Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-05 / 155. szám

Belföld-külföld 1995. július 5., szerda innen-onnan ® Életfogytiglani börtönre ítélték hétfőn azt a két ame­rikai férfit, akik 1993-ban Miamiban megöltek egy német turistanőt. A 21 éves Anthony Williamst és a 25 éves Leroy Rogerst külön esküdtszékek tíz napja bűnösnek mondta ki emberölésben és rablásban. Fredricka Smith miami bírónő az emberölésért életfogytiglani szabadságvesztéssel sújtotta mindkettőjüket - jelentették hírügynökségek. A két miami fiatalember 1993. április 2-án kirabolta, majd halálra gázolta Barbara Meller Jensent, édesanyja és két kisgyereke szeme láttára. A bírónő a rablásért további 30 évet rótt ki a visszaeső Williamsre, 15-öt pedig Rogersre. Williams legkorábban 45, Rogers pedig 25 év múlva helyezhető feltételesen szabad­lábra. ® Egy ember életét vesztette, ketten pedig eltűntek, amikor egy földgázt szállító folyami tartályhajó felrobbant Jakutföld északkeleti részén - jelentette kedden az ITAR- TASZSZ. A rendkívüli helyzetek minisztériumától szárma­zó értesülés szerint a gáz a lefejtéskor robbant be, és az egész tartályhajó lángba borult. A szerencsétlenség Jakutszktól öt­száz kilométerre történt. Jakutföld nagy részén a folyók je­lentik a legfőbb szállítási útvonalat az igen rövid, két hóna­pig tartó nyári időszakban, amikor a fagyott altalaj felenged és a táj mocsárvidékké változik. “0“ Egyedülálló zenekart szervezett Sir George Solti az ENSZ megalakulásának 50. évfordulójáról megemlékező ün­nepségre. A magyar származású karmester vezényli majd a Világzenekar a Békéért (World Orchestra for Peace) együt­test, amelybe öt világrész negyven zenakarából válogatta ki Sir George Solti a kilencven zenészt, akik a genfi Victoria Hallban szerdán este koncertet adnak. A zenekarban ott lesz­nek a bécsi, a berlini, a New York-i és az izraeli filharmoni­kusok, valamint a tokiói, a pekingi és a chicagói szimfoniku­sok képviselői, a Concertgebouw, a milánói Scala zenekará­nak és a Suisse Romande zenekarának a tagjai. Magyaror­szágot a Budapesti Fesztiválzenekar tagjai képviselik. ® Elhunyt Georgij Beregovoj egykori űrhajós, aki hosszú ideig volt a a szovjet űrkutatási program vezetője - közölték Moszkvában kedden. A Komszomolszkaja Pravda értesülése szerint a 74 éves férfi pénteken halt meg egy mű­tét után. Beregovoj már régóta szívbetegségben szenvedett. A volt űrhajóst kedden helyezik örök nyugalomra a novogyevicsi temetőben. Beregovoj a második világháború idején pilótaként 186 bevetésen vett részt. Kétszer tüntették ki a Szovjetunió Hőse címmel, először 1944-ben vadászpiló­taként elért eredményeiért. A háború után az első szovjet su­gárhajtású gépeken teljesített próbarepüléseket. 1964-ben csatlakozott az űrrepüléseket előkészítő csoporthoz, majd 1968 októberében ötnapos űrutazást tett a Szojuz-3 fedélze­tén. 1972-től 1987-ben történt nyugdíjba vonulásáig a Moszk­va melletti Csillagvárosban vezette az űrhajósok kiképzési programját. A Financial Times a „csomagítéletről” Takarékosság kontra bíróság Az alkotmánybírásóg dönté­se jelentősen visszaveti a kor­mány erőfeszítéseit, hogy megkurtítsa Magyarország fel- duzzasztott állami szektorát és óriási szociális rendszerét, amely a GDP 30 százalékát teszi ki, többet, mint bármely más európai országban, Svéd­ország kivéletével - állapítja meg a Financial Times buda­pesti tudósítója beszámolva az alkotmánybíróság ítéletéről a Bokros-csomagot illetően. „Magyarország takarékossá­gi terve összeütközésbe került a bírósággal” című cikkében a tudósító a lap keddi számában, ismertetve az alkotmánybíró­ság döntését a családi pótlék, a gyed és a gyes terén terve­zett megszorításokról, hangsú­lyozza: a magyar illetékesek most azon dolgoznak, hogy új tervet állítsanak össze, hogy megpróbálják megmenteni a kormány takarékossági cso­magját, miután az alkotmány- bíróság a legradikálisabb intéz­kedések közül számosat eluta­sított. A cikkíró rámutat, hogy a márciusban előterjesztett csomag az ősszel előterjesz­tendő 1996-os költségvetési tervvel és az állami szektor ter­vezett további átalakításával együtt alapjául szolgált volna a Nemzetközi Valutaalappal megkötendő új hitelszerző­désnek. A Pénzügyminisztérium sze­rint a bírósági döntés az ez évre A kéksapkások viszonozták a tüzet A Szarajevó környéki Igman hegynél a francia bé­kefenntartók keddre virradó­ra ismét visszonozták a szerb állásokból rájuk leadott lövé­seket. A francia katonák egy se­gélyszállító járműoszlopot kí­sértek, amikor támadás érte őket. Két francia katona meg­sebesült, egyikük súlyosan ­írja az AFP. Gérard Dubois alezredes, ENSZ-szóvivő el­mondta: a konvojt a szerbek ágyúkkal lőtték. A franciák egy 120 milliméteres akna­vetőből leadott robbanó akna­gránáttal és két harckocsi-el- hárító lövedékkel visszo­nozták a tüzet. Szerb vesz­teségről vagy károkról nem érkezett jelentés. Embargóenyhítés meghosszabbítva Az ENSZ Biztonsági Taná­csa hétfőn tervezet formájában olyan határozatot tanulmányo­zott, amelynek értelmében vár­hatóan újabb 75 napig — szep­tember közepéig - szabad len­ne ápolni Jugoszláviával (Szer­biával és Montenegróval) tu­risztikai, kulturális és sport­kapcsolatokat - vált ismeretes­sé az ENSZ New York-i szék­helyén. Szavazás valószínűleg a hét közepén lesz. Az ENSZ BT utoljára áprilisban határozott úgy, hogy 75 napra felfüggesz­ti a fent említett kapcsolatok­ra kirótt embargót. A jugosz­láv férfi kosárlabdázók ennek köszönhetően térhettek vissza három év számkivetettség után a nemzetközi arénákba, s nyerhetett a válogatott vasár­nap Athénban Európa-bajnok- ságot. Továbbra is érvényben maradna a gazdasági embargó, amely harmadik éve sújtja Ju­goszláviát. de nem tűnik úgy, hogy emiatt közeli lenne a tíz­milliós ország összeomlása. Jugoszlávia szomszédainak az embargó dollármilliárdokra rúgó károkat okoz, a kompen­zálás reménye nélkül. A Jugoszlávia elleni embar­gó egy részét tavaly függesz­tették fel, miután Belgrád meg­ígérte: nem fogja támogatni a boszniai szerbeket. Viták van­nak arról, hogy az ígéretet mennyire tartják be. Az orosz diplomácia mindenesetre azzal érvel, hogy az embargó továb­bi enyhítésével kellene bátorí­tani Belgrádot. Bermuda-rejtély Évtizedek óta rejtély öve­zi körül a Bermuda-három- szöget, ahol időről időre ha­jók és repülőgépek tűnnek el titokzatos módon, nyomtala­nul. Legalábbis erről lett hír­hedt az Atlanti-óceánnak az a térsége. Most a Londonban megjelenő tudományos fo­lyóirat, a New Scientist leg­újabb számában olyan felte­vést közölt, hogy a hajók és a repülőgépek az óceán mé­lyéről felszállt metángáz- gömböknek estek áldozatul. Ezért a brit Természeti Kör­nyezet Kutató Tanács (Na­tural Environment Research Council) tudósai az ősszel fúrásokat végeznek e feltevés alátámasztására - jelentette a dpa. A tervek szerint meg­vizsgálják a tengerfenék vi­szonyait a Bermudáktól egé­szen az amerikai szárazföl­dig. John Parks, a bristoli egye­tem munkatársa szerint meg­vizsgálnak a tengerfenéken tenyésző és metánt előállító baktériumokat. Normális kö­rülmények között a tengerfe­néken uralkodó nagy nyomás miatt a gáz jégkristályok, úgynevezett jéghidrátok for­májában gyülemlik fel. Eddig ismeretlen folyamatok hatá­sára azonban hirtelen nagy tö­megben szabadulhat fel gáz, és az megmérgezheti az ép­pen arra haladó hajók vagy repülőgépek utasait - tétele­zik fel a kutatók. tervezett 265 milliárd forintnyi kiadáscsökkentésből 35-40 milliárd forintnyit érint. Illeté­kesek hétfőn közölték, a kor­mány továbbra is tartja magát a célkitűzéséhez, hogy a köz­ponti költségvetés deficitjét a GDP hat százaléka körülire csökkentse, és a pénzügymi­nisztériumban éjt nappallá téve dolgoznak, hogy a csütörtöki kormányülésre alternatív in­tézkedéseket készítsenek elő. Bokros Lajos pénzügyminisz­ter közölte: személyesen meg­vizsgálja az összes minisztéri­um költségvetését, hogy meg­állapítsa, hol lehet további csökkentéseket elérni - írja tu­dósító. Elemezők szerint mind­amellett a kormánynak kis tere van a manőverezésre. A bíró­ság igen súlyos döntést hozott a kormány szempontjából. Technikailag és politikailag is nehéz lesz ilyen rövid idő alatt olyan újdonságot találni, amellyel helyettesíthetik az in­tézkedéseket az évnek ebben a szakaszában - idézi a lap Rácz Istvánt, a CS First Boston kö­zép-európai ügyekért felelős magas rangú közgazdászát. Magyarországnak szüksége van az IMF-fel való megálla­podásra, hogy helyreállítsa az országról kialakított képet kül­földön. A reformok területén az év elején elszenvedett több kudarc ugyanis súlyosan meg­rendítette a befektetőknek abba az országa vetett bizalmát, amelyet a piacgazdasági vál­tozások úttörőjeként ismertek az egykori kommunista tömb­ben. Szüksége van a megálla­podásra azért is, hogy meg tudja győzni a lakosságot afelől: megéri elfogadni a na­gyobb megszorításokat - véle­kedik a Financial Times tudó­sítója. Bosnyák menekültek Újabb bosnyák menekültek kértek ideiglenes védelmet a határőrségtől. Krisán Attila ezredes, a határőrség szóvivője kedden az MTI-nek elmondta, hogy az eset még vasárnap késő este történt. Hercegszántónál 139 bosnyák menekült jelentkezett belépésre. A csoport egyik ré­szének úticélja - elmondásuk szerint - valamelyik nyugat­európai ország, míg a másik fe­lének Horvátország lett volna. Miután nem rendelkeztek a to­vábbutazáshoz szükséges ok­mányokkal, ideiglenes védel­met kértek a magyar hatósá­goktól. Ezt megkapták. Mind- annyiukat a nagyatádi mene­külttáborban helyezték el. A szóvivő megjegyezte, hogy a délszláv válság kirob­banása óta ilyen nagylétszámú menekült egyszerre még nem érkezett hazánkba. —UJ KELET Kuba - választás(ok) előtt Közel az összeomlás? Az e hét végén Kubában sorra kerülő helyhatósági vá­lasztásokon a „többségében forradalmár és hazafias la­kosság szavazatával a nép egységét és összeforrottságát fejezi majd ki, s eltökéltsé­gét a Párt és legyőzhetetlen vezére, a Főparancsnok (Fidel Castro) vezette forra­dalom és a szocializmus vé­delmére” - hangoztatta a Castro jelenlétében tartott fővárosi választási előkészítő értekezleten a havannai párt- bizottság első titkára. A körmondatokba foglalt propagandaszólamok azon­ban egyre több kubainak már anakronisztikusán hangza­nak: a vezetés nem ok nélkül tart attól, hogy most minden eddiginél nehezebb lesz az urnákhoz mozgósítani az em­bereket. A havannai utca han­gulata ma minden, csak nem forradalmi. Erről a járókelők arcán a párás forróság verí- tékcseppjei mellett a minden­napi gondok barázdái is árul­kodnak. Nem véletlen, hogy a fővárosban fordítják a leg­nagyobb figyelmet a helyi ta­nácstagokat megválasztó sza­vazás előkészítésére (parla­menti képviselőket most nem választanak, az csak minden második helyhatósági kam­pánnyal esik egybe). Egy ilyen aktus ugyanis nemcsak a forradalmi lelkesedés, ha­nem az elégedetlenség kife­jezésére is alkalmat nyújthat - még a végletekig ellen­őrzött kubai társadalom kere­tei között is -, s ezt próbál­ják minden módon elkerülni. A félelem érthető: tavaly­előtt a forró nyári éjszakákon a körzeti pártbizottságok, üz­letek ablakait, kirakatait zúz­ták be a körülményeik folya­matos romlásától és a veze­tés tétlenségétől feldühödött emberek, tavaly pedig ugyan­csak július-augusztusra esett a rendszer eddig talán legna­gyobb válsága, a tutajosok tö­meges menekülésével és az elemi erővel kitört, bár gyor­san levert spontán tiltakozó tüntetésekkel. Egy nemrégiben tartott ha­vannai apparátusi értekezle­ten - amelyről ugyan a helyi sajtó semmit sem közölt, de az éberség falán keletkezett réseken ma már kiszivárog­nak az információk - mint­egy pontokba szedték, mit kell tenni az esetleges zavar­gások megelőzése érdeké­ben: megerősített rendőri ellenőrzés, a „bajkeverő ele­mek” begyűjtésével; az áram­szünetek időtartamának mér­séklése; a jegyrendszer kere­tében nyújtott, egyre szegé­nyesebb élelmiszer-ellátás feljavítása; a csupán napi pár órára kiterjedő gáz- és víz­szolgáltatás szélesítése; a végletekig megritkított busz­járatok bizonyos fokú sűríté­se és a tv műsoridejének nö­velése. Mindebből azonban egye­lőre inkább csak a fokozott rendőri jelenlét az érzékel­hető, bár a bűnözés aggasztó növekedését ez sem tudja megakadályozni. A „progra­mozott” áramszünetek példá­ul egyelőre inkább nőnek, az ellátás pedig semmit sem ja­vult, ellenkezőleg: a mező- gazdasági szabadpiacokról is eltűnőben van a zöldség- és gyümölcsfélék többsége, lé­vén, hogy szezonjuk lejár. Az újabb, teherautókból átalakí­tott öszvér-buszok megjele­nésére is hiába várnak a meg­állóban gyakran két, két és fél órát is ácsorgó utasok.- Ahhoz nap mint nap át kell élni a kubai valóságot, hogy valaki megértse: milyen reménytelen érzés esténként a villanyvilágítás és ventillá­tor nélkül maradt lakás átfor­rósodott falai között tétlenül üldögélni, esetleg tizedma- gaddal, mert a havannai la­kások többségében két-három generáció él összezsúfoltan” - foglalja össze a fővárosiak nyári életérzését egy helyi újságíró kolléga. A hivatalos adatok szerint több évi zuhanás után tavaly alig mérhetően (0,7 százalék­kal), de nőtt a nemzeti jöve­delem, 18 százalékkal bővült az export, s ezek a tendenci­ák az idei első fél évben is folytatódtak. A gazdaság vál­tozatlanul legfontosabb ága­zata, a cukoripar azonban ka­tasztrofális évet zárt: a terme­lés a század első évtizedeiben volt szintre, 3,3 millió tonná­ra zuhant vissza az elmúlt év­tizedekben szokásos 7-8 mil­lióról. Gyors kilábalást ilyen körülmények között a havan­nai vezetés sem ígérhet. Gyorsaságról már csak azért sem lehet szó, mert az eddigi reformlépések mindegyike az utolsó pillanatban, a helyzet kényszerében született. Fidel Castro, a forradalom 68 éves vezére inkább fékez­te, mintsem bátorította a vál­tozásokat, beszédeiben alig leplezetten utalva arra az ag­godalmára, hogy azok egy ponton érinthetik a hatalmi viszonyokat. Kérdés, meddig lehet még a kubai szocializ­mus kiüresedő tartalmát jel­szavakkal pótolni. Oscar Arias Nobel-békedíjas volt Costa Rica-i elnök, aki júni­us közepén járt Havannában, így nyilatkozott erről: „Min­den rossz, amit a forradalom győzelme után leküzdöttnek hirdettek, jelen van a mai Kubában. Szomorú látni, a törvényességhiányt, azt, hogy fiatal lányok űzik a prostitú­ciót a rendőrök szeme előtt, s gyerekek kéregetnek ala­mizsnát a turistáktól.” Az ország vezetői azonban ezt nem akarják elismerni, öntelt hatalmi arroganciával hirdetik tévedhetetlenségü­ket. Semmiféle készség nem tapasztalható a politikai vál­tozásokra - foglalta össze be­nyomásait a tekintélyes poli­tikus. Kuba ma valóban választás előtt áll. A teljes összeomlást éppen csak elkerülő, lassú manőverezés a politikai szfé­ra teljes kizárásával - ez a ma követett alternatíva. Vele szemben pedig a gazdasági és társadalmi modernizáció, a politikai demokratizálás, a külvilágba való visszaillesz­kedés programja állna. Annyi bizonyos: nem a mostani vá­lasztás szavazóurnáinál fog eldőlni, hogy melyik utat kö­veti és mikor a szigetország.

Next

/
Thumbnails
Contents