Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-25 / 172. szám

Külföld 4 1995. július 25., kedd Bosznia - forrósodik a talaj Szarajevó - ismét gyermekhalál A boszniai szerbek vasárnap Szarajevót lőtték és a boszni­ai kormány közlése szerint hatan életüket vesztették, 35-en pedig megsebesültek. Szemtanúk szerint a Szarajevó óváros­ába az esti órákban becsapódó lövedékek kioltották többek között egy nő, nyolchónapos csecsemője és anyósa életét - jelentette a Reuter brit hírügynökség. A boszniai szerbek ugyanakkor azt közölték, hogy hét polgári személy, koztuk iiárom gyermek is megsebesült, amikor a muzo man kormányerők a bosnyák főváros általuk ellenőrzött■ részét lőtték. A muzulmánokat vádolják A boszniai szerbek azt állít­ják. hogy a muzulmánok nyi­tottak tüzet szombaton Szara­jevónál az ENSZ egyik segély- szállítmányára és a békefenn­tartók állására. A boszniai szerb hadsereg főparancsnoksága hétfőre vir­radóan Belgrádba eljuttatott nyilatkozatában azt állította, hogy a muzulmánok számláját terheli a két francia ENSZ-ka- tona halála. A szerbek szerint a muzulmánok taktikája elérte célját, mert kiváltotta a béke­Megérkeztek a nemzetközi gyorshadtest első egységei a Szarajevó melletti Igman-hegy térségébe - jelentette be hétfőn az UNPROFOR szarajevói szóvivője. Mintegy 200 brit katona ér­kezett az éjszaka Tomislav- gradból a bosnyák fővároshoz, ahol az lesz a feladatuk, hogy a francia kéksapkásokkal együtt megvédjék az ENSZ segélyszállítmányait, valamint az ENSZ békefenntartóit a szerb támadásokkal szemben. fenntartók beavatkozását, és tüzet nyitottak a szerbek el­lenőrizte területekre. Az ENSZ-erők fegyverhasználatá­nak sok polgári áldozata volt - állítják a boszniai szerbek. Az állásfoglalás szerint az UNPROFOR katonái közel 100 tüzérségi lövedéket lőttek ki 120 milliméteres akna­vetőkből és 105 milliméteres tarackokból a szerbek ellenőrizte területekre, miután „bevált a muzulmánok trükk­je”- . A gyorsreagálású erők fegy­verzetéhez 120 milliméteres aknavetők, 105 milliméteres, 25 kilométer hatótávolságú ta­rackok. valamint Milan típusú páncéltörő rakéták tartoznak. Egyelőre nem tudni, hogy a nemzetközi gyorshadtest hány katonáját telepítik a bosnyák főváros környéki ENSZ-állá- sokba. A Reuter jelentése sze­rint a tüzérségi alakulattal együtt a devoni és a dorseti gyalogezred 120 katonája is megérkezett az Igman-hegyre. Gyorsreagálású erők Megelőzni a katasztrófát A gyors bevethetőségű boszniai ENSZ-erőket nem azért telepítették a köztársa­ságba, hogy előidézzenek egy katasztrófahelyzetet, hanem azért, hogy megelőzzék azt - jelentette ki a gyorshadtest szá­razföldi csapatainak parancs­noka, André Soubirou, a Newsweek című hírmagazin legfrissebb számában. A francia tábornok megis­mételte, hogy az ENSZ-erők kivonása Boszniából katasztró­fát vonna maga után. Ezért a gyorshadtest feladata csak legvégső esetben lehet a kivo­nulás biztosítása, a fő feladat a tűzvonalhoz egészen közel ténykedő ENSZ-erők támoga­tása és megvédelmezése - mondta Soubirou. Megismétel­te, hogy a szárazföldi erők te­lepítése befejeződött, azok most már bármelyik pillanat­ban és Bosznia bármelyik ré­szén bevethetők. Már csak a politikai döntésre várnak - tet­te hozzá Soubirou és képe­sek bármiféle küldetés teljesí­tésére. Mint fogalmazott, Gorazdénél például szükség esetén órákon belül fel tudják venni a küzdelmet a támadók­kal. Elismerte, hogy a hadtest légi szállítóeszközei még nem elegendőek a kívánatos moz­gékonyság tökéletes garantálá­sához, de hozzátette, hogy a már rendelkezésükre álló helikopterek segítségével is nyugodtan vállalhatják a beve­tést. A magazin riportere arról is megkérdezte a tábornokot, hogy mekkora esélyt ad csapa­tainak a jóval nagyobb létszá­mú és jobban felfegyverzett boszniai szerbek ellen. Sou­birou úgy vélte, hogy bár a tel- * jes hadszíntéren a szerbek va­lóban több nehézfegyverrel rendelkeznek, egy kisebb terü­letre összpontosítható akció során az ő erői gyorsaságukkal és összehangoltságukkal ellen­súlyozni képesek azokat. Soubirou leszögezte: bár a gyorshadtest egyelőre csak ön­védelmi helyzetben szándéko­zik fegyvert használni, ezentúl önvédelmi helyzetnek tekintik a szerbek bármely olyan csa­patmozgását, amely az ENSZ- határozatokkal ellentétesnek minősül. Ultimátum Az amerikai, a brii és a fran cia kormány megbízottai útján figyelmeztette a boszniai szer- beket: nem tűrik tovább a bosz­niai biztonsági zónák elleni tá­madásokat. Ezt a francia kül­ügyminisztérium közleménye adta hírül vasárnap este. A figyelmeztetés elsősorban a kelet-boszniai Gorazde tér­ségével összefüggésben hang­zott el, de az összes többi biz­tonsági zónával kapcsolatban is érvényes. Amennyiben a boszniai szerbek mégis kato­nai lépésre szánják el magukat az említett körzetek ellen, ak­kor számolniok kell a NATO és az EN&Z „minden eddigit felülmúló,, légicsapásával - hangoztatja a francia külügy­minisztérium közleménye. Kö­zép-európai idő szerint hétfőre virradóra Washingtonban, a Fehér Ház is megerősítette a boszniai szerbekhez intézett ultimátum tényét. A washing­toni tájékoztatás szerint az ul­timátumot az Egyesült Álla­mok, Franciaország, és Nagy- Britannia egy-egy magas ran­Ali Akbar Velajati iráni kül­ügyminiszter közölte, hogy nyolc muszlim ország védelmi minisztere és katonai vezetői hamarosan megvitatják, ho­gyan tudnának segíteni a bosz­niai muzulmánoknak. A Reuter Nicosiából közve­tített értesülése szerint a kül­ügyminisztert az ÍRNA hiva­talos iráni hírügynökség idéz­te hétfőn. Az Iszlám Konferen­cia Szervezete (OIC) tanácsko­zásának helyét és időpontját csak később jelentik be - mondta Velajati. A szerveze­tet alkotó tagországok - Török­ország, Irán, Marokkó, Szaúd- Arábia, Szenegál, Egyiptom és Malajzia - külügyminiszterei múlt heti genfi találkozójukon megállapították, hogy az ENSZ Bosznia elleni fegyver­szállítási tilalma érvénytelen és erkölcstelen. Velajati elmondta, hogy a katonai vezetők megvitatják majd a boszniai muzulmánok­nak nyújtandó segítség gyakor­lati lehetőségeit. A miniszter külön kiemelte, hogy az ENSZ alapokmánya 51. cikkének megfelelően a boszniai kor­mánynak joga van más orszá­gokkal kétoldalú védelmi szerződéseket kötni. gú tisztje adta át Üeigrádban a boszniai szerbek parancsnoká­nak, Ratko Mladicnak. William Perry amerikai védelmi mi­niszter is megerősítette, hogy a három nyugati katonai vezető 90 percen át tárgyalt Mla- diccsal, hogy meggyőzze őt, s rajta keresztül a szerb vezetést: minden eddigit felülmúló vá­laszcsapással kell számolniok a boszniai szerbeknek, ha Gorazde térségét - vagy bár­mely más biztonsági zónát tá­madják - jelentette a UPI. A Reuter brit és az AP ame­rikai hírügynökség jelentése szerint Mike McCurry, a Fehér Ház szóvivője közölte, a szer- bekhez eljuttatott ultimátum a pénteki londoni konferencia, az azt követő NATO-tanácsko- zás valamint a két újabb fran­cia ENSZ-katona haláls nyo­mán született. Az amerikai, a brit és a francia kormány üze­nete fel akarja hívni a boszni­ai szerbek figyelmét: teljes mértékben tisztában kell lenniök jelenlegi magatártasuk következményeivel. Mohamed Sacirbey boszniai külügyminiszter, aki jelen volt a genfi találkozón, azt kö­vetően egy sajtóértekezleten közölte, hogy ígéreteket kapott fegyverszállításra, és hogy az OIC katonai vezetői, valamint védelmi miniszterei összeül­nek majd a részletek kidolgo­zása végett. Ali Akbar Nateg- Nuri iráni parlamenti elnök magából kikelve bírálta vasár­nap az ENSZ-t, Boszniával kapcsolatos álláspontja miatt, és tehetetlennek nevezte Butrosz Gáli főtitkárt - jelen­tette az AFP. Nateg-Nuri a medzslisz (Iszlám Tanácskozó Gyűlés) ülése kezdetén tett fel­szólalásában kijelentette: „a főtitkár képtelen ellátni felada­tát, és csak a saját szórakozása érdekli, miközben a szerb bűnözők halomra gyilkolják a muzulmánokat”. A BT tagjai annyira erélyte­lenek és tehetetlenek, hogy sa­ját katonáik életét sem képe­sek biztosítani Boszniában. A parlamenti elnök felhívással fordult az iszlám országok vezetőihez, hogy tegyenek ha­tározott lépéseket a boszniai muzulmánok megsegítése ér­dekében. Muszlim országok haditanácsa UJ KELET I. János Károly fogadta Horn Gyulát Palma de Mallorcán, a spa­nyol királyi család nyári re­zidenciájához közeli Palacio Real de la Almudaina palotá­ban kezdődött vasárnap Horn Gyula miniszterelnök kétna­pos spanyolországi munkalá­togatása. /. János Károly ki­rály a festői szépségű sziget központjában álló, és valaha a mór uralkodók kezén lévő palotában audiencián fogad­ta a magyar kormányfőt. A magyar küldöttséggel utazott még Kósáné Kovács Magda munkaügyi miniszter is, aki külön programot bo­nyolít le. I. János Károly és Horn Gyula megbeszélése a tervezettnél jóval hosszabbra nyúlt, mert a spanyol uralko­dó a vártnál is nagyobb ér­deklődést mutatott a magyar- országi fejlemények iránt. A rendkívül kötetlen, szívélyes hangulatú találkozón a kétol­dalú kapcsolatok fejlesztésén kívül Magyarország európai integrációjáról, a magyar kor­mányzat gazdasági elkép­zeléseiről és a délszláv hábo­rú megfékezésének lehe­tőségeiről volt szó. Horn Gyu­la a Madridba tartó kormány­gép fedélzetén az MTI tudó­sítójának adott rövid nyilat­kozatában kiemelte: 1. János Károly elismeréssel szólt a stabilizációs törekvésekről. Egyúttal megerősítette: Spa­nyolország az Európai Unió soros elnökeként is kifejezés­re juttatja, hogy érdekelt Ma­gyarország csatlakozásában. Horn Gyula elmondta továb­bá: átadta a jövőre tervezett magyarországi látogatásra szóló meghívót a spanyol ki­rálynak. A magyar miniszterelnök hangsúlyozta, hogy termé­szetesen kitértek az egyre drámaibb délszláv háború megfékezésének lehetősé­geire is. A spanyol király az ezzel kapcsolatos magyar ál­láspontról is érdeklődött. Ugyancsak szó volt Oroszor­szág és a kelet európai orszá­gok közötti együttműkö­désről. Horn Gyula hétfőn délelőtt folytat megbeszélé­seket Felipe González spa­nyol kormányfővel, majd gazdasági vezetőkkel és bal­oldali politikusokkal találko­zik. Végezetül közös sajtóér­tekezleten vesz részt a mad­ridi miniszterelnökkel. Öngyilkos merénylet Egy névtelen telefonáló a Hamász szélsőséges szervezet ne­vében vállalta a felelősséget a Tel-Aviv egyik külvárosában hétfőn elkövetett buszrobbantásos merényletért, amelynek leg­alább hat halálos áldozata és 30 sebesültje van - közölte a rendőrség. A támadást követően Izrael teljesen lezárta a palesztin terüle­teket, és az autonómia kiterjesztéséről folyó tárgyalásokat né­hány órára felfüggesztették. Az izraeli rádiónak telefonáló illető közölte, hogy a Hamász fegyveres szárnyának, az Ezzedin al- Kasszámnak a tagja húsz kilogramm robbanóanyaggal követte el a merényletet. Elmondta, hogy a gyilkos akciót Jéhia Ajas tervelte ki, aki az izraeli hatóságok szerint több bombamerény­letet szervezett már Izraelben az elmúlt két évben. A rendőrség közölte, hogy legalább hatan vesztették életüket, és a kamikaze merénylő is minden bizonnyal meghalt. A sebe­sültek közül három válságos állapotban van. Izrael hermetiku­san lezárta Ciszjordániát és a Gáza-övezetet, és az izraeli mun­kavállalási engedéllyel rendelkező palesztinokat is visszakül­dik a palesztin területekre. Jichak Rabin izraeli kormányfő dön­tésének megfelelően néhány órára felfüggesztették az autonó­mia-tárgyalásokat, amelyek vasárnap óta a Holt-tenger izraeli oldalán folynak. Ezer Weizman államfő a maga részéről kije­lentette: - Vezetőinknek kétszer is meg kell fontolniuk a tár­gyalások folytatását. Nem tehetünk úgy, mintha semmi nem történt volna -tette hozzá az elnök, aki már több ízben a tárgya­lások leállítására szólított fel az Izrael-ellenes merényletek után. Jelcin- enyhe szív­roham Borisz Jelcin orosz ál­lamfő hétfőn elhagyhatta a kórházat, ahol két héten át szívpanaszokkal kezelték. Az ITAR-TASZSZ szerint Szergej Medvegyev, az el­nök sajtótitkára elmondta: Jelcin jól érzi magát, de nem az elnöki rezidenciára, hanem egy Moszkva kör­nyéki szanatóriumba ment. A 64 éves politikus beteg­ségét az orvosok - némi bi­zonytalankodás után - eny­he szívrohamként írták le. Azt egyelőre nem tudni, hogy Jelcin mikor tér vissza dolgozni a Kremlbe. Csecsenfóld Az orosz vezérkar adatai szerint Csecsenföldön az el­múlt hét hónap alatt az orosz fegyveres erők 1885 tagja vesztette életét és több mint 4500-an megsebesültek. A harci cselekmények mo­ratóriuma ellenére az elmúlt héten 11 orosz katona halt meg és 25-en sebesültek meg. A független televízió Itogi című vasárnap esti hírműsorában is­mertetett statisztika szerint a halottak 20 százaléka tiszt volt. A deszantcsapatok vesztesége több mint 300 ember volt, kö­zülük 128-an szolgáltak tiszti rangban. Az orosz hadsereg tisztikarában eddig egyetlen háború - még a II. világhábo­rú, vagy az afganisztáni had­járat - sem végzett ekkora puszítást.

Next

/
Thumbnails
Contents