Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-27 / 174. szám

Belföld-külföld 2 1995. július 27., csütörtök Bihac: horvát csapatösszevonások — Újabb menekültek érkeznek Bihacba, eddig 7-8 ezren kértek menedéket az ENSZ védelme alatt álló északnyu­gat-boszniai muzulmán etnikai szigeten a körzetben hetek óta tartó összecsapások miatt — jelentette be szerdán Zágrábban Akasi Jaszusi, az ENSZ főtitkárának délszláv kü- lönmegbízottja. Bihac környékén az utóbbi hetekben súlyos harcok folynak, a krajinai és a boszniai szerbek a Fikret Abdic vezette lázadó muzulmán erőkkel szövetségben jelentős sikereket értek el a bosnyák kormányerőkkel szem­ben. Az ENSZ becslései szerint Bihacban mintegy 200 ezer muzulmán civil'lehet. A világszervezet megfigyelői szerint újabb csapatösszevonásokat hajtanak végre a térségben a horvátok és a krajinai szerbek. Akasi szerint az ENSZ megfigyelői horvát csapaterősítéseket figyeltek meg Livno térségében is. A Szarajevótól mintegy 130 kilométerre nyu­gatra levő település környékén gyalogságot és harckocsikat vontak össze a horvátok. A boszniai horvátok szerint a szer- bek szerdán aknavetőkkel és sorozatvetőkkel lőtték a hor­vátok állásait. NATO-megállapodás Boszniáról A NATO tagállamainak nagyköveteiből álló NATO-ta- nács szerdára virradóra megállapodott a boszniai szerbek­kel szemben alkalmazandó katonai ellencsapásról. A testü­let döntése értelmében a szerbeknek jelentős légitámadás­sal kell számolniuk, ha folytatják támadásaikat az ENSZ által védettnek nyilvánított muzulmán beékelődések, köz­tük Gorazde térsége ellen — jelentette az AP és a UPI ame­rikai, valamint az AFP francia hírügynökség. Az egész éj­szaka folyó, 13 órás vita eredményeit összegezve Willy Claes főtitkár kijelentette: a most elfogadott terv lehetővé teszi, hogy „gyors és határozott,, választ adjanak a szerbek foly­tatódó támadásai esetén. A NATO-tanácskozás résztvevői felkérték Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárt, ruházza át a légicsapások jogát Boszniában tartózkodó katonai parancs­nokaira. Brüsszeli vélemény szerint amennyiben a világ- szervezet vezető tisztségviselője így döntene, kiiktathatnák a döntési láncolatból az ENSZ polgári tisztviselőit, akiket a légicsapások visszafogásával vádoltak. Meciar Bukarestbe utazott Szerdán kétnapos hivatalos látogatásra Bukarestbe uta­zott a Vadimír Meciar vezette szlovák kormányküldöttség. Meciar az út előtt megerősítette, hogy román partnereivel a kisebbségi jogokat érintő kérdésekről is tárgyalni fog. Mint a szlovák mininiszterelnök nyilatkozta, a bukaresti látoga­tás során nagy jelentőséget kap a már aláírt magyar—szlo­vák alapszerződés áttekintése, nemkülönben az előké­születben álló magyar—román alapszerződéssel kapcsola­tos tájékozódás. Hangsúlyozta: bár az érintett országok kö­zött az utóbbi időben lényegesen javult a kapcsolat, az Eu­rópa Tanács 1201-es ajánlásait érintően „a tárgyalások bi­zonyos problémákba ütköznek.” Vladimír Meciar szerint Közép-Európa számára az lenne kívánatos, ha ezek a prob­lémák megoldódnának. A Bukarestbe utazott szlovák kor­mányküldöttségben a külügyi, a pénzügyi, a gazdasági és a közlekedési tárcák vezetői és a szlovák vállalkozói köröket képviselő személyek is jelen vannak. Román külügyi szóvivő — Torgyán „Szélsőséges-nacionalista” megnyilatkozásként értékelte szerdai heti sajtóértekezletén Mircea Geoana, a román kül­ügyminisztérium szóvivője Torgyán /ózse/kisgazda veze­tő állásfoglalását, amelyben a magyar politikus a diplomáci­ai kapcsolatok megszakításá­nak és a bukaresti magyar nagykövet hazarendelésének fontolóra vételét sürgette a ro­mán oktatási törvényre adan­dó válaszként. Mircea Geoana, aki egy kér­désre válaszolva fejtette ki vé­leményét, megjegyezte, hogy miután a kisgazdák bizonyos súllyal rendelkeznek a magyar politikai életben, vezetőjük nyilatkozatai aggodalmat kel­tenek. — Ezek az állásfoglalások, mondta a szóvivő, sajnálatos módon cáfolják azokat a ma­gyar nyilatkozatokat, beleért­ve a Kovács László külügymi­niszter legutóbbi látogatásán elhangzottakat, amelyek sze­rint a magyar Országgyűlésből és általában a magyar politikai életből eltűntek a szélsőséges nacionalista erők. Itt olyan cá­folatról van szó, amelyet nem óhajtottunk volna: egy jelentős párt vezetője tett rendkívül durva hangú nyilatkozatot. Ki­fejezzük reményünket, hogy a budapesti politikai vezetés többsége nem osztja az ilyes­fajta politikai-diplomáciai el­tévelyedéseket — mondotta a szóvivő. Mircea Geoana másfelől be­jelentette, hopgy elkészült az a tájékoztató, amelyet a kül­ügyminisztérium és az oktatá­si minisztérium közösen szer­kesztett. Ez a román törvény előírásai mellett összehasonlí­tó elemzéseket tartalmaz az európai normákkal és más ál­lamok, köztük Magyarország, vonatkozó szabályozásaival kapcsolatban. A minisztérium az elemzést el kívánja juttatni az Európai Parlament képvise­lőinek, akik — Bukarest sze­rint — kellő tájékoztatás híján bírálták az oktatási törvényt, valamint a különböző európai szervezeteknek, kormányok­nak. A Magyarok Világszövetsé­ge által csütörtökre meghirde­tett debreceni nagygyűlésről a szóvivő úgy nyilatkozott, hogy az nemcsak a román külügy­minisztérium, hanem általában a térség államai számára is „jo­gos aggodalom forrása”. „Meg fogjuk kísérelni, hogy elemez­zük és levonjuk a szükséges következtetéseket ebből a gyűlésből, amely a „tüzérségi előkészítésből” ítélve tartogat bizonyos, kellemesnek aligha ígérkező „meglepetéseket” — mondta a román külügyi szó­vivő. Angolnapusztulás a Balatonon Folyamatosan nő a Bala­tonból kihalászott angolna­tetemek száma. Múlt hét csütörtökön még csak 44, a héten kedden már 4.915 an­golna tetemét szedték össze hajóval és csónakokkal a Ba­latonon — tájékoztatta az Országos Vízügyi Főigazga­tóság szerdán az MTI-t. A kármentesítési költségek már meghaladták a félmillió forintot. Egyéb halfajtákból keve­sebb elpusztult példányt gyűjtöttek össze. Múlt héten csütörtökön egy busát, négy keszeget, a héten kedden pe­dig egy busát, 11 keszeget és három fogast. A július 17-én tapasztalt szórványos hal- pusztulást követően a Kö­zép-dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság július 20-án másod­fokú, majd július 22-én har­madfokú vízminőségi kárel­hárítási készültséget rendelt el. A feltámadt szél a halte­temeket Balatonkeneséről Balatonvilágos térségébe jut­tatta. A légi és a vízi felderí­tés megállapította, hogy a július 24-én észlelt állapot szerint a szennyeződés Bala- tonkenese-Tihanyi rév vo­naltól délre található, ettől északra gyakorlatilag nem találtak haltetemet, a Tiha­nyi-szoroson túl egészen Keszthelyig a vízfelület gya­korlatilag haltetem nélküli volt. A szél és az áramlási viszonyok változása viszont mindezt módosíthatja. Bosznia — kompromisszum Belgrád elismeri Bosznia- Hercegovinát, cserébe 9 hónap­ra megszüntetnék a vele szem­ben érvényesített nemzetközi büntető intézkedéseket, a bosz­niai szerbek nem támadnák meg a „muzulmán etnikai szigete­ket” s onnan sem indítanának támadást ellenük a boszniai kormányerők. A szerbek nem támadnák az ENSZ békefenntartóit és se­gélyszállítmányai! — röviden ez a lényege annak a kompro­misszumos javaslatnak, amely­ről Andrej Kozirev orosz kül­ügyminiszter hétfőn Slobodan Milosevic szerb elnökkel, vala­mint Ratko Mladic tábornokkal, a boszniai szerbek katonai vezetőjével tárgyalt a jugoszláv fővárosban. Szerdán Belgrádban részle­teket szivárogtattak ki Kozirev és Milosevic megbeszéléséről, míg boszniai szerb források Kozirev és Mladic belgrádi ta­lálkozójának tényéről adtak hírt, jóllehet az orosz külügy­miniszter Belgrádban nem erősítette meg azt. Milosevic állítólag késznek mutatkozik arra, hogy országa elismerje Bosznia-Hercego­vinát, ha valamennyi büntető intézkedést 9 hónapra meg­szüntetnék vele szemben. Ez állítólag összhangban áll azzal az irányvonallal, amelyet Carl Bildt, a volt Jugoszláviával focdalknyn nemyetknyi knnfp­rencia társelnöke, az EU köz­vetítője is képviselt a szerb el­nökkel folytatott tárgyalásain, de annál egy lépéssel tovább­megy. A 9 hónap alatt Jugosz­lávia normális export- és im­porttevékenységet folytatna, olajjal és a hadiiparban is fel­használható fémekkel is keres­kedhetne, de a délszláv válság megoldásáig érinthetetlenek maradnának a külföldi bankok­ban befagyasztott követelései. (A kompromisszumos megol­dás szerint gyakorlatilag kivi­hetetlen, hogy 9 hónapnál rö- videbb idő alatt ismét érvény­re juttathassák a szankciókat.) Kozirev mindezt a nemzetközi összekötőcsoport legközelebbi, lnnHnni iilt^cp tp»rip‘c,7ti Cink a Túrban Továbbra is kimutatható a szokásosnál magasabb cink­tartalom a Túr vizében, ezért a Felső-Tisza-vidéki Kör­nyezetvédelmi Felügyelőség fokozottan figyelemmel kí­séri a folyó vízminőségét. A Túrban a múlt hét közepén emelkedett meg a cinktarta­lom; a legutóbbi, szerdai la­boratóriumi mérések szerint a fém koncentrációja a kü­lönböző vízhasznosítási cé­lokra megengedett határérté­ket azonban nem haladja meg, így öntözésre és állatok itatására a víz alkalmas. Az ANTSZ elemzése alapján a fürdőzést nem tiltják a folyó­ban. ■ » UJ KELET Magyarország aggódik A nyugat boszniai tehetet­lensége nyomán Magyaror­szágon kiábrándultság ta­pasztalható a NATO védőer­nyőjének oly várva várt ki- terjesztésével kapcsolatban — állapítja meg többek kö­zött a La Libre Belgique című napilapban Christine Dupre közép-európai tudósí­tó. Ennek egyik tünete volt szerinte az is, hogy Kovács László külügyminiszter Lon­don előtt üzenetben intette az Európai Uniót és a NATO-t egy újabb boszniai kudarctól, mert az — az EBESZ elnö­kének álláspontja szerint — veszélyes dimenzióját hív­hatja elő a válságnak. Dupre rámutat, hogy Ko­vács László egy olyan ország külügyminisztereként is nyi­latkozott, amelynek közös határa van Szerbiával és Hor­vátországgal, amely már ed­dig is menekültek áradatát kényszerült befogadni, és amely fölöttébb aggódik a Vajdaságban élő 400 ezer magyarért. Nyugati szakértőt idézve a cikk megjegyzi: Magyarországon általános a nyugtalanság abban a tekin­tetben, hogy ha a szerbeket senki nem állítja meg, hama­rosan Koszovóra és a Vajda­ságra is rátehetik a kezüket. A magyar diplomácia ma már öntudatosabb, mint Je­szenszky Géza idejében volt. amikor az akkori külügymi­niszter úgy értékelte: Ma­gyarország elég közel van a válsághoz ahhoz, hogy a NATO számíthasson rá, ha keményebben kíván fellépni — írja a szerző. Ma a ma­gyar diplomácia már más látószögből közelíti meg a problémát: Budapesten töb­bek között úgy gondolkod­nak, hogy ha a szerb földön élő magyar kisebbség máris nehéz helyzete katasztrofá­lissá válik, Magyarországnak egyedül kell leküzdenie a válságot. A magyar vezetők ezért is tartják ez ügyben fo­lyamatosan a kapcsolatot Belgráddal, és ezért ragasz­kodnak a boszniai konfliktus békés rendezéséhez is — írja a cikk. Dupre itt jegyzi meg, hogy a Boross-kormányt an­nak idején az AWACS gépek átrepülésének elutasításáért élesen bíráló SZDSZ kor­mánypárttá válva némi­képp megváltoztatta állás­pontját. A délszláv helyzettel kap­csolatos magyar aggodalma­kat Dupre szerint fokozta az emberi jogokkal foglalkozó szerb miniszter pozsonyi lá­togatása, amelynek során többek között a magyar ki­sebbségek számára mindkét államban igen kényes témá­nak számító oktatási együtt­működésről állapodtak meg. Megyegyűlés előtt Vízmű, egészségügy, mezőgazdaság (Folytatás az 1. oldalról) Szintén több Szabolcs-Szat- már-Bereg megyei települést érint a Betulapharma Gyógy­szergyártó és Gyógyszerkeres­kedelmi Vállalat átalakítása. Gazda László mint a terület- fejlesztési és kommunális bi­zottság elnöke terjeszti elő a megye 1995—98 közötti inf­rastruktúra-fejlesztési elképze­léseit, programját. „Kiemelt feladat a záhonyi kritikus hely­zet megszüntetése, az M3-as autópálya országhatárig tör­ténő kiépítése a megye felzár­kózásának záloga. A jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben is indokolt a megkezdett nyíregy­házi MAV-pályaudvar korsze­rűsítése. A légi közlekedés te­rületén el kell érni, hogy meg­maradjon a nyíregyházi repü­lőtér további fejlesztésének lehetősége” — olvasható töb­bek között az előterjesztés első részében, melyre természete­sen a későbbiekben részletesen visszatérünk. A megye idegenforgalmával is foglalkoznak ezen a napon a képviselők. A Szűcs Ilona vezette idegenforgalmi és mű­emléki bizottság célként hatá­rozta meg a sajátos arculatú turizmus kialakítását a jelen­legi jellegtelennel szemben. Szeretnék, ha az eddig 4-5 he­tes főszezont további három héttel ki tudnák tolni. Ehhez persze fejlett infrastruktúrára, magas szolgáltatási szintre, nyelveket jól beszélő személy­zetre, marketingszemléletre és -tevékenységre van szükség... Az előbbieken túl Szénégető László, az FM megyei földmű­velésügyi hivatalának vezetője tart majd tájékoztatót a megye avrárhp 1 v7p t prnl Víilnnnc i-p_ kintettel az élelmiszergazdál­kodásra és a termékfeldolgo­zásra. Ezt követően dr. Séra Gyu­la orvos-igazgató számol be a Jósa András Megyei Kórház átvilágítása után meghatáro­zott feladatok tervszerű végre­hajtásáról. Ehhez kapcsolódó­an a megyegyűlés kezdemé­nyezi egy olyan kórházi infor­matikai rendszer létrehozását, mely biztosítja és garantálja a szolgáltatások, az adatok és a felhasználói alkalmazások minőségét. A feladat megoldá­sa, a rendszer fejlesztése, mű­ködtetése gazdasági társaság létrehozásával látszik a legelő­nyösebbnek az ÁSZSZ-Viadlo (Olasz—magyar Informatikai és Műszaki Rt.) és a megyei önkormányzat részvételével. Az rt.-nek egyébként kétéves kapcsolata van a kórházzal. Ez a vállalkozás szállította azt az informatikai rendszert, mely segítségével működik a köz­ponti betegfelvétel, a sürgős­ségi betegellátó osztály. A tel­jes kórházi rendszer kiépítése 3-4 évet vesz igénybe. Bár dr. Kuknyó Jánosnak, a megyei pedagógiai intézet igazgatójának a megbízása le­jár és szeptember 15-én betöl­ti a hatvanadik évét, mégsem megy nyugdíjba, hanem a tör­vény adta jogszabályi lehe­tőséget kihasználva pénteken a megyegyűlés nagy valószínű­séggel áldását adja a megbízás egy évvel történő meghosszab­bítására. Az előterjesztő köz­gyűlési elnök ezt azzal indo­kolja, hogy az intézmény dr. Kuknyó János vezetése alatt lett országosan jegyzett peda­gógiai központ. Száraz Attila

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents