Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-12 / 161. szám
UJ KELET Megyénk életéből 1995. július 12., szerda 3 Óriási bizonytalanság minden szinten Visszafordíthatatlan elszakadás A kormány és az Ország- gyűlés egyéves munkájának az értékelése, valamint azok hatása a megyei és a helyi önkormányzatokra volt a témája a KDNP közelmúltban összehívott sajtótájékoztatójának. — Az eltelt év eltékozolt év volt — mondta találóan dr Szilágyiné Császár Terézia, a párt megyei elnöke, ország- gyűlési képviselőnő. — Nem hozott mást, mint óriási bizonytalanságot és káoszt mind állampolgári, mind önkormányzati, mind pedig kormányzati szinten. Hogy a lakosság eddig nem szánta el magát drasztikus lépésekre csak annak köszönhető, hogy végtelenül türelmesek, és még mindig reménykednek valamiféle csodában. Pedig nemhogy jövő nincs, még a holnap is bizonytalan. Miniszterek mondtak le sorozatosan, egyre rosszabb és rosszabb törvények születtek, elég csak megemlíteni a szociális törvényeket szigorító és nagy részben alkotmányellenesnek minősített Bokros-csomagot. Itt vannak például a jövedéki törvény és a tüzelőolaj felhasználásával kapcsolatos törvények, amik arra voltak jók, hogy ismét lehetőséget adjanak a tisztességtelen úton való pénzszerzésre. Kételyeink vannak azzal kapcsolatban is, hogy a kormány komolyan fellépne a feketepiac és az adócsalók ellen. Bevezették a tandíjat, aminek egyelőre beláthatatlan következményei lesznek a vidéki diákok továbbtanulási lehetőségeire nézve. Különösen a megyénkben diákoknak lesz nehéz helyzetük. Egyértelműen arra a következtetésre jutottunk, hogy a kormány eddigi intézkedései Szabolcs-Szatmár- Bereg teljes és visszafordíthatatlan elszakadásához vezettek. Mulatságos lehetne az APEH által kiadott lista a vállalkozóijövedelmekről, de sajnos ez a valóság. Mindenki tudja ugyanis, hogy a vállalkozások többségét a kényszer szülte pénz és hitelfelvételi lehetőség nélkül. Sajnos nagyon úgy néz ki, hogy a régóta emlegetett és áhított záhonyi különleges gazdasági övezetből ezúttal sem lesz semmi, mert a kormány egyre inkább az.osztrák határon szorgalmazza az ipari övezet kialakítását. — Teljesen ellehetetlenült az önkormányzatok helyzete is - vette át a szót dr Endreffy Ildikó ön- kormányzati képviselő, a KDNP megyei szociális bizottságának elnöke. Abszurdum, hogy a fejlesztések minimális mértekre való csökkentése mellett sem elégséges a pénz, és hitelt kell felvenni a működéshez. Az újonnan megfogalmazott törvények pedig egyre több terhet próbálnak a már amúgy is túlterhelt helyi önkormányzatokra testálni. Mindinkább érezhetők a szociális konfliktusok a gazdagok egyre gazdagabbak, a szegények pedig egyre szegényebbek lesznek. Ugyanakkor nő a nemzedékek közötti ellentét is, ami többnyire a fiatalok pályakezdési nehézségéből ered. A városok és a vidék szembenállását talán már említenem sem kell. A mezőgazdasági helyzet további romlása, a támogatások elégtelensége óriási feszültségeket szül. — Göncz Árpád köztársasági elnök újraválasztásakor kifejtette mennyire örül neki, hogy régebben csak a panaszt, siránkozást hallotta a vidéki önkormányzatok vezetőitől, ma azonban csakis elégedettséget és dicsekvést hall. Végtelenül felháborítónak találom az ilyen valótlan kijelentéseket — fejtette ki véleményét Seres Antal, a megyei közgyűlés alelnöke, a KDNP megyei al- elnöke. Mindenhol csak a gondról lehet beszélni, akármiről is legyen szó. Pánikkel- tési szándék nélkül mondom, de tényleg lehetetlen helyzetben vannak az önkormányzatok. Nem véletlenül hirdették meg az önhibájukon kívül csődhelyzetbe került önkormányzatok támogatását. S ami még jobban felháborít, az ilyen irányú kérelmeket beadott 19 megye közül eddig mindössze négyet utasítottak el, köztük a mi megyénket is. Azt hiszem ezt mindenkinek nehéz lesz megemészteni. Úri Mariann Ez lenne a jövő? Megalakult a szociáldemokrata Politikai Műhely Alapítói között vannak fővárosi közgazdászok, politológusok és szociológusok, valamint a megye azon értelmiségi képviselői, akik Szimpatizálnak a szociáldemokrata törekvésekkel. A műhely alapítói szószólói és népszerűsítői kívánnak lenni az egyik legnagyobb múltú párt történelmi hagyományainak, felhalmozódott tapasztalataik korszerű továbbadásának, valamint keresik a ma gondjaira a lehetséges válaszokat. Szűk ugyan az országban a mozgástér, de ezen belül is van több alternatíva. A műhely alapítói maguk, illetve neves szakemberek bevonásával beszélgetéseket, vitaalkalmakat kívánnak rendezni az érdeklődők számára, ahol az érintettek elmondják körzetük, községük, városrészük nyomasztó gondjait, de örömeit és sikereit is. Ízelítőül témáink közül: — az MSZDP múltja, jelene (alternatív válaszai a ma gondjainak megoldására) és jövője, kapcsolata a Szocialista Párttal, — a szociáldemokrácia és a nemzeti gondolat múltja és jelene, — az MSZDP az ország gazdasági helyzetéről, alternatív javaslatai, megyei elgondolások, — szociáldemokrácia és munkanélküliség, különös tekintettel a keleti régióra, — értelmiség, oktatás, ifjúság, a nők helyzete, —- élhető környezet a ma élőknek és a következő nemzedéknek, — a megye három országgal határos, a lehetőségek messze nincsenek kihasználva, — a megye mezőgazdasági adottságai több növényi kultúra — alma, rozs, kukorica, dohány, napraforgó stb. — számára kiválóak, —- állami, szövetkezeti, egyéni tulajdonformák inspi- rálása, segítése, A realitás talaján állunk. Az ország és az itt élő emberek helyzete nagyon nehéz. Nincsenek kész receptjeink a gondok megoldására. A szociáldemokrácia egyik nagy ereje a múltjában is, most is a szolidaritás, a segítőkészség volt, ami ajövőben is az marad. Várjuk a szociáldemokrácia értékei iránt édeklődők javaslatait, ötleteit, elgondolásait a Műhely programjának gazdagabbá tételéhez. Demokrácia, tolerancia és félelemnélküliség Júniusban rendezték meg Nyíregyházán a megyei kisebbségi önkormányzatok elnökeinek konferenciáját, a tanácskozás és a kölcsönös tapasztalatcsere céljából. A találkozón terítékre került számos fontos kérdés, mint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok gyakorlati alkalmazásának nehézségei, a települési és a kisebbségi önkormányzatok tényleges együttműködése, a pénzügyi és szociális gondok bizonyítják: a NET következetes érvényesítése még várat magára. Ezzel kapcsolatban Farkas Kálmánnal, az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat alelnökével beszélgettünk arról, hogy milyenek ma a cigány kisebbségi politizálás esélyei, milyen elképzelések, tervek alapján kezd tevékenykedni az újonnan megalakult szervezet. — Óriási jelentőségű esemény volt a magyarországi cigányság életében, hogy 1994. december 11-én megalakulhattak a cigány kisebbségi önkormányzatok. Egy olyan európai léptékű és szellemű kisebbségi törvény született, amely — bár sok hibája van — egyedülálló, és érvényesítésével a magyar alkotmány szellemében a Magyarországon élő etnikumok államalkotó tényezővé váltak. Ez azt jelenti, hogy a cigány nemzetiséghez tartozó emberek mint egyének és mint egy kisebbségi csoport tagjai is jogilag a magyar nép része lettek. A törvény értelmében létrejöttek azok a legitim szervezetek, melyek a települési önkormányzatokkal együtt, azokkal mellérendelt viszonyban tevékenykedhetnek a cigányság érdekében. Ám a törvény — mint említettem — komoly módosításokra szorul. Több olyan fontos passzus is kimaradt belőle, melyek a további joggyakorlat szempontjából elengedhetetlenül fontosak, gondolok itt elsősorban a középszintű érdekképviseleti szervek, a megyei cigányönkormányzatok létrehozásának szükségességére. A legfelső szintű érdekképviseleti szerv, az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat ez év áprilisában alakult meg Szolnokon, a cigány kisebbséget képviselő elektorok választásának eredményeképpen. A választást a több cigányszervezet képviselőiből álló LungoDrom Választási Koalíció nyerte meg. Az Országos Cigány Kisebbségi Ön- kormányzat létrejöttével több, mint fél évezredes ittlétünk alatt most alakult meg először egy olyan — a félmilliós cigányság érdekeit jogszerűen képviselő— legitim politikai egység, amely a legmagasabb szinten próbálja mea érvényesíteni a cigányság érdekeit. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy az ötvenhárom főből álló közgyűlés megválasztott az országos szervezet alelnö- kévé. — Milyen programmal kíván fellépni az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat? — Erre a szervezetre óriási feladatok hárulnak, hiszen nincs olyan probléma ebben az országban. amely közvetve vagy közvetlenül ne érintené, érdekelné a cigányságot. Az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat a realitásokra épít. Nem kíván olyan irreális követelésekkel fellépni a kormánnyal szemben, amelyek teljesíthetetlenek. Mi úgy gondoljuk, hogy a számos megoldásra váró probléma közül a legalapvetőbb a munka- nélküliség, illetve a cigányság munkához juttatása, hiszen köztudott, hogy a cigányok által sűrűbben lakott területeken, megyékben, Borsod-Abaúj- Zemplén, Nógrád, vagy itt, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ez igen súlyos társadalmi, szociális és gazdasági kérdésként vetődik fel, amire mindeddig nem sikerült megoldást találni. Azonkívül sajnos, az utóbbi időben egyre inkább felerősödik a társadalomban a rasszizmus, a cigányellenesség is. Nem szeretnék általánosítani, de úgy érzem, hogy erről is beszélni kell. Hiszen — Bíró István gondolatait idézve — demokrácia ott van, ahol nincs félelem, és én még ezt azzal egészíteném ki, hogy demokrácia ott van, ahol természetes a másság elfogadása, a tolerancia. Az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat a médiatörvény véglegesítésében is szót kért, szeretnénk mind a Magyar Rádióban és a Magyar Televízióban, mind pedig a regionális médiumokban nagyobb műsoridőt kapni, valamint életre hívni egy országos folyóiratot Cigány Hírlap címmel. Arra törekszünk, hogy reális képet adjunk a cigányok életéről, elősegítve ezzel a társadalomban a cigányság másságának elfogadását. Igyekszünk a,cigányság számára egy olyan jöamely hozzájárulna ennek az etnikumnak a felemelkedéséhez, a cigány polgári és értelmiségi réteg kialakulásához. Ehhez kapcsolódik a nyelv- használati joggal összefüggésben a cigány pedagógusréteg kiképzése, ami a nemzetiségi nyelvoktatás alapját jelentené. Továbbá nemrégiben vettük át a Cigánykutató Központot, amelynek működését, az itt folyó kutatómunkát továbbra is biztosítani szeretnénk. Természetesen a konkrét program kidolgozása még várat magára, hiszen mindez a pénzügyi politika függvénye is. — Ón több írásában is kiemelte a nemzetiségi politizálás terén a kormánnyal való együttműködés fontosságát. Tett-e már erre vonatkozóan konkrét lépéseket az Országos Cigány Önkormányzat? — Nyilvánvaló, hogy a válságkezelő program megvalósítása a kormánnyal való együttműködést feltételezi, és ennek egyik megnyilvánulása az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökének, Farkas Flóriánnak Horn Gyula miniszterelnökkel való találkozása. Előkészületben van a cigányság helyzetének megváltoztatását, javítását célzó kormányprogram is, amelyhez mi is javaslatokat készítünk. Amikor majd a megyék problémái a cigányság foglalkoztatását illetően terítékre kerülnek, az első tanácskozást Borsodban szeretnénk megtartani, majd ezt követően Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében, ahová szándékunkban áll meghívni a különböző tárcák, főhatóságok képviselőit is. Nagy eredmény az is, hogy az Országos Kisebbségi Önkormányzatoknak sikerült hivatalosan is megalapozni a rendőri szervekkel való együttműködést a bűnözés megelőzésére, a diszkriminatív jelenségek kiküszöbölésére vonatkozóan. Az elmúlt időszakban történt — a cigány kisebbséghez tartozókat, illetve a társadalom széles rétegeit foglalkoztató — esetek kiváltó okairól és körülményeiről tartott megbeszélést június 1-jén Pintér Sándor országos rendőrfőkapitány és Farkas Flórián, amelyen részt vett Kuncze Gábor belügyminiszter is. A találkozón megállapodtak abban, hogy a jövőben közös erővel lépnek majd fel a mindkét fél által károsnak ítélt jelenségekkel szemben, és a rendőrtiszti főiskolán előadások keretében tájékoztatják majd a hallgatókat a cigányság életéről, kultúrájáról. Jelentős eredmény az is, hogy a jövőben cigány fiatalok is felvételt nyerherhetnek Matyi Zsuzsa
