Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-12 / 161. szám
Belföld-külföld 1995. július 12., szerda nemzetközi Srebrenica eleste Francia részről kedd este nem erősítették meg azt az ENSZ-bejelentést, hogy a kelet-boszniai Srebrenica (a világszervezet egyik védett övezete) a szerbek kezébe került volna. — Mindez nem felel meg a rendelkezésünkre álló információknak — közölte Strasbourgban a francia államfő egyik közeli munkatársa (Jacques Chirac köztársasági elnök a német-francia csúcstalálkozó miatt tartózkodik az elzászi városban). Franciaország jelentős erőket állomá- soztat a boszniai ENSZ-erők keretében, így általában hiteles információkkal rendelkezik az ottani helyzetről. Mindenesetre ha mégis bebizonyosodna Srebrenica elvesztése, az rendkívül kínos helyzetbe hozná Párizst: ugyanis éppen a francia vezetés volt az, amely határozottabb katonai fellépést szorgalmazott a szerb provokációk ellen, kezdeményező szerepet játszott a boszniai gyorsreagálású erők létrehozásában — s a város elfoglalása azt tanúsítaná, hogy mindez teljesen hatástalan maradt. Menekültáradat Több ezer boszniai muzulmán menekül a kelet-boszniai Srebrenica muzulmán beékelődésből — közölte kedden a Reuter jelentése szerint az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nevű segélyszervezet egy munkatársa. — A város teljességgel kiürült. Tömeges kivonulás folyik — mondta Stephan Oberreit, miután beszélt az MSF-nek az ostromlott enklávéban tartózkodó munkatársaival. Az 1992 óta szerb ostromgyűrűben álló Srebrenicának eredetileg 30 000 lakosa volt, jobbára muzulmánok. Oberreit szerint a menekülők Potocari — a holland békefenntartók támaszpontja — felé tartanak. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának szóvivője kedden Genfben a BBC-nek nyilatkozva elmondta, hogy mintegy 20 000-re becsülik a várostól északira fekvő holland támaszponton oltalmat kereső Ije^ülpk márnát.5. .. ... Jelcin kórházban Kezelőorvosai szerint az ischaemás szívpanaszokkal kedden kórházba szállított Borisz Jelcin elnök állapota nem veszélyes, és műtéti beavatkozásra sincs szükség. Az elnöki sajtószolgálat hivatalos közleménye szerint az államfő folytatja hivatali kötelességeinek teljesítését. Viktor Iljusin, Jelcin elnök első számú tanácsadója az államfővel folytatott kora délutáni telefonbeszélgetése után közölte: Jelcin már túl van az ischaerpiqs roham okozta fájdalmakon. Iljusin az orosz hivatalos hírügynökségnek elmondta: Jelcin kezelőorvosai is megerősítették, hogy az elnök állapota nem jelent veszélyt, és aktív. így kérte, hogy a sürgősen aláírandó dokumentumokat vigyék be neki a kórházba. A tanácsadó bejelentette egyben, hogy Jelcin betegsége miatt nem halasztják el a július 19-21. közötti norvégiai látogatását. Iliescu Boszniáról Ion Iliescu román elnök felszólította a nemzetközi összekötő csoportot, hogy kezdjen párbeszédet a boszniai szerbekkel. A román államfő szerint az összekötő csoportnak támogatnia kell Slobodan Milosevic szerb elnököt. Iliescu az ANA görög hírügynökségnek adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Milosevic elfogadta az összekötő csoport Bosznia-tervét és leállította a boszniai szerbek fegyverutánpótlását. — A nemzetközi közösség a jugoszláviai embargóval kapcsolatos magatartása enyhítésével többet tehetne azért, hogy „növelje Belgrád politikai súlyát” — mondta. Ügyfelek az ezredesnél (folytatás az 1. oldalról) —Szoktak-e rendőrre, rendőri intézkedésre panaszkodni? —Természetesen igen. Érdekes az, hogy általában elmaradt rendőri intézkedésekre panaszkodnak, olyanokra, amelyeket az állampolgári megítélés szerint a rendőrségnek egy-egy ügy megoldása érdekében meg kellett volna tennie. Ezek elmaradását vetik fel panaszként. Magamnak kézzel írott feljegyzést készítek, és kiadom feladatként az illetékes szakterületnek. Azt kell hogy mondjam, a panaszok jelentős része jogos, de a többit is megvizsgáljuk. — Mondana konkrét esetet? — Ahány ügyfél, annyi eset, probléma. Nagy érdekességgel nem tudok szolgálni, hiszen a rendőrség nem arról híres, hogy idő előtt nyilvánosságra hozza információit a sajtóban. A fogadóórák lényege, hogy az állampolgárok közvetlenül a főkapitányhoz fordulhatnak, lehetőségük van arra, hogy közvetlenül a főkapitány segítségét kérjék. KvZ NATO-légicsapás Brüsszel — A NATO továbbra is kész, hogy szükség esetén újabb légiakciót hajtson végre támadásnak kitett ENSZ- erők védelmében — jelezték kedden délután a szövetség brüsszeli központjában. Egyúttal megerősítették, hogy a kora délutáni bevetést Srebrenica térségében az ENSZ illetékes parancsnokságának hivatalos kérésére, az általuk beazonosított célpontok ellen hajtották végre, miután szerb részről nem hagytak fel a mohamedánok lakta, ENSZ-védelem alatt álló övezet (s az ott állomásozó holland kéksisakosok) ostromával. Valamennyi szövetségi gép sikeresen visszatért támaszpontjára — jelezték egyúttal illetékesek. Belgrád — A NATO repülőgépei kedden légicsapást mértek a kelet-boszniai Srebrenica körül felvonult boszniai szerb alakulatok állásaira, egy harckocsit megsemmisítettek. Belgrádban a Tanjug Christopher Gunnest, az UN- PROFOR zágrábi szóvivőjét idézte, aki szerint a NATO repülőgépei helyi idő szerint 14.40 órakor csaptak le a szerb állásokra. Gunnes nem tudta megerősíteni a szarajevói hatóságoknak azt a korábbi bejelentését, miszerint a NATO- akció előtt a szerbek megindultak volna Srebrenica felé. Az ENSZ hétfőn szólította fel a szerbeket, hogy szüntessék be előrenyomulásukat az ENSZ által védett övezetté nyilvánított Srebrenica felé, engedjék szabadon a foglyul ejtett béke- fenntartókat, vonuljanak vissza korábbi állásaikba, ne támadják a kéksisakosokat, mert ellenkező esetben az ENSZ a NATO légierejének a bevetését fogja kérni. A szerbek a múlt csütörtökön indítottak offenzívát a település ellen, a kéksapkások több megfigyelőállását elfoglalták, hétfőre már 32 holland ENSZ-katonát ejtettek foglyul. Róma — „Az ENSZ kérésére a NATO kedden délután helyi idő szerint 14 óra 40 perckor légi támogató akciót kezdett Bosznia-Hercegovinában, Srebrenica térségében” — jelentették be a NATO Nápolyban lévő déli parancsnokságán. A rövid közlemény mindehhez csak annyit tett hozzá, hogy a NATO gépei az ENSZ által azonosított célpontokat támadták. Az olasz tömegtájékoztatás első jelentései szerint az olaszországi Avia- nóban lévő légitámaszpontról és az Adriai tengeren tartózkodó „Franklin Delano Roosevelt” amerikai repülőgép-hordozóról szálltak fel a támadó NATO-gépek. Az akcióban többségében amerikai A-10 típusú repülőgépek és két holland F- lf) típusú gép vett részt. A légicsapás célpontjai azok a boszniai szerb páncélosok voltak, melyek kedden ismét tűz alá vették Srebrenicában a holland kéksisakosok állásait. Nem vagyunk érdekesek? Magyarország, illetve általánosabban szólva térségünk sajnálatos módon mostanra elvesztette azt a jelentőséget, ami 1989-1990-ben még jellemzett minket: immár nem vagyunk „érdekesek”. Azért azt nem lehet mondani, hogy a magyarokat vagy a többieket magukra hagyták volna: egyszerűen most tanuljuk meg, Hogy mit jelentünk valójában a Nyugat számára — jelentette ki a Politique Internationale című francia külpolitikai folyóiratnak adott interjújában Horn Gyula miniszterelnök. Az interjú a tekintélyes lap júliusi számában jelent meg egy olyan összeállítás keretében,' amelyet a szerkesztők a helsinki folyamat elmúlt húsz évének szenteltek. A magyar miniszterelnök rámutatott: különösen sajnálja, hogy még mindig nem jött létre az az újfajta gondolkodás, ami lehetővé tenné a kontinensünkön belüli kapcsolatok jövőjének újszerű elképzelését. — Ritka kivételektől eltekintve a nyugatiak — akik egyébként velünk kapcsolatban számtalan baráti hangvételű beszédet mondanak — nem mérik fel, hogy mi milyen magas árat fizetünk nap mint nap gazdaságunk átalakítása végett. Nem értik meg, hogy a piacgazdasági mechanizmusok bevezetése elkerülhetetlenül áldozatokat követel, számos embert hoz rosszabb helyzetbe, akiket azután (megfelelő eszközök hiányában) képtelenek vagyunk anyagilag kártalanítani. Ami a privatizálást illeti, itt eredeti megoldások felkutatására kényszerülünk, s ebben a komplex helyzetben olyan nyugati befektetőkkel van dolgunk, akiknek többsége nem érti e „másik Európa” realitásait, s egyáltalán nem veszi számításba a pszichológiai tényezőket. Egyedüli céljuk a lehető legnagyobb profit megszerzése: szigorúan kapitalista nézőpontból ebben nincs is semmi kifogásolnivaló, ám mindezt közelebbről nézve a Nyugatnak sem érdeke térségünk destabiliációja — szögezte le Hóm Gyula. A közép-európai régió biztonsági helyzetét a miniszterelnök nyugtalanítónak mondta. Instabil országok vesznek körül minket —jelentette ki az interjúban, hozzátéve, hogy létrejöttek a délszláv válság eszkalációjának feltételei, márpedig ez az egész térségben a káosz fokozódásához vezetne. — Egy ilyen esetben veszélybe kerülne a magyar gazdasági modernizáció folytatódása — vélte, ennek kapcsán ismét szorgalmazva a NATO- hoz való csatlakozást, mert „az én szememben ez az egyetlen olyan hiteles szervezet, amely képes garantálni biztonságunkat”. A szomszéd államokhoz főződő kapcsolatainkról szólva Horn Gyula kijelentette, hogy Magyarország normális viszonyra törekszik mind a szlovákokkal, mind a románokkal, mind a szerbekkel. — Szlovákia esetében sikerült mozgásba hozni egy olyan helyzetet, amely már öt éve zsákutcában volt, s én remélem, hogy hasonló, vagy még jobb eredményekre jutunk a többi kelet-közép-európai partnerünkkel is. Vízumkényszerre készülünk? A román sajtó kedd reggel adta hírül Horn Gyula magyar miniszterelnök vasárnap elhangzott hivatalos bejelentését, hogy a magyar kormánynak szándékában áll vízumkényszert bevezetni a román és az ukrán állampolgárok beutazásával kapcsolatban. Több lap úgy érzékeli, hogy ez a bejelentés mintegy válasz az RMDSZ sikertelen cotroceni tárgyalásaira, amikor is megpróbálták befolyásolni — egyelőre hiába — Románia elnökét arra, hasson oda, hogy a román oktatási törvény ne lépjen érvénybe. Hasonló következtetésre jut a BBC román nyelvű rádióműsora is, amely kedd reggeli adásában megszólaltatta Teodor Dorobantu budapesti román konzult. A román diplomácia képviselője az egész nagykövetség mélységes csodálkozásának adott hangot, ugyanis három évi ott-tartózkodása során egyszer sem értesítették a magyar illetékesek arról, hogy nagy gondot okozna számukra a magyar munkaerőpiacon található jelentős számú román állampolgár. A budapesti konzul azt is elmondta, hogy a hír hallatára a magyar külügyminisztérium illetékes román osztályán próbált részletek iránt érdeklődni, de csak a konzuli osztály tájékoztatási hivatalától tudott meg annyit: hivatalosan ők sem tudnak nyilatkozni a kormányfői kabinet döntéséről, ám tudomásuk van arról, hogy a román és ukrán illegális munkaerő nagy számban van jelen Magyarországon, s ez a vízumkötelezettségi szándék oka. Teodor Dorobantu szerint a bejelentésnek nincs nemzetközi jogi megalapozottsága, ugyanis a meglévő konzuláris egyezményt nem lehet egyoldalúan megváltoztatni, csakis mindkét fél közös megegyezésével, ez pedig hosszadalmas egyeztetési folyamatot igényel. A Horn-bejelentéssel kapcsolatban Bárányi Ferenc, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője megjegyezte, hogy amennyiben nem kerül tető alá a román—magyar alap- szerződés, ő maga valószínűnek tart egy ilyen intézkedést. Ez esetben azonban, mivel a vízumkényszer jobban sújtja a romániai magyarságot, elképzelhetőnek tartja a magyar kormány részéről — Németország példájához hasonlóan — pozitív diszkrimináció bevezetését a romániai magyarság vízumkérési elsőbbségének biztosításával. ÚJ KELET Külügyi találkozó Kovács László külügyminiszter kedden hivatalában megbeszélést folytatott partnerével, Csien Csi-csen mi- niszterelnök-helyettes-kü- lügyminiszterrel. A kínai vendég Csiang Ce-minnek, a Kínai Népköztársaság elnökének kíséretében érkezett hazánkba. Kovács László tájékoztatta kínai partnerét a magyar külpolitika törekvéseiről, és Kínát hazánk kiemelten fontos partnerének nevezte. A miniszterek a magyar—kínai kapcsolatokat egészében jónak értékelték, amit a két elnök egy éven belüli kölcsönös látogatása is jelez. Kifejezték készségüket a Külügyminisztériumok közötti együttműködési megái lapodás meghosszabbítására. A gazdasági kapcsolatokat áttekintve a miniszterek alacsonynak ítélték a kétoldalú kereskedelmi forgalom mértékét. A kínai külügyminiszter biztosította magyar partnerét arról, hogy érdekeltek a gazdasági kapcsolatok bővítésében, a kereskedelmi forgalom kiegyensúlyozottá tételében és készek segítséget nyújtani a magyar kereskedelmi passzívum csökkentéséhez. Csien Csi- csen kínai látogatásra hívta meg Kovács Lászlót, aki azt köszönettel elfogadta. Lakos mondjon le! Gyimóthy Géza, a Független Kisgazdapárt parlamenti frakciójának keddi sajtó- tájékoztatóján lemondásra szólította fel Lakos László földművelésügyi minisztert. Az FKGP alelnöke szerint Lakos — akit egyébként jóindulatú szakembernek tart — ezzel a lépésével demonstrálhatná azt a tényt, hogy a tárcát nem a szocialista párt, hanem a szabad- demokraták irányítják. Az SZDSZ-es politikai elképzelésjelenik meg a földtörvény tervezett liberalizálásában is, amely lehetővé tenné a külföldiek számára, hogy termőföldet vásároljanak Magyarországon. Az ilyen „nemzetpusztítás” ellen az FKGP fellép, ha szükség van, akkor tiltakozó demonstrációkat is szervez. Izsó Mihály képviselő ehhez hozzátette, hogy ismeretei szerint csak Pest megyében 3 ezer hektár föld került külföldiek kezébe. Gyimóthy Géza felhívta a figyelmet arra is, hogy késik a közraktározásról szóló törvény beterjesztése. A gazdák így ki vannak szolgáltatva a szövetkezeteknek, tárolóhely hiányában kénytelenek a búzát a tarlóról eladni. Az alelnök rámutatott: a kisgazdák korábban felkérték Lakos László minisztert, hogy az első kárpótlási földalapból megmaradt földeket „vigyék be” a második földalapba. Ez több száz ezer aranykorona értékű földdel gyarapíthatná a kimérhető területet.
