Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-30 / 151. szám
2 1995. június 30., péntek Belföld-külföld UJ KELET Lemondott Gracsov Az orosz nemzetbiztonsági tanács csütörtöki ülésén lemondtak az orosz erőszakszerveket felügyelő minisztériumok vezetői. Pavel Gracsov védelmi, Viktor Jerin belügyminiszter és Szergej Sztyepasin, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat vezetője benyújtotta Jelcin elnöknek a lemondási kérelmét. Ezt Ivan Ribkin, a duma elnöke közölte a tanácskozás után. Az orosz államfő július 10-éig dönt arról, hogy kit meneszt az orosz vezetők közül, akik felszólalásaikban elismerték felelősségüket a bugyonnovszki túszdrámáért. Jelcin pénteken tévébeszédben számol be a csütörtöki tanácskozás eredményeiről. Román elégedettség A román hivatalosságok az államfő szóvivőjétől az oktatási miniszterig, s az olyan román közvéleményformáló orgánumok, mint az Adevarul, a legnagyobb megelégedettség hangján nyilatkoztak a szerdán megszavazott román oktatási törvényről — amely az RMDSZ álláspontja szerint viszont a kisebbségek nyelvén történő oktatást illetően nehezebb helyzetet teremt, mint ami a C«JnseíCM-diktatúra idején volt. Liviu Maior oktatási miniszter egy csütörtöki rádióinteijúban az egyik létező legjobb, a térségben is páratlan törvénynek nevezte a parlamentben elfogadott szöveget. Az esetleges alkotmányossági óvások megalapozatlanok (nemcsak az RMDSZ jelentette be ebbeli szándékát, hanem a nemzetiségek nyelvén történő oktatásra vonatkozó jogokat túlzottnak tartó Román Nemzeti Egységpárt, Gheorghe Funar formációja is ezt fontolgatja, ellenkező okból). Liviu Maior szerint az oktatási törvény a román nyelvű oktatás hagyományaira támaszkodik, és ugyanakkor messzemenően figyelembe vette az 1918. évi gyulafehérvári nyilatkozat nagylelkű elveit a nemzetiségeket illetően. Szlovákia — tiltakozó nagygyűlések A szlovák oktatási tárca alternatív oktatással kapcsolatos intézkedései és a magyar gimnáziumi igazgatók leváltása ellen fellépő szlovákiai magyar szülők, pedagógusok, diákok csütörtökön számos helyen rendeztek tiltakozó nagygyűlést. Somorján, Dunaszerdahelyen, Füleken, Galántán, Nagymegyeren, Párkányban, Rozsnyón, Tornaiján és Ipolyságon gyűltek egybe azok, akik nem értenek egyet a tárca eddigi és tervezett intézkedéseivel. Míg a hivatalos szlovák nyilatkozatok az úgynevezett alternatív — a tantárgyak zömét szlovákul oktató—tervezet önkéntességét hangsúlyozzák, addig az érintett magyarok úgy ítélik meg, hogy a tervezetet máris erőltetett eszközökkel kezdik végrehajtani — teszik ezt a magyarok egyértelmű ellenkezése ellenére, amit szerintük az is bizonyít, hogy a tervezetet népszerűsítő utasítás megtagadása után több magyar gimnázium igazgatóját leváltották. Minimálbéremelés? A tervek szerint már július 12-én tárgyalások kezdődnek a minimálbér újabb idei emeléséről. Mint ismeretes, február 1-jétől 10.500 forint helyett 12.200 forint a minimálbér. Az utóbbi reálértékének nagyarányú csökkenése miatt az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) bér- és munkaügyi bizottságának munkavállalói oldala indokoltnak tartja, hogy július 1-jétől 14800 forintra emeljék a minimálbért. Az MSZOSZ által kidolgozott javaslatot a többi szakszervezet is elfogadta. Mint az MSZOSZ tárgyaló csoportjának szakértője csütörtökön az MTI érdeklődésére elmondta: eredetileg a Munkaügyi Minisztérium előterjesztésében a minimálbéremelés közgazdasági hátteréről, módszertanáról kezdett volna vitát július 12-én az ÉT Bér- és Munkaügyi Bizottsága, de a munkavállalói oldal javaslatára a kormányzati és a munkaadói oldal is elfogadta a napirendváltozást. így az alapvető fogyasztási cikkek nagy áremelkedése miatt nehéz helyzetbe kerülő rétegek gondjával, a konkrét minimálbéremeléssel foglalkoznak majd a tárgyaláson. Ez a szakbizottság készíti elő az ÉT plenáris ülésének a minimálbéremelési javaslatot. A munkavállalói oldal lényegesnek tartja azt is, hogy már idén vezessék be a többszint minimálbért. A szakmunkásoknál az általános minimálbér 1,25-szöröse, a diplomásoknál 1,5-szöröse lehetne csak a legkisebb fizetség. Ezek a mértékek egyébként ajánlott tarifaminimumként jelenleg is érvényesek, a munkavállalói indítvány elfogadása esetén viszont kötelezőek lesznek. A magasabb minimálbér mértékről, illetve a háromszintű minimálbérről egyaránt nagy vita várható az ülésen, hiszen a munkavállalói és a munkaadói oldal mindig igen nehezen egyezett meg e kérdésben. A minimálbéremelés általános módszertanáról egy későbbi időpontban egyeztet a szakbizottság. Ez is fontos témakör, mert sok vitát vált ki a minimálbér mibenlétének értelmezése. Tisztázni kell tehát a minimálbér szociális tartalmát, viszonyát az inflációhoz, az átlagkeresethez, s más szempontokhoz. Ugyanakkor figyelembe kell venni a nemzetközi gyakorlatot, illetve a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet ajánlását is. A kormányülésen szó volt a tb-járulékról is Bokros titkolózik Középtávon a magyar gazdaságnak meg kell felelnie az Európai Közösség kritériumainak. Ez azt jelenti, hogy az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát, az államadósság pedig nem lehet nagyobb 60 százaléknál. Ennek jegyében születtek meg a jövő évi költségvetés irányelvei, amelyeket a kormány csütörtöki ülésén elfogadott. A kabinet a tervezetet pénteken terjeszti a parlament elé, a törvényben meghatározott határidőn belül. Mindezt Bokros Lajos pénzügyminiszter mondta el a kormányülést követő sajtótájékoztatón. Kifejtette, hogy a stabilizációs intézkedések és a pótköltségvetés nélkül az idén a költségvetés deficitje meghaladná a GDP 10 százalékát, az államadósság szintén a GDP-hez viszonyítva 90 százalékos arányt érne el. A megszorító intézkedések hatására azonban az idén a költségvetés hiánya nem lesz nagyobb a GDP &— 6,5 százalékánál, és az államadósság esetében ez az arány 80—82 százalék között alakul. Jövőre még tovább javulnak a mutatók, ám arról, hogy milyen mértékben, Bokros Lajos nem közölt adatokat. A jövő évi költségvetés főszámait a kormány július végi ülésén határozzák meg. Az irányelvek szerint jövőre számottevően csökkennie kell az államháztartás hiányának és mérséklődnie a költségvetés újraelosztó szerepének. Mindez az egyensúly erősítését és a fenntartható növekedés feltételeinek megteremtését szolgálja. Elsősorban olyan növekedésre lesz lehetőség a gazdaságban a következő esztendőben, melyet az export vezérel. A fő célok közé tartozik a fizetési mérleg deficitjének, a külkereskedelmi mérleg hiányának további csökkentése, az export erőteljes bővítése. A kormány továbbra is ösztönözni kívánja a külföldi tőke beáramlását. Az eszközökben azonban változások várhatók. Gyilkolt a testvérpár (Folytatás az 1. oldalról) Az idősebb testvér megállította, és közösülési ajánlatot tett. A megrémült asszony természetesen tiltakozott. Ekkor elkezdte ütni a nőt, és dulakodott vele, majd fajtalankodásra kényszerítette. Ezt követően — hogy aljas tette titokban maradjon — megfojtotta a szerencsétlen, megalázott nőt, amiben a testvére segédkezett. Amikor a nő már nem élt, a közeli bozótosban elrejtették, és egy minimális mennyiségű földet rászórtak. Tettük után visszamentek a községbe, és egy személyt megkértek arra, hogy hozza be őket Nyíregyházára. A fiatalabb testvér visszament Budaörsre, a szolgálati helyére, a bátyja pedig — mint aki jól végezte dolgát — hazaindult. Az ügy vizsgálata tovább tart. A brutális gyilkosok a bravúros nyomozásnak és nem utolsósorban a hatékony lakossági segítségnek köszönhetően rács mögött vannak. Ez viszont kevés vigasz a meggyilkolt 25 éves anya hároméves, árván maradt kisgyerekének, férjének és szüleinek. —fullajtár— A pénzügyminiszter szerint nem indokolt a jelenlegi adó- és vámmentességek rendszerének fenntartása. Ehelyett sokkal célravezetőbbek lehetnek a közvetlen támogatások. E tekintetben azonban nem kívánnak különbséget tenni a hazai és külföldi befektetők között. A Pénzügyminsztérium elképzelése az, hogy nem vállalatokat, hanem célokat támogatnának a jövőben. Az irányelvek szerint a következő esztendőben mérsékelnék a kutatásfejlesztés leépülésének jelenlegi folyamatát. Ugyancsak lényeges, hogy a költségvetés valóban hozzájusson a kivetett adókhoz. Ennek érdekében fejleszteni kívánják az adóellenőrzési rendszer infrastruktúráját, és tovább folyik a harc a feketegazdaság ellen. Lényegesnek tartja a kormány az infláció csökkentését is. Azzal számolnak, hogy a pénzügyi megszorítások hatására az idén még viszonylag magas, 28 százalékos fogyasztóiá-remelkedés jövőre jóval alacsonyabb lesz, nem éri el a 20 százalékot. A költségvetés adóbevételeinek a GDP-hez mért aránya 1996-ban nem fog változni. Csökkenhet viszont a tb-járulék. Ennek feltételein még jelenleg dolgoznak, ám elképzelhető, hogy a járulék mértéke 4-5 százalékkal kisebb lehet. A sajtótájékoztatón szóba került, hogy az Alkotmánybíróság pénteken dönt a stabilizációs intézkedési csomag egyes elemeinek alkotmányosóságáról. Bokros Lajos egyelőre nem árulta el, hogy milyen intézkedéseket kíván megvalósítani abban az esetben, ha a programból kiesnének egyes elemek, s így csökkenne a tervezett bevétel. Úgy vélte azonban, hogy mindenképpen további megszorító-jellegű módosításokra lenne szükség, ám ezek parlamenti elfogadtatására csak a jövő évi költségvetés keretein belül lehet sort keríteni. Szóba kerültek az IMF-fel folytatott tárgyalások is. A pénzügyminiszter elmondta, hogy a Nemzetközi Valutaalap képviselői a költségvetési irányelveket ismerték meg, s a tárgyalásokat azt követően folytatják, hogy szeptemberre elkészül a Pénzügyminisztériumban a jövő évi költségvetési mérleg részletes tervezete. Bokros Lajos beszámolt arról is, hogy pénteken találkozik az SZDSZ-frakció képviselőivel. Ez a találkozó azonban nem különbözik az elmúlt vasárnapi megbeszéléstől, amikor is az MSZP-frakció tagjainak fejtette ki elképzeléseit a jövő évi költségvetésről, az alkalmazni kívánt gazdaságpolitikáról. A pénteki találkozón szintén ezek a témák lesznek napirenden. Alapvetően a követendő irányokról, illetve az értékekről cserélik ki nézeteiket. Suchman Tamás privatizációs miniszter bejelentette, hogy a kormány jóváhagyta a Magyar Villamos Művek Rt., a Mól Rt., a gázszolgáltatók és az Antenna Hungária privatizációs tervezetét. így július végén lényegében már megkezdődhet a magántulajdonba adás azzal, hogy meghirdetik az érintett cégeket. A kormány alapvetően jóváhagyta decemberi határozatát, ám bizonyos kérdésekben kisebb módosítások történtek. így a Mól Rt. esetében nem 30—35 százalékos tulajdonrészt hirdetnek meg az első lépcsőben, hanem 50 + 1 szavazatot megtestesítő részvénycsomagot kínálnak fel eladásra. A vevő csak pénzügyi befektető lehet, vagyis konkurens külföldi cég nem juthat többségi tulajdonhoz. A Mól egyébként nemzeti olajtársaság marad, az állami tulajdonhányad a privatizációt követően 25 százalékra csökken. Bizonyos mértékben változott az MVM Rt.-vel kapcsolatos privatizációs elképzelés. A kormány jóváhagyta azt a koncepciót, hogy a társaság többségi magántulajdonba kerülhet. Ám az első ütemben a társaság részvényeinek 48 százalékát hirdetik meg úgy, hogy a befektető elővásárlási jogot kap további tulajdonszerzésre. Erre 1997. december 31-ig lesz lehetősége. Az erőművek esetében az első menetben 33—38 százalékos részvénycsomag megvásárlását teszik lehetővé. Ennyivel rendelkezik ugyanis jelenleg az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság. Az erőművek részvényeinek jelentős része ugyanis az MVM Rt. tulajdonában van. Azt követően, hogy a részvénycserét végrehajtják, folytatódhat a privatizáció. A mostani vásárlók egyébként szintén lehetőséget kapnak arra, hogy a második fordulóban növeljék tulajdonrészüket. Az önkormányzatok az áramszolgáltatóknál 25 százalékos, a gázszolgáltatóknál 40 százalékos tulajdonhoz juthatnak. Erről egyébként pénteken dönt a parlament. Az erőműveket — az önkormányzatoknak is tulajdonrészt juttatva — 100 százalékban privatizálják. A tervezett energiaár-emeléssel kapcsolatban Suchman Tamás elmondotta, hogy arra a privatizáció nélkül is sor kerülne. Úgy vélekedett, hogy ha elmaradna a magántulajdonba adás, akkor még nagyobb áremelésre lenne szükség, mivel elkerülhetetlenek jelentős, tőkeigényes beruházások. A privatizáció, a tőkebevonás e tekintetben nagyban hozzájárul a beruházásokhoz szükséges források megteremtéséhez. A külföldiek számára nem önmagában az áremelés a fontos, hanem a pontos tarifarendszer kialakítása. Egyébként még júliusban, a tenderek kiírása előtt meghatározzák a tarifarendszert. A miniszter szerint jövő héten kedden tovább folytatódnak a tárgyalások az érintett szakszervezetekkel. Úgy vélte: olyan kormánydöntés született, amely a szakszervezetek számára is elfogadható, s így elmaradhat a kilátásba helyezett sztrájk. A privatizációs menetrenddel kapcsolatban kifejtette, hogy a tenderfelhívások hamarosan megjelennek, s a beadási határidőket követő 30—60 napon belül bírálják el a befektetői ajánlatokat. Azzal számolnak, hogy a privatizációs szerződéseket még az idén megkötik. Elképzelhető az is, hogy a cégek eladásából származó pénz december végéig befolyik a költségvetésbe. A kormány 24 előterjesztést tárgyalt meg, így többek között a fogyasztóvédelemről és a munkavédelemről, az Európai Unióhoz való csatlakozással kapcsolatos jogharmonizációról, és az állategészségügyről is szó volt a kabinetben. Iskolavezetők konferenciája (Folytatás az I. oldalról) Őt Szalay Lászlóné MKM- főtanácsos követte a katedrán az Információ a közoktatásban, az iskolaszintű információs rendszer fejlesztéséről című előadásával. Szüdi János, az MKM főosztályvezető-helyettese a közoktatási törvényt és módosításait, ajogi szabályozás intézményi szintű hatását elemezte. Az ebédet követően szakmai tanulmányutak keretében megyénk szép tájaival, műemléki nevezetességeivel ismerkedhettek meg a résztvevők. A legtöbben a Szabolcs—Tokaj közötti hajóutat választották, megtekintve a szabolcsi földvárat, a Mudrány-kúriát, és a Szent Istvánkorabeli templomot. Ugyancsak sokan érdeklődtek a szatmári irodalmi út iránt, ahol Tákos, Csaroda, Tarpa, Túristvándi, Tiszacsécse, Szatmárcseke voltak az állomáshelyek. Egy másik útvonal Nagykálló, Máriapócs, Nyírbátor nevezetességeit mutatta be, de akadtak szép számmal olyanok is, akik a megyeszékhelyre voltak kíváncsiak. Nyíregyházán a múzeumot, a belvárost tekintették meg, majd Sóstóra is kiruccanva a falumúzeumban és a vadasparkban tehettek sétát. A mai napon szintén nyolc órára csöngettek be a Zrínyi Ilona Gimnázium tornatermébe, hogy a program szerinti előadást meghallgathassák, amelynek előadója Halász Gábor, az OKI főigazgató-helyettese, előadásának címe pedig Az önkormányzati és helyi társadalmi feladatok az iskolaszerkezet fejlesztésében. Ezt követően szekcióülésekre kerül sor, az igazgatóhelyettesek választhatóan hat szekcióban folytatják a szakmai munkát. A legnagyobb érdeklődést A közoktatási törvény szabályozása és az iskolai gazdálkodás kérdései címmel meghirdetett szekció váltotta ki, erre jelentkeztek a legtöbben. A háromnapos országos konferencia plenáris üléssel, a szekcióvezetők beszámolójával zárul. Az igazgatóhelyettesek országos konferenciájának mindhárom napján vásárlással egybekötött tankönyv- és taneszköz-bemutató volt a rendezvény helyszínén. Az iskolavezetők minden bizonnyal hasznos tapasztalatokkal térnek haza az ország különböző településeire. A nyíregyházi konferencia — a pedagógus-vezetőkkel beszélgetve, az első tapasztalatok alapján — elérte célját. Lehetőséget adott az igazgatóhelyetteseknek egy országos fórumon való részvételre, ahol először szólították igazán nevükön az oktatás nem könnyű feladataiból nem keveset vállaló pedagógusokat, iskolavezetőket. Óhajként máris megfogalmazódott: e kezdeményezést érdemes lenne folytatni kétévenkénti találkozással. A konferencia több résztvevőjét megszólaltattuk, véleményüket kértük, amelyet holnapi számunkban bemutatunk olvasóinknak is. (lefler)
