Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-18 / 166. szám
UJ KELET Megyénk életéből 1995. július 18., kedd 3 A muzsika templomai Idén huszonkilencedik alkalommal rendezik meg Nyírbátorban a Nemzetközi Ifjúsági Zenei Táborral egybekötött Zenei Napokat. A gazdag történelmi múlttal és kulturális örökséggel rendelkező város református templomának falai között 1967 nyarán csendült fel először Kodály Zoltán Psalmus Hun- garicus-a, hogy megalapozza a Zenei Napok immár három évtizedes hagyományát. A rangos eseménysorozat hangversenyein a magyar és a külföldi zenei élet kiválóságai lépnek fel évről évre. Vezényelt itt többek között Ferencsik János, Kobajasi Kenicsiro, nem is szólva a kiváló fellépő zenekarokról és előadóművészekről. Az 1976-ban megalakult zeneiskola szervezőmunkájának eredmnyeként jött létre az évente nagy sikerrel ismétlődő kéthetes zenei tábor amely a fiatal zenei tehetségek gondozásának vált állandó nyári műhelyévé. A legjobb magyar és külföldi vendégtanárok irányításával sok magyar és az USA-tól Japánig számos ország ifjú muzsikustehetsége tanul és zenél itt együtt. A tábort felvették a Jeunesses Musicales Magyar- országi Szervezetébe, s az utóbbi években a zenei felsőoktatási intézmények a táborban végzett munkát szakmai gyakorlatnak ismerik el. A Nemzetközi Ifjúsági Zenei Tábor és a Zenei Napok Nyírbátort Magyarország fesztiválvárosai közé emelte. A fesztivál nyitókoncertjén a Miskolci Szimfonikus Zenekar mutatkozott be Kovács László vezényletével, július 17-én pedig a nyírmihálydi református templomban a Zenei Tábor művésztanárainak kamarahangversenyét hallgathatták meg az érdeklődők. A következő napokban Máriapócsra, Nyír- béltekre, Nagykállóba várják szeretettel a szervezők a zenekedvelőket. Matyi Zs. Tőzsdei hírek Csökkenő forgalom Az elmúlt héten nyoma sem volt az érdeklődésnek a Budapesti Értéktőzsdén. Almos hangulatban, napról napra csökkenő forgalom mellett folyt a kereskedés. A hét végén, pénteken szünetelt a tőzsdei kereskedés, de már a csütörtöki napon is alig-alig kötöttek üzleteket a brókerek. A hét egyik érdekessége, hogy tovább esett a Pannon- Váltó Rt. részvényeinek árfolyama, és már 600 forintos áron is akadt eladó. Tovább tart a Balaton Fűszért zuhanása, már csak 4100 forintot adnak érte. A jelenleg egyetlen banki papírként a tőzsdén lévő Inter-Európa Bank árfolyama is megközelítette a névértéket, és csak 10 150 forinton kereskedtek vele. Érdekes fejlemények várhatók, ahogy az OTP papírjait is bevezetik majd a tőzsdére, hiszen a héten jegyezhető OTP-részvény jegyzési árfolyama 120 százalék, ami magasabb az Inter-Európa Bank papírjainak jelenlegi árfolyamánál. Sokan a két bankpapír árfolyamának versengését várják, emelkedő árfolyamokkal. Az Egis továbbra is tartja 2750 forintos árfolyamát, míg a Richter Gedeon részvényei is 260 forint körüli áron cserélnek gazdát. Ismét élénk volt a kereskedelem a Danubius piacán, a már megszokottnak tűnő 1230 forintos árfolyamon. A kárpótlási jegy árfolyama 230—235 forint közötti áron stabilizálódott. A részvényjegyzések beindulásával várhatóan megpezsdül az élet a Tőzsdén. A kár- pótlásijegy-tulajdonosoknak ismét megjelent a HB Westminster, amely 175 százalékos árfolyamon cseréli a tulajdonosok kárpótlási jegyét kamatozó és törzsrészvényre. Repülőgépes növényvédelem Gyorsabb, olcsóbb mint a hagyományos A kártevők és betegségek elleni védekezés sajátos formája a repülőgépes vagy más néven légi növényvédelem. Ez évtizedek óta szolgálja a mezőgazdaságot megyénkben is. Korábban a repülőgépes szolgálat fogta össze ezt a területet, ma viszont az ebből kiváló kisebb egységek — vállalkozás formájában. Két-há- rom fős csoportok saját repülőgépekkel, helikopterekkel dolgoznak. — Régebben sokkal köny- nyebb volt végezni ezt a munkát — meséli Molnár Tibor, a Tréner Kft. pilótája, aki maga is szakmabeli. — A földek fel- darabolása előtt nagy, összefüggő területeken dolgozhattunk. Nem jelentett akkora veszélyforrást a házak, vezetékek közelsége, mint most. Volt egy átmeneti időszak is, amikor kérdéses, volt a jelenlétük szükségessége. Mára azonban belátták a kételkedők ennek a szolgáltatásnak a lét- jogosultságát. Sok esetben ugyanis célszerűbb és olcsóbb is a növény- védelemnek ez a módja. —Milyen területeket érint és miből áll a munkájuk? — tettem fel kérdésem. — A tavaszi fejtrágyázással kezdődik. Ezt sokan igénylik is. Vannak viszont olyan termelők, akik, ha megengedi a talaj állapota, inkább a saját, földi gépeikkel szórják ki a tápanyagot. Ha azonban a talaj annyira nedves, hogy nem tud rámenni a géppel, akkor az egyetlen mód a légi szórás. Ezután következik a vegyszeres gyomirtás a gabonaféléknél és a különböző permetezések. Később, amikor ez befejeződik, április közepe táján, jöhet a gombabetegségek és a rovarok elleni védekezés mind a gabonáknál, mind pedig más szántóföldi növény- kultúráknál. A takarmány- és cukorrépa kártevői a burgonyabogarak, valamint a napraforgónál a levéltetűk ellen is hatásosan fel tudunk lépni. Az idén a levéltetűből igen sok volt. Emiatt nagy gondot kellett a permetezésükre fordítani. — Szabolcsban igen nagy mennyiségű almatérmesztésfolyik... Ennek a gyümölcsnek is megoldható így a növényvédelme? — Igen, bár az igazság az, hogy akkor hatásos a legjobban, ha csak minden második vagy harmadik kezelésnél alkalmazzák ezt a módját a védekezésnek. A többit földi géppel ajánlott elvégezni. A korona felső részét ugyanis a repülőgép nagyon szépen lepermetezi, de az alsó részét nem. A repülőgépes munkák utolsó fázisaként megemlíteném még a napraforgó deszikálását (leszárítását). —A gazdák melyekkel élnek a legszívesebben? — Sokan szeretik a gyomirtást és a permetezést. Alkalmazásuk célszerű már csak azért is, mivel itt nincs taposási kár. Ennek munkaköltsége 6-800 forint egy hektárra, ehhez jön még a vegyszer ára. Összességében olcsóbb, mint a hagyományos növényvédelem. — Milyen más előnyei vannak még? — A talajállapottól függetlenül a repülő szemerkélő esőben is képes dolgozni mű- trágyaszórással. A földi gépekkel nehezen járható területek, zárt kultúrák védelme is megoldható. Nagyobb az adott idő alatt bepermetezhető terület. További pozitívuma, hogy a légcsavarok és rotorok szele a permet- szert a levelek fonákjára is eljuttathatja. A károkozók többsége pedig ott található meg. A repülőgépes permetezés gyorsabb is. Megfelelő gépkiszolgálásnál akár száz hektár is megpermetezhető egy óra alatt, két méter magasságban, 22 méter szélesen dolgozva. — Mik a nehézségek? — A legnagyobb akadály a területek széttagoltsága. Keskeny parcellák permetezésénél vagy deszikálásánál például a szomszédos növényekre is juthat a szerből, károsítva azokat. Az alsó mérethatár, aminél még jól lehet dolgozni, két hektár. A másik, ezzel kapcsolatos probléma a kisebb táblákhoz való kirepülés költségessége. Ez gyakran több, mint a permetezés ára. Ennek megoldására az egymáshoz közeli területek gazdái egyszerre hívnak bennünket. így nem egy munkáért kell kirepülnünk, és nekünk is jobban megéri. Hátráltatja a permetezendő földek megtalálását a térképek hiánya. Régebben a téeszeknek pontos térképük volt. Ezeken részletesen feltüntették, hol milyen növények találhatók. — Mi a folyamata egy-egy ilyen permetezésnek? — Először megbeszéljük az időpontot ügyfelünkkel. Általában aznap vagy még előtte kivonulunk a területre. A vegyszert a megrendelők keverik össze, a betöltéséről viszont már mi gondoskodunk. Mindig van velünk egy növényvédelmi szakember is, aki irányítja a munkát. A növény- védelemért ő a felelős, többek között megmondja, mihez milyen szert kell alkalmazni és mennyit. A terület behatárolása után elkezdjük a munkát. — Fia jól tudom, sok érdekes történet kapcsolódik ehhez a munkához... — Több éve történt meg a következő eset. Egy permetezés során a rakodómunkás töltötte a repülőgépet. Már befejezte a munkáját, és szállt volna le, amikor észrevette, hogy a betöltőnyílás tetejét nyitva hagyta. Visszament, de az előző dübörgést hallva a pilóta azt hitte, hogy már elhagyta a gépet. így indította a repülőt, és felszállt. Csak a leszállás után vette észre a repülő oldalán kapaszkodó, rémült kollégát. _____________________ Fe deles Imre Túlkeleti piac Amint elhangzott az okos döntés, amely megszigorítja a paicok rendjét, azonnal megjelentek a huhogok is. Azok, akik kellő demagógiával azt hajtogatják: ezzel is a kisembert sújtják. A szöveg ismert: a KGST-nek nevezett piacokon az olcsó áru. Sokan másutt nem is tudnak vásárolni. Ezt még megengedheti magának a nyugdíjas is. Szegény határon túlról érkezők, nekik is ez az egyetlen lehetőség, ahol pénzre tehetnék szert. Mondom, jól hangzik mindez, holott a legtöbben tudják, ez így nem igaz. A KGST-pia- cok réges-régen a kisebb és nagyobb maffiák vadászterületei. Köztudott, hogy az áruk zöme egyszerű bóvli. Ismeretes, hogy itt a nagy businesst nem kis árus bonyolítja, hanem a kínai, az ukrán, a román és a vietnámi szervezett feketekereskedelem. Kétségtelen, van valami egzotikus e keleties jellegű piacban. Forgatag, nyüzsgés, lehet nézelődni, válogatni. Nem igazi keleti bazár, de ahhoz némileg hasonló. De hogy mi veszteség éri a gazdaságot e kétes romantika és egzotikum miatt, arról kevesebb szó esik. Ha összevetjük azt, amit nyerünk — filléreket — azzal, amit veszít a gazdaság, kiderül, igencsak drágák a rendezetlen piacok. De folytassuk azzal, hogy ez a nepperek területe. A kis olcsó prostiké. A bandáké. Kis és nagyobb bűnözőké. Lényegében nemcsak az országutakat, a falvakat is veszélyes hellyé teszi. Arról már ne is beszéljünk, mennyi közegészségügyi probléma is felvetődik. Olcsó piac? Első pillanatra úgy tűnik, igen. De ha számolni kezdünk, kiderül, többe van ez, mint gondoljuk. Ideje lenne végre normális mederbe terelni a kereskedelmet. Legyen ócskapiac, mindig volt, mindig lesz. Van a világon mindenfelé. De ez nem azonos azzal a megmagyarázhatatlan szerveződéssel, amit keleti vagy KGST-piacnak nevezünk. Bár a KGST-jelző talán sejteti, miről is lehet szó. Aki ma a piaci rendcsinálás ellen beszél, az maga is érdekelt a rendetlenségben. Talán üzletileg is. Higgyük el, a nagy pénzkaszáló csempészek, bóv- listák, nepperek paradicsoma ez, kár valamiféle szociális hálónak kikiáltani. Olcsó piaci fogás lenne. Amolyan KGST- piaci. (bürget) Ivó vízvédelem Mezőladányban A felszínközeli talajvizek elszennyeződésével egyre inkább veszélybe kerülnek az ivóvízkészleteinket biztosító rétegvizek is. Ezek a jelenségek különösen azért aggasztóak, mert a felszín alatti vízkészletek elszeny- nyeződése később már helyre nem hozható. Ezért ivóvízkincsünk megőrzése érdekében 1993-ban kormányzati beruházási program indult. A beruházás célja a távlati ivóvízbázisok védelmének megtervezése, kialakítása, biztonságba helyezése és gondozása. Ezek azok az ivóvízbeszerzési lehetőségek, melyeket jelenleg még nem használunk ki, de meg kell azokat őrizni a később jelentkező vízigények vízkészleteként. A 15 évi időtartamra előirányzott munkák során országosan 60—70 távlati ivóvízbázis kerül biztonságba, azaz állandó megfigyelés alá. Megyénkben a rétegvizek elszennyeződésének komoly veszélyei vannak, mivel a terület geológiai felépítéséből következően a talajvízzel egységes, egymással összefüggő felszín alatti vízrendszer alakult ki. A felszínről érkező szennyezések a talajvíz átfej- lődésével potenciálisan veszélyeztetik a rétegvizeket. A veszélyeztetettség mértékének meghatározására — az elérési idő kiszámításával — sérülé- kenységi vizsgálatokat végeztek. A szakmai megfontolások alapján térségünkben három távlati ivóvízbázis került a beruházási programba kijélöl- ve: a vásárosnaményi, a szat- márcseke-tiszakóródi, a me- zőladányi. Ezek közül a legveszélyeztetettebb a me- zőladányi térség, mivel a záhonyi szennyezőforrások közelsége miatt ez az ivóvízbázis a legsérülékenyebb. Itt 1995 májusában a Felső-Ti- sza-vidéki Vízügyi Igazgatóság beruházásában indultak meg az ivóvízbázis-védelmi munkák, melynek keretében kiépítésre kerül egy megfigyelő-hálózat, biztosítva azt a számítógépes adatbázist, melynek folyamatos értékelésével a vízkészlet biztonságban tartható. A me- zőladányi munkák várhatóan 1998. októberében fejeződnek be.
