Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-07 / 132. szám

Belföld-külföld 2 1995. június 8., csütörtök UJ KELET nemzetközi Bosznia és Németország Ha nem sikerül biztosítani a boszniai kéksisakosok vé­delmét, akkor ez a politikai próbálkozások lezárását jelenti, és haladéktlanul ki kell vonni az ENSZ-erőket — mondta Volker Rühe német védelmi miniszter szerdai, bonni sajóértelezletén. Az NSZK hadserege, a Bundeswehr meg­alakulásának negyvenedik évfordulóján tartott tájékoztató­ján Rühe kijelentette, hogy „a németek sem vállalhatnak kisebb kockázatot, mint a gyorsan alkalmazható erőben részt vevő franciák, angolok és hollandok, ezért minden lehető támogatást meg kell adni a kéksisakosok átcsoportosításá­hoz, biztonságának garantálásához”. A miniszter később ezt a kijelentését annyiban pontosította, hogy a német légierő és a haditengerészet segítheti a kéksisakos akciót, de német szárazföldi harcoló alakulatok boszniai bevetéséről szó sem lehet. Ukrajna nem enged Két nappal az oroszországi Szocsiban sorra kerülő uk­rán—orosz csúcstalálkozó előtt, az ukrán vezetés világossá tette, hogy nem enged a korábban is hangoztatott feltételeiből. A hajókat és a parti infrastruktúrát is egyenlő arányban akarja megosztani, és csak bérleti lehetőséget ad Szevasztopolban az orosz egység főhadiszállásának. Ezen kívül ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz egységek ez év no­vemberéig hagyják el Ukrajna területét. Az ukrán elnök egyik tanácsadója, aki kérte nevének mellőzését, szerdán a kijevi rádiónak adott nyilatkozatában kijelentette: a hajók esetében az ukrán 50 százalék kétharmadát pénzért hajlan­dók átengedni, így Ukrajnának a tervek szerint az összes hajó 18 százaléka maradna. Feladatok és elképzelések Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nemzetközi gazdasá­gi kapcsolatairól rendezett fórumot szerdán a megyei fejlesztési ügynökség. A kö­zel harminc meghívott ven­dég — települési gazdasági szakember, polgármester - Seress Antal, a megyei köz­gyűlés alelnökének megnyi­tószavaiból megtudta, hogy a rendezvény igazi célja a településekben, régiókban rejlő lehetőségek felkutatá­sa, illetve a kapcsolatok ko­ordinálásának feltérképezé­se. Mindemellett elismerően nyilatkozott a rendező fél ezen kezdeményezéséről. Róka László, a fejlesztési ügynökség igazgatója el­mondta, hogy a megye tár­sadalmi-gazdasági felméré­se végéhez közeledik. A kiértékelés után majd tiszta képet kaphatnak a me­gye pillanatnyi állapotáról, illetve a továbbiakban ez mindennemű elképzelésnek és projektnek az alapját ké­pezheti. A településekre szétküldött kérdőívek már visszaérkezett példányai alapján arra lehet következ­tetni, hogy az emberek támo­gatnak minden koordinációs elképzelést, illetve a kapcso­lati, információs rendezet­lenséget mielőbb ki szeret­nék küszöbölni, mondván, ez senkinek és semmilyen folyó és jövőbeni tervnek nem tesz jót. Az igazgató a feladatok, lehetőségek, kap­csolatok és információk ha­tékony koordinálásának megteremtésében látja a legsürgősebb megyei fejlesz­tési feladatot. Kézy Béla, a fejlesztési ügynökség nemzetközi kap­csolatokért felelős munka­társa vitaindítójában elemez­te az ügynökség meglátása szerinti főbb problémákat. Mint mondotta, ezt ők pozi­tív, építő kritikának szánják, amire mindenkinek várják a segítő reagálását. Elsősorban a koordináció hiányát emelte ki beszédé­ben, ami hátráltatja, s nem egyszer gátolja a nemzetkö­zi kapcsolatok kiszélesedé­sét. Az ismeretek nem ára­molnak a legérdekeltebbek­­hez, felkészületlen a megye külföldi delegációk fogadá­sára. A gazdasági együttmű­ködések során kevés üzlet­ember vesz részt a küldött­ségekben, így a lehetőségek nagyobb része kiaknázatlan marad. Hiányzik az egységes, pi­acképes megyei arculat, az ezt reprezentáló kiadványok, a konkrét projrektek és el­képzelések. Nagykövetségi szinten nincs szervezett kap­csolat kiépítve. A befektetés­ösztönzés alacsony szintű, mint a megyébe áramló működőképes, idegen tőke aránya. Mint mondta, ezek egyben a megoldandó fel­adatok és elképzelések is.-vip-Horn Gyula Amerikában Befektetési hullám? Horn Gyula megítélése sze­rint az utóbbi egy-másfél év alatt lényeges előrelépés tör­tént a magyar—amerikai kap­csolatokban, elsősorban ame­rikai részről: úgy látja, hogy az Egyesült Államok komolyan foglalkozik a közép-európai térség problémáival, és nem csak szavakban. Az amerikai látogatáson tartózkodó magyar miniszterelnök kedd este érté­kelte tárgyalásain szerzett be­nyomásait az újságíróknak. Elmondta, hogy a vitatémák egy része a köré csoportosult: melyek azok a kormányzati keretintézkedések, amelyeket az adminisztráció meghozhat a magyar erőfeszítések előmoz­dítására. A kormányfő példa­ként említette, hogy Ronald Brown kereskedelmi miniszter megígérte a nyáron lejáró preferenciális vámelbánás (GSP) meghosszabbításának támogatását; hasonló kijelen­tés hangzott el az amerikai— magyar fejlesztési alap és a magyar OECD-tagság vonat­kozásában is. Célzott rá, hogy szakértői vizsgálatok alapján eloszlóban vannak azok a wa­shingtoni aggályok, amelyek szerint Magyarország EU-tag­­sága hátrányosan érintené az amerikai cégeket. A második lényeges tárgya­lási kérdéscsoportot a befekte­tések képezték, a harmadikat pedig a politikai ügyek. A be­ruházásokról Hóm Gyula meg­említette, hogy az amerikai tőke főképpen a stratégiai ága­zatok és a nagy cégek (MÓL, Matáv, gázszolgáltatás) iránt érdeklődik komolyan. Véle­ménye szerint nagy lendületet vehet egy újabb amerikai be­fektetési hullám. A szóba került politikai té­mákat érintve a miniszterelnök kijelentette, hogy amerikai részről is egyetértettek azzal a felvetéssel, amely szerint elsősorban nem arról kell be­szélni, hogy a NATO terjesz­kedni akar, és kiszélesíti a ha­tárait, hanem arról, hogy a szö­vetségnek nyitottnak kell len­nie a tagság követelményeinek megfelelő országok felé. Ebből a szempontból nézve reális lehetőségnek tartotta, hogy a konzultációk után a bővítésre esetleg már 1997-ben sor ke­rülhet — bár garancia nincs rá. Jelezte, hogy a délszláv vál­ság megvitatásánál magyar részről több javaslatot is elő­terjesztettek, azokról azonban részleteket nem közölt, mert további diplomáciai egyezteté­seket igényelnek. Annyit meg­­jegyzett, hogy az EBESZ el­nökeként a magyar diplomácia aktívabbá válik a közeli napok­ban a balkáni konfliktus ügyé­ben. Megemlítette, hogy a tárgya­lásokon az amerikai fél részé­ről nagyra értékelték a szom­széd országok irányában kifej­tett magyar igyekezetei, és re­ményüket fejezték ki, hogy a magyar—szlovák alapszer­ződés után a magyar—román megállapodás is minél előbb tető alá kerülhet. Bokros Lajos bankelnökként kapott tizenhatmillió forintos végkielégítéséről a kormányfő azt mondta, hogy a miniszter a pénzt nem használta föl, ha­nem letétbe helyezte. — Tör­vény és jog szerint ez járt neki, akkor nem hiszem, hogy vala­miféle etikátlan dolog lenne — vélekedett. Az egyesült államokbeli látogatáson tartózkodó Horn Gyula kormányfő szerdán p Capitoliumban kezdte napi programját. Először NewtGingrich-csel, a képviselőház elnökével ta­lálkozott, utána az alsóház nemzetközi kapcsolatok bi­zottságában folytatott esz­mecserét. A megbeszélése­ket követően Tom Lantos magyar származású honatya bemutatta Horn Gyulának az üléstermet, majd a kor­mányfő lerótta tiszteletét a kongresszus folyosóján el­helyezett Kossuth-mellszo­­bor előtt. Délben a miniszterelnök a washingtoni Nemzeti Saj­tóklub vendége volt, ahol Magyarország euroatlanti célkitűzéseiről tartott elő­adást, illetve válaszolt az újságírók kérdéseire. A sajtóértekezlet után Horn Gyula a pénzügymi­nisztériumba ment, ahol a tárca vezetőjével, Robert Rubinnal tárgyalt. A talál­kozó végeztével egyenesen a repülőtérre indult, és át­utazott New Yorkba. Az esti órákban Donald - Blinken, az Egyesült Álla­mok budapesti nagykövete adott koktélpartit a kor­mányfő tiszteletére. Nehéz évek jönnek Ellenzéki jelölt: Mádl Ferenc Az SZDSZ feltétel nélkül elfogadta a Bokros-csomagot, mert meggyőződése, hogy szükség van rá, egy ilyen meg­szorítás a magyar gazdaság életében elkerülhetetlen. A „mexikói krach” után ugyanis elterjedt a nemzetközi pénzvi­lágban: Magyarország lesz a következő, amely bejelenti a fizetésképtelenséget. Ezért meg kell mutatni a befektetni szándékozóknak vagy kölcsön­adóknak, jó helyre teszik pén­züket, és szigorú gazdaságpo­litika gondoskodik az ország fizetőképességének megőrzé­séről — mondta Pető Iván, az SZDSZ elnöke szerdán a szol­noki Hozam Klubban, a város vállalkozóinak és üzletembe­reinek tartott előadásában. Ugyanakkor elismerte: a stabi­lizációs programnál a kormány állampolgárainak igényeit, kö­veteléseit kevésbé tudta figye­lembe venni, és jogos az a kri­tika is, hogy a megszorító cso­magot a kormány nem a leg­ügyesebben tárta a közvéle­mény elé, bár a legszebb cso­magolással sem lehet megsze­rettetni egy ilyen „külde­ményt”. A népszerűtlen intéz­kedést és az ezt felvállaló kor­mányt az idő azonban igazol­hatja, bár erre nincs semmifé­le garancia. Ezért elképzelhető az is, hogy 1998-ban sem lesz­nek látványos eredmények, amelyek népszerűvé tennék a mostani országvezetést. A nép­szerűségért viszont nem sza­bad feláldozni a gazdaság rendbe hozatalának elodázását. Pető Iván jelezte azt is: a Bokros-csomaggal még nincs vége a megszorító intézkedé­seknek, mert ez csupán a pil­lanatnyi problémákra jelenthet gyógyírt. Mint mondta: nehéz évek állnak még előttünk, és a lakosságnak is sok keserűséget kell lenyelnie. Kérdés az is: a politikusoknak, és egyáltalán a társadalomnak lesz-e ereje vé­gigmenni ezen a göröngyös úton? Az MDF, a KDNP és a Fi­­clesz Mádl Ferencet, az előző kormányzat kultuszminisz­terét jelöli államfőnek—je­lentette be a három párt el­nöke az Országgyűlés szer­dai ülésének ebédszünetében rendezett sajtótájékoztatón. Giczy György (KDNP) arra helyezte a hangsúlyt, hogy Mádl Ferenc párton kívüli, nagy tekintélyű tudós, aki tiszteletnek örvend az or­szágban. Hozzátette, hogy Mádl jelölésében a pártok tárgyalódelegációi állapod­tak meg, a döntést még a frakcióknak is meg kell erősíteniük. Für Lajos (MDF) a jelölt jogtudósi, tör­vényalkotói és kultúrpoliti­­kusi erényeire hívta fel a fi­gyelmet. Orbán Viktor (Fidesz) em­lékeztette az újságírókat, hogy Mádl Ferenc egyetemi oktatóként is hitet tett az Európához való csatlakozás mellett. A Fidesz pártelnö­ke rámutatott arra is, hogy Mádl Ferenc jelölésével a három ellenzéki párt elköte­lezte magát az antalli külpo­litika folytatása mellett. Új­ságírói kérdésre Giczy György úgy vélekedett, hogy Mádl Ferenc esetleges vere­sége nem lesz kudarc. Orbán hozzátette: kínosan azok a kormánypárti képviselők érezhetik magukat, akik jobb meggyőződésük ellenére a jelenlegi államfő mellett szavaznak majd. A szabaddemokraták saj­tótájékoztatóján Büky Do­rottya elmondta, hogy az SZDSZ módosító indítvá­nyokat nyújt be a pótköltség­vetéshez, amelyekkel a kul­túra jelenlegi nehéz helyze­tén kíván segíteni. Alkotók versenye Fehérgyarmaton Kedden délelőtt megkezdő­dött a Szatmár-Beregi Televízi­ós Alkotói Fesztivál. A máso­dik alkalommal tartandó szak­mai versengés helyszíne ismét Fehérgyarmat. Mintegy kétszáz televíziós jelentkezett a találko­zóra, határon innenről és túlról. A fesztivál megnyitójára a vá­rosi parkban került sor, ahol a vendéglátó város polgármeste­re köszöntötte a résztvevőket. Kifejezésre juttatta abbéli örö­mét, hogy ez a gazdag történel­mi, gazdasági, kulturális, nép­rajzi hagyományokkal rendel­kező országrész fogadhatja az alkotó televíziósokat. A TAF-ot Bolyáki Attila fe­hérgyarmati szerkesztő nyitot­ta meg, és elmondta: a bene­vezetteknek a négy nap alatt kell a szatmár-beregi vidéken egy-egy négyperces verseny­filmet elkészíteniük. Ehhez a helyszínhez biztosítottak stú­diómunka-lehetőséget, sugár­zási feltételeket a penyigei, tokaji adók vételkörzetében. A megnyitón fellépett a Fe­hérgyarmati Vegyeskar, mű­sort adott Dinnyés József dal­énekes. Ezután a művelődési házban megnyitották a Magya­rországon eddig forgalomba került rádiókészülékek kiállí­tását, valamint a kárpátaljai festők képeit, és a Kárpátok kőzeteit bemutató tárlatot. Délután megtartották a He­lyi Televíziók Egyesületének országos közgyűlését. Szerda, csütörtök a szakmai munka, a vetítés, a zsűrizés napja. Pén­teken előadásokra kerül sor, amelyeken a tervek szerint Kőhalmi Ferenc beszámol egy soknyelvű európai műholdas adás lehetőségéről. A helyi te­levíziózás műsorainak terve­zéséről Horváth János beszél, a helyi híradózásról Elek Já­nos mondja el szakmai véle­ményét. A kormány médiatör­vény-tervezetéről Jánosi György MSZP-alelnök tart is­mertetést. Heltai Péter Magyar televíziózás a Kárpát-meden­cében címmel tart előadást. Még a délelőtt folyamán kö­zönségtalálkozón vesz részt a televízió korábbi Híradó­főszerkesztője.

Next

/
Thumbnails
Contents