Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-04 / 154. szám
UJ KELET Megyénk életéből 1995. július 4., kedd 3 Gondban a kisebbségek Szlovákok, cigányok A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közigazgatási Hivatal szervezésében június 28-án került sor Nyíregyházán a megyei kisebbségi önkormányzatok találkozójára. A rendezvényen szó esett a kisebbségi önkormányzatok létrehozásának, működésüknek törvényileg kodifikált módozatairól, állami támogatottságuknak mértékéről és korlátáiról, valamint anyagi forrásaik bővítésének egyéb lehetőségeiről. Amint az dr. Hajdú Mária, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal főosztályvezetőhelyettese elmondta, az indulás ezen a téren nemcsak azért nehéz, mert az önkormányzati törvény ide vonatkozó fejezetének értelmezése nem mindig egyértelmű és a gyakorlatba való átültetése hosz- szabb időt vesz igénybe, hanem a pénztelenség, a tárgyi és gyakran a személyi feltételek hiánya miatt is. Pedig ezekre a testületekre igen fontos feladat vár: fölvállalni a Magyarországon élő kisebbségek szociális problémáinak részbeni megoldását, jogi érdekvédelmét és az anyanyelvi kultúra ápolásán keresztül a helyesen értelmezett nemzettudat kialakítását. Ezt pedig — mondotta a jogásznő — alapítványok és társadalmi szervezetek támogatásával lehet megvalósítani. A tanácskozást lezáró vitafórumon felszólaló képviselők egy része a pénztelenséget nemtörődömséggel, a működésképtelenséget diszkriminációval magyarázta. A konferencián jelen lévő képviselők közül ketten a következőképpen értékelték saját helyzetüket és a nemzetiségi politizálás lehetőségeit: Garai Mihály, a Nyíregyházi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat elnöke: — Mi az itteni szlovákság életmódjából adódóan a tanyavilág lakóinak gondjait, érdekvédelmét vállaltuk fel, azokét az emberekét, akikről általában mindenki — még a hivatalos szervek is — hajlamosak elfeledkezni. Sajnos ma már szinte csak az idősebb korosztályokról lehet beszélni, mert a fiatalok a szociális problémák és a létbizonytalanság miatt elmenekültek a nagyobb falvakba, városokba, ami természetszerűleg a közösség felbomlását és az anyanyelvhez, a kultúrához való kötődés fellazulását vonta maga után. Mindenekelőtt az emberek életkörülményein szeretnénk javítani, például azzal, hogy az idős, beteg, elhagyatott embereknek naponta meleg ebédet biztosítsunk, támogassuk a nehéz körülmények között élő családokat, a tovább tanuló gyerekeket. Továbbá nagyon fontos lenne annak a kultúraközvetítő szerepnek az átvállalása, amely korábban az anyanyelvi iskolák feladata volt, így különböző rendezvények, mozgalmak, versenyek lebonyolítása, az anyanyelvi irodalom támogatása. Ehhez egy művelődési ház átadását kérvényeztük a helyi önkormányzattól. Sajnos eddig még működési szabályzatunk sem volt, és az is nehezíti a helyzetet, hogy még egy irodánk sincs. Most, miután a jogi problémák letisztultak, talán van arra remény, hogy ténylegesen munkához láthassunk. Szeretném teljesíteni mindazt, amit megválasztásom idején ígértem. Farkas Sándor, a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Kisebbségi Önkormányzatok Szövetségének alelnöke, a Mátészalkai Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke: — Én azt hiszem, túlzás nélkül állíthatom, hogy a mátészalkai cigány kisebbségi ön- kormányzat tevékenysége az átlagosnál hatékonyabb és példaértékű a megyében. Persze minket is nyomaszt a pénztelenség, ami annál inkább súlyos gond, mivel a megyének ezen a részén köztudottan igen nagymértékű a cigányság körében a szegénység. Maga a testület is csak négy fővel működik a törvényben meghatározott öt tag helyett, ami bizonyos mértékben érthető, hiszen tiszteletdíj nélkül nem sokan vállalnak szívesen pluszterhelést, akármilyen nemes célokat szolgáló társadalmi megbízatásról is legyen szó. Iroda fenntartására nem futja, de igen jó a kapcsolatunk a polgármesterrel, ami nagy segítséget jelent. Szűkös anyagi lehetőségeinket igyekszünk pályázatok, egyéni adományok és szervezetek támogatása révén kibővíteni, és az így befolyt összegeket elsősorban karitatív célokra fordítani. Matyi Zsuzsa A Levél Állam Bácsihoz Drága Bátyám! Rövid leszek és velős, válaszolni sem kell, nem mintha eddig válaszolt volna (pontosan ezért félek már írni, mert a hallgatás mindig gyanús). Visszaküldtük a csomagot, csak előtte a cipőkrémet rákentük a kenyérre és beszórtuk a nagymama hamvaival. Nagyon finom volt, jólesett a sok kaviáros szendvics után, amit még anyai nagybátyánk tett elénk. A sógorom — aki még időben dobbantott a családból — felhívott telefonon, és azt mondta, hogy amikor neki nem volt pénze, akkor nem ment el a kocsmába, és nem ivott. A családja nagyon örült, mert nem verte őket. Azt is mondta, hogy ő is szokott családi költségvetést készíteni, csak a bevételhez igazítja a kiadást, és nem fordítva. A feleségét is megtanította arra, hogy a konyhapénzt nem szabad elkölteni mindjárt az első héten. Az asszony megértette, pedig ő sem egy észlény. Persze, mint már Írtam egyszer, a sógorom okos ember, és véleménye szerint, ha ez a családi tanács kihúzza a négy évet, akkor a mi lábunk alatt sem marad sámli. Utóirat nélkül búcsúzom: a Jóska Amit tudni illik az önkéntes biztosítórendszerekről Szociális jellegű kiegészítő ellátás A törvény előírása szerint ide tartoznak a valamely jogszabály által előírt szociális kötelezettség kiegészítő ellátásaként nyújtható támogatások. Az önsegélyező pénztár szolgáltatásai a fenti csoportokba sorolt állami szociális ellátások kiegészítésére vonatkozhatnak. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a pénz- beni ellátási formákat, s azok kiegészítési lehetőségeit Pénzbeli ellátások a jogosultak részére jövedelmük kiegészítésére nyújthatók. Gyermeknevelési támogatás A támogatás legalábbb 180 napos biztosítási idővel rendelkező szülő részére adható, amennyiben saját háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel, és a legfiatalabb gyermek a harmadik életévét már betöltötte, de a nyolcadik évét még nem haladta meg. A támogatás normatív, havi mértéke azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével. A támogatás kiegészítéseként az önsegélyező pénztár havi, illetve éves segélyt biztosíthat. A segélyre való jogosultságot az önkormányzati támogatás igazolása alapján lehet elbírálni. Munkanélküliek jövedelempótló támogatása A települési önkormányzat által szociális rászorultság alapján nyújtott jövedelempótló támogatás, melyben az a munkanélküli részesülhet, akinek a munkanélküli járadék folyósításának időtartama lejárt és a családjában az egy főre eső havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 százalékát nem haladja meg. A jogosultság elbírálásához itt is az önkormányzati támogatás igazolása elegendő. Lakásfenntartási támogatás Szociális rászorultság alapján biztosított támogatás, A turisták szép számmal jönnek Délután három óra van. A tikkasztó melegben szinte egy teremtett lélek sem jár Tisza- csécse utcáin. Nem messze a híres Móricz-háztól, a kapu előtt idős néni üldögél. —Mindig ilyen csendesek itt a délutánok? — A nagy hőség mindenkit lever a lábáról. Jobb ilyenkor az idősebbeknek a hűvös szobába behúzódva pihenni, a fiatalok pedig a víz mellett keresnek enyhülést. Én is csak azért jöttem ki, hogy egy kis friss levegőt szívjak — mondja Farkas Jenőné Margitka néni. — Sok idegen megfordul errefelé? — Hát bizony jönnek szép számmal. Tegnap este is érkezett két busz, az egyikkel gyerekek, a másikkal nyugdíjasok jöttek. — Hol szállhatnak itt meg a turisták? — Szálloda vagy, panzió nincs itt minálunk, de szobákat szívesen adunk ki. Nekünk is van egy kis házunk, ahol öt embert tudunk kényelmesen elhelyezni. Tavaly még főzést is vállaltam, de már túl strapás az nekem. így aztán mindenki maga gondoskodik az ellátásáról. — Van itt, a közelben bolt? — Egyetlen üzletünk van, de ott minden megtalálható, ami a háztartásban szükséges. Csak az orvos és a patika van egy kicsit mesz- sze. Az egyikhez Tiszakóródra, a másikhoz Tisza- becsre kell menni. Néha piacosok is jönnek, de most már csak alkoholt és cigarettát kínálnak. — Egyedül tetszik rendben tartani a portát? — intek fejemmel a csinos kis udvar felé. — Ketten élünk itt az urammal, és a lányaim is nagyon sokat segítenek nekünk. Van hat unokánk is, ők is kiveszik a részüket a munkából. — Mikor kezdődik Margitka néninek a nap? — Hajnali ötkor. Teheneink, disznóink és csirkéink vannak, s a jószágok korán enni kémek. Elég sok munkát ad a föld is, ingyen nem kapunk tőle semmit. —Sokba kerülnek az állatok? — Hát, a takarmányozásuk elég drága, de legalább van mihez nyúlni a konyhán. Ebből a szempontból, úgy érzem, talán kicsit könnyebb az életünk, mint a városiaknak. SiTi melynek feltétele, hogy a támogatott a településen elismert minimális lakásnagyságot és -minőséget meg nem haladó lakásban lakjon és a lakásfenntartás költségei elérjék vagy meghaladják az egy háztartásban élők összjövedelmének 35 százalékát, az egy főre eső havi jövedelem pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb ösz- szegének kétszeresét ne haladja meg. A lakásfenntartási támogatás kiegészítése megvalósulhat pénzbeni vagy természetbeni juttatás formájában is. A természetbeni juttatás például közüzemi számlák ki- egyenlítésére felhasználható utalványokat jelenthet. E támogatási forma elsősorban a területi önsegélyező pénztárak szolgáltatásai közé javasolt. Átmeneti segély Az átmeneti segély feltételeit és mértékét a települési önkormámyzatok határozzák meg. Elsősorban azok a létfenntartási gondokkal küszködő személyek kapják, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni. Az átmeneti segélyhez kapcsolódó kiegészítő támogatás lehet időszaki, illetve egyszeri. Területi és szakmai önsegélyező pénztár egyaránt felveheti szolgáltatásai közé. Temetési segély Temetési segélyt a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodó részére adhat a települési önkormányzat szociális rászorultság esetén. A segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés 10 százalékánál. Temetési segély nem állapítható meg annak a személynek, akinek családjában az egy főre eső jövedelem eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát. Az önsegélyező pénztár által nyújtott temetési segély esetében a fenti feltételek nem irányadók, amennyiben az a pénztár szolgáltatásai között nem kiegészítő jellegű segélyként szerepel. Ezen kizáró tényezők figyelembevétele nem kötelező. Ki irányítja a polgári védelmet? Ősszel lesz hat éve, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya aláírta a Genfi Egyezmény egy olyan kiegészítő szakaszát, amely a polgári védelmet humanitárius szervezetnek nyilvánítja. A dokumentum eredménye, hogy 1990-től a szervezetet a Honvédelmi Minisztérium helyett a Belügyminisztérium felügyeli. Két éve, egy kormányrendelet után, újabb átszervezési folyamat eredményeképpen a tűzoltóság és a polgári védelem országos szintű vezetését összevonták. A pv-sek természetesen jogorvoslatot kértek. Az Alkotmánybíróság jogtalannak ítélte az összevonást. Már két éve is — újjabban pedig egyre erősebben — pletykák keringtek arról, hogy megyei szinten is közös irányítása, vezetése lesz a tűzoltóságnak és a polgári védelemnek, sőt olyan szóbeszéd is napvilágra került, miszerint az utóbbi szervezet ismételten visszakerül a honvédséghez. Megyénkben a legilletékesebbet, Berényi Levente mérnököt, polgári védelmi ezredest, megyei polgári védelmi parancsnokot kérdeztük: — Mi lesz a polgári védelemmel? — A polgári védelem feladatrendszere nagyon összetett. Ennek megfelően, tekintettel a háborús feladatokra, amelyek a honvédelem részeként hajthatók végre, létjogosultsága van egy honvédségi irányításnak is. Tekintettel arra, hogy a végrehajtó szervek az önkormányzatok, illetve a polgármesterek, ugyanígy jogosult a belügyminisztériumi irányítás is. Ez egyébként régóta vitatott kérdés. A kérdések eldöntése talán a polgári védelmi és a katasztrófavédelmi törvény elfogadásával fog nyugvópontra jutni. Jelenleg a különböző elméletek vitáit lehet érzékelni. — Melyek ezek? — Az Alkotmánybíróság döntése után a polgári védelem vezetése három javaslatot terjesztett a Belügyminisztérium, illetőleg a kormány elé. Az első alapján a pv marad a Belügyminisztérium irányítása alatt önálló szervezetként. A második szerint a Honvédelmi Minisztérium közvetlen alárendeltségében országos hatáskörű lenne. Végül pedig a miniszterelnökhöz közvetlenül tartozó országos irányító szervvé alakulna. A világban ez utóbbi a jellemző. Az országok nagy részében közvetlenül a miniszterelnök alárendelt szervként vagy önálló minisztériumként működik a polgári védelem, tekintettel igen bonyolult és ösz- szetett feladatrendszerére. — Megszegné-e a kormány a korábban említett dokumentumot, ha a szervezet visszakerülne a honvédséghez? —Ez nem jelentené azt, hogy megszegné. Azt, hogy rendvédelmi szerv vagy fegyveres testület irányítása alatt működik, nem jelent semmit. Az egyezmény a polgári védelmi szervezetek és az ott dolgozók jogállását rögzíti. A dokumentum például engedélyez önvédelmi fegyvert a polgári feladatokat végrehajtóknak. — Ön szerint szakmailag indokolt-e, hogy a megyékben a tűzoltó és a polgári védelmi pa, rancsnokságokat összevonják? — Véleményem szerint bármilyen integrált szervezet jól működhet, ha a feladatokhoz a feltételrendszer biztosított.
