Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-04 / 154. szám

Belföld-külföld 2 1995. július 4., kedd UJ KELET nemzetközi Dudajev lemond? Dzsohar Dudajev csecsen elnök kész lemondani a cse­csen vezetéssel együtt, ha Moszkva elismeri Csecsenföld szuverenitását. Ezt Arkagyij Volszkij, a grozniji béketárgya­lásokon részt vevő orosz küldöttség tagja közölte hétfőn, a béketárgyalások második fordulójának végeztével tartott saj­tóértekezleten. Az EBESZ-képviseleten hat napon át zaj­lott megbeszélések után az illetékesek közölték: csütörtö­kig tárgyalási szünetet rendeltek el, viszont a szakértők foly­tatják az egyeztetést. Harcok Boszniában Szórványos harcok folytak hétfőre virradóra a boszniai főváros körüli frontokon. A boszniai rádió jelentése szerint Szarajevó belvárosát is tüzérségi tűz érte. Áldozatokról nem érkezett jelentés. A dpa jelentése szerint a fővárostól észak­ra és délre a muzulmán kormánycsapatok újabb területeket hódítottak el a szerbektől, akik Tmovo közelében elvesz­tettek egy fontos utánpótlási útvonalat. A boszniai hadse­reg a Szarajevótól északra lévő Semizovacnál több kilomé­ter mélyen benyomult a szerbek által ellenőrzött területre. Hétfőn reggel az Igman-hegynél szerb egységek ismét cél­zottan lőttek egy csapatszállító ENSZ-konvojt. A vasárnapi támadáshoz hasonlóan a kéksisakosok most is aknavetőkkel viszonozták a tüzet — közölte a szarajevói ENSZ- főhadiszállás egyik szóvivője. Tájékoztatása szerint a tá­madás hétfőn is ugyanazokból az állásokból jött, mint va­sárnap. A világszervezet katonái mindkét esetben sértetle­nek maradtak. Lengyel NATO-belépés Varsói látogatásának küszöbén a lengyel televíziónak adott vasárnapi interjújában Helmut Kohl német kancellár a NATO-hoz, illetve az Európai Unióhoz való lengyel csatla­kozás kérdésének együttes vizsgálatát pártolta. - Nem tar­tom bölcsnek a két ügy különválasztását. Jó esélyt látok mindkét cél elérésére a következő években - mondta Kohl, aki csütörtökön utazik Varsóba. A lengyel tévécsatorna azt latolgatta, hogy a kancellár megjegyzése a NATO keleti bővítésének esetleges elhúzódására utalhat, hiszen a len­gyel EU-tagfelvételre vonatkozó tárgyalások aligha kezdődhetnek meg két éven belül - írta a Reuter. A dpa szerint Kohl kizárt bármiféle orosz vétójogot a lengyel NATO-csatlakozás ügyében. Földrengés Tokióban Heves, a Richter-skála szerint 5,6-os erősségű földrengés rázta meg hétfő reggel Tokiót és környékét. A földrrtozgás utáni első órákban nem érkeztek jelentések áldozatokról és anyagi károkról, s a meteorológiai intézet szerint árhullá­moktól sem kell tartani. A főváros térségében azonban több sinkanszen-járatot ideiglenesen leállítottak. Létszámleépítés a munkaügyi központokban (Folytatás az 1. oldalról) Az átalakítás mozgásokkal fog járni, és mi össze próbál­juk kötni a létszámleépítéssel. Minden valószínűség szerint a második félévben kirendelt­ség-összevonásokra is sor ke­rül. Most dolgozzuk ki a prog­ramot, hogy milyen ütemben és lépcsőben hajtjuk végre a technikai feltételektől füg­gően. Olyan kisebb létszámú kirendeltségeket szüntetünk meg — Nagyecsed, Újfehértó —, ahol a mozgástér minimá­lis, kevés a foglalkoztató egy­ség a környéken. Mind a lakos­ság, mind vezetésünk részéről az a követelmény fogalmazó­dik meg, hogy a munkaügyi központok szolgáltassanak. Ennek a kisebb kirendeltségek a kevés munkatárs miatt nem tudnak eleget tenni, az ott dol­gozó kollégáknak mindennel kell foglalkozni, nem lehet sza­kosodni. — Mikor kerül sor a felmon­dó sokra? — Még folynak az egyezte­tések, az előkészítő bizottság már megtette javaslatát. Az első verzió szerint a létszám- csökkentésekre a kirendeltsé­gek összevonásával együtt ke­rül sor. A döntés csütörtökön este született, nem szeretnénk ezeket a lépéseket elkapkodni, körültekintően akarunk eljárni valamennyi munkatársunkkal szemben. Igyekszünk olyan megoldásokat keresni, ame­lyek a legkevesebb gondot okozzák az érintett kollégák­nak. Nem küldünk el olyan munkatársakat, akikre eddig is számítottunk. Figyelembe vesszük, hogy kik tudnak nyugdíjba menni. Vannak, akik jelezték már ez irányú szándékukat. Mivel nem nagy létszámról van szó, az elbocsá­tásokra folyamatosan kerül sor, s valószínű, hogy az elsők már e hónap végén meg is történ­nek. A többség elhúzódik au­gusztusra, szeptemberre. Me­gyénkben a leépítés egyébként tíz százalék alatt lesz, tekintet­tel a nagy terhelésre. A dunán­túli megyéket — és az orszá­gos központot — a változások jobban sújtják, hiszen ott az egy ügyintézőre jutó forgalom és egyéb paraméterek alacso­nyabbak, mint nálunk. KvZ __________________Munkaerőpiaci alap is lesz__________________ Táppénzellátás: marad a régi- Mégsem változnak a be­tegszabadsággal és a táppénz­zel kapcsolatos szabályok jú­lius elsejétől. A minisztérium fenntartja a változtatás szándé­kát, de erről a kormánynak kell döntenie - hangoztatta Kósáné Kovács Magda munkaügyi miniszter hétfői sajtótájékoz­tatóján. Az Alkotmánybíróság pénte­ki határozata értelmében to­vábbra is a régi szabályok van­nak érvényben: a betegség első 10 napjára a munkáltató beteg- szabadságot biztosít, és ez idő alatt a munkavállaló átlagke­resetének 75 százalékát kapja, a további napokra pedig a táp- pénzfizetés korábbi szabályai érvényesek. A betegség első három napjára nincs igazolási kötelezettsége a munkavállaló­nak. A táppénzfizetéssel kap­csolatos jogszabályváltozás tartalmát tehát, mint ismert, az Alkotmánybíróság nem vizs­gálta, csupán a július 1-jei be­vezetést tartotta törvénysér­tőnek, mert így az érintettek nem tudnak felkészülni a vál­tozásra. A javaslat szerint a munkaadóknak 10 nap helyett 20 napig kell táppénzt fizetni­Acélipari tervek A héten tárcaegyeztetésre kerül az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-nél elké­szült kormányelőterjesztés a borsodi acélipar reorganizáci­ójáról. Az ipari és kereskedel­mi miniszter, a pénzügymi­niszter és a privaziációs mi­niszter előterjesztésében kor­mány elé kerülő munkaanyag a március 12-én meghirdetett kormánystratégia tükrében fe­lülvizsgálja a kormánynak a borsodi acéliparról szóló ko­rábbi döntéseit. Az MTI tájékoztatására hétfőn Becker László, az ÁPV Rt. ügyvezető igazgatója el­mondta: az előterjesztést az ÁPV Rt. igazgatóságának hétfői döntése alapján tárcakö­rözésre küldik, és várhatóan 2— 4 héten belül kerülhet a kor­mány elé. A borsodi acélipar reorganizációjáról eddig há­rom kormánydöntés született. Az első 1994 februárjában át­fogó programot fogalmazott meg, amelyben rendelkezik a Dimag vállalatcsoport felszá­molásáról, az Ózdi Hengermű­vek és a Drótgyár felszámolás­ból történő kivásárlásáról. Ez utóbbiak lényegében megtör­téntek. A kormány 3 milliárd forint vissza nem térítendő tá­mogatást nyújtott a fejleszté­sekre. A diósgyőri társaságok A művelődési tárca kulturá­lis 12 pontjáról volt szó azon a hétfői megbeszélésen, ame­lyen Fodor Gábor fogadta a koalíciós pártok kulturális bi­zottsági képviselőit. A találkozó után a műve­lődési miniszter újságíróknak elmondta: a tárca által kidol­gozott csomagot a koalíciós frakciók megjelent képviselői maximálisan támogatták. A miniszter kiemelte, hogy ez azért is fontos, mert a 12 pont­ba foglaltak alapvetően és hosszú távon megváltoztathat­ják a magyar kultúra jövőjét. Az elképzelés szerint - emlí­tette - lehetővé válna például, hogy minden adózó személy jövedelemadójának egy száza­lékát közvetlenül az általa megjelölt közhasznú - köztük kulturális - célokra rendelhet­né. Lehetővé válna az is, hogy az első kiadású magyar, vala­mint a kis példányszámú szép- irodalmi és tudományos mű­folyamatos működéséhez a kormány 1994 októberében újabb veszteségpótló támoga­tásokat és anyagvásárlásukhoz hitelgaranciát biztosított. A tulajdonviszonyok ren­dezéséről is megvolt a döntés, a határozat végrehajtása azon­ban pénzügyi források híján késlekedett. A harmadik, átfo­gó döntésre 1994 decemberé­ben került sor, amelynek értel­mében a kormány a technoló­giaváltás feltételeinek megte­remtéséig meghosszabbította a régi technológia üzemeltetését, vállalva az ezzel járó veszte­ségeket. A döntés értelmében a mostani ötezres dolgozói lét­számot 1996 után mintegy há­romezerre kell csökkenteni. A létszámleépítés 1,2 milliárd forintos terhet jelent a költség- vetés számára. A Dimag és társai egyébként 1992 és 1994 között összesen 11 milliárd forintos állami tá­mogatásban részesültek, ide­értve a hitelgaranciákat is. A stabilizációs .intézkedések el­fogadásával felülvizsgálatra kerülnek azok a kormányhatá­rozatok, ^melyek terhelik a költségvetést, így a most elké­szült előterjesztés tartalmi és* időbeli módosításokra tesz ja­vaslatot. vek áfamentességet élvezze­nek. A program biztosítaná a a kulturális szervezetek számá­ra a közvetlen adományozást és megszüntetné az adómentes alapítványi támogatás értékha­tárát. Ha a tárca elképzelései megvalósulnak, a jelenleginél inkább piac- és kultúrabarát rendszer valósulhat meg Ma­gyarországon - hangzott el. A koalíciós pártok részéről Schiffer János szocialista képviselő úgy vélekedett, hogy a mostani beszélgetést továb­bi egyeztető tárgyalásoknak kell majd követniük. Ezeken mérlegelni kell azt is, hogy melyek a legfontosabb és legsürgősebb feladatok a ma­gyar kultúra hosszú távú támo­gatása érdekében - hangsú­lyozta. Kiemelte: a cél, az hogy feltételeket teremtsenek annak érdekében, hogy a kul­túra mindenkihez eljuthasson. Pártok képviselői Fodor Gábornál ük, a betegség első öt napjára viszont semmiféle ellátás nem jár. A miniszterasszony arról is beszélt, hogy a munkaügyi tár­ca a közeljövőben egy munka­erőpiaci alapot kíván létrehoz­ni, amely a minisztériumnál eddig kezelt négy elkülönített állami pénzalap - a szolidari­tási, a foglalkoztatási, a szak­képzési és a bérgarancia alap - helyébe lépne. Javaslatuk a költségvetési kiadások csökkentését célozza, ezért szeretnék a jövő évi költ­ségvetéssel egy időben, várha­tóan ősszel a parlament elé ter­jeszteni. Egyelőre nem tisztá­zott, hogy milyen be­fizetésekből gyűlnének össze az alap forrásai - mondta Kósáné Kovács Magda - az alap működésének elveit most dolgozzák ki. Terveik szerint az alapot a kormány, a szak- szervezetek és a munkaadók paritásos képviseletén alapu­ló felügyelő tanács működtet­né. Az új alap létrehozása érinti többek között a foglalkoztatá­si törvényt és az eddigi alapok­ról szóló törvényeket, így ezek módosítására lesz szükség. A forint értékvesztése Egy év alatt a legnagyobb mértékben - 44 százalékkal - a svájci frankkal szemben értékelődött le a forint, de majdnem ekkora az érték- vesztése a német márkával és az osztrák schillinggel szem­ben is. A Magyar Nemzeti Bank valutaárfolyamait összeha­sonlítva, tavaly július 1-jén 76,80 forintot kellett fizetni egy svájci frankért, most pe­dig 110,60 forintot. A német márka 64,47 forintról 91,68 forintra drágult, míg az oszt­rák schilling 9,16-ról 13,07 forintra. Mindkét valutával szemben' 42,5 százalékkal értékelődött le a forint 12 hónap alatt. Ennél jóval ki­sebb, „mindössze” 22,8 szá­zalékos a nemzeti fizető- eszköz értékvesztése a mély­repülésben lévő amerikai dol­lárral szemben. Tavaly júli­us 1-jén 103,29 forint volt a dollár, most pedig 126,90 fo­rint. Mindez azt is jelzi, hogy az elmúlt 12 hónapban a la­kossági devizaszámlák jóval nagyobb hozamot jelentettek, mint a forintmegtakarítások. A devizamegtakarításoknál ráadásul még figyelembe kell venni az évi átlag 4 százalé­kos kamatot is. Ezzel együtt pedig az eltelt egy évben a svájci frank, a német márka és az osztrák schillingben őrzött megtakarítások hoza­ma mintegy kétszerese volt a forintbetétekének. Miután 1995. július 1-jétől havi 1,3 százalékos a forint értékvesztése, így most érde­mesebbnek tűnik forintban takarékoskodni, különösen akkor, ha 1996-ban 1 száza­lék alá csökken a leértékelés üteme, ahogy azt a kormány hároméves gazdaságpolitikai koncepciójának tézisei tartal­mazzák. Érdekegyeztető ülés- A népjóléti tárca a jövő évi költségvetésben többletforrá­sokat kér az egészségügyi re­formmal összefüggésben az alapellátás bővítésére és a szakellátás fejlesztésére. A több milliárd forintos igénytől a Pénzügyminisztérium a leg­utóbbi tárgyalásokig nem zár­kózott el - mondta Lépes Pé­ter az egészségügy átalakításá­nak hosszú távú koncepciójá­ról rendezett hétfői tanácsko­záson. A Népjóléti Érdek­egyeztető Tanács ülésén a he­lyettes államtitkár azokra'wfel- vetésekre reagált, amelyek az egészségügyi reform alapvető feltételének tartották az anya­gi forrásokat. Ugyancsak a munkaadói és a munkavállalói oldal kérdésé­re válaszolt a helyettes állam­titkár, amikor hangsúlyozta: a minisztérium szakmai javasla­tot készített. Annak mérlege­lése tehát, hogy a változások milyen feszültséget okozhat­nak a társadalomban, a politi­kai döntéshozók felelőssége. Honvédségi leépítés Hétfőtől 3000 közalkalma­zottal kevesebb dolgozik a honvédségnél a március 12-i kormánydöntésnek megfele­lően. Az MTI kérdésére Erdélyi Lajos ezredes, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője ugyanezen a napon elmond­ta, hogy a haderőreformról szóló parlamenti határozat­nak megfelelően a tárca vár­hatóan egy hónapon belül ki­dolgozza az 1998-ig szüksé­ges intézkedéseket a kar­csúbb, ütőképesebb hadsereg megteremtésére. Ennek ré­szeként további létszámcsök­kentések lesznek, de egyelőre még nincs döntés arról, hogy milyen ütemben. így azt sem lehet tudni, hogy ebben az évben lesznek-e további el­bocsátások, de ha igen, ak­kor azok elősorban megint a honvédségi közalkalmazot­takat érintik. Az ő létszámuk ugyanis még mindig meghaladja a 20 ezret. A parlamenti döntés szerint 1998-ig 60 ezerre kell csökkenteni a haderő létszá­mát, és ezen belül a közal­kalmazottak aránya 13 szá­zalék, azaz mintegy 8 ezer le­het. Az idei további létszám- csökkentési tervek közül egy viszont már biztos: augusz­tusban 3 ezerrel kevesebb sorköteles fiatalt hívnak be, mint ahányan július végén le­szerelnek.

Next

/
Thumbnails
Contents