Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-10 / 159. szám

UJ KELET Nyírmihálydi 1995. július 10., hétfő 7 Hófehérre festett, takaros kis ház a szociális otthon épü­lete. A virágágyások között a bentlakók sétálgatnak vagy üldögélnek. A folyosókon a szolgálatban lévő gondozó, Pálóczi Púiné kalauzol végig: — Ez az otthon tíz hellyel 1993. december 1-jén nyílt meg. Azóta még tízzel bőví­tették ki. Pillanatnyilag tizen­hat lakónk van, akik között van nem idevalósi is. Ezeknek az idős embereknek általában van­nak hozzátartozóik, de nem minden esetben a faluban, ezért az ellátásuk, gondozásuk nem megoldott. Sokan nem tudnának megbirkózni a ház körüli munkával sem, a nyo­masztó magányról nem is be­szélve. Itt mindegyikük ké­nyelmesen, nyugodtan élhet. — Ón szerint hogyan vise­Otthonlakók lile az ittlétet, hogy érzik magu­kat az idekerülő idős emberek? — Az én meglátásaim szerint nagyon jól, sőt néhányan kife­jezetten örömmel vannak itt, mert gondtalanabb az életük, és társaságra, barátokra is talál­nak. Akiknek vannak rokona­ik, azokat általában gyakran lá­togatják, így nem szakadnak el teljesen az eredeti környeze­tüktől. A falubeli nyugdíjasok is szívesen járnak ide beszélget­ni, így az otthon része marad a falu életének. — Hányán foglalkoznak az idősek gondozásával? — Négyen dolgozunk itt, ami elég kevés, így napi tizen­két órás váltásban vagyunk műszakban. A takarítástól, mosogatástól kezdve az öre­gek ápolásáig minden a mi feladatunk. Időnként ellátogat hozzánk a református lelkész úr is, szolgál a vasárnapi is­tentiszteleteken és vállalja a lelki gondozást. Az otthon egyik lakójának véleménye az intézményről: — Még csak egy hónapja vagyok itt, de csak jót mond­hatok az otthonról. Nagyon meg vagyok elégedve az ellá­tással, a körülményekkel, és talán a legjobb az, hogy nem vagyunk elzárva a külvilágtól, bármikor látogathatnak min­ket, és mi is kimehetünk a fa­luba, amikor csak akarunk. Konzervgyár a falu szélén A CANEX Kereskedelmi Kft. 1993. április 1-jével kezd­te meg működését a volt Hun- garofruct Konzervipari Kft. vezetőségének kiválásával. A kft. vegyes tulajdonú vál­lalat, melyben a magyar ma­nagement mellett holland és német tulajdonosok vesznek részt. Az üzemet a budapes­ti CANEX Kft. vásárolta meg, majd ötvenmilliós beruhá­zással komplett gépsorral sze­relte fel. A vállalat alaptevé­kenysége a konzervált zöld­ségek és gyümölcsök export­ja, mely 23 százalékban a FÁK-országokkal, 70 száza­lékban a nyugati és tenge­ren túli országokkal bonyoló­dik le. Az elmúlt két év folya­mán szoros kapcsolatok alakul­tak ki megbízható belföldi szál­Munka közben lítókkal és külföldi vevőkkel. A cég száz-százharminc mi- hálydinak kínál munkalehető­séget, míg a környékbeliektől várhatóan kétszázmilliós érték­„Fogékonyak a zenére” — Nyírmihálydi múlt század elején épült, csodálatos fa­tornyos református templomát nemcsak a falu református vallású lakói látogatják szívesen, de évről évre otthont ad színvonalas komolyzenei koncerteknek is. A falu büszke­sége ez a hagyomány, és minden alkalommal alaposan fel­készülünk rá — mondja Madarász Pálné, aki az általános iskola magyar—orosz szakos tanáraként a zenei fesztivá­lok egyik főrendezője. — Tíz éve annak, hogy a nyírbátori zeneiskola igazgatója felfedezte zenei szempontból a temp­lomot — folytatja —, és azóta évente a nyírbátori zenei tá­bor résztvevői közül egy-egy zenekar ellátogat ide és néhány környező településre koncertezni. Általában augusztus 20. előtt rendezzük ezeket a hangversenyeket, az idén egy kicsit korábban lesz, július 17-én. Örömmel mondhatom, hogy egy- egy ilyen koncert alkalmával a templom nem marad üre­sen. A mihálydiak közül sokan értékelik ezt a hagyományt, igényük van rá, és fogékonyak is a zenére. A református templom ben vásárol majd alapanyagot. A kft. a felszámolás alatt lévő vasmegyeri Nyírfrost Kft.-t is üzemelteti, amelyet meg kíván vásárolni. A két üzemben idén tízezer tonna zöldség és gyü­mölcs feldolgozását tervezik. „Sokat tudnék... ...mesélni a falu múltjáról” — kezdi beszámolóját a már het­venöt évet megélt Barna Pista bácsi. — Emlékszem, amikor a nagyapám községi bíró volt, még az adonyiak is hozzánk Nehéz feladatok, bíztató eredmények — Ez itt a mi falunk — tárja szét kezét büsz­kén Kreminiczky Károly polgármester, majd hiva­talbeli szobájában foly­tatja a falu bemutatását: — Mihálydi a rendszer- váltást követő években kezdett „magához térni”, amikor a veze-tőségben is bekövetkezett a kor követelte szemléletvál­tás. Azóta minden vonat­kozásban sikerült előre­lépni, ami nemcsak a te­lepülés fejlődésének szempontjából előnyös, de hozzájárul a lakosság életének megkönnyítésé­hez is. Az utóbbi évek­ben elért eredményeink között szerepel például a munkanélküliség prob­lémájának részbeni meg­oldását szolgáló munka megszervezése, ami harminc­öt-negyven ember foglalkoz­tatását oldja meg. Ehhez kap­csolódik az önkormányzat ál­tal telepített 73 hektáros nyár­erdő és konyhakert megműve­lése, ami a közhasznú munká­sok feladata, s amelynek terméséből az intézmények ellátását oldjuk meg. A szociális program része a rászorultsági alapon juttatott 1000-2000-3000 forintos — csak élelmiszerre váltható — utalványozási rendszer is, A polgármester amivel főleg a nehéz körülmé­nyek között élő cigánylakossá­got támogatjuk. 1992 óta az ön- kormányzat tulajdonába került két diszkontüzlet is, ahol ezek az utalványok beválthatók. A faluban élő idős, beteg, magá­nyos emberek felkarolását cé­lozta az idősek szociális ottho­nának létrehozása, ahol részben a bentlakók anyagi hozzájá­rulásával, részben önkormány­zati támogatással lehetővé vált, hogy a rászoruló idős emberek a megfelelő körülmé­nyek között élhessenek. A településfejlesztési program részeként került sor aszfaltozott járdák, gyalogátkelőhelyek épí­tésére, az egész falut érintő fásítási és virágo- sítási programra, vala­mint a Népek Kertjének nevezett parkban egy szabadtéri színpad felál­lítására. Sikerült megol­dani a gázellátási rend­szer kiépítését, valamint a vízmű önkormányzati működtetését is, ez utób­bit a gazdaságosság je­gyében. A továbbiakban foly­tatni kívánjuk a telepü­lésfejlesztési program megvalósítását, amely­nek legfontosabb elemei az oktatás feltételeinek javítása, a tehetséges sportoló gyerekek számára bentlakásos focisuli létesítése, az egyedülállók házi gondo­zásának kibővítése, a közút­hálózat fejlesztése, a gyógy­szertár, a megfelelő szintű gyógyszerellátás megteremté­se. Én bízom abban, hogy a romló szociálpolitikai és gaz­dasági helyzet ellenére és a növekvő munkanélküliség közepette eleget tudunk majd tenni azoknak a kötelező fel­adatoknak, amelyek a telepü­lés felemelkedését szolgálják. jártak színielőadásokra, tánc- mulatságokra. Fiatalkoromban én is hegedültem, és minden ilyen rendezvényen ott voltam. Nagyobb volt akkoriban az összetartozás, jobban összejár­tak az emberek, a templomban is egy-egy istentiszteletre ösz- szegyűlt az egész falu, mert an­nak idején még nemigen laktak katolikus vallásúak itt. Sajnos mostanában már a templomban is kevés fiatalt lehet látni, a régi, vidám falusi élet pedig már régen a múlté. Bár manapság már az is nagy dolog, ha egy fiatal haza­jön, és a falusi életet választja. Sebész, bölcsész, prímás, focista A nyírmihálydi általános iskola azon kevés oktatási intéz­mények közé tartozik, ahol valószínűleg nem lesz leépítés. A mintegy kétszázötven tanulót oktató tizenkilenc fős tantestü­let legfőbb törekvése az, hogy a cigány származású szülőket is meggyőzzék a tanulás, a művelődés fontosságáról, és minél hatékonyabban segíteni tudják a tehetséges és szorgalmas ci­gány gyerekek felemelkedését. Madarász Pálné szerint a to­vábbtanulási arány még így is elfogadhatónak mondható. — A nyolcadikosok közül a legtöbben tovább tanulnak, ál­talában a szakmunkásképző és a szakközépiskolák a legnépsze­rűbbek, de sokan mennek gim­náziumba is. Legutóbb a végző­„Nem vagyunk elzárva a külvilágtól” sök közül az egyik cigány tanu­lónkat felvették az egyik kör­nyékben gimnáziumba, amire na­gyon büszkék vagyunk. Remél­jük, megállja majd a helyét, és példát mutat a kisebbeknek is. — Úgy hallottam, az iskola jó néhány híressé vált egykori diákkal is büszkélkedhet. — Igen, például dr. Olvasz­tó Sándor ma már országosan ' elismert híres sebész, Horváth ákok között is vannak olyanok, akik szép eredményeket értek el. Talán valamelyikük egyszer a „nagyok” nyomdokaiba lép. — Milyen fejlesztési terveik vannak a közeljövőre? — Az egyik legfontosabb dolog az eszközök bővítése len­ne, amit fejlesztési tervében az önkormányzat is napirendre tűzött. Nem megoldott az ide­gennyelvek oktatása sem, a jö­vőben szükség lenne nyelvsza­kos kollégákra. Azok számára pedig, akik nem végezték el a nyolc osztályt, az önkormány­zat támogatásával levelező ta­gozat indítását tervezzük 5—8. osztályig. És természetesen to­vábbra is támogatni, segíteni Szabadtéri Színpad a népkertben Gyöngyi több nyelven publiká­ló bölcsész. De érdemes meg­említeni Bangó Béri Károly au­todidakta naív festőművészt vagy Bácsi Elemért, aki cigány származású híres prímás. Van egy kiváló sportolónk, Simon Antal, aki a Vác FC Samsung középcsatára. De a mostani di­szeretnénk a faluban működő kulturális egyesületeket, mint az asszonykórust vagy a cigány hagyományőrző együttest. Az oldalt írta: Matyi Zsuzsa A felvételeket készítette: Harascsák A nnamária

Next

/
Thumbnails
Contents