Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-29 / 150. szám

UJ KELET Külföld-belföld 1995. június 29., csütörtök7 innen—onnan •zr Róma — Az igazi költőt semmi nem akadályozhatja meg abban, hogy verseivel eljusson az olvasókhoz. Ezt bizonyította be a 29 éves szardíniái Marco Venturi, aki már öt regényt, húsz elbeszélést és tucatnyi verset küldött el szinte minden létező olasz kiadónak, ám a legtöbb, amit elért, az volt, hogy néhányan vá­laszlevélben biztatták a további próbálkozással. Venturi anyagi helyzete nem tette lehetővé, hogy maga finanszírozza műveinek kiadását. A szűkös anyagi eszközök azonban nem jelentettek szá­mára akadályt: egy ruhagyártó cégtől nagykereskedelmi tételben fehér rövid ujjú trikókat rendelt, s egyszerű technikával ezekre „vasalta rá” verseit. Az ötlet bevált: a rövid ujjú trikóra szabott versekre bőségesen akad vásárló. •s Bonn — A francia atomkísérletek felújítása elleni tiltako­zásul hamburgi v< déglősök mozgalmat indítottak a francia pezsgő és konyak ellen. — Nem nézhetjük tétlenül ezt az újabb atomőrületet, ezért a magunk módján mi is hangot akarunk adni meggyőződésünknek — nyilatkozta egy rádióinterjúban Broder Drees vendéglős, a francia termékek elleni kampány egyik szervezője. Elmondta, hogy a felhívásukhoz eddig már 26 ham­burgi étterem és vendéglő csatlakozott. A mozgalomban részt vevő vendéglátóhelyek nem árusítanak semmmiféle francia ter­méket, sem pezsgőt, sem konyakot, sem bort, sem sajtot. Az ak­cióhoz csatlakozó éttermekre kiírták, hogy „cognac-mentes övezet”. ÜT Burgos — Jesus Janeiro híres spanyol bikaviador kedden súlyos sérüléseket szenvedett a burgosi arénában — jelentette a dpa. Az egyórás operáció után Vicente Mateos Otero orvos azt közölte, hogy a Jesulin de Ubrique” becenévre hallgató torreá­dort a bika szarva a jobb combhajlata környékén sebesítette meg. A bikaviador valószínűleg megbotlott, s a bika felöklelte, majd a levegőben megforgatta. Amikor Jesus Janeiro már a földre ke­rült, az állat újra beledöfött, s ekkor keletkezett a combhajlat kör­nyéki súlyos sérülés. BT Nicosia — Hét sebesültje van a Ciprus északi — Törökor­szág által megszállva tartott — részén, a Kyreniai-hegységben kedden délután keletkezett erdőtűznek. A térségben hét falut, köz­tük néhány, a turisták által kedvelt üdülőhelyet ki kellett üríteni — jelentette a Reuter hírügynökség. A tűz kedden délután kis bokortűzként indult, majd kiterebélyesedett. A Kyreniai-hegy­­ség északi lejtőjén 70 négyzetkilométernyi mediterrán fenyő- és ciprusfa vált az elharapódzó lángok martalékává. Törökország délnyugati részén is több helyen lángol az erdő. A hatóságok gya­núja szerint gyújtogatok okozták a tüzeket, amelyek eddig mint­egy 400 hektárnyi területet pusztítottak el. A grozniji tárgyalások folytatása Koalíció Csecsenföldön? Szerdán reggel a grozniji EBESZ-képviseleten megkez­dődött a csecsenföldi rendezést célzó tárgyalások második for­dulója, amelyen a politikai kérdésekről, így a köztársaság majdani státusáról, valamint a rendezés részeként a választá­sokról és azok előkészítéséről lesz szó. Az EBESZ közvetítésével a múlt héten már sikerült előzetes megállapodást kötni a tűzszü­netről, a csapatok szétválasztá­sáról, a csecsen egységek le­fegyverzéséről, illetve az orosz csapatok kivonásáról. A tárgya­lások újabb fordulója előtt Gyarmati István, az EBESZ el­nökének megbízottja az MTI- nek Moszkvában elmondta, hogy Csecsenföld majdani stá­tusa lesz az egyik fő kérdés a mostani fordulóban. A cse­csének egyelőre ellenzik, hogy a köztársaság státusát csak a választások után határozzák meg, ahogy ezt az EBESZ is javasolta márciusban előter­jesztett rendezési tervében. A tárgyalások előtt az orosz küldöttség tagja, Arkagyij Volszkij újságíróknak elmond­ta, hogy az orosz fél egy koalí­ciós tanács létrehozását java­solja, amelyben helyet kapná­nak Dudajev és az ellenzék képviselői. Ugyancsak szó lesz Dudajev jövőbeni politikai szerepéről is. A küldöttségek összetételében nincs változás. Az orosz delegációt Vjacsesz­­lav Mihajlov nemzetiségügyi miniszterhelyettes vezeti, a Dudajev elnök képviselőiből álló küldöttség élén pedig Uszman Imajev volt csecsen igazságügyminiszter áll. Borisz Jelcin elnök a koráb­binál szélesebb jogkörökkel ruházta fel az orosz delegációt, ami megfigyelők szerint a meg­egyezésre irányuló, a korábbi­nál határozottabb orosz szán­dékra utal. A tárgyalásokon az EBESZ állandó grozniji kép­viselője, Mészáros Sándor mel­lett részt vesz Gyarmati István is. A helyszíni jelentések szerint a reggel kezdődött megbeszé­lések előtt éjszaka szórványos géppuskatűz, illetve ágyúzás volt hallható Groznijban. A szövetségi csapatok szóvivője, Alekszandr Vitaljev ezredes szerint 26 alkalommal támad­ták az éjszaka a csecsének a szövetségi erők állásait, s kü­lönösen a köztársaság délkele­ti részében voltak összecsapá­sok. A hírt független forrásból nem erősítették meg. Az EBESZ-képviselet előtt ezúttal is tömeg verődött össze érdeklődő groznijiakból, akik élénken vitatták a helyzetet. A tömegben oroszellenes, illetve Dudajevet és Baszajevet éltető jelszavak voltak olvashatók. Az RMDSZ az Alkotmánybírósághoz fordul A román parlament megszavazta az oktatási törvényt A román parlament két házá­nak szerdai együttes ülésén szerdán a többség elfogadta az oktatási törvény végleges szö­vegét. Az ülésről az RMDSZ képviselői távol maradtak, til­takozásul az ellen, hogy a szer­vezet félmillió aláírással támo­gatott tervezetét figyelmen kí­vül hagyták. A parlament a nemzeti ki­sebbségekre vonatkozó vitatott cikkek többségében a szenátus megfogalmazásait fogadta el, bár egy-két ponton figyelembe vették a nemzeti kisebbségek korábbi megjegyzéseit. A tör­vénytervezet egészéről nem rendeztek szavazást, Adrian Nastase, a képviselőház elnö­ke úgy vélekedett, hogy miu­tán a két ház megoldotta a még vitatott kérdéseket, erre nincs szükség. Hajdú Gábor, az RMDSZ szenátora elmondta az MTI tu­dósítójának, hogy a szövetség jogászai a délelőtt során megfo­galmazták azt az óvást, amelyet az Alkotmánybíróságnak kíván­nak benyújtani a törvénnyel szemben. Ehhez 25 szenátor vagy 50 képviselő támogatása szükséges, s az RMDSZ-nek 12 szenátora és 27 képviselője van a román törvényhozásban. Hajdú Gábor szerint az alkot­mánybíróság elé benyújtandó panasz szövege egyrészt a nem­zeti kisebbségekkel kapcsola­tos előírásokat, másrészt az egyetemi autonómiákra, végül pedig az oktatási intézmények tulajdonára vonatkozó cikkeket vonja kétségbe. Az RMDSZ értékelése szerint a törvénynek a nemzeti kisebb­ségek nyelvén folyó oktatásra vonatkozó része sérti az alkot­mányban a kisebbségeknek erre minden korlátozás nélkül bizto­sított jogot, hiszen számos pon­ton korlátozza azt, és ellentétes több, Románia által aláírt nem­zetközi egyezménnyel is. Az egyetemi autonómia alkotmá­nyos jogát sértik a rektorok mi­niszteri kinevezésére és felmen­tésére, illetve az oktatási prog­ram központi meghatározására vonatkozó előírások, az anyagi alapok tekintetében pedig alkot­mányellenes, hogy állami tulaj­donnak minősít a törvény min­den állami oktatási intézményt, függetlenül attól, hogyan került birtokába, esetleg magán- vagy vallásfelekezeti tulajdonból. Amennyiben az óvás nem kap­ja meg a szükséges számú alá­írást, a parlament a törvényt Ili­escu elnöknek küldi aláírásra Madridi levélbombák Túszmentő akció Berlinben Berlinben szerdán kora reg­gel kiszabadultak azok a tú­szok, akiket 18 órán át tartott fogva öt fegyveres bankrab­ló. Bár a bankfiókot több száz rendőr őrizte, a banditáknak egyelőre rejtélyes módon si­került kereket oldaniuk. A géppisztollyal felfegy­verzett rablók kedden délelőtt Berlin egyik villanegyed­ében, Zehlendorfban roha­moztak meg egy bankfiókot. A támadást észlelő járókelők leengedték a banditák mikrobu­­szának kerekeit és egy szeme­tes autó is elállta az utat. A bankrablók ezután 16 tússzal —- a bank alkalmazot­taival és ügyfelekkel — elbari­­kádozták magukat. A bankrab­lók állítólag 17 millió márka váltságdíjat és a szabad elvonu­láshoz egy helikopter követel­tek. Egyelőre meg nem erősített hírek szerint a rendőrök mint­egy ötmillió márkát még hétfőn késő este átadtak a fegyvereseknek. Amikor kedden kora reg­gel a rendőrség benyomult a bankfiókba, a banditáknak hűlt helyét találta. A túszok valamennyien sértetlenek voltak. Egyelőre nem tudni, hogy a bankrablók valami­lyen pincén, alagúton vagy a csatornarendszeren menekül­­tek-e el. Szlovákiába készül a pápa A pozsonyi Danube szálló­ban megnyílt a pápa pénteken kezdődő, négynapos szlováki­ai látogatása alkalmából létesí­tett nemzetközi sajtóközpont. Az eseményre eddig 427 újság­író jelentette be akkreditációs igényét. Ezen kívül a pápa kí­séretében félszáz újságíró is érkezik a Vatikánból. A pápa szlovákiai kőrútjának további helyszínein — Sas­­tínban (Sasvár), Nyitrán, Lő­csén, Eperjesen és Kassán — helyi sajtóközpontok is működ­nek majd. A pozsonyi sajtóköz­pont július 3-ikáig folyamato­san és ingyen bocsátja az újság­írók rendelkezésére a TA SR szlovák hírügynökség belpoli­tikai hírszolgálatát. Üzletemberek voltak a cím­zettjei annak a két csomagnak, amelyek közül az egyik felrob­bant és súlyosan megsebesített egy postai alkalmazottat ked­den Madridban. A címzettek megtagadták az ETA baszk szeparatista szervezet által kö­vetelt „forradalmi adó fizeté­sét” — közölték szerdán rend­őrségi források. Az egyik cím­zett Alfonso Escamez egykori bankelnök, jelenleg a Cepsa petrolkémiai vállalat vezetője. A második csomag Alfonso Cortinának, a Portland Valder­­ribas, az egyik legjelentősebb spanyol cementipari csoport elnökének szólt. Mindketten ahhoz a 100 vállalkozóhoz tar­toznak, akiktől az ETA egy éve levélben 100 millió pezeta „adó" befizetését követelte a „baszk ügy” támogatására. A bankvezetők pénzei A vezetők javadalmazására vonatkozó kormányelvárások ér­vényesítését kívánja elemezni a teljesen vagy részben állami tu­lajdonú bankszférában az Or­szággyűlés Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottságának elle­nőrzési albizottsága. Az albizott­ság szerdai ülésén a képviselők elhatározták, hogy áttekintik az előző kormány, illetve az állami vagyonkezelő menedzserszerző­désekre vonatkozó elvárásait, ennek teljesítését, valamint fog­lalkoznak az új kormány intéz­kedéseivel, a vagyonkezelő je­lenlegi gyakorlatával. A munkaszerződésekkel kapcsolatos követendő mód­szerre kormányhatározat vo­natkozik, az albizottság első­sorban azt kívánja megvizsgál­ni, hogy a vagyonkezelő meny­nyire vette figyelembe ezeket az előírásokat. A képviselők közül többen úgy vélték, hogy mint vizsgáló bizottságnak, jo­guk van betekinteni az iratok­ba, de azok tartalmát csak zárt ülésen vitathatják meg, sza­bálytalanság esetén pedig erről értesítik a kormányzatot. Lövöldözés a határon Egyiptomi és szudáni ka­tonák sérültek meg kedden este a két ország határa men­tén támadt lövöldözésben — közölték szerdán hivatalosan Kairóban. Az egyiptomi köz­lés szerint szudáni katonák nyitottak tüzet egyiptomi járőrökre. A sebesülteket — a szudániakat is — egy kai­rói kórházba szállították. A sebesültek számát nem kö­zölték. Az incidens Halaib térsé­gében volt, amelyet mindkét ország magának követel. A két ország közötti fe­szültség a napokban éledt újjá, miután Hoszni Mubarak egyiptomi elnök az ellene Addisz-Abebában megkísé­relt merényletért Szudánt tet­te felelőssé. Kartúm a táma­dás óta többször is cáfolta, hogy köze volt a merénylet­hez. SZDSZ-vélemény Többet az önkormányzatoknak Az SZDSZ szerint meg kell őrizni az önkormányzatok gaz­dasági önállóságát, a települé­sek 1996-ban sem kaphatnak kevesebbet, mint 1995-ben, amikor az államháztartás kiadá­sainak 18 százaléka jutott az önkormányzatokhoz. Csak ak­kor tartja elképzelhetőnek az SZDSZ ennek az összegnek a csökkentését, ha a települések­nek egyúttal kevesebb állami feladatot kell ellátniuk: a gyám­ügyi vagy az építési hatósági ügyeket például átvehetnék más intézmények — hangzott el az SZDSZ szerdai sajtótájé­koztatóján, amelyet három or­szággyűlési képviselő — Ungár Klára, Szentkuti Károly és Szász Domonkos tartott. A gazdasági önállóság érde­kében az SZDSZ erősítené a közvetlen önkormányzati for­rásokat: jövőre is a személyi jö­vedelemadó 35 százalékát hagyná a településeknél, szeret­né azonban elérni, hogy ez az összeg minél gyorsabban és egyszerűbben jusson el hozzá­juk. Ugyancsak egyszerűsíte­nék a normatívák rendszerét, mert ez a támogatás ma 51 jog­címen jut el az önkormányzat­okhoz. A helyi adók körét is bővítenék a szabaddemokraták, elképzelhetőnek tartják példá­ul, hogy a Parlament döntése alapján telekérték-növekedési adót is szedhessenek a telepü­léseken. Ezt akkor kellene fi­zetnie a polgároknak, ha az ön­­kormányzat kiépíti az infrast­ruktúrát, és ezáltal jelentősen megnő a telkek értéke. Az ok­tatásra jövőre az idei 11 milli­árd forintnál tíz százalékkal többen adnának a szabadde­mokraták. Ösztönözni kívánja az SZDSZ a különböző társu­lási formákat, több település közös fejlesztéseit, közös intéz­mények fenntartását, és remé­lik, hogy ennek jogi szabályai mielőbb megszületnek. A gaz­dasági önállósághoz hozzátar­tozik a felelősség erősödése is: az SZDSZ szeretné, ha az ön­­kormányzatok nem hagyatkoz­nának arra, hogy az állam majd úgyis kihúzza őket a csávából. Ezt szolgálja a hitelfelvétel kor­látozása és az önkormányzati csődtörvény, amelyet szeptem­berben vagy októberben kezd­het el tárgyalni a T. Ház. Az SZDSZ és az MSZP ön­­kormányzati munkacsoportjai szerda reggel megbeszélést tartottak, ezen részt vett a bel­ügyminiszter is. Szentkuti Károly — aki az SZDSZ ön­­kormányzati munkacsoport­jának tagjaként részt vett a tanácskozáson — az MTI érdeklődésére úgy értékelte, hogy az SZDSZ és az MSZP elképzelései többségükben ta­lálkoznak, az 1996-os költ­ségvetéssel foglalkozójúlius végi kormányülésig azonban tovább egyeztetnek arról, mi­lyen önkormányzati feladato­kat kellene átruházni, mit kap­jon ezekből a megyei szint, illetve milyen módszereket al­kalmazzanak az oktatás finan­szírozásában.

Next

/
Thumbnails
Contents