Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-25 / 172. szám

Ópályi UJ KELET 1995. július 25., kedd 5 Kedves autószerelő Kedves Sándor Az ukrán határ felé jelentős számú autó halad át Opályin nap mint nap, azonban Máté­szalka és Vásárosnamény kö­zött eddig nem volt egy olyan autószerelő műhely sem, ame­lyik ezeket a járműveket ki­sebb hibák esetén gyorssegély­ben részesítette volna. A hiány pótlására szánta el magát Ked­ves Sándor autószerelő-mester, amikor hozzálátott a főutca mellett egy új műhely és egy autósbolt építéséhez. Futójaví­tásokat fognak végezni, csap­ágycserétől fékjavításig és gyújtásbeállításig, a boltban pedig meglesz minden alkat­rész, ami egy autóhoz kell. Kedves Sándor tősgyökeres ópályi, élete eddigi 37 évét itt töltötte el. Felesége és két fia van. Éppen tíz éve gyógyítja az autókat, korábban a Kraszna partján lévő lakása melletti műhelyben dolgozott. Boltját és műhelyét tavasszal nyitja, de az utóbbiban már próbaüzem folyik, működik a hidraulikus emelő, és kisebb javításokat alkalmanként már most is vé­geznek benne. Aratóünnepség, szüreti bál, falunap OPALYI. Már az ezerkétszázas évekből fennmaradt írott források is említik. A település az Ecsedi-láp szélén fekszik, ez több okból is nagy jelentőséggel bírt a pergő évszázadok során. Megélhetés szempontjából a láp halat és vadat, na meg vész idején menedéket adott a nádasba húzódó embereknek. Lakói töbnyire mezőgazdasággal foglalkoztak. A történelem során a mainál nagyobb jelentőséggel is bírt, korábban nagyobb volt Mátészalkánál! Jellemző, hogy a múlt században nagyközség volt, akárcsak akkor Nagykálló. A szocialista iparosítás során rohamosan fejlődő Mátészalka mellett csökkent jelentősége. A falu-város különbségek elhalványodásával a község ma reneszánszát éli. A városival egyenértékű közművek, számtalan szolgáltatást nyújtó számos üzlet és vállalkozás komfortérzete falusi csend­del és jó levegővel párosulva nagy vonzerőt jelent. Sokan költöznek ki napja­inkban az alig öt kilométerre fekvő Mátészalkáról Ópályiba. Világosan, nyíltan kell beszélni! Kábeltévé készül Világtalálkozó a faluban Ópályit nyugodtan nevezhet­jük ősi községnek, mert írott források már 1294-ben említik létezését. Erre a dátumra utal a faluhagyományt ápoló és élet­ben tartó célzattal alapított egyesületnek, az Opályiak Ba­ráti Körének meghívóján, a bal felső sarokban látható címer alatti évszám. A meghívás az általuk szervezett arató-bemu­tatóra szólt, melyről képes be­számolót olvashattak lapunk­ban. A bemutató előtt a búza­mező szélén ültünk le beszél­getni Erdélyi Miklóssal, a ba­ráti kör elnökével. O a faluban született, itt él már negyvenhe­tedik éve. Civilben Mátészal­kán, a mezőgazdasági szakkö­zépiskolában tanít biológiát és angol nyelvet. Tőle kértünk és kaptunk információkat az Ópá- lyiak Baráti Köréről. — Úgy kezdődött, hogy összejött egy baráti társaság '89-ben, de az rövid idő után szétoszlott. Négy év múlva gyűltünk újra össze, és ez az indulás már sikeres volt, '95 május 15-én hivatalosan is megalakultunk. Miután elhatá­roztuk az egyesület megalakí­tását, létrehoztuk alapszabá­lyát, majd megtörtént az egye­sület bírósági bejegyzése. Az alapszabályban a következők szerepelnek: az egyesület cél­ja a falu, Ópályi község múlt­jának feltárása, jelenének, jövőjének alakítása. Tevé­kenységében szerepel az ag- rártöténelmi, kulturális múlt, népszokások felelevenítése, feltárása, a falu sportjának se­gítése, pályázatok kiírása. Működik egy másik egyesület is, a Keleti Sport és Természet- barát Egyesületé. Ennek a pro­filja szélesebb a baráti körénél. Ezt megyei szinten szeretnénk működtetni. Volt már egy szatmár-beregi kerékpártúránk május 20-án. május 1-jén, sportmajálisunkon tíz kispá- lyáslabdarúgó-csapat futbal­Erdélyi Miklós lozott, a következő rendez­vény pedig augusztus 5-én lesz: terepkerékpáros-verseny, a Cinkéshegy kupája, verseny­zőket várunk a megye egész területérő. Most, hogy a baráti kör létezése hivatalossá vált, munkába lendültünk. Első ko­moly rendezvényünk ez az ara­tóünnepség. Úgy gondoltuk, hogy a faluban vannak még, él­nek még olyan emberek, akik tudják, hogyan arattak régen, és szeretnénk megmutatni a fiatal­ságnak, milyen nehéz is volt ez az élet annak idején. Érdekes módon az öregek azt mondják, nagyon nehéz volt, nagyon fi­atalon kezdték, de a kemény munka és szegénység ellenére boldogan éltek. — Milyen más rendezvénye­ket terveznek? — Most azokat az ötleteket szedjük elő, amelyeket a koráb­bi években baráti beszélgetése­ken kitaláltunk. Az egyesület csírája szervezett már szüreti bált, ebből is szeretnénk hagyo­mányt csinálni. Az augusztus 20. előtti szombaton tervezünk egy falunapot, amikor össze­hívjuk a falu apraja-nagyját, hogy együtt, kellemesen töltsük el. Tudományos és ismeret- terjesztő előadásokat is tartunk. Első alkalommal egy főiskolai tanárt hívtunk meg, aki Reunion szigetén járt (Mada­gaszkár mellett), és A tenger­parttól az esőerdőkön át a vul­kánokig címmel tartott előadást diavetítéssel illusztrálva, azután én tartottam hasonló módon előadást Dél-Angliától a skót felföldig címmel. Az elkövet­kezőkben is olyan neves ven­dégeket várhatók, mintí/r. Var­ga Zoltán professzor, a Kossuth Lajos Tudományegyetem öko­lógia tanszékének vezetője és Simon Tibor professzor, világ­hírű botanikus és növényföld­rajztudós, dr. Tóth Albert, a Természet- és Környezetvédő Tanárok Egyesületének elnöke, Petrilla Attila, az E-misszió egyesület elnöke, F. Nagy Zsu­zsanna, a Borsod megyei bar­langász-egyesület elnöke... és sorolhatnám még a neveket. — Hány taggal alakult az egyesület? — Tizeneggyel, de már so­kanjelezték, hogy tagként vagy támogatóként bekapcsolódná­nak a munkába. Úgy gondo­lom, hogy egyesületünknek komoly távlatai vannak ebben a faluban. Terveink között sze­repel az ópályiak világtalálko­zójának létrehozása is. Ez hosszú szevezőmunkát igényel, de egy-két éven belül talán összejön. Kanyarjavítás parkolóépítéssel A szennyvízberuházás során megrongálódott utak helyreállí­tása kapcsán vetődött fel Ópá- lyiban, hogy egy füst alatt rend­be kellene hozni a falu közepén elhelyezkedő, rendkívül rossz műszaki állapotban lévő (maxi­mum 30 km/h!) hajtűkanyart. A minisztérium előreláthatólag ezt megtámogatja 400 ezer forint­tal, és így az önkormányzat be­indíthatja a munkálatokat. A kanyart egy szintre hozzák, el­látják szegélykővel, oldalt pedig parkolót alakítanak ki, ezzel is Az Új Kelet már számos te­lepülésen megfordult, írtunk a reményekről és eredmények­ről. Számos településen, de Ópályiban még nem. Pedig ez a falu megérdemli a figyelmet. A tiszta, rendezett utak és a ta­karos porták első pillantásra megkedveltetik ezt a helyet az utazóval. Ez az összhatás jó­részt az itt lakók szorgalmának és igényességének, máasrészről a céltudatos és határozott veze­tésnek köszönhető. Erős kézzel kell irányítani egy ekkora köz­séget, de mégis úgy, hogy leg­alább a többség elégedett le­gyen. Úgy tűnik, ez itt sikerült, mert lassan 25 éve áll egyazon ember a község élén. Annak idején Demcsák Bertalan volt az ország második legfiatalabb tanácselnöke. — Nem vagyok ópályi, Pusz­tadobosról származom. 1970- ben ide nősültem, és egy év múlva, 1971. május hetedikén lettem tanácselnök. Két gyere­künk van, Csaba Szegeden jo­got tanul, idén végez, Csilla pedig most fejezte be a gimná­ziumot, ősztől Székesfehérvá­ron, a Kodolányi János tanár­képző főiskolán angol szakon tanul tovább. Aki a múlt rend­szerben vezető pozícióba ke­rült, annak közel kellett állnia a párthoz. Most függetlenként indultam, mert úgy tartom, egy polgármesternek nem szabad poltikai irányzatok vagy pártok mellett elköteleznie magát. Ma már nem politkai vezető egy pogármester, sokkal inkább gazdasági szakembernek kell lennie, hogy menedzselni tud­jon egy önkormányzatot. Ezért hasznát látom annak, hogy ko­rábban többek között köny­velőként is dolgoztam, és 1990-ben mérlegképes köny­velői, 1991-ben pedig adóta­nácsadói végzettséget szerez­tem. Nem indultam nagy prog­rammal, a félbehagyott dolgok befejezését ígértem. Az utóbbi években nagyon sokat tudtunk fejlődni. Átadtunk egy iskolát, 1987-ben befejeztük az ivóvíz- hálózat kiépítését, bekötöttük a telefont, a gázt, pormentessé tettük az utakat, itt csak köves- utak vannak, és most fejeződik be a szennyvízberuházás. A fel­adat persze mindig több mint a lehetőség, ezért rangsorolni kell. — Befelé jövet kábeltévéről szóló felhívást láttam a hirde­tőtáblán. — Ez csillagpontos technikai megoldású rendszer lesz, egy szolnoki cég kivitelezésében. I akásnnkénf 70 í'/pr forintot Demcsák Bertalan kell befizetni a csatlakozásért. Az ár nem magas, tekintve a szolgáltatásokat. SVHS-rendszert építenek, ez később tovább bővíthető, min­den egyes lakásból akár vissza­felé is lehet kommunikálni a la­kosokkal. Ha mi a stúdióból fel­teszünk egy kérdést, a tévénéző az igen vagy nem gomb segít­ségével a tévé előtt ülve vála­szolhat, sőt, telefonkészülékeket is lehet erre a rendszerre kap­csolni! Czomba Sándor a kábel­tévés cég helyi megbízottja, aki az ezzel kapcsolatos ügyeket bonyolítja. Most folyik az igényfelmérés. Márciusban kez­dődne az építkezés, és a jövő nyárra már működne a rendszer. Legalább 300 lakás jelentkezé­se szükséges, de már most kö­zel 200 jelentkező van! — Ópályiban közismerten magas az alacsonyan képzett, közel 100 százalékos munka- nélküliséggel küszködő cigány lakosság aránya. A mátészalkai utcákat is ellepték az ópályi ci­gányok, akik kukázásból tart­ják fenn magukat. Az önkor­mányzat mit tud tenni az áldat­lan állapot felszámolása érde­kében? — Szakképzettségük nincs, segédmunkás nem kell, mit csi­náljanak? Mennek kukázni! De kukázik a magyar is, csak más szinten. Behordják a lerobbant, öresr autókat men a lomtalaní­táskor kidobott bútort, tévét Ausztriából. Felújítja egy ki­csit, és itthon eladja. Mi ez, ha nem kukázás?! Korábban is re­bellisnek számítottam cigány­ügyben megyei berkekben, mert ki mertem mondani, ho­gyan akarunk mi szocialista tár­sadalmat építeni, amikor mun­kaképes, egészséges embereket segélyosztással rákényszerí- tünk a tétlenségre?! A segélyt nem segítségnek, hanem meg­élhetésnek tekintették. A Start vállalattal közösen létrehoz­tunk egy szociális diszkontot, ahol alkoholt nem, csak a min­dennapi élethez szükséges cik­keket lehet kapni. X segély egy részét pedig itt beváltható utal­ványban adjuk. A megoldás másik része, ha segély helyett részben vagy egészben átvállal­nánk a víz-, a villany- vagy a szennyvízszámla fizetését. Ez nem rossz falu. Hiszek abban, hogy az emberekkel lehet bán­ni, meg lehet őket nyerni az újí­tásoknak, csak érteni kell min­denki nyelvén. Világosan, nyíl­tan kell beszélni, és a legfonto­sabbnak azt tartom, hogy csak annyit kell ígérni, amit teljesí­teni tudunk. Én ehhez tartom magam.. Az oldalt írta és fényképezte: Dojcsák Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents