpátalján is mozdulnak A Szövetség a Közép-Kelet- Európai Zöld Falusi Vendég- fogadásért nemzetközi szervezet legutóbbi konferenciáját Ukrajnában, pontosabban a kárpátaljai Beregszentmik- lóson tartotta. A nemzeti szövetségek közül a cseh, a szlovák, a román, a bolgár, a kisjugoszláviai és a magyar képviselői jöttek el Kárpátaljára. A mostani fórum fő napirendi pontja az ukrajnai szervezet megalakítása, a falusi turizmus ottani lehetőségeinek, feltételeinek elemzése, vizsgálata volt. A szakemberek meglátogattak több kárpátaljai községet, tanulmányozták a helyi viszonyokat, s arra az álláspontra jutottak, hogy a vidék adottságai megfelelnek a pihenés e formájának meghonosítására. Dr. Csáky Csaba, a szövetség elnöke, dr. Csávossy György, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke, dr. Sepsey Csaba, Kisjugosz- lávia szövetségi parlamentjének képviselője, dr. Erdődi- Harrach Vilmos, Magyarország tiszteletbeli konzulja, a szövetség alelnöke és mások a jövőbeli teendőket vázolva kifejtették, hogy első lépésként a leendő vendéglátók képzését szükséges megoldani, ezt követően érdemes a struktúra kialakításához fogni. Kárpátalja községeiben a munkanélküliség elképesztő mértékeket öltött. A munkahelyteremtés valamennyi módozatát, még a legcsekélyebbet is ki kell használni. A falusi turizmus e lehetőségek egyike, méghozzá olyan mód, mely különösebb befektetést nem igényel. Ez volt a fő motivációja annak, hogy a Krímből, Poltava, Kijev környékéről és Kárpátaljáról egybegyűltek úgy döntöttek, megalakítják a Szövetség a Közép-Kelet-Európai Zöld Falusi Vendégfogadásért ukrajnai szervezetét. A Beregszentmiklóson megtartott alakuló ülésen a résztvevők az új szervezet elnökévé a kijevi Olga Vasziljevát választották. Munkáját négy alelnök segíti Kárpátalján, ahol a falusi turizmus lehetőségei alapján a legjobbak; két alelnök is tevékenykedik majd: egy ukrán, Mikola Buhaj, Beregszentmiklós polgármestere és egy magyar, Adám Gabriella egészségügyi dolgozó. Horváth Ungvártól 40 kilométerre, festői környezetben található a Luc nevű falucska, melynek központi épülete a szanatórium Fotó: KvZ Szeretettel nevelnek Soha be nem gyógyuló seb A másság elviseléséhez sajátos jellemre, intelligenciára és szeretetre van szükség. Az Értelmi Fogyatékosok Klubjában dolgozó pedagógusok és gondozók bizony jó adaggal rendelkezhetnek mindebből, ugyanis munkájukat ezen feltételek nélkül nem végezhetnék. Az értelmükben fogyatékos emberekre kicsit tartózkodva nézünk. Nekünk, átlagembereknek fogalmunk sincs arról. hogyan viszonyuljunk hozzájuk, hogyan viselkedjünk velük szemben. — Ezek a gyerekek rögtön megérzik, ha nem veszik emberszámba őket — mondta Mészáros Endréné, az Értelmi Fogyatékosok Klubjának vezetője. — A csúfolódásra, cinizmusra különösen érzékenyek. Fontos, hogy szeretettel gondoskodjunk róluk. Amit érzelmekben adunk számukra, kamatostul visszakapjuk. — Milyen célt szolgál ez a klub? — Negyven felnőtt, középsúlyos, családban élő értelmi fogyatékos fiatal nappali ellátását biztosítja, 16 éves kortól. Felső korhatár nincs, jelenleg a legidősebb gondozottunk 39 éves. A klub tagjai háromszori étkezésben részesülnek, a mi feladatunk az értelmileg akadályozott fiatalok pszichés, kulturális és fizikai foglalkoztatása, a mindennapi életbe való beilleszkedésük és eligazodásuk segítése, másságuk elfogadtatása. — Mennyire vannak fogyatékosságuk tudatában a klub tagjai? — Az enyhén fogyatékosok tisztában vannak hiányosságaikkal, a középsúlyosak kevésbé. Mindegyikükben van olyan adottság, amely fejleszthető, ezeket nekünk kell megtalálnunk. Meg kell erősítenünk bennük, hogy ők is értékes emberek, csak kicsit másak, mint egészséges társaik. Sikerélményhez kell juttatnunk őket, ezek segítik őket abban, hogy jól érezzék magukat, és ne érezzék hiányosságaikat. Itt, a napközi otthonban dolgoznak, játszanak és pihennek. Közülük sokan családfenntartónak bizonyulnak, például csonka családokban vagy munkanélküli szülők gyerekeiként. A Piremon Kisvállalat biztosít számukra munkát. Itt lehetőségük van arra is, hogy hasonló korú és képességű fiatalok között éljenek. Szerelmek és barátságok szövődnek, érzelmeik olyanok, mint egészséges társaiké. — Milyen munkát képesek elvégezni? — Hajtogatják a papír bevásárlókosár fülét, de legjobban az általános iskolai technikacsomag készítését kedvelik. Munkában és szabadidős tevékenyégben felváltva, változatosan vesznek részt. Több szakkör működik nálunk: néptánc, színjátszó, zenei csoport, karate, aerobic és még sorolhatnám. Hetente egy alkalommal gyógytestnevelésen vesznek részt valamennyien, nagy részük gerincferdülé- ses, jót tesz a szakember által irányított mozgás, ilyen a júniusban elkezdett úszásoktatás. Gyakran veszünk részt versenyeken, ifjúsági rendezvényeken. Pályázatokon igyekszünk pénzt szerezni ezekre a célokra. Sok patro- nálónk van, például a Szociális Gondozási Központ — egyébként ehhez az intézményhez tartozunk —, továbbá az ÉFOÉSZ megyei szervezete és a szülői munkaközösség. Valamennyi fiatal rendelkezik ÉFOÉSZ- igazolvánnyal, ez igen sok kedvezményre jogosítja fel őket. Budapesten az állatkertbe egyforintos, jelképes belépővel juthatnak be. Először fogunk részt venni az Egri Kulturális Találkozón, ahol tizenhat fiatalunk szerepel majd szólóének, aerobic, néptánc, hangszeres zene és színpadi játék kategóriában. A Kelet-magyarországi Művészetterápiai Egyesület alapító tagjai közé tartozunk, augusztusban egy zeneterápiai továbbképzést fogunk szervezni intézményünkben. A nyár utolsó hónapjában üdülni is megyünk, Tokajba, július 12—16. között négy gyermekünk Grazba utazik nemzetközi sport- versenyre. Síkfutásban és távolugrásban indulnak Porcellán Ferenc, Soltész Gábor, Adorján Andrea és Torma Lajosné. — Tapasztalatai szerint hogyan viselik a szülők gyermekük fogyatékosságát? — Nagyon nehezen, olyan seb ez, amely soha nem gyógyul be. Előre szomor- kodnak azon, hogy mi lesz, ha ők már nem élnek. Ha van közeli hozzátartozó, akkor nincs baj, ellenkező esetben viszont igen. Kellene a városban egy olyan bentlakásos intézmény, amely képes befogadni őket. Kozma Ibolya Szalámi sztornó Már az ötezres sem kell Zenei napok Huszonkilencedik alkalommal rendezik meg a Nyírbátori Zenei Napokat július 15. és 30. között. A nyitó hangversenyt a nyírségi város református templomában tartják, ahol a Miskolci Szimfonikus Zenekar, a Debreceni Kodály Zoltán Kórus, valamint Daróczi Tamás énekművész lép fel. A nyírbátori minorita templomban július 19-én, 22-én és 30-án lesz hangverseny. Az utóbbi zárókoncert, a zenei napokon fellépő művészekből alakuló alkalmi nagyzenekar részvételével. A hagyományoknak megfelelően az idén is lesz zenei rendezvény a Nyírbátor-környéki települések református, római és görög katolikus templomaiban, így július 17-én Nyírmihálydiban, 21-én Nagykállóban, 23-án Hodászon és Nyírbélteken, 29- én pedig Vállajon. A zenei napok történetében először a határon túl, a romániai Nagykárolyban is rendeznek koncertet, július 28-án. Rekkenő meleg volt, s az üzlet, ahová betértem, szinte teljesen kihalt. A gondolák között csak néhány eladó csevegett vidáman. Ugyanezt persze a felvágottakról nem mondhatom el, hisz „ők" már elég megbámultán fonnyadoztak. Na mindegy, ha már bejöttem, veszek is valamit — gondoltam, és lemérettem egy darabka kolbászt. Dekáihoz mérten az ára elég borsos volt, de az igazi meglepetés mégiscsak a pénztárnál ért. Mivel egyebet nem vettem, igyekeztem, hogy minél előbb a friss levegőre kiérjek. A porce- lánbaba-arcú hölgy kedvesen elcsicseregte a gépben kiírt összeget, majd mikor egy ötezrest nyújtottam felé, meglepetten visszahőkölt, mondván, hogy ő ebből nem tud visszaadni. Rajta kívül egy másik pénztáros is ült a szomszédos kassza mögött. Mikor segélykérőn ránéztem, mosolyogva tárta szét a karját, jelezve, hogy ő sem tud segíteni. —Ilyenkor mi a teendő? — kérdeztem. — Semmi — válaszolta a babaarcú szépség —, egyszerűen kisztomózom a gépből, maga pedig elmegy máshová felvágottat venni. SiTi
