Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-08 / 133. szám
41995. június 9., péntek Külföld UJ KELET Clinton első vétója Öt hónappal a republikánusok kongresszusi „hatalomátvétele” után a demokrata Bili Clinton szerdán, elnöksége során első ízben megvétózott egy törvénytervezetet. Csütörtöki kommentárjában az AFP megjegyezte, hogy Clinton jobban ódzkodott e fegyver alkalmazásától, mint bármely előde. Első vétójával olyan szöveget torpedóz meg, amely a folyó pénzügyi évben 16,4 milliárd dollárral kurtította volna meg a (tavaly még a demokraták uralta kongresszus által megszavazott) közkiadásokat. Az elnöki döntés közvetlen következménye: az Egyesült Államokkal szembeni jordániai államadósság kioltását szolgáló 275 millió dollárnyi hitel felfüggesztése. A vétó némi elégedetlenséget kelthet majd magában az Egyesült Államokban is, miután gátat vet 6,7 milliárd dollár folyósításának a természeti katasztrófák áldozatai számára. Első pillantásra tehát Clinton politikai kockázatot vállal. Ám a Fehér Ház szemlátomást úgy látja, hogy e játszmában csak nyerhet, ha sikerül bebizonyítania: a republikánusok tervezete észszerűden, tehát őket terheli a felelősség a kialakult helyzetért. A republikánusok már elismerték, hogy képtelenek a vétó semlegesítéséhez szükséges kétharmados többség összegyűjtésére, így aligha marad más választásuk, mint kiegyezni az elnökkel. Clinton nem győzte hangsúlyozni, hogy korántsem a költségvetési kurtításokat ellenzi, csupán a republikánusok prioritásait kifogásolja. A viszály almája voltaképpen másfél milliárd dollár: ennyit tennének ki ama lefaragások, amelyek jóváhagyásától Clinton elzárkózott - főleg az oktatást (619 millió dollár) és a környezetvédelmet (500 millió dollár) sújtanák, márpedig e két szektor drága a demokratapárti szavazótábor szívének. Az elmúlt hónapokban Clinton lerakta újraválasztási kampányának alapjait: igyekezett tömöríteni a Demokrata Párt hagyományos bázisát, jelesül a szakszervezeteket és a nőegyleteket, amelyeket elnökségének első fele kiábrándított. A közvélemény-kutatások tanúsága szerint mindinkább gyümölcsöt érlel az elnök ama kísérlete, hogy a nincstelenek és a gyöngék, így a gyermekek védelmezőjének állítsa be magát, szemben a szociális kiadások bővülésének visszafogására, sőt csökkentésére irányuló republikánus törekvéssel. A II. világháború afrikai hatása Amikor 1942 júliusában Jackson Mulinge-t, a kenyai pásztorfiút behívták a brit hadseregbe, alig volt tudomása a II. világháborúról. Nairobi közelében fekvő falujában arról mindenesetre hallottak, hogy valahol egy távoli földrészen fehér emberek más fehér embereket ölnek. A 15 éves fiatalember kézzel-lábbal tiltakozott a katonai szolgálat ellen. Szívesebben őrizte volna apjának kecskéit és teheneit. De hasztalan volt minden ellenkezés. A britek a mai Ugandában lévő Jinjában alapkiképzést adtak a fiúnak majd Etiópiába küldték. Épp, amikor Burmába akarták vezényelni, érkezett a hír: vége a háborúnak. A fiú a hadseregnél maradt. Kenya függetlenné válása után a vezérkar főnöke lett, ma pedig ott ül a parlamentben. Mulinge egyike volt ama több százezer afrikainak, akiket a gyarmattartó hatalmak zászlaja alatt a háborúba küldtek. A britek 470 ezer afrikait mozgósítottak hadseregük számára. A katonák közül néhányan önként jelentkeztek, másokat falvaik vezetői küldtek a hadseregbe, harmadik csoportjukat erőszakkal sorozták be. A francia hadsereg csupán Franciaországban 80 ezer afrikai katonát állomásoztatott a német megszállásig. Becslések szerint egynegyedük meghalt a német támadáskor vagy később, különböző hadifogolytáborokban. Míg Európában és a Föld más részein katonai parádékkal és csúcstalálkozókkal ünnepelték a háború végének 50. évfordulóját, Afrika alig vett tudomást a megemlékezések napjáról. Az afrikaiak egy része kevés okot látott arra, hogy csatlakozzék az ünneplésekhez. „Gyakorlatilag semmi előnyünk nem származott a háborúból” - idézi Wallace Kantai kenyai történész szavait a dpa. Nem jött el az a szabadság, amelyért oly sokan áldozták életüket. A háborúban való részvételükből az afrikaiaknak csak az jutott, hogy védjék az őket elnyomó gyarmati rendszert. A kontinensnek a Szaharától délre eső részén voltaképpen csak Afrika szarván voltak harci cselekmények. Ott a brit hadsereg kötelékei először Szomáliából űzték ki az olaszokat, aztán Etiópiából majd Eritreából. Az Aranypartról (Ghána), Nigériából és Brit Kelet-Afrikából származó katonák lerohanták az olaszok állásait, jóllehet az utóbbiak jelentős számbeli fölényben voltak. Ezt követően afrikaiak ezreit vezényelték át Burmába, hogy a japán megszállók ellen harcoljanak. Nyugat- és Közép-Afrikában a világháború alapjaiban rendítette meg a francia gyarmatbirodalmat. Francia Nyugat- Afrika a náci Németországggal együttműködő Vichy-kormányzat oldalán állt. Nagy- Britannia és a Charles de Gaulle vezette Szabad Franciaország flottaköteléket küldött Dakarba, hogy bevegye a fővárost, ott azonban tüzérségi tűz fogadta őket, és ezért vissza kellett vonulniuk. Csak az amerikai haderők észak-afrikai partraszállásának hatására állt át a Francia Nyugat-afrikai Föderáció a szövetségesek oldalára. Francia Egyenlítői Afrikában viszont a legtöbb terület kezdettől fogva a Szabad Franciaországhoz csatlakozott. Az afrikaiak azokban a térségekben is kezdték érezni a háborút, melyekben nem folytak harci cselekmények. Csaknem mindenhol rendkívüli teljesítményeket követeltek tőlük, nyersanyagot kellett a hadiipar számára szállítaniuk, és több élelmiszert kellett kevesebb pénzért termelniük. Ez nem tette jobb módúvá az afrikaiakat, hanem éppen ellenkezőleg, gazdaságilag még inkább függővé tette őket a gyarmati nagyvárosoktól. A falusi lakosság körében nőtt a szegénység, Afrikában először fordult elő, hogy az emberek tömegesen menekültek el vidékről és nyomornegyedek jöttek létre a nagyvárosok peremén. Afrika számára a II. világháború legfontosabb következményei politikai természetűek voltak. A konfliktus megteremtette a gyarmati uralom végének alapfeltételeit és ezzel történelmi átalakulást indított el. A náci rendszer felett aratott győzelem után sok afrikai katona azt vallotta: itt az ideje, hogy a gyarmati uralom is véget érjen. „Mi is volt a különbség Franciaország német megszállása és a kenyai felföld brit megszállása között?”- tették fel maguknak a kérdést. - „A háború feketék százezreinek nyújtott lehetőséget, hogy kíméletlenül felfedjék a fehér ember igazi arcát,, - írja Joseph Kizerbo Burkina Fasó- i történész. Az afrikai és a fehér katonák egymás mellett, egyenrangúakként harcoltak. A fekete világháborús veteránok az afrikia államok függetlenségi harca hajtóerejévé váltak. Megfertőzte őket a szabadság eszméje, egyszersmind azonban csalódott elégedetlenség lett úrrá rajtuk, mivel elmaradt a megnyert háború után várt jutalom. Kimentették az amerikai pilótát Tabajdi Kolozsvárott A Romániai Magyar Demokrata Szövetség meghívására tett kőrútjának utolsó állomására, Kolozsvárra érkezett csütörtök reggel a Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára által vezetett küldöttség. A kolozsvári programon magyar egyetemi tanárokkal, lapszerkesztőkkel és más vezető értelmiségiekkel, majd a helyi protestáns egyházi vezetőkkel való találkozó, ezt követően az RMDSZ ügyvezető elnökével előirányzott zárómegbeszélés és sajtóértekezlet szerepelt. Az MTI tudósítójának adott telefoninterjúban Tabajdi Csaba a körúton tapasztaltakról szólva azt emelte ki, hogy az erdélyi magyarságot mély aggodalommal tölti el a jelenleg a szenátus által megvitatott oktatási törvénytervezet sorsa, tartalma. Ez állt a középpontban azon a megbeszélésen is, amelyet az államtitkár szerdán Marosvásárhelyen Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével folytatott. A másik központi téma az alapszerződések ügye volt, amelyet szinte valamennyi találkozóján felvetettek, és különböző kételyeket fogalmaztak meg ezzel kapcsolatban. Tabajdi Csaba elmondta: igyekezett eloszlatni ezeket a kételyeket, megvilágítva azt, hogy az euroatlanti integrálódást és a határon túli magyarság jogainak védelmét egyidejűleg kell a magyar külpolitikának szavatolnia. Az amerikai haditengerészet különleges helikopteres egysége csütörtök hajnalban kimenekítette Boszniából a múlt pénteken Banja Luka fölött lelőtt amerikai repülőgép pilótáját. A BBC-nek nyilatkozó Jim Mitchell NATO-szóvivő elmondta, hogy az F-16-os pilótájával, Scott O'Gradyvel szerda éjfél tájban sikerült ismét felvenni a rádiókapcsolatot, s két órával később érkeztek meg a helikopterek és az őket támogató NATO harci gépek Bosznia északi körzetei fölé. A hat napig sikeresen rejtőzködő pilótát az északnyugat-boszniai Bihactól 30 kilométerre délkeletre találták meg. „O'Grady pontosan azt csinálta, amit tanítottak neki” - tette hozzá a Moszkva attól tart, hogy a NATO gyorsreagálású erőinek Boszniába küldésével megváltozik az ENSZ-erők mandátuma, s a békefenntartók „béketeremtő” erővé válhatnak, mint történt ez Szomáliában. Egy név nélkül nyilatkozó magas rangú orosz diplomata szerint fennáll az ENSZ boszniai békefenntartó akciója „eróziójának” a veszélye. Az Interfax által idézett diplomata annak ellenére is reálisnak tartja a békefenntartók mandátumának „fehígulását” , hogy az ötletgazda Párizs biztosította Moszkvát: változatlan marad az UNPROFOR-erők megbízatása a tízezres NATO-hadtest Boszniába küldése esetén szóvivő. Mitchell elmondta, hogy Gradyt helikopteren az egyik amerikai hadihajóra szállították, ahol alapos orvosi vizsgálatnak vetik alá a szemmel láthatóan kielégítő állapotban lévő pilótát. A boszniai szerbek eddig két NATO repülőgépet lőttek le: az első gépet, egy brit Sea Harriert 1993 áprilisában érte találat a kelet-boszniai Gorazde fölött. A pilóta katapultált, s a kormányerők ellenőrzése alatt lévő területen ért földet. Grady gépét egy S-6-os rakéta találta el, s a boszniai szerb televízióban mutatott képsorok szerint a gép azonnal kettétört. Bili Clinton amerikai elnök üdvözölte a pilóta kiszabadítását. - Mindenki amerikai velem együtt örül is. London ugyancsak erről igyekezett meggyőzni Andrej Kozirev külügyminisztert, mondván a NATO döntése nem érinti a kéksisakosok mandátumát. A diplomata úgy vélekedett, hogy az aggodalmaknak mindamellett akkor lehetne igazán elejét venni, ha a NATO-hadtest „feloldódna” a békefenntartó kontingensben. Nem csupán arról van szó, hogy a NATO-erők az UNPROFOR- alakulatok parancsnoksága alá tartoznának, amivel az északatlanti szövetség alapjában egyetért, hanem arról is, hogy a jugoszláviai békefenntartó kontingens részévé válna a gyorsreagálású hadtest - fejte-Scott O'Grady kapitány kiszabadításának, és csatlakozik szülei megkönnyebbüléséhez a bizonytalanság és bánat napjai után - áll a Fehér Ház által kiadott közleményben, amelyben Clinton köszönetét mondott a kiszabadítási akcióban résztvett katonáknak. A kiszabadítás tényét William Perry amerikai védelmi miniszter is közölte a Washingtonból Brüsszelbe vele utazó újságíróknak. Perry azt is közölte, hogy O'Grady az Adriai-tengeren állomásozó ÜSS Kearsarge hadihajó fedélzetén van. A dpa egy olaszországi NATO-szóvivőt idéző jelentése szerint a pilóta jól van, s a tarkóján lévő kisebb égési seben kívül nem szenvedett sérülést. gette a moszkvai álláspontot az illetékes. Az orosz diplomata nyilatkozata megfigyelők szerint arra utal, hogy a Nyugatnak nem sikerült teljesen eloszlatni a moszkvai aggodalmakat. Ugyanakkor az orosz vezetés nyilvánvalóan igyekszik elkerülni a hetek halifaxi csúcstalálkozója előtt a nyílt konfrontációt a Nyugattal. Egyelőre megelégszenek az orosz fővárosban azzal, hogy fenntartásokat hangoztatnak, illetve neheztelnek amiatt, hogy a gyorshadtestre vonatkozó döntés kapcsán a sokadik alkalommal nem kérte ki előzetesen a Nyugat Moszkva véleményét. NATO-gyorshadtest Boszniába mnen-onnan Feltételezhetően legalább negyven kisgyermeken követett el erőszakot egy mexikói óvoda gondnoka. Az egészségügyi hatóságok szerdán csaknem félszáz 3-5 éves óvodást vizsgáltak meg az ügy kapcsán: többségüknél hüvely- vagy végbélsérüléseket fedeztek fel és viselkedési zavarokat állapítottak meg. Az esetre május elején derült fény, amikor több olyan szülő is bejelentést tett a rendőrségen, akinek gyermeke nem volt hajlandó óvodába menni vagy rémálmok gyötörték. A gyanú az intézmény gondnokára, Tomas Yates Santosra terelődött, és a rendőrség kedden őrizetbe vette. Az óvoda igazgatónőjét és nyolc alkalmazottját elbocsátották állásából. 8 Halálra ítéltek és kivégeztekkét férfit, akik Santiago de Cubában elraboltak és vallási szertartásaik során „feláldoztak” egy kisgyermeket - adta hírül a megyei hetilap legutóbbi száma. Az afrikai eredetű törzsi hiedelmek és a katolikus vallás sajátos kubai keverékének, a santería kultuszának hódoló négytagú társaság „a santería eredeti rituális jelentését meghamisítva elrabolt egy kétéves és hét hónapos kisfiút, s kioltotta életét” - közölte a beszámoló. A hírből kitűnt, hogy két vádlott a legsúlyosabb ítélettel bűnhődött tettéért, a másik kettőt pedig 30, illetve 15 évi börtönt kapott. 8 A június 6-án tengerbe zuhant japán katonai helikopter hét stroncium-90 izotópot tartalmazó tartályából hat eltűnt - jelentette az ITAR-TASZSZ. A rendkívül veszélyes anyag felkutatására a helyszínre érkezett a japán önvédelmi erők tizenkét hajója, közöttük egy tengeralattjáró, és távvezérlésű mélytengeri búvárhajók bevetését is tervezik. A gyakorlórepülést végzett helikopteren nyolcán tartózkodtak; holttestük eddig nem került elő. A kutatók feltételezik, hogy nem sérültek meg a stronciumtartályok, mert méréseik szerint nem változott a háttérsugárzás abban az öbölben, ahol helikopter lezuhant. Ebben az amerikai gyártmányú helikoptertípusban a stroncium a forgószámyak felületi hajszálrepedéseinek jelzésére szolgál. 8 Halászhajóval ütközött össze csütörtök reggel a La Manche-csatornán, Dunkerque kikötőjének közelében a Vesting nevű holland teherszállító hajó. A baleset következtében a La Calypso nevű halászhajó elsüllyedt, s az öttagú legénységből két ember eltűnt. Megtalálásuk érdekében folyik a kutatás, és a hatóságok vizsgálatot kezdtek az összeütközés okainak kiderítésére.
