Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-25 / 172. szám

Belföld-külföld 1995. július 25., kedd Magyar turista halála Utcai tolvajlás áldozata lett és az átélt izgalmak miatt szív- infarktusban meghalt egy idős magyar turista Olaszország­ban. A 73 éves férfi kezéből a pompeji romváros melletti utcán tépte ki a táskát hosszas dulakodás után egy tolvaj, aki a rablás után tettestársa motorkerékpárjára ugrott és el­menekült. A férfit érthetően megviselték a történtek, de a csoporttal együtt tovább tudott indulni. A turisták között lévő két orvos véleménye is az volt, hogy nyugodtan vállal­kozhat az utazásra. Délután azonban, amikor a csoport au­tóbusza már Rómától északra, a Trasimento-tó magasságá­ban haladt az autópályán, hirtelen rosszul lett, s mire az autóbusz a legközelebbi kórházba — Chianciano klinikájá­ra — érkezett, meghalt. Kurd támadás Tizenketten életüket vesztették, további 13 személy pe­dig megsebesült vasárnap éjjel Törökországban kurd láza­dók terrortámadása következtében — jelentette hétfőn az AFP az Anatolia török hírügynökség tudósítása alapján. A szakadár Kurd Munkáspárt (PKK) fegyveresei az ország dél­keleti részén elterülő Van tartományban, Gürpinar közelé­ben támadtak meg egy tanyát, s házai közül négyet felgyúj­tottak. A halottak között 6 nő és egy gyermek is van. A hatóságok hajtóvadászatot indítottak a banditák elfogására -olvasható a hivatalos közleményben. Botrány Palivoda miatt? A függetlenné vált Ukrajna legnagyobb belpolitikai bot­ránya pattanhat ki annak következtében, hogy az ukrán bűnüldöző hatóságok kérésére a magyar rendőrség július 11-én Budapesten őrizetbe vette Viktor Palivodát, aki Leonyid Kravcsuk korábbi elnök egyik legközelebbi bizal­masa, személyi testőrségének parancsnoka volt. Palivoda ellen az a vád, hogy törvényellenes valutaüzérkedést foly­tatott, és jelentős állami pénzeket sikkasztott el. Az egykori testőrparancsnokot állítólag személyesen Leonyid Kravcsuk volt elnök nem egy ízben azzal bízta meg, hogy nyisson titkos számlát valamely külföldi bankban. Az ukrán hatósá­gok állítólag az érvényben levő magyar—ukrán kölcsönös jogsegélyegyezmény alapján kérték a magyar féltől Palivoda letartóztatását. Krími nacionalisták A Krími Orosz Párt tagjai készek a vérüket ontani azért, hogy helyreálljon a félsziget törvényes státusa, vagyis a Krím ismét Oroszország részévé váljon — hangoztatta a múlt hé­ten egy szimferopoli gyűlésen Szergej Suvajnyikov, a naci­onalista párt vezetője. Az Interfax Ukraina hírügynökség hétfői jelentése szerint a Krím legnagyobb pártjának vezére kijelentette: a félsziget mindig orosz terület volt, és az is marad. Suvajnyikov ugyanakkor felszólította a krími orosz közösséget, hogy ne keveredjen bele semmilyen provokált etnikumközi zavargásba. A pártvezető figyelmeztetett: már a félszigeten is megjelentek a szélsőséges nézeteket valló iszlám mozgalmak. Bush Potsdamban Az önző elszigetelődés veszélyétől óvta honfitársait Potsdamban elmondott beszédében George Bush, aki hétfőn érkezett oda kétnapos látogatásra az 1945-ös potsdami érte­kezlet félévszázados évfordulója alkalmából. Az Egyesült Államok érdekeinek csakis egy szilárd Európa felel meg — hangsúlyozta a korábbi amerikai elnök. Busht Manfred Stolpe brandenburgi miniszterelnök hívta meg. Túlélte saját halálát Most már tudom, milyen az, amikor valaki túléli saját halálát - jelentette ki hétfőn Jaroslav Foglár cseh író, aki vasárnap a rádióból értesült saját elhunytáról. A 88 éves szerzőt fertőző betegséggel egy prágai kórházban ápolják. Foglár halálhírét a CTK hírügynökség költötte. A közle­mény Foglár egyiletisztelőjétől, az író rajongóit tömörítő jó egynéhány klub egyikének elnökétől származik. Az illető meg akarta látogatni az írót betegágyánál, de a kórházban azzal a ízetlen ürüggyel rázták le, hogy a páciens már nin­csen az élők sorában. Kozirev Belgrádba érkezett Megérkezett Belgrádba Andrej Kozirev orosz külügymi­niszter, hogy megbeszélést folytasson Slobodan Milosevic szerb elnökkel. Kozirev az érkezést követően azonnal a ta­lálkozó helyszínére sietett. A moszkvai diplomácia vezetője a tervek szerint kedd reggelig marad Belgrádban. Az ITAR- TASZSZ jelentése szerint a megbeszélések előterében a boszniai helyzet fejleményei és a balkáni válság rendezésé­nek módjai állnak majd. Az orosz politikus tájékoztatja a szerb elnököt a londoni Bosznia Konferencia eredményeiről. UJ KELET Egyelőre a korábbi feltételek szerint kapják a támogatást a megváltozott munkaképessé­gűeket foglalkoztató gazdasá­gi társaságok. Az Országgyű­lés foglalkoztatási bizottságá­nak rehabilitációs albizottsága hétfői ülésén tekintette át a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatásánál tervezett módosításokat. Eredetileg, a pénzügyi és a népjóléti tárca rendelete alap­ján, már augusztustól szigorí­tani kívánták e foglalkoztatás támogatását, és a múlt évi fi­nanszírozás 80 százalékát kap­ták volna a csökkent munka­képességűeket foglalkoztató gazdasági társaságok. Ez 600 millió forint kiesést jelentett volna, s több helyen a megvál­tozott munkaképességűek el­bocsátására kényszerítené a gazdálkodókat. Többek között az albizottság közbenjárására sikerült elérni, hogy a múlt évi keret 90 százalékát kapják meg idén, így már 300 millió forint­ra csökkent a finanszírozáshoz szükséges pénzhiány. A szak- bizottság tájékozódása szerint nincs lehetőség arra, hogy ezt a 300 millió forintot a Szoli­daritási Alapból vagy a Fog­lalkoztatási Alapból adják át. Amennyiben viszont az egész­ségbiztosítási önkormányzat figyelembe venné a foglalkoz­tatók korábbi kérését a járulék- csökkentésre, ez éppen 300 millió forinttal segítené ezeket az intézményeket. Az idei problémák rendezé­sét követően a szakbizottság is szükségesnek tartja a kérdés átfogó elemzését, mert tény, hogy sok esetben nem a rászo­ruló emberek foglalkoztatásá­ra veszik igénybe a támogatást. Ezért jogos a szigorítás s az elosztási mód felülvizsgálata. Szakértői vélemény szerint a jövőben közalapítványi formá­ban lehetne finanszírozni ezt a foglalkoztatást. Az évenkénti mintegy 5 mil­liárd forintos támogatás na­gyobb részét, több mint 3 mil­liárd forintot a gazdasági társa­ságként működő foglalkoztatók kapják, ahol 16 ezer, többnyire megváltozott munkaképességű jut munkához. A tervezett szi­gorítás e gazdasági társaságok egy részére vonatkozna. Ezen­kívül 1,2 milliárd forint támo­gatásban részesül az a több mint ezer kisebb foglalkoztató, ahol 15 ezer rászorulónak adnak munkát. Kisebb, alig több mint 30 millió forintos támogatáshoz jutnak az önkormányzati szoci­ális foglalkoztatók. Ezek foglal­koztatottjainak száma 5 ezer, de csak kisebb részben megvál­tozott munkaképességű sze­mély. Húszmilliós rablás A Pest Megyei Rendőr- • főkapitányság Bűnügyi Osz­tálya nyomozást folytat is­meretlen elkövetők ellen, akik 1995. június 24-én 02.00 óra körüli időben Vecsésen, a Kodály Zoltán utca 4. szám előtt parkírozó ETW-813 forgalmi rendszá­mú Mercedes típusú sze­mélygépkocsi jobb hátsó ab­lakát betörték, majd eltulaj­donítottak belőle egy pénz­szállítótáskát a benne lévő 20 millió forinttal együtt. A Pest Megyei Rendőr­főkapitányság 100 000 fo­rint díjat tűzött ki a nyom­ravezető számára. Az értékelhető informáci­óval rendelkező személy a főkapitányság bűnügyi osz­tályával a 1-121-035-ös te­lefonon tudja felvenni a kapcsolatot. EFOESZ-találkozó Aknarobbanás következté­ben megsérült egy magyar fi­atalember a déli határszaka­szon. A magyar államhatártól 50 méternyire — a túloldalon — a krajinai szerbek által meg­szállt horvát területen lépett úgynevezett botlódrótos ak­nára. Krisán Attila ezredes, a határőrség szóvivője hétfőn az MTI-nek elmondta, hogy az eset vasárnap este háromne­gyed kilenc körül történt. Kislippóról értesítették az ivándárdai határőrségi kiren­deltséget, hogy egy sebesült fiatalemberre találtak. Mint kiderült, a határőrök már az­nap kora délután figyelmeztet­ték a fiatalembert Magyarboly­nál, hogy veszélyes, elaknásí­tott területeken jár. Ezt követően az illető elin­dult Pélmonostor felé egy használaton kívüli, a magyar államhatártól mintegy 50 mé­terre, a túloldalon lévő vasúti sín mentén. Ott aztán egy botlódrótos aknára lépett. A robbanás során mindkét lábát repeszek sebesítették meg. A fiatalembert — akinek sze­mélyazonosságát egyelőre nem ismerik — a mentők vit­ték az ivándárdai határőrségi kirendeltségről a pécsi kór­házba. Az Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szö­vetsége (ÉFOÉSZ) augusztus 1—5. között kulturális találko­zót rendez Kalocsán. Az ÉFOART ’95 címmel zajló ese­ményre csaknem ötszáz értelmi­leg sérült személyt és családjá­nak tagjait várják — hangzott el a szövetség hétfőn, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. A találkozón az értelmi fo­gyatékos gyerekek egész napos csoportos programok kereté­ben ismerkedhetnek meg pél­dául a hímzéssel, a tojásfestés­sel, a kulturális rendezvénye­ken kívül pedig sport- és ügyességi vetélkedőkön is részt vehetnek. Szüleik többek között előadásokat hallgathat­nak a természetgyógyászatról és a szociális ellátórendszerről. A szövetség a rendezvény költségeinek hatvan százalékát fedezi. így a részvevőknek fe­jenként 2200 forintos hozzájá­rulást kell csak fizetniük. A ta­lálkozóra kolozsvári, temesvá­ri és marosvásárhelyi értelmi fogyatékosokat is meghívtak. Az esemény fővédnöke Göncz Arpádné, védnökei pe­dig például Bokros Lajos pénz­ügyminiszter, Fodor Gábor művelődési és közoktatási mi­niszter, illetve Szabó György népjóléti miniszter. Nagyköveti konferencia Kovács László külügymi­niszter körülbelül egyórás előadásával megkezdődött hétfőn Budapesten a külföl­dön akkreditált magyar nagykövetek szokásos évi konferenciája. A mintegy 200 résztvevővel lezajló két­napos tanácskozáson a misz- szióvezetőkön kívül a nagy- követségek számos vezető munkatársa is jelen van. A külügyminiszter négy fő téma köré csoportosítva összegezte mondanivalóját. Az első kérdéskörben a ma­gyar külpolitika mozgásteré­vel, működésének feltétel- rendszerével foglalkozott, különös tekintettel a hazánk számára legfontosabb orszá­gokra és folyamatokra. Ezt követően a magyar diplomá­cia múlt évi eredményeit ér­tékelte, majd legfontosabb jövőbeli feladataival foglal­kozott. Hangsúlyozta az ed­digi prioritások megőrzé­sének fontosságát, felvázol­ta a követendő módszereket. A külügyminiszter végül — a negyedik kérdéskörben — a tárca belső helyzetéről adott áttekintést a részt­vevőknek. A következő előadó — Szent-Iványi István, a mi­nisztérium politikai államtit­kára — a külügyi tevékeny­ség politikai hátterét, az Or­szággyűlés és a pártok ebben játszott szerepét elemezte. Somogyi Ferenc közigazga­tási államtitkár az időszerű belső szervezeti kérdésekről tájékoztatta a konferencia résztvevőit, majd pedig Ha­vasi Béla, a minisztérium igazgatója számolt be a tár­ca anyagi helyzetéről, gaz­dálkodásáról. A konferencia az ebédszü­net után a résztvevők, illet­ve a különböző tárcák veze­tő képviselőinek hozzászó­lásaival folytatódott. Az utóbbiak azt fejtették ki, hogy miben és milyen segít­séget várnak saját feladata­ik megoldásától a magyar külképviseletektől. Aknarobbanás a határon A szerencsejáték­törvény módosítása Közzétették a Magyar Közlöny 62. számában a sze­rencsejáték-törvény módosí­tásához kapcsolódó pénz­ügyminiszteri, valamint ipa­ri és kereskedelmi miniszte­ri rendeleteket a végrehajtás részletes szabályaival. A módosítások a Bokros­csomag részét képezték és jelentős változásokat hoztak a pénznyerőautomaták legá­lis üzemeltetésének feltétele­iben és az illegális működte­tés szankciórendszerében. Egyben bizonyos változáso­kat hozott a módosítás a sze­rencsejátékok szervezésére való jogosultság területén is. A számsorsjátékokat a jövő­ben csak 100 százalékban állami tulajdonú társaság, il­letve költségvetési szerv, míg a többi sorsolásos játé­kot többségi állami tulajdo­nú cég szervezheti. Az utób­bit azonban a pénzügymi­niszter koncesszióba is ad­hatja. A pénznyerő automaták­nak ezentúl — a tétek és nye­remények meghatározásával — két típusát különböztetik meg. Az I. kategóriában kor­látlan tét mellett akár két­százszoros nyeremény is kifizethető, de ilyen gép ezentúl is csak játékkaszinó­ban — játékhelyenként 100 ezer forintért — engedé­lyezhető. A II. kategóriában legfeljebb 100 forintos téttel, maximum 2500 forintos nye­remény érhető el, és ezek a gépek vendéglátóhelyeken is — 50 ezer forint engedélye­zési díj kifizetésével — fel­állíthatok. A kaszinók kivé­telével a pénznyerőauto­matát üzemeltetők átalány­rendszerben fizetnek játék­adót, amelynek mértéke az I. kategóriában 25 ezer fo- rint/gép/hó, a II. kategóriá­ban pedig 10 ezer forint. A csak szórakoztatásra hasz­nálható játékgép éves adóját a bevétel 25 százalékáról fix 60 ezer forintra változtatták. A jövőben játékautomata csak a Szerencsejáték Fel­ügyelet matricájával ellátva üzemeltethető, A pénznyerő­vagy játékautomatát illegá­lisan működtető intézmények vezetőit — az eddigi kevésbé hatékony szankciók helyett —a működési engedélyük bevonásával büntethetik. A meglévő engedélyek még le­jártukig érvényesek, míg a já­tékgépeket ez év végéig kell a Szerencsejáték Felügyelet­nél bejelenteni.

Next

/
Thumbnails
Contents