Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-05 / 155. szám

2 1995. július 5., szerda Belföld-külföld UJ KELET Izraeli—palesztin megállapodás Izrael és a PFSZ kedden este egyetértésre jutott az auto­nómia Giszjordániára történő kiterjesztéséről szóló átme­neti megállapodás főbb vonalairól. Jasszer Abed Rabbo pa­lesztin tájékoztatási „miniszter” szerint a megállapodást július 25-én írják alá. A hírt a politikus Gázában közölte, ahol Jasszer Arafat PFSZ-vezető és Simon Peresz izraeli külügyminiszter délután tárgyalásokat kezdett a nézetkü­lönbségek feloldására. Major fölényes győzelme John Major miniszterelnök fölényesen megnyerte a tory pártvezérválasztást. 218 konzervatív parlamenti képviselő adta szavazatát a miniszterelnökre, 89-en voksoltak ellen­felére, John Redwoodra, és húszán tartózkodtak — jelen­tette be kedden a parlamentben Sir Marcus Fox, az válasz­tás lebonyolításáért felelős 1922-es bizottság elnöke. Kolerahalál Ukrajnában Ismét meghalt egy kolerás beteg a dél-ukrajnai Nyikolajev megyében. Ezzel az idei járvány már két emberéletet köve­telt. A kolerás megbetegedések száma az elmúlt 24 órában elérte a 166-ot. A kórházban kezelt 78 beteg közül 16 álla­pota súlyos. Ebben az évben az első kolerás fertőzéseket június 5-én észlelték. A koleraveszély elkerülésére és a gyo­morbetegségek számának ijesztő emelkedése miatt a Feke­te-tengeri Flotta tengerészeinek megtiltották a fürdést a szevasztopoli helyőrség zárt öbleiben. Lelőtte a bérgyilkost A szinte mindennapos orosz bérgyilkosságok hosszú so­rában példátlan eset történt hétfő este Moszkvában. Az ál­dozat visszalőtt, és megölte támadóját, megfutamítva a másik merénylőt. Az egyik vezető orosz kereskedelmi bank­nak számító Inkombank menedzserét két bérgyilkos várta hétfőn este a Moszkva központjában lévő lakásának köze­lében. Az álarcot viselő bérgyilkosok több lövést adtak le áldozatukra, megsebesítve őt. A megtámadott bankár pisz­tolyt rántott, és egyetlen lövéssel leterítette az egyik bér­gyilkost. Erre a másik futásnak eredt. Iliescu fogadja a magyarokat Szombaton délelőtt Ion Iliescu, Románia elnöke hajlan­dó fogadni a Romániai Magyar Demokrata Szövetség 12 szenátorát és 27 képviselőjét — közölte a bukaresti MTI- irodával Verestóy Attila szenátor, az RMDSZ felsőházi frak­ciójának vezetője. Az elnök azután tett ígéretet a magyar képviselők fogadására, hogy a két frakció a hét elején ké­rést intézett Ion Iliescuhoz: fejthessék ki élőszóban előtte, miért lenne indokolt az államfőnek visszavonnia az okta­tásügyi törvényt, amely jogszűkítő kitételeivel túltesz a to­talitárius korszak hasonló törvényén is. Harminc év a terroristáknak Egy különleges párizsi bíróság harminc-harminc évi bör­tönbüntetésre ítélte a nyolcvanas évek ismert szélsőbaloldali francia terrorszervezete, az Action Directe „lyoni csoport­jának” négy vezetőjét, hárman pedig rövidebb, kettő és hat év közötti börtönbüntetést kaptak. A csoport tagjait azzal vádolták, hogy 1982 és 1986 között összesen 33 pokolgé­pes merényletet hajtottak végre Párizsban: ezek ugyan több­ségükben csak anyagi károkat követeltek, az egyik merény­letnél azonban egy járókelőt is súlyos sérülés ért: az illető megvakult. Az SZDSZ javaslatai Tb-j árulék új módon? Az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulék szétválasztását javasolja a Szabad Demokra­ták Szövetsége. A párt szak­értőinek elgondolása szerint már a jövő év január elsején életbe léphetne az az újfajta rendszer, amelyben meghatá­rozott összegű egészségbizto­sítási, illetve jövedelemará­nyos nyugdíjjárulékot fizetné­nek a munkáltatók. Az elkép­zelés részleteiről Szolnoki And­rea és Lukovics Éva ország- gyűlési képviselők tájékoztat­ták kedden az újságírókat. Szolnoki Andrea hangsú­lyozta: az új járulékfizetési szisztémával az SZDSZ átlát­ható, valóban arányos tehervi­selésen alapuló járulékfizetés bevezetését javasolja, amely­ben a járulék személyre szóló­an fizetendő, elviselhető mér­tékű, mindenkire kiterjedő és szolidáris elvű. A párt szakértői úgy látják: az egészségbiztosítási járulé­kot a jövőben fix összegűvé kellene tenni, mégpedig úgy, hogy annak mértéke 3-5 ezer forint között mozogjon. Szá­mításaik szerint az ilyen ará­nyú fizetési kötelezettség a mainál kisebb terhet róna a munkaadókra, különösen azoknál csökkene ily módon a befizetett összeg, akik magas bért fizetnek a munkavállalók­nak. Jelentősen növekednének viszont az állam terhei. Mind­ezek ellenére — ismereteik szerint — a Pénzügyminiszté­riumban, illetve magánál a pénzügyminiszternél is pozitív fogadtatásra talált a javaslat, amelyről a közeljövőben a népjóléti tárcával és a tb-ön- kormányzatok vezetőivel is megbeszélést folytatnak — hangzott el. A nyugdíjjárulék esetében a tervek szerint megmaradna a jövedelemarányos fizetési kö­telezettség, a javaslat szerint a munkaadónak 20, a munkavál­lalóknak 10 százalékot kelle­ne fizetnie. Szétvált az űrbázis Kedden, közép-európai idő szerint a kora délutáni órákban elvált egymástól az Atlantis amerikai űrsikló és a Mir orosz űrállomás. Az Atlantis öt nap­pal ezelőtt kapcsolódott össze a Mirrel, ez volt húsz év után az első, nemzetközi együttmű­ködéssel végrehajtott dokkolás az űrben. Mind amerikai, mind orosz részről a hidegháború utáni kor „soha véget nem érő” űrrománcának kezdetét ünnep­ük az összekapcsolással. Az Atlantis a tervek szerint péntelen landol Floridában, s nyolc utasa között van a Miren közel négy hónapot eltöltő amerikai Norman Thagard, valamint orosz társai: Vla­gyimir Gyezsurov és Gennagyij Sztrekalov. A Miren maradt az oda az Atlantison feljutó Ana- tolij Szolovjov és Nyikolaj Budarin. Az Atlantis és a Mir öt na­pig „ölelve egymást”, minden idők legnagyobb űregyüttesét alkotta; legközelebb az űrsik­ló októberben „látogatja meg” az orosz űrlaboratóriumot. 1997-ig összesen hat ilyen összekapcsolást terveznek. Mindez abba a programba il­leszkedik, amelynek eredmé­nyeként oroszok és amerikai­ak — Nyugat-Európa, Japán és Kanada segítségével — 40 milliárd dolláros, focipálya nagyságú űrbázist akarnak lét­rehozni a magasban. Búcsúzáskor a távozók apró emléktárgyakkal kedveskedtek a maradóknak, a keddi szétvá­lás után a sirályként sikló Atlantis és a Mir rövid űr­balettet lejtett, mielőtt az ame­rikai űrrepülőgép megkezdte visszaindulását a Földre. A Miren maradt két orosz űrha­jós a Szojuz modulon körülbe­lül 45 percre elhagyta űrbázi­sát, hogy lefotózza, videofel­vételen örökítse meg a búcsút. Ámokfutót keres a rendőrség Ismételten halálosan gázo­ló 19 éves békéscsabai fia­talembert keres a Békés Me­gyei Rendőr-főkapitányság. Szlancsik András, Békéscsa­ba, Jósika utca 121. szám alatti lakos június 23-án kora este halálra gázolt a békési megyeszékhelyen egy 57 éves kerékpáros férfit, majd a helyszínen jelen lévők val­lomása szerint őrült sebes­séggel száguldó Honda gép­kocsijával segítségnyújtás nélkül továbbhajtott. A ta­núk egyike gépkocsival üldözőbe fogta a város la­kossága körében nagy ellen­szenvnek örvendő fiatalem­bert, a rendőrséget is azonnal értesítették, ám a gyanúsított (érvényes útlevéllel a zsebé­ben) elmenekült, s máig nem került elő. A baleset következtében az EJT-563 forgalmi rendszámú szürkéskék Honda Accord jobb első irányjelzője és lámpája kitört, s föltehetően a kocsi első szélvédőjének jobb oldali része és a jobb oldali első aj­tóoszlop is megrongálódott. A gépkocsi jobb első sárvédőjén és a motorháztető jobb első lámpa fölötti részén a festék hiánya és világoskék festék­felkenődés valószínűsíthető. A Békés Megyei Rendőr-főkapi­tányság vezetője 50 000 forint jutalmat ajánlott föl annak, aki segítséget tud nyújtani a békés­csabai utcák ámokfutójának a kézre kerítésében. Aki bármit tud arról, hol van a keresett gépkocsi, illetve Szlancsik András, értesítse a 07-es tele­fonszámon, vagy a 66/444- 833-as telefonszám 22-31-es mellékén a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság ügyele­tét, illetve értesítsen bármely rendőrt, rendőri szervet. Szlancsik András 1993-ban egy 19 éves leányt gázolt ha­lálra (ekkor is elmenekült a helyszínről, s elbújt), emiatt a bíróság első fokon másfél év börtönbüntetésre ítélte (a másodfokú ítélet ezután vár­ható). Az ítéletnek meg­felelően jó ideig gépkocsit sem vezethetne, ám az ámokfutót az elmúlt hóna­pokban négyszer büntették meg (20-20 ezer forintra) jogosítvány nélküli vezetés és gyorshajtás miatt a rend­őrök. A békési megyeszék­helyen a két halálos gázolás miatt lincshangulat alakult ki; mint a helyi sajtó egyik tudósításában olvasható, a cserbenhagyót már az első gázolás után úgy megver­ték, hogy összetört az ál­kapcsa. Államtitkári látogatás Haderőreform Júllius 7-én, pénteken dél­előtt a nyíregyházi katonai helyőrségben elhelyezett alakulatok hivatásos állomá­nya számára tart tájékozta­tót dr. Fehér József, a Hon­védelmi Minisztérium köz- igazgatási államtikára a Báthori István Laktanyában. Az előadás a hivatásos állo­mány szolgálati viszonyáról szóló törvénytervezetről és a haderőreform aktuális kérdéseiről szól. Az említett témák a pol­gári lakosságot is érintik, ér­deklik, ezért az államtitkár délután sajtóbeszélgetés ke­retében ad tájékoztatót, illet­ve válaszol a helyi médiák kérdéseire. KvZ Szövetkezeti szövetség közgyűlése Nyomást a kormányra! A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Mezőgazdasági Ter­melők Érdekvédelmi Szövet­sége elnöksége kedden köz­gyűlést tartott a KPVDSZ Művelődési Központban. Megnyitóbeszédében Gu- lácsi Mihály, a szervezet el­nöke elmondta, hogy nemré­giben ünnepelték a 79. Szö­vetkezeti Napot. Ez alkalom­ból több mint tíz megyei szö­vetkezeti vezető vehetett át kitüntetést a központi ren­dezvényen, illetve dr. Ká- posztási Attilának a közgyű­lésen nyújtották át a MOSZ reprezentatív erkölcsi elis­merését. Mint az elnök el­mondta, a magyar gyakorlat­tal ellentétben a világ legdi­namikusabban fejlődő civil gazdasági szerveződése a szövetkezeti forma. Több mint 100 országban közel 760 millió tagot számlálnak összesen, jelentős gazdasági, jogi biztonságot élvezve. Saj­nos Magyarországon az utób­bi két kormányváltás sem hozta meg azt a remélt segít­séget, amivel talpra lehetett volna állítani a szövetkezeti termelés „becsületét”. Gál Ferenc, a szövetség titkára elsőként a szövetke­zetekre nehezedő jogi bék­lyóról elmondta, ha hamaro­san nem változtat a kormány­zat a törvényeken, akkor egy­két éven belül a jelenleg működő szövetkezeteknek mintegy 30-40 százaléka tönkremehet. Az országos és a megyei szövetség is meg­fogalmazott a szövetkezeti, illetve a földtörvénnyel kap­csolatban egy állásfoglalást a törvénytervezet módosításá­ról. Leszögezik benne, hogy az eddig hatalmon lévő kor­mányzatok egyike sem tar­totta be az ilyen irányú ígé­retét. Az általuk hozott tör­vények megmerevítik, gátol­ják a szövetkezetek működé­sét. Javasolják, hogy a kárpót­lási és az átmeneti törvény ál­tal okozott vagyoni károk ren­dezésével, tegyék lehetővé a szövetkezetek földvásárlását, az idegen külső üzletrészeket állami segítséggel számolják fel, módosítani kell a helyi adókról szóló törvénycik­kelyeket, vagy például teremt­sék meg a jogbiztonságot, mert jelenleg teljes káosz ural­kodik ezen a területen. Mint a titkár szavaiból ki­világlott, az a szövetség vé­leménye, hogy a kormányzat nem tesz különösebb erő­feszítéseket a szövetkezeti kérdés rendezése irányában. Nyomatékosan kifejtette, hogy a kárpótlást lezáró tör­vény megszületéséig látnak esélyt arra, hogy nyomást tudnának gyakorolni a koa­líciós pártokra. Ez év végéig el szeretnék érni, hogy — a sok benyújtott alternatíva közül — legalább a földvá­sárlási tilalmat oldja fel a parlament, és a jövő év vé­géig meg kellene születnie az új szövetkezeti törvénynek. Romlás és növekedés Továbbra is gyors a növeke­dés a gazdaságban, de folyta­tódik az egyensúlyromlás. A stabilizációs intézkedések ha­tása még csak részben érzé­kelhető a restrikciós intézkedé­seket követően, a gazdaságnak hosszabb időre van szüksége az alkalmazkodáshoz. Ezt ál­lapítja meg a Pénzügyminisz­térium legutóbbi jelentése, amely a márciusi, áprilisi ada­tok alapján összegzi az ez évi gazdasági folyamatokat. Az egyensúlyromlás a folyó fizetési mérlegben és a költség- vetési mérlegben egyaránt ta­pasztalható. Az első negyedév végéig 1,4 milliárd dolláros hiány alakult ki a folyó fizeté­si mérlegben. Mérséklődőbe» van a költ­ségvetési hiány bővülése. A de­ficit májusban meghaladta a 166 milliárd forintot. így a hiány túl­lépte a pótköltségvetésben elfo­gadott éves mértéket. A társa­dalombiztosítási alapoknál az első két hónapban többlet jött létre, ez azonban annak a követ­kezménye, hogy a nyugdíjakat csak márciusban emelték. Miközben ebben az időszak­ban az egyensúlyromlást csak bizonyos mértékben sikerült megfékezni, viszonylag gyors volt a gazdaság növekedése. Különösen figyelemre méltó, hogy a gazdasági termelés gyors bővülése a termelékeny­ség jelentős javulása mellett alakult ki. A foglalkoztatottak száma ugyanis az első negyed­évben nem változott.

Next

/
Thumbnails
Contents