Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-05 / 155. szám

UJ KELET Megyénk életéből 1995. július 5., szerda 3 A krízisköltségvetés Nyírturán Leszerelik az utcai kutakat Foghíjak Ami azt illeti: elég fogat­lan volt eddig is a magyar. Jószerével nincs ember, aki­nek ép lenne a fogsora. Eb­ben döntő szerepet játszott nemcsak a fogápolás ala­csony szintje, hanem az is, hogy ezrek és ezrek nyito- gatták sörösüvegjeiket meg­lévő agyarukkal, mígnem a fog bizonyult vesztesnek. Szóval kicsit fogatlan oroszlánokká váltunk, mint a Brit Birodalom, azzal a különbséggel, hogy ott a polgárnak — szemben az oroszlánnal — megmarad­tak a fogai. A fogorvos eddig sem volt a legnépszerűbb. Mi az, hogy népszerű? Egyszerűen félelmetes valakinek tartja a nagy többség. Most már nemcsak az esetleges fájda­lom miatt mondják majd ijesztőnek, ez év második felétől a fogorvosi árak is enyhe borzongással töltik el azokat, akik rászánják ma­gukat a kezelésre. Ha rászánják. Félek, hogy csak a fogak hullanak majd hol önként, hol kilincsre erősített spárga segedelmé­vel. netán egy söröskupak társaságában. Eddig, a fogá­szati hónapok alkalmával, az egészségügyi ismeretter­jesztéseken azt sugallták: járjunk rendszeresen fogor­voshoz, más betegséget is megelőzhetünk stb. Már lá­tom magam előtt az új jel­szót, a felélesztett a szólás­mondást, az új és korszerű megoldás kulcsát, az olcsó fogmentés titkát, amely így szól: Ha fáj a foga, tartsa nyelvét rajta! Annyi úgy sincs, hogy megharapja. (bürget) — A nyírturai önkormány­zat ez évi költségvetését és gazdálkodását erős takarékos­ság jellemzi. Ugyanakkor tö­rekszik a jelenleg foglalkozta­tottak megtartására. A telepü­lés működőképpességét meg­őrizni és fejleszteni csak a gaz­daság stabilitásával lehet — mondja Bagoly Zoltán, Nyír­tura község polgármestere. — A rendszerx’áltást követő­en, 1990-ben megválasztották polgármesternek. Hozott-e változást ez a falu életében? — Azon munkálkodtam, hogy Nyírtura szebb és gazda­gabb legyen. Ez az eredmény meg is látszik a falu arculatán. Örömmel tölt el, ha megemlí­tem az elvégzett munkákat. Ezek a buszforduló, a fogászat, az útépítés, a gáz- és telefon­program, továbbá egy új teme­tőkapu és egy emlékmű mun­kálatai. — Újraválasztása után mi­lyen tervekkel indult neki az 1995-ös évnek? — Célunk az iskola, az óvo­da és az egészségügy intézmé­nyének működtetése. Csak minimális fejlesztésben gon­dolkodhatunk. Törekednünk kell a kiadási oldal szűkítésé­re, gondolok itt többek között az utcai kutak számának csök­kentésére, a bevételi oldalon a kintlévőségek beszedésére (víz, adó stb). A szociális tá­mogatások alapján a rászorult­ság, figyelembe véve, hogy egy család csak egyfajta segé­lyezésben részesüljön. Élni kí­vánunk az állami pályázati lehetőségekkel, gondolok itt az útépítésre, a szennyvízhálózat kiépítésére. — Milyen eredményeket si­került kiharcolnia a vállalko­zás és munkahelytermtés vona­lán? — Második testületi ülésünkön határoztunk, és pályázatot nyúj­tottunk be a Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Munkaügyi Közponhoz 15 fő közhasznú munkás foglalkoztatására. A február harmadikai ülé­sünkön a képviselő-testület hozzájárul egy közhasznú tár­saság létrehozásához. — Távolabbi célkitűzéseiről szólna néhány szót? — Nyírtura a Közép-Nyír­ség területén helyezkedik el, a települést kettészeli a nyu­gat-keleti irányú 4-es főköz­lekedési út, amely kínálja azt a lehetőséget, hogy a falusi tu­rizmus keretében idegenfor­galmi folyosót hozzunk létre. A sóstói idegenforgalmi prog­ram szerves része vagyunk, mivel Libabokoron át egy ösz- szekötő úttal kapcsolódunk Sóstóhoz. Ez az út alkalmas kerékpár- illetve gyalogostú- rákia szép erdei környezetben. Tervbe vettük többek között a műemléki és a sportturiz­must. Szerepel a programok között egy halastó létrehozása, lovaglás illetve vadászat. Meg kell említenem a ralikrosszpá- lyánkat, mely tíz hektáros te­rületen került kialakítására. A pálya a Tura-Ring SE tulajdo­na, és az elnöki szerepet én töl­töm be. 1992-ben alakult a sportegyesület. Négy szakosz­tály működik benne: tömeg­sport, lövészet, labdarúgó és autóversenyző. Remélem, programjainkat sikerül megva­lósítani, ezáltal is bekapcso­lódhatnánk az országos falutu­rizmus és a sportágak együtte­sébe. Ambrus Attila Turizmussal Európa felé Kárpátalján is mozdulnak A Szövetség a Közép-Kelet- Európai Zöld Falusi Vendég- fogadásért nemzetközi szerve­zet legutóbbi konferenciáját Ukrajnában, pontosabban a kárpátaljai Beregszentmik- lóson tartotta. A nemzeti szö­vetségek közül a cseh, a szlo­vák, a román, a bolgár, a kisjugoszláviai és a magyar képviselői jöttek el Kárpátal­jára. A mostani fórum fő napiren­di pontja az ukrajnai szervezet megalakítása, a falusi turizmus ottani lehetőségeinek, feltéte­leinek elemzése, vizsgálata volt. A szakemberek megláto­gattak több kárpátaljai közsé­get, tanulmányozták a helyi vi­szonyokat, s arra az álláspont­ra jutottak, hogy a vidék adott­ságai megfelelnek a pihenés e formájának meghonosítására. Dr. Csáky Csaba, a szövet­ség elnöke, dr. Csávossy György, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke, dr. Sepsey Csaba, Kisjugosz- lávia szövetségi parlamentjé­nek képviselője, dr. Erdődi- Harrach Vilmos, Magyaror­szág tiszteletbeli konzulja, a szövetség alelnöke és mások a jövőbeli teendőket vázolva ki­fejtették, hogy első lépésként a leendő vendéglátók képzését szükséges megoldani, ezt kö­vetően érdemes a struktúra ki­alakításához fogni. Kárpátalja községeiben a munkanélküliség elképesztő mértékeket öltött. A munka­helyteremtés valamennyi mó­dozatát, még a legcsekélyebbet is ki kell használni. A falusi tu­rizmus e lehetőségek egyike, méghozzá olyan mód, mely kü­lönösebb befektetést nem igé­nyel. Ez volt a fő motivációja annak, hogy a Krímből, Poltava, Kijev környékéről és Kárpátaljáról egybegyűltek úgy döntöttek, megalakítják a Szö­vetség a Közép-Kelet-Európai Zöld Falusi Vendégfogadásért ukrajnai szervezetét. A Beregszentmiklóson meg­tartott alakuló ülésen a részt­vevők az új szervezet elnöké­vé a kijevi Olga Vasziljevát választották. Munkáját négy alelnök segíti Kárpátalján, ahol a falusi turizmus lehetőségei alapján a legjobbak; két alel­nök is tevékenykedik majd: egy ukrán, Mikola Buhaj, Beregszentmiklós polgármes­tere és egy magyar, Adám Gab­riella egészségügyi dolgozó. Horváth Ungvártól 40 kilométerre, festői környezetben találha­tó a Luc nevű falucska, melynek központi épülete a szanatórium Fotó: KvZ Szeretettel nevelnek Soha be nem gyógyuló seb A másság elviseléséhez sa­játos jellemre, intelligenciá­ra és szeretetre van szükség. Az Értelmi Fogyatékosok Klubjában dolgozó pedagó­gusok és gondozók bizony jó adaggal rendelkezhetnek mindebből, ugyanis munká­jukat ezen feltételek nélkül nem végezhetnék. Az értel­mükben fogyatékos embe­rekre kicsit tartózkodva né­zünk. Nekünk, átlagembe­reknek fogalmunk sincs ar­ról. hogyan viszonyuljunk hozzájuk, hogyan viselked­jünk velük szemben. — Ezek a gyerekek rögtön megérzik, ha nem veszik emberszámba őket — mond­ta Mészáros Endréné, az Ér­telmi Fogyatékosok Klubjá­nak vezetője. — A csúfoló­dásra, cinizmusra különösen érzékenyek. Fontos, hogy szeretettel gondoskodjunk róluk. Amit érzelmekben adunk számukra, kamatostul visszakapjuk. — Milyen célt szolgál ez a klub? — Negyven felnőtt, kö­zépsúlyos, családban élő ér­telmi fogyatékos fiatal nap­pali ellátását biztosítja, 16 éves kortól. Felső korhatár nincs, jelenleg a legidősebb gondozottunk 39 éves. A klub tagjai háromszori étke­zésben részesülnek, a mi fel­adatunk az értelmileg akadá­lyozott fiatalok pszichés, kulturális és fizikai foglal­koztatása, a mindennapi élet­be való beilleszkedésük és eligazodásuk segítése, mássá­guk elfogadtatása. — Mennyire vannak fogya­tékosságuk tudatában a klub tagjai? — Az enyhén fogyatékosok tisztában vannak hiányossága­ikkal, a középsúlyosak kevés­bé. Mindegyikükben van olyan adottság, amely fejleszthető, ezeket nekünk kell megtalál­nunk. Meg kell erősítenünk bennük, hogy ők is értékes em­berek, csak kicsit másak, mint egészséges társaik. Sikerél­ményhez kell juttatnunk őket, ezek segítik őket abban, hogy jól érezzék magukat, és ne érezzék hiányosságaikat. Itt, a napközi otthonban dolgoznak, játszanak és pihennek. Közü­lük sokan családfenntartónak bizonyulnak, például csonka családokban vagy munkanél­küli szülők gyerekeiként. A Piremon Kisvállalat biztosít számukra munkát. Itt lehe­tőségük van arra is, hogy ha­sonló korú és képességű fiata­lok között éljenek. Szerelmek és barátságok szövődnek, ér­zelmeik olyanok, mint egész­séges társaiké. — Milyen munkát képesek elvégezni? — Hajtogatják a papír bevá­sárlókosár fülét, de legjobban az általános iskolai technika­csomag készítését kedvelik. Munkában és szabadidős tevé­kenyégben felváltva, változa­tosan vesznek részt. Több szakkör működik nálunk: nép­tánc, színjátszó, zenei csoport, karate, aerobic és még sorol­hatnám. Hetente egy alka­lommal gyógytestnevelésen vesznek részt valamennyien, nagy részük gerincferdülé- ses, jót tesz a szakember ál­tal irányított mozgás, ilyen a júniusban elkezdett úszások­tatás. Gyakran veszünk részt versenyeken, ifjúsági ren­dezvényeken. Pályázatokon igyekszünk pénzt szerezni ezekre a célokra. Sok patro- nálónk van, például a Szoci­ális Gondozási Központ — egyébként ehhez az intéz­ményhez tartozunk —, to­vábbá az ÉFOÉSZ megyei szervezete és a szülői mun­kaközösség. Valamennyi fi­atal rendelkezik ÉFOÉSZ- igazolvánnyal, ez igen sok kedvezményre jogosítja fel őket. Budapesten az állat­kertbe egyforintos, jelképes belépővel juthatnak be. Elő­ször fogunk részt venni az Egri Kulturális Találkozón, ahol tizenhat fiatalunk sze­repel majd szólóének, aero­bic, néptánc, hangszeres zene és színpadi játék kate­góriában. A Kelet-magyaror­szági Művészetterápiai Egyesület alapító tagjai közé tartozunk, augusztusban egy zeneterápiai továbbképzést fogunk szervezni intézmé­nyünkben. A nyár utolsó hó­napjában üdülni is megyünk, Tokajba, július 12—16. kö­zött négy gyermekünk Graz­ba utazik nemzetközi sport- versenyre. Síkfutásban és tá­volugrásban indulnak Por­cellán Ferenc, Soltész Gá­bor, Adorján Andrea és Tor­ma Lajosné. — Tapasztalatai szerint hogyan viselik a szülők gyer­mekük fogyatékosságát? — Nagyon nehezen, olyan seb ez, amely soha nem gyógyul be. Előre szomor- kodnak azon, hogy mi lesz, ha ők már nem élnek. Ha van közeli hozzátartozó, akkor nincs baj, ellenkező esetben viszont igen. Kellene a vá­rosban egy olyan bentlakásos intézmény, amely képes be­fogadni őket. Kozma Ibolya Szalámi sztornó Már az ötezres sem kell Zenei napok Huszonkilencedik alkalom­mal rendezik meg a Nyírbátori Zenei Napokat július 15. és 30. között. A nyitó hangversenyt a nyírségi város református templomában tartják, ahol a Miskolci Szimfonikus Zene­kar, a Debreceni Kodály Zol­tán Kórus, valamint Daróczi Tamás énekművész lép fel. A nyírbátori minorita temp­lomban július 19-én, 22-én és 30-án lesz hangverseny. Az utóbbi zárókoncert, a zenei na­pokon fellépő művészekből alakuló alkalmi nagyzenekar részvételével. A hagyomá­nyoknak megfelelően az idén is lesz zenei rendezvény a Nyírbátor-környéki települé­sek református, római és görög katolikus templomaiban, így július 17-én Nyírmihálydiban, 21-én Nagykállóban, 23-án Hodászon és Nyírbélteken, 29- én pedig Vállajon. A zenei na­pok történetében először a ha­táron túl, a romániai Nagy­károlyban is rendeznek kon­certet, július 28-án. Rekkenő meleg volt, s az üzlet, ahová betértem, szin­te teljesen kihalt. A gondo­lák között csak néhány eladó csevegett vidáman. Ugyan­ezt persze a felvágottakról nem mondhatom el, hisz „ők" már elég megbámultán fonnyadoztak. Na mindegy, ha már bejöttem, veszek is valamit — gondoltam, és le­mérettem egy darabka kol­bászt. Dekáihoz mérten az ára elég borsos volt, de az igazi meglepetés mégiscsak a pénztárnál ért. Mivel egye­bet nem vettem, igyekeztem, hogy minél előbb a friss levegőre kiérjek. A porce- lánbaba-arcú hölgy kedve­sen elcsicseregte a gépben kiírt összeget, majd mikor egy ötezrest nyújtottam felé, meglepetten visszahőkölt, mondván, hogy ő ebből nem tud visszaadni. Rajta kívül egy másik pénztáros is ült a szomszédos kassza mögött. Mikor segélykérőn ránéz­tem, mosolyogva tárta szét a karját, jelezve, hogy ő sem tud segíteni. —Ilyenkor mi a teendő? — kérdeztem. — Semmi — válaszolta a babaarcú szépség —, egy­szerűen kisztomózom a gép­ből, maga pedig elmegy máshová felvágottat venni. SiTi

Next

/
Thumbnails
Contents