Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-26 / 173. szám
Közelkép ÜJ KELET 1995. július 26., szerda 13 BORBANYA Valamikor — még nem is olyan régen — önálló település volt. Nyíregyháza megye- székhellyé válása után rohamosan terjeszkedni kezdett, a város és Borbánya mára már teljesen összenőtt. Néhai önállóságára utal a még ma is meglévő temető a kis templommal. Régebben keskeny. hosszú utcák alakultak ki. Némelyik olyan szűk, hogy két autó ki sem tudja kerülni egymást. Az „őslakosok" többsége ma is itt él. Találni errefelé mindenféle lakóházat. A düledező nádfe- delestől a többszintes palotáig széles a repertoár, panellakások viszont nincsenek. De az itt lakók ezt nem is bánják, hisz az újonnan betelepültek többsége épp ilyenből menekült a város peremére. A porták is különbözőek Van. akinek csak akkora, hogy egv helyből az egész telket be tudja locsolni. és van. aki alig lát el a kertje végébe. Az új utak nyitásával nemcsak több házhelyet akartak kialakítani, hanem átjárhatóvá szerették volna tenni a néhol több kilométer hosszú utcákat is. Ahol a közelmúltban mérték ki a portákat, ott már szélesebbek az utak. A már meglévőket pedig úgy szélesítik, hogy új házakat már csak a telekhatártól távolabb engednek építeni. A lakónépesség gyarapodásával egyre nagyobb igény merült fel új közintézmények iránt. Iskolát, orvosi rendelőt és gyógyszertárat épített itt a város. A nagy megyei közműberuházásokból az itt élők sem maradtak ki. Elkészült a gázhálózat, és a telefonkábelek is még az idén a földbe kerülnek. Az ősz folyamán — de legkésőbb az év végéig — szinte minden igénylést ki tudnak majd elégítem. Nagyobb gond a szennyvíz- és az úthálózat fejlesztése. A dimbes-dombos terep é,s a hosszúra nyúlt utak nagyban növelik a költségeket. Ezt az anyagi terhet a város önmaga nem bírja el, és az itt lakókra sem tudja, és nem is akarja áthárítani. Valódi kertváros ez. A Tünde utca környékére telepített ipari létesítmények zöme mára bezárta kapuit. Sok hátránya mellett egy előnye azért van a dolognak. Nem szennyezik a környezetet. Tudom, nem vigasz ez a munkanélkülivé vált embereknek, de legalább valami jó a sok rossz mellett. Sok-sok örökösföldi és jósavárosi fiatalnak csak álom, hogy valaha is ide költözhet. Az itteni lakások ára két-há- romszorosa egy panellakás árának. És a különbség egyre nő. Egy félig közművesített házhely is félmillió forintnál kezdődik. A régi és az új Borbánya jól elfér egy helyen. —Schwarz.— Az adóállomás árnyékában Házakat nem kell lebontani A borbányai új templom környékén épült lakóházak kálváriájáról bizonyára értesültek már olvasóink. A rádióadóhoz túlságosan közel parcellázott házhelyek vásárlói akkor még nem is sejthették, hogy milyen megpróbáltatásoknak teszik ki magukat. — Hat éve kezdődött, akkor fogtunk bele az építkezésbe — kezdte mondandóját a családfő. (Arra kért, hogy nevét ne írjam le, mert már így is túl sok kellemetlensége adódott az ügyből. Egyébként a Pásztor és a Számadó utca környékén érdeklődtem.) — Miért pont itt vettek házhelyet? — Akkor ez viszonylag olcsónak számított, és közel van a Kállói úthoz. Bár abban az időben sem volt egészen tiszta a dolog, mert a mélyebben fekvő és kevésbé értékes telkeket is ugyanannyiért adták, mint az utca elején lévő, magasabban fekvő portákat. Mikor Közbiztonság, közlekedés, zaj, park . A lakók a gondokról Esti sétára indultam, a borbanyai utcákon lézengtem egy kicsit, és közben megállitottam a járókelőket. Hogy érzik magukat, mi bántja őket leginkább? Egy középkorú férfi: — Itt is sokat romlott a köz- biztonság. Többször is láttuk a környéken nagy bajuszú, fekete kalapos, gyanús külsejű alakokat (olyanokat, akik a Daciákat is szokták venni), amint különböző ürügyekkel becsengetnek a házakba. Megjelenésük után néhány nappal általában betörnek a környéken valahova. Amikor közműárkot építenek egy utcában, akkor is megnő a betörések száma. {Lehet hogy így van, lehet, hogy nem. de tény. hogy hozzánk is a gázvezeték lefektetése után nem sokkal „látogatott” a betörő—a szerző.) A tippadók nak van idejük megfigyelni, hogy kik vannak egész nap távol, így konkrét címekkel szolgálhatnak bűntársuknak. — Két évvel ezelőtt még rendszeresen járőrözött a rendőrség a környéken. Manap ság egyre ritkábban látni őket éjszakánként. Amikor a mi utcánkban is több helyre betörtek, akkor a szomszédokkal megbeszéltük, hogy egy pár napig kint alszunk az udvaron. Nem is láttuk többet ezeket az ólálkodó alakokat. Egy srác: — Egyre többen szereltetnek fel riasztóberendezéseket és tartanak nagy testű házőrző kutyát. Ez jó a piti betörők ellen, de a profikat nem riasztja el. A kutyákat lefújják gázsprével, a riasztók hangszóróit gyakran olyan helyre szerelik fel a „szakemberek". hogy egy seprűnyéllel is vidáman le lehet ütni. Legjobb megoldás a telefonhálózatra kapcsolt jelzőrendszer lehetne, mert azt egyelőre a képzettebb zsiványok sem tudják hatástalanítani. Egy idős bácsi ka: — Lászlócseredűlő környékén éjszakánként lekapcsolt fényszóróval közelednek egyes gépkocsik. Nem a takarékosság vezérli őket, hanem így akarnak észrevétlenek maradni. Akik itt lakunk naponta látjuk őket, de nem merünk még a házból sem kimenni, mert félünk, hogy még valami bajunk esik. Jó lenne, ha a rendőrség jobban figyelne rájuk, mert lehet, hogy akadna köztük néhány nagy fogás is. ...a közlekedésről: Középkorú férfi, aki naponta kettes jarat ettől hosz-szabb, nekik mégis feleannyiba kerül, mint nekünk Miért'1 Egy anyuka — A diákoknak csak a bérletre van kedvezmény, a menetjegyre nincs. Nyáron a szülők általában nem váltanak bérletet a gyerekeknek. Vasárnap kimentünk a három gyerekkel a sóstói strandra, és ötünknek csak után kevesebbért lehetne bemenni. biztosan többen választanák hétköznap is a fürdőzést családi programként. Egy anyuka a Pásztor utcából — A templom környékén szűkre szabták a házhelyeket. Évekkel ezelőtt szerettük volna az épületek előtti üres területet parkosítani és egy kis játszóteret kialakítani a gyerekek Az orvosi rendelő környéke. Az önkormányzat elfeledkezett a művelési kötelezettségről? Nyírtelekre jár dolgozni — Csúcsidőben még elfogadható a buszok járatsűrűsége, de napközben, különösen szombaton és vasárnap nehéz a városba bejutni. Jó lenne, ha a távolsági buszok a város határán belül helyi járatként közlekednének, és minden buszmegállóban meg- állnának. Ha ez hétköznap nem lehetséges, akkor legalább a hétvégeken. A kettes busszal a teljes menetútvonalon csak két jeggyel lehet végigutazni. Ha az állomásra akarok kimenni valaki elé, az oda-vissza 160 forintba kerül. Ha csak a sofőrnél tudok jegyet váltani, akkor kétszázba. Nem is olcsó mulatság. A tizenaz útiköltség oda-vissza nyolcszáz forintba került, pedig csak a városon belül közlekedtünk. Ez már majdnem taxitarifa. ...egyéb dolgokról: Idős házaspár — Éjszakánként nyitott ablaknál alszunk, és Káliói, valamint a Tünde utcán száguldoznak fel-alá ezek az őrült motorosok. Szerintem ez a rendőrség ügyeletéig is elhallatszik, mégsem tesznek ellene semmit. Legalábbis mi nem vesszük észre. Egy kismama — Kár, hogy nincs a sóstói strandra délutáni belépőjegy, mert a kicsi gyerekek úgysem bírnak ki egy egész napot egy helyen. Ha mondjuk 14 óra ezt kifogásoltam, a tanács illetékese flegmán csak annyit mondott: nem kötelező itt építkezni. Nézze meg, a kert végében legalább két méterrel lejjebb van a kerítés. Nekem nincs pénzem annyi földet idehordat- ni, hogy legalább a betonosz lopok kiemelkedjenek a talajszintből. — Mikor rendelték el a ma gassági korlátozást az épületek re? mérték a lakásban, természetesen kicsi volt, mert a fólia leárnyékolta az egész házat. így könnyű volt bebizonyítaniuk, hogy nem is olyan káros a sugárzás. Majdnem minden lakóépületnél találtak valami kifogásolnivalót. Vagy a helytelen földelésre, vagy a szakszerűtlen villanyszerelésre fogták az túszét. Pedig a Pásztor utcai borozó szomszédjánál szinte rázott a vízcsap. Nem is beszélnek. Nem engedték. Megtudtuk, hogy presszót vagy valami bárt akarnak ide építeni, azt meg mi nem hagytuk. Lehet, hogy valakinek fontos lett volna a presszó. Nem tudjuk, de most is itt van parlagon a terület, és csak a gaz veri fel. Sétám közben láttam jó példát is a lakók kezdeményezte tereprendezésre. Az új iskolánál, a Bóbita fagyibár előtt az utcabeliek elsimították a talajt, bevetették fűvel, még facsemetéket is ültettek az útszélre. Ottjártamkor sajnos eléggé megsárgult a gyep. Mint elmondták, locsolásra már nem futotta a pénzükből. —Sch— Föléjük tornyosul az adó — Amikor a rádióadó az Antenna Hungária tulajdonába került, minden lakó kapott egy értesítést, hogy a toronytól meglévő távolság függvényében legfeljebb milyen magas maradhat a lakóháza. Az enyém is 8,6 méteres, de szerintük csak 6 méter lehetne. így nekem is le kellett volna bontanom a felső szintet. Persze hogy zúgolódott az egész környék. Itt többségében fiatal házasok lak nak, akik hosszú évekre eladó sodtak azért, mert otthont akar tak teremteni a családjuknak Utólag kitalálják, hogy csak földszintes házakat engedélyeznek. Bontsuk le mindenféle kártalanítás nélkül? Azt már nem! — Próbálkoztak-e valamilyen kompromisszumos megoldással? — Természetesen. Több ízben is megkerestük az adó üzemeltetőjét, és a végén még mi kerültünk kellemetlen helyzetbe. Valaki névtelenül fenyegető levelet küldött a telep vezetőjének, és kilátásba helyezte, hogy a levegőbe repíti a tornyot. Még a rendőrség is bennünket gyanúsított. Talán így akartak elhallgattatni bennünket. Egyébként a levélíró valószínűleg sok krimit nézhetett, mert újságokból kivágott betűkből állította össze a szöveget. Nézze, én szakmabeli ember vagyok, elektronikával foglalkozom. Nekem már nem tudnak lyukat beszélni a hasamba. Annak idején a cserép alá alufóliát raktunk. (Nem az adó miatt, hanem a szigetelés végett.) Amikor a térerősséget ve arról a gyerekről, akinek szívritmus-szabályozó van beépítve. Hogy neki mi okozza az egészségkárosodást, azt nem tudja megmondani senki. — Miért nem kell bontani mégsem az itt lakóknak? — Az első fokon elrendelt bontási határozatot megfellebbeztük. Tavaly november 16-án a polgármesteri hivatal visszavonta a magassági korlátozást a mérési jegyzőkönyvre hivatkozva. Az általuk mért adatok szerint nem káros. Azért furcsának tartok egy részt az indoklásban: „Méréseink értékelésénél a — magyar szabvány hiányában — nemzetközi ajánlások védelmi értékeit vettük figyelembe”. Melyik nemzetközit* * * * * 6 7 Mert nem mindegy, hogy például a volt szovjet vagy a nyugat-európai határértékeket vették alapul. Nemcsak a műszaki emberek tudják, mi a különbség a kettő között. Ha egyszer nincs magyar szabvány, akkor milyen jogon rendelték el előzőleg a bontást? — Önöknek van tudomásuk bármilyen egészségkárosodásról? — Konkrét esetről nem tudok. Egyébként is a tartós sugárzás káros hatása tíz, tizenöt, húsz év múlva jelentkezik, és nem máról holnapra. Mi már felnőttünk, de nem tudhatjuk, hogy a gyerekeinkben milyen elváltozásokat okozhat ez az erős sugárszint. Lehet, hogy semmilyeí, de az is lehet, hogy visszafordíthatatlan egészség- romlást idéz elő. És akkor ki lesz majd a felelős? Fekete Tibor
