Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-27 / 174. szám

/ 1995. július 27., csütörtök Atlétika percek, pontok, bajnokok XIII. Ifjúsági Atlétikai Európa-bajnokság,, Nyíregyháza 1995. július 27-30. Majoros Laci jó barátját, gerelyét „bűvöli” Ide nekem az oroszlánt is! A magyar csapat „rápihent” az Eb-re Akkreditáció, óh... Szerda óta igencsak megszi­gorították — talán nem is ez a legjobb kifejezés — az ifi Eb színhelyeinek, a tanárkép­zőnek és a Városi Stadionnak az őrzését. Mindenhol bizton­sági emberek, akik roppant komolyan veszik az akkre- ditációs kártya nyújtotta-mu- tatta lehetőségeket, kizárólag csak azt és oda engedik be, akit á kártyáján lévő számok erre „predesztinálnak”. És ez így is van rendjén, ám... Nem egy olyan emberrel ta­lálkoztam —, és magam is ebbe a helyzetbe kerültem — aki a „bűvös” számok hiányá­ban (?) túl nagy falakba ütkö­zött, azaz nem engedték be bi­zonyos helyekre. így járt pél­dául a doppingvizsgálók egy csoportja is, akik kártyája — ki tudja miért, de ők olyat kap­tak — „nem tudott eleget”, ezért nem juthattak oda, ahol munkájukat végezhették vol­na, ahová evidens, hogy sza­bad bejárást kellene nekik biz­tosítani. így hát máradt(ak kinn) a várakozás, a tanácsta­lanság. „Szép ez a kártya, csak éppen nem jó semmire” — mondogatták. Mert ha valaki tényleg használható kártyát akar, akkor — nincs mese — magának kell utánajárnia, és utólag beíratnia az arról lefe­lejtett (?) számokat. Fotós kol­légánk (is) tudna erről mit mondani, aki meglepődve ta­pasztalta, hogy — legalábbis kártyája szerint — nem mehet be a pályára. Fotózni meg a nézőtérről, ugye... De ha meg is van az óhajtott számocska... Én a TK-n a német csapatot kerestem, amikor a biztonsá­giak megállítottak, mondván, meghamisítottam a kártyámat, magam írtam be a számot. „Kedélyesen” — tisztelet a kivételnek, de vannak köztük „túl határozottak” is — az akkreditációs csoporthoz invi­táltak, ugyan bizonyítsam már be, hogy eredeti a kártyám (számozása). Meghökkenésük­re sikerült... Én belátom: nagyon komo­lyan kell venniük munkájukat, hiszen nagy felelősség hárul rájuk. Munkájuk összetett fel­adat, amelyet csak az akk­reditációs csoporttal teljes mértékben összehangolva tud­nak zökkenőmentesen megol­dani. Szerdán ez nem sikerült... Csiky Nándor hogy a versenyek után sok sportoló már nem érzi majd olyan távolinak ezt a várost. Az itteni emlékeken keresztül a szívükhöz is közelebb kerül. A magyar fővárostól min­denesetre nagyon messze va­gyunk, hiszen az állami ve­zetők képviselői közül senki sem érkezett Nyíregyházára az esemény megnyitójára. Igaz, van mire hivatkozni, mert fon­tos kormányülésre hivatalosak a bársonyszék gazdái csütörtö­kön délután. Ennek ellenére nehezen hihető, hogy a való­színűleg hosszú protokoll-lis- tán ne akadt volna állami vezető, aki nincs szabadságon, és nem hivatalos a kormány­ülésre. Tévedés ne essék, nincs ki­fogásunk ellene, hogy az or­szággyűlési képviselő polgár­mester asszony nyitotta meg a játékokat, nekünk ő is nagyon megfelelt. Csak hát a nemzet­közi szokások. A sportszövet­ségek vezetőit mindenütt a vi­lágon állami szinten is fogad­ják. No, persze, nálunk is, ha Budapestre érkezik az illető, és nem Nyíregyházára. Révay Zoltán HIBÁZTUNK... Azt ígértük, ebben a rova­tunkban minden olyan dolgot, ami a játékokon nem nyeri el tetszésünket, gerelyhegyre tű­zünk. Most sajnálatos módon saját hibánkat kell korrigál­nunk. Tegnap a címoldalon megjelent Királynő érkezik című írásunkban a korábban nagy sikereket elért atléták közül egyet tévesen említet­tünk. A sportbarátoknak rög­tön szemet szúrt, hogy nem Szabó „Bütyök”-ről, hanem Kovács ,,Bütyök”-ről van szó. Még a nyomda ördögére sem hivatkozhatunk, csak elnézést kérhetünk olvasóinktól és a né­hány éve elhunyt atléta emlé­két ápolóktól. MILYEN MESSZE VAN NYÍREGYHÁZA? Ha az ide érkező sportolókat megkérdezzük, biztosan azt mondják, igencsak messze. Legtöbben hosszú, fáradságos út után érkeztek városunkba. Abban is biztosak vagyunk, Mire e sorok megjelennek, már túl leszünk a megnyitón, azaz elkezdődik a XIII. He- lia-D Ifjúsági Atlétikai Euró- pa-bajnokság. Szerdán délelőtt már elkezdődött csúcsforga­lom, úgy a tanárképző főis­kolán, mint a stadionban, sőt, a Tiszavasvári úti dobóed­zőpályán is. A reggeli órákban a magyarok szállására, a Zrí­nyi kollégiumába „törtünk be" (jó páran még aludtak), hogy elcsípjük Kürty Évát és Majo­ros Lászlót, a nyíregyházi do­bóatlétákat. Kiderült: nem tud­tuk, mire vállalkoztunk, hiszen ők fürgébbek voltak társaiknál, és már elmentek. Domonyik Gábor és Juhász András hosz- szútávfutókat viszont megta­láltuk, ők az első napon, csü­törtökön lépnek színre 10 000 méteren. — Délután az erdőben tar­tunk egy könnyű, 30-40 perces edzést — fogadott Domonyik Gábor, aki Miskolcról érkezett. - Mind a ketten inkább „idő­ben” gondolkodunk, nem he­lyezésben. Egyébként nekem a kilencedik legjobb az eredmé­nyem, Andrásnak pedig a tize­dik. Ezt megpróbáljuk tartani. — Én tavasszal 30 perc öt- venet futottam — tette hozzá Juhász András, a KSE ver­senyzője, a könnyűipari mű­szaki főiskola tanulója —, míg Gábor 30.40-et. —A mezőnyt mennyire isme­ritek? — Szinte semennyire. Csak az időket és a neveket láttuk. — Gábor, úgy hallottam, hogy te csak „másodállásban" vagy hosszútávfutó.-— Igen, tájfutó is vagyok, nemrég Dániában futottam. Kétszeres világbajnok vagyok. — A szállás hogy tetszik? — Semmi problémánk vele, az étkezés is bőséges. Dél körül aztán a nyíregyhá­zi dobóatlétákat is utolértük, méghozzá a szálláshelyen. Ki­derült, kint jártak a Tisza­vasvári úti edzőpályán, ahol Kerekes László trénerrel edzet­tek, illetve beszélték meg a teendőket. — Elmarad a csütörtöki selejtező — újságolta Kürthy Éva a lépcsőn felfelé menet. Ez nem okoz semmilyen gondot, ma még gyakoriok egy kicsit, holnap átmozgatok, aztán pén­teken jöhet a verseny. Súlyban egyébként 12. helyen vagyok, míg diszkoszban a 15. De ezek csak számok, majd a viadal eldönti a helyes sorrendet. Cé­lom — mind a két számban — egyértelműen a döntőbe jutás. — Izgulsz? — Majd péntekén és szom­baton biztosan előjön bennem a versenyláz. Különben a ma­gyar csapatban is éleződik már a hangulat, hiszen rohamosan közeledik a rajt. — A héten nem nagyon edzettem — mondta Majoros Laci, akit a 12. helyre soroltak —, most is csak átmozgatni fogok. Egyéni csúcsra, egy 70 méter körüli eredményre törek­szem, és persze a fináléba ju­tásra. A mezőny erős, de a magyar dobócsapat is kitűnően összejött, ismerjük egymást, remek a hangulat. cs.n. Aki a páholyból hiányzik Az Európa-bajnokság egyik meghívott vendége, Gyulai István, a Nemzetkö­zi Amatőr Atlétikai Szövet­ség (IAAF) főtitkára, aki korábban népszerű televízi­ós személyiség volt, nem tud jelen lenni az Európa-baj- nokságon. mivel a nemzet­közi szövetség ebben az időben tartja tanácsülését és tisztújító kongresszusát. A főtitkár a következő baráti hangú levelet intézte a ver­seny szervezőbizottságának, illetve Orendi Mihálynak és Mádi Zoltánnak: „Engedjétek meg, hogy ezen a napon, amire 800 nap óta készültök, innen, a távolból gratuláljak. Néhány nappal a felnőtt vi­lágbajnokság előtt azt hiszem, pontosan fel tudom mérni, mi­lyen óriási munkát végeztetek Ti és munkatársaitok. Őszintén mondom, fáj, hogy nem lehe­tek Veletek, és nem élvezhe­tem büszkén fáradozásaitok eredményét a többi vendéggel együtt. Tudom, nagy siker ez a nap mindannyiótoknak, még akkor is, ha a legnehezebb öt még hátravan. Biztos vagyok ben­ne, hogy ezt is az eddigi lelke­sedéssel és hozzáértéssel fog­játok megoldani. Az elmúlt 800 naphoz gra­tulálok, a most következő öt­höz pedig kitartást és sok sze­rencsét kívánok. Büszkén fo­gom majd a Göteborgba ér­kező, Nyíregyházán járt is­merősök elismerő szavait hall­gatni magyar barátaim telje­sítményéről. Adjátok át jókívánságai­mat a csapat többi tagjának, akiket nincs mind szeren­csém ismerni. És még valami. Szeret­ném, ha tudnátok, gondolat­ban nemcsak ma este nyolc­kor, de a hét hátralévő nap­jain is sokszor leszek Nyír­egyházán. Legalább annyit, mint Göteborgban. És csak kicsit vigasztal, hogy azért van egy Gyulai ott.” (A szerkesztő megjegyzése: a főtitkár fia, Gyulai Sza­bolcs a szervezőbizottság tol­mácsaként dolgozik a verse­nyen.) Országos napilapok, hetilapok most szerveződő regionális kirendeltsége reklámszervezőket keres Kelet-Magyarország területén végzendő munkára. Gyakorlattal rendelkezők előnyben. A jelentkezőktől rövid önéletrajzot várunk. „Perspektíva"jeligére a kiadóba, 4400 Nyíregyháza, Ff.: 56. Dobóink jól feldobják a hangulatot...

Next

/
Thumbnails
Contents