Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-19 / 167. szám
Megyénk életéből UJ KELET _________ Sz atmári bioolaj program Remény a mezőgazdaságnak Porcsalmán hozzákezdtek az egykori vegyesipari szövetkezet épületének átalakításához. A szatmári nagyközségben egy új üzem beindítását tervezik. Erről tájékoztatott Szűcs László, a Szatmári Területfejlesztési Szövetség titkára. — Ezen a területen teljesen kiépített infrastruktúra van, ami feltétele egy üzem beindításának. A teljes átalakítás, rendbehozatal után kezdődik a technológia telepítése, és ősszel már indul a bevezető termelés. A porcs- almai önkormányzat apportként viszi az egykori szövetkezet ingatlanjait a vállalkozásba. — Pontosan milyen vállalkozásról van szó? — Egy olajsajtoló üzem lesz, amely elsősorban napraforgót dolgoz fel. — Milyen indíttatásból született ennek az üzemnek a terve? — Mátészalka és a környezetében lévő harminc település még ’93-ban létrehozott egy szövetséget a térség gazdasági fejlesztésére. Elkészítettünk egy gazdasági programot, melynek első megvalósuló beruházása lesz a porcs- almai. Több javaslat közül a bioolajprogram kapott elsőbbséget. Erre létrehoztunk egy kft.-t, melyben tulajdonosok a térségi szövetség, valamint a mátészalkai, a nyír- meggyesi, a nagyecsedi, a tyukodi, a porcsalmai a jármi önkormányzatok. — Valami különleges dolog a bioolaj-termelés? — Magyarországon, de még a világon is ritkaságszámba menő termelésről van szó. Napraforgóból diesel üzemanyagot állítanak elő. Ennek megvalósítása történik Porcsalmán a szövetség összefogásával. Az így előállított üzemanyag olcsóbb és környezetkímélőbb, mint az ásványolajból készülő. — Más előnye van-e a fel- használásnak? — A felhasználás ennyi előnye is elég. Fontos azonban a feldolgozással, előállítással járó előnyök megemlítése. Nem az a fontos, hogy közvetlenül csak mintegy húsz embert foglalkoztat az üzem, hanem amit a szatmári térség mezőgazdasági termelőinek nyújt mint lehetőséget. Ez a kötött talaj alkalmas a napraforgó-termelésre. A teljes beindulást követően közel kétszáz családnak ad termelési, értékesítési lehetőséget a bioolajüzem. Azonkívül a melléktermékeket állati takarmányozásra visszajuttatjuk a termelőkhöz. — Gondolom, nem kis pénz egy ilyen üzem beindítása. — Az Európai Közösség segélyprogramja, a PHARE támogatott bennünket huszonötmillió forinttal. Ez negyven százaléka a beruházásnak, a fennmaradó részt a térség önkormányzatai és a befektető önkormányzatok finanszírozzák, valamint más befektetők támogatásából jön össze. —Azt mondta, hogy ősszel már a bevezető termelés indul. Ez a gyakorlatban mit jelent? — Először étkezési olajat állít elő a vállalkozás. A következő évben már meg kell teremteni a feltételét annak, hogy az üzemanyagként használt bioolaj gyártása is elkezdődjön. Ez a technikai háttér megteremtésén kívül a termelői háttér biztosítását is jelenti. Megdolgoznak a dohányért Az elmúlt évek kirívóan száraz, könyertelen napsütéses időszaka alaposan megizzasztotta, mi több, megkeserítette a mezőgazdasági vállalkozók dolgát. Az időjárás nem kegyelmezett sem a csöppnyi kis háztájit saját felhasználásra meg- művelőknek, sem a szerződéses vállalkozókak, sem pedig a nagyüzemi szövetkezeteknek. Évről évre egyre kevesebb eső öntözte a földeket, s ezzel egyenes arányban egyre kevesebb és rosszabb lett a termés... Az idén azonban mintha megkönyörült volna országunkon az időjárás. Példátlanul nagy mennyiségű csapadékot ontottak magukból a jótékony felhők, s mindig a legjobbkor, éppen a kellő időben nyíltak meg az ég csatornái. Az esőzések szünetében pedig az éltető napocska érlelte a földek terményeit. — Csak megerősíteni tudom mindezt — helyesel buzgón Papp József, aki családi vállalkozásban már évek óta dohánytermesztéssel foglalkozik. Az idén még nem kellett öntöznünk, s ez jelentős megtakarítást jelent. Talán még egy kicsit sok is volt a csapadék az utóbbi időben. A bakhátas termesztés ellenére is imitt-amott elfedte és megfojtotta a víz a gyökereket. Foltokban látni, hogy megsárgult a dohány. Ennek ellenére is nagyon szépnek mutatkozik a termés. — Mióta foglalkoznak dohánytermesztéssel? — Lassan tíz éve, hogy elkezdtük. Eleinte csak kis tételben termesztettük, később azonban egyre több földet vásároltunk. Ma már 12 hektáron gazdálkodtunk. Tudja, régebben az apagyi téeszben dolgoztam kertészeti ágazatvezetőként, de a rendszerváltást követően a szövetkezet felbomlott, és én munkanélküli lettem. Muszáj volt valamibe kezdeni, s mivel a földünk akkor már megvolt, mező- gazdasági vállalkozó lettem. Néhány évvel ezelőtt intenzív dohány- termesztésbe kezdtünk. Olasz gépsort és öntözőberendezést, bakháthúzót és ültetőt vá- sároltunk. Mélyfúrású kutat fúrat- tunk, ami 600 liter vizet ad percenként. 1995. július 19., szerda Amit tudni illik az önkéntes biztosítópénztárakról További garanciális elemek Törvényi garanciát a törvény azon kitétele jelent, amely kimondja, hogy a pénztártagok egyéni számlájáról még a pénztárral szemben folyamatban lévő felszámolási eljárás során sem lehet összegeket lehívni. Tehát a pénztártagok mint résztulajdonosok a magánvagyonukkal nem — még az egyéni számlájukon keletkezett összegek mértékéig sem — vonhatók be például egy felszámolási eljárásba úgy, mint a pénztár működéséért felelősséget vállalók. Ugyanezen törvényben a pénztár szervezetét — amelyet a későbbiekben írunk le — úgy határozták meg, hogy a tagok a közgyűlésen kívül az általuk választott igazgatótanács és ellenőrző bizottság útján (előtérben a pénztártagok felelőssége) folyamatosan ellenőrizhessék a pénztár tevékenységét. Ugyanez a törvény tartalmi előírásokat, megfelelő rendszeres beszámolókat ír elő a pénztár számára. Nemcsak a pénztár szervezeteinek rendszeres üléseire kell gondolni, hanem a pénztár működésével kapcsolatos rendszeres beszámolók és elemzések készítésére is, amelyeket nemcsak a pénztár közgyűlésének, hanem az erre hivatott szakembereknek is jóvá kell hagyni. Objektiven számított megkívánt eredmények hiánya esetén a pénztár tevékenységét a közgyűlésen kívül a Pénztárfelügyelet is vizsgálja, értékeli, és meghozza a törvény és rendelet szerinti szükséges intézkedéseket. © ® ! § 1 © ® km* © | w© | © Ugyancsak a jogszabály nyújt garanciát arra, hogy a pénztártag megnevezheti örökösét — a törvény által meghatározott körből — váratlan halála esetére. így már előre tudja a pénztártag, hogy ki kapja meg a pénztártag pénztárban felhalmozott pénzét. A mai szabályok szerint az így örökölt összeg, szinte egyedülállóan, nem számít bele az örökös jövedelmébe. Ha a pénztártag elköltözne, magával viheti pénzét, pontosabban átkérheti egy másik pénztárba, ahol, a törvény szerint, tagságát folyamatosnak kell tekinteni. A törvényi garancia legizgalmasabb része a befektetések szabályozása, Például erre az a kivétel, ha a pénztár befektetéseit egy szakcég végzi, és az általa vállalt befektetési hozam nagy részét nem teljesíti, akkor a törvényi előírás szerint a vele kötött szerződést vagy módosítani, vagy megszakítani szükséges. Ezen szerződéseket még a Pénztár- felügyelet is vizsgálja, például abból a szempontból is, hogy a szakcég nem vállalt-e az átlaghoz képest alacsony befektetési hozamot. A befektetések értékállósága attól függ, hogy a pénztár fedezetei alapján gyűlt összegeket milyen befektetési formákba helyezik. Ennek határait úgy lehet megállapítani, hogy a befektetések hozamát csökkentve a működési költségekkel legalább az infláció mértékét nyerjük. Ha a pénztár folyamatos működésének költségeit a pénztárban lévő pénzösszegek 2—5 százalékában határozzuk meg, akkor körübelül 3 százalék reálkamatúnak (hozaminflációjúnak) kell lenni. Csak ekkor biztosítható a befektetések értékállósága. A rendeletekben az is meghatározásra került, hogy a szakcégnek milyen feltételeknek kell megfelelniük, hogy elvállalhassák egyes pénztárak befektetéseit. A cégek saját vagyonukkal is felelnek befektetéseikért. A rendeletek egymásra épülnek, mert a befektetéseket külön rendelet szabályozza, amely a letétkezelő felelősségét nem csak a befektetésekből befolyó pénz „tárolásában” határozza meg, hanem abban is, hogy a letétkezelő tartalmi szempontból is figyelje a befektetéseket végzőt, és a saját vagyonával felel azért, hogy anomália esetén értesítse az Értékpapírfelügyeletet. Ugyancsak a törvényben szereplő módon létrehozták a Pénztárfelügyeletet, ahol magasan képzett szakemberek rendszeresen figyelik a pénztárak tevékenységét, és a legkisebb rendellenesség észlelésekor is, végső esetben, felfüggeszthetik a pénztár működését. Környezetvédelem és gazdaságfejlesztés — Lassan két éve, hogy megalakult a TISZATÉR. Mi is ez valójában? — Kőműves Kelemen mintájára 1993. augusztus 17-én összeült 12 polgármester, és megalakították a Tiszamenti Települések Térségfejlesztési Társulását, röviden: a TI- SZATÉR-t. Alapítói Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye délnyugati részének (Tisza- dob, Tiszavasvári, Tisza- lök, Tiszadada, Tiszaeszlár) és Hajdú-Bihar megye északkeleti részének önkormányzatai. — Mi volt a megalakulás valós célja? — A hasonló földrajzi, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkező települések térségi összefogásával szeretnének a mai nehéz helyzetből előrelépni. A társulás főbb céljait a mezőgazdaság, az idegen- forgalom, a kereskedelem, az ipar- és az infrastruktúra fejlesztésében határozza meg. Lehetőségeink szerint jövedelem- forrás biztosításával megpróbáljuk csökkenteni a munkanélküliséget, és óvjuk a természeti adottságokat. — A munkanélküliség csökkentése! Volt már erre konkrét példa? — Természetesen! A TISZATÉR munkája során együttműködik a térség vállalataival, vállalkozóival e célból is. Bár számomra a legjobb példa az én esetem: sajnos a mezőgazdaságban nem tudtam elhelyezkedni az egyetem után, így agrármérnöki diplomával munkanélküli voltam. A munkaügyi központon keresztül kerestek meg és én igent mondtam. Bár a fizetésemmel nem szoktam dicsekedni, de nagyon szeretem ä munkámat és jól kijövök a „főnökömmel”, Szabó Péter polgármester úrral. — Mi képezi a társulás bevételét? — A kezdeti lépésekre 9 millió 122 ezer forint vissza nem térítendő PHARE-támo- gatást nyertünk, továbbá az önkormányzatok éves tagsági díjából és egyéb támogatásokból tevődik össze a bevételünk. — Szó volt a természeti adottságokról... — Az idegenforgalmi elképzeléseket a Tiszára és a környezetében lévő természeti adottságokra alapozzuk. A falusi turizmus elterjesztésével, vendégfogadással lehetne kihasználni adottságainkat, mely a vendégfogadó családok részére kiegészítő jövedelmet biztosíthat. —Milyen elképzelésekvan- nak a mezőgazdaság terén ? — Konkrét fejlesztési Tehetőségként kidolgozzuk az állattenyésztés kapcsán a szarvasmarha, a sertés, a juh, a baromfi, a hal és a nyúl tenyésztését, míg a növénytermesztés kapcsán az aprómag, a gyógynövény, a csemegekukorica, a durumbúza, a zöldség és a gyümölcs termesztését. És részünkről ami konkrét segítség: a piac összekötése a temelőkkel! —Az elkövetkezendő években mi lenne az a legnagyobb siker, amit a társulás szeretne elérni? — Az, hogy a munkánkkal és a segítségünkkel a térség lakóinak minél jobb élet- körülményeket és életszínvonalat biztosítsunk! — Sok sikert és kitartást ehhez! Fülöp Attila
