Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-25 / 172. szám
Ópályi UJ KELET 1995. július 25., kedd 5 Kedves autószerelő Kedves Sándor Az ukrán határ felé jelentős számú autó halad át Opályin nap mint nap, azonban Mátészalka és Vásárosnamény között eddig nem volt egy olyan autószerelő műhely sem, amelyik ezeket a járműveket kisebb hibák esetén gyorssegélyben részesítette volna. A hiány pótlására szánta el magát Kedves Sándor autószerelő-mester, amikor hozzálátott a főutca mellett egy új műhely és egy autósbolt építéséhez. Futójavításokat fognak végezni, csapágycserétől fékjavításig és gyújtásbeállításig, a boltban pedig meglesz minden alkatrész, ami egy autóhoz kell. Kedves Sándor tősgyökeres ópályi, élete eddigi 37 évét itt töltötte el. Felesége és két fia van. Éppen tíz éve gyógyítja az autókat, korábban a Kraszna partján lévő lakása melletti műhelyben dolgozott. Boltját és műhelyét tavasszal nyitja, de az utóbbiban már próbaüzem folyik, működik a hidraulikus emelő, és kisebb javításokat alkalmanként már most is végeznek benne. Aratóünnepség, szüreti bál, falunap OPALYI. Már az ezerkétszázas évekből fennmaradt írott források is említik. A település az Ecsedi-láp szélén fekszik, ez több okból is nagy jelentőséggel bírt a pergő évszázadok során. Megélhetés szempontjából a láp halat és vadat, na meg vész idején menedéket adott a nádasba húzódó embereknek. Lakói töbnyire mezőgazdasággal foglalkoztak. A történelem során a mainál nagyobb jelentőséggel is bírt, korábban nagyobb volt Mátészalkánál! Jellemző, hogy a múlt században nagyközség volt, akárcsak akkor Nagykálló. A szocialista iparosítás során rohamosan fejlődő Mátészalka mellett csökkent jelentősége. A falu-város különbségek elhalványodásával a község ma reneszánszát éli. A városival egyenértékű közművek, számtalan szolgáltatást nyújtó számos üzlet és vállalkozás komfortérzete falusi csenddel és jó levegővel párosulva nagy vonzerőt jelent. Sokan költöznek ki napjainkban az alig öt kilométerre fekvő Mátészalkáról Ópályiba. Világosan, nyíltan kell beszélni! Kábeltévé készül Világtalálkozó a faluban Ópályit nyugodtan nevezhetjük ősi községnek, mert írott források már 1294-ben említik létezését. Erre a dátumra utal a faluhagyományt ápoló és életben tartó célzattal alapított egyesületnek, az Opályiak Baráti Körének meghívóján, a bal felső sarokban látható címer alatti évszám. A meghívás az általuk szervezett arató-bemutatóra szólt, melyről képes beszámolót olvashattak lapunkban. A bemutató előtt a búzamező szélén ültünk le beszélgetni Erdélyi Miklóssal, a baráti kör elnökével. O a faluban született, itt él már negyvenhetedik éve. Civilben Mátészalkán, a mezőgazdasági szakközépiskolában tanít biológiát és angol nyelvet. Tőle kértünk és kaptunk információkat az Ópá- lyiak Baráti Köréről. — Úgy kezdődött, hogy összejött egy baráti társaság '89-ben, de az rövid idő után szétoszlott. Négy év múlva gyűltünk újra össze, és ez az indulás már sikeres volt, '95 május 15-én hivatalosan is megalakultunk. Miután elhatároztuk az egyesület megalakítását, létrehoztuk alapszabályát, majd megtörtént az egyesület bírósági bejegyzése. Az alapszabályban a következők szerepelnek: az egyesület célja a falu, Ópályi község múltjának feltárása, jelenének, jövőjének alakítása. Tevékenységében szerepel az ag- rártöténelmi, kulturális múlt, népszokások felelevenítése, feltárása, a falu sportjának segítése, pályázatok kiírása. Működik egy másik egyesület is, a Keleti Sport és Természet- barát Egyesületé. Ennek a profilja szélesebb a baráti körénél. Ezt megyei szinten szeretnénk működtetni. Volt már egy szatmár-beregi kerékpártúránk május 20-án. május 1-jén, sportmajálisunkon tíz kispá- lyáslabdarúgó-csapat futbalErdélyi Miklós lozott, a következő rendezvény pedig augusztus 5-én lesz: terepkerékpáros-verseny, a Cinkéshegy kupája, versenyzőket várunk a megye egész területérő. Most, hogy a baráti kör létezése hivatalossá vált, munkába lendültünk. Első komoly rendezvényünk ez az aratóünnepség. Úgy gondoltuk, hogy a faluban vannak még, élnek még olyan emberek, akik tudják, hogyan arattak régen, és szeretnénk megmutatni a fiatalságnak, milyen nehéz is volt ez az élet annak idején. Érdekes módon az öregek azt mondják, nagyon nehéz volt, nagyon fiatalon kezdték, de a kemény munka és szegénység ellenére boldogan éltek. — Milyen más rendezvényeket terveznek? — Most azokat az ötleteket szedjük elő, amelyeket a korábbi években baráti beszélgetéseken kitaláltunk. Az egyesület csírája szervezett már szüreti bált, ebből is szeretnénk hagyományt csinálni. Az augusztus 20. előtti szombaton tervezünk egy falunapot, amikor összehívjuk a falu apraja-nagyját, hogy együtt, kellemesen töltsük el. Tudományos és ismeret- terjesztő előadásokat is tartunk. Első alkalommal egy főiskolai tanárt hívtunk meg, aki Reunion szigetén járt (Madagaszkár mellett), és A tengerparttól az esőerdőkön át a vulkánokig címmel tartott előadást diavetítéssel illusztrálva, azután én tartottam hasonló módon előadást Dél-Angliától a skót felföldig címmel. Az elkövetkezőkben is olyan neves vendégeket várhatók, mintí/r. Varga Zoltán professzor, a Kossuth Lajos Tudományegyetem ökológia tanszékének vezetője és Simon Tibor professzor, világhírű botanikus és növényföldrajztudós, dr. Tóth Albert, a Természet- és Környezetvédő Tanárok Egyesületének elnöke, Petrilla Attila, az E-misszió egyesület elnöke, F. Nagy Zsuzsanna, a Borsod megyei barlangász-egyesület elnöke... és sorolhatnám még a neveket. — Hány taggal alakult az egyesület? — Tizeneggyel, de már sokanjelezték, hogy tagként vagy támogatóként bekapcsolódnának a munkába. Úgy gondolom, hogy egyesületünknek komoly távlatai vannak ebben a faluban. Terveink között szerepel az ópályiak világtalálkozójának létrehozása is. Ez hosszú szevezőmunkát igényel, de egy-két éven belül talán összejön. Kanyarjavítás parkolóépítéssel A szennyvízberuházás során megrongálódott utak helyreállítása kapcsán vetődött fel Ópá- lyiban, hogy egy füst alatt rendbe kellene hozni a falu közepén elhelyezkedő, rendkívül rossz műszaki állapotban lévő (maximum 30 km/h!) hajtűkanyart. A minisztérium előreláthatólag ezt megtámogatja 400 ezer forinttal, és így az önkormányzat beindíthatja a munkálatokat. A kanyart egy szintre hozzák, ellátják szegélykővel, oldalt pedig parkolót alakítanak ki, ezzel is Az Új Kelet már számos településen megfordult, írtunk a reményekről és eredményekről. Számos településen, de Ópályiban még nem. Pedig ez a falu megérdemli a figyelmet. A tiszta, rendezett utak és a takaros porták első pillantásra megkedveltetik ezt a helyet az utazóval. Ez az összhatás jórészt az itt lakók szorgalmának és igényességének, máasrészről a céltudatos és határozott vezetésnek köszönhető. Erős kézzel kell irányítani egy ekkora községet, de mégis úgy, hogy legalább a többség elégedett legyen. Úgy tűnik, ez itt sikerült, mert lassan 25 éve áll egyazon ember a község élén. Annak idején Demcsák Bertalan volt az ország második legfiatalabb tanácselnöke. — Nem vagyok ópályi, Pusztadobosról származom. 1970- ben ide nősültem, és egy év múlva, 1971. május hetedikén lettem tanácselnök. Két gyerekünk van, Csaba Szegeden jogot tanul, idén végez, Csilla pedig most fejezte be a gimnáziumot, ősztől Székesfehérváron, a Kodolányi János tanárképző főiskolán angol szakon tanul tovább. Aki a múlt rendszerben vezető pozícióba került, annak közel kellett állnia a párthoz. Most függetlenként indultam, mert úgy tartom, egy polgármesternek nem szabad poltikai irányzatok vagy pártok mellett elköteleznie magát. Ma már nem politkai vezető egy pogármester, sokkal inkább gazdasági szakembernek kell lennie, hogy menedzselni tudjon egy önkormányzatot. Ezért hasznát látom annak, hogy korábban többek között könyvelőként is dolgoztam, és 1990-ben mérlegképes könyvelői, 1991-ben pedig adótanácsadói végzettséget szereztem. Nem indultam nagy programmal, a félbehagyott dolgok befejezését ígértem. Az utóbbi években nagyon sokat tudtunk fejlődni. Átadtunk egy iskolát, 1987-ben befejeztük az ivóvíz- hálózat kiépítését, bekötöttük a telefont, a gázt, pormentessé tettük az utakat, itt csak köves- utak vannak, és most fejeződik be a szennyvízberuházás. A feladat persze mindig több mint a lehetőség, ezért rangsorolni kell. — Befelé jövet kábeltévéről szóló felhívást láttam a hirdetőtáblán. — Ez csillagpontos technikai megoldású rendszer lesz, egy szolnoki cég kivitelezésében. I akásnnkénf 70 í'/pr forintot Demcsák Bertalan kell befizetni a csatlakozásért. Az ár nem magas, tekintve a szolgáltatásokat. SVHS-rendszert építenek, ez később tovább bővíthető, minden egyes lakásból akár visszafelé is lehet kommunikálni a lakosokkal. Ha mi a stúdióból felteszünk egy kérdést, a tévénéző az igen vagy nem gomb segítségével a tévé előtt ülve válaszolhat, sőt, telefonkészülékeket is lehet erre a rendszerre kapcsolni! Czomba Sándor a kábeltévés cég helyi megbízottja, aki az ezzel kapcsolatos ügyeket bonyolítja. Most folyik az igényfelmérés. Márciusban kezdődne az építkezés, és a jövő nyárra már működne a rendszer. Legalább 300 lakás jelentkezése szükséges, de már most közel 200 jelentkező van! — Ópályiban közismerten magas az alacsonyan képzett, közel 100 százalékos munka- nélküliséggel küszködő cigány lakosság aránya. A mátészalkai utcákat is ellepték az ópályi cigányok, akik kukázásból tartják fenn magukat. Az önkormányzat mit tud tenni az áldatlan állapot felszámolása érdekében? — Szakképzettségük nincs, segédmunkás nem kell, mit csináljanak? Mennek kukázni! De kukázik a magyar is, csak más szinten. Behordják a lerobbant, öresr autókat men a lomtalanításkor kidobott bútort, tévét Ausztriából. Felújítja egy kicsit, és itthon eladja. Mi ez, ha nem kukázás?! Korábban is rebellisnek számítottam cigányügyben megyei berkekben, mert ki mertem mondani, hogyan akarunk mi szocialista társadalmat építeni, amikor munkaképes, egészséges embereket segélyosztással rákényszerí- tünk a tétlenségre?! A segélyt nem segítségnek, hanem megélhetésnek tekintették. A Start vállalattal közösen létrehoztunk egy szociális diszkontot, ahol alkoholt nem, csak a mindennapi élethez szükséges cikkeket lehet kapni. X segély egy részét pedig itt beváltható utalványban adjuk. A megoldás másik része, ha segély helyett részben vagy egészben átvállalnánk a víz-, a villany- vagy a szennyvízszámla fizetését. Ez nem rossz falu. Hiszek abban, hogy az emberekkel lehet bánni, meg lehet őket nyerni az újításoknak, csak érteni kell mindenki nyelvén. Világosan, nyíltan kell beszélni, és a legfontosabbnak azt tartom, hogy csak annyit kell ígérni, amit teljesíteni tudunk. Én ehhez tartom magam.. Az oldalt írta és fényképezte: Dojcsák Tibor
