Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-29 / 150. szám
81995. június 29., csütörtök Magazin UJ KELET Találkozó a világűrben Több napos késéssel, a floridai Cape Canaveral űrközpont telepéről kedden a magasba emelkedett az Atlantis űrrepülőgép, fedélzetén hétfőnyi legénységgel. A tíz-tizenegy naposra tervezett út legfontosabb és leglátványosabb mozzanata az lesz, amikor az Atlantis összekapcsolódik a kozmoszban keringő Mir orosz űrállomással. Legutoljára húsz évvel ezelőtt, az Apollo-Szojuz-program keretében került sor hasonló randevúra. Az Atlantis mostani küldetése egyúttal a századik az amerikai űrrepülőgépek történetében. Eredetileg pénteken kellett volna útnak indulnia, ám először a vezérlőrendszerében észlelt szivárgás, majd a térségben uralkodó viharos időjárás miatt kétszer is el kellett halasztani a startot. Keddre azonban kitisztult az ég, és az irányító központ utasítására hozzáláttak az Atlantis külső üzemanyagtartályainak feltöltéséhez a mintegy kétmillió liter folyékony oxigén-hidrogén keverékkel. Az élénk narancsszínű ruhás űrhajósok a start előtt három és fél órával kezdték meg a beszállást. A legénység öt amerikai és két orosz űrhajósból áll. Az összekapcsolódás után az Atlantis és a Mir mintegy öt napon át fog együtt repülni, és közben a váltás is lezajlik az orosz űrállomáson. A stafétabotot Anatolij Szolovjev és Nyikolaj Budarin veszi át az eddigi háromfőnyi személyzettől, köztük Norman Thagardtól, aki június hatodikán, nyolcvanöt napos űrbéli tartózkodás után beállította az amerikai rekordot. Az indulást nagy izgalom előzte meg, hiszen félő volt, hogy ha kedden sem sikerül a felbocsátás, az űrtalálkozót le kell fújni. Az űrrepülőgépek esetében általában három-négy órás időablak áll rendelkezésre a felbocsátás esetleges késleltetésére, most azonban csupán öt-tíz percre korlátozódott ez az idő, hiszen az Atlantisnak üldözőbe kellett vennie a világűrben óránkénti huszonötezer kilométeres sebességgel száguldó Mirt — az indítást éppen ezért ahhoz az időponthoz kellett igazítani, amikor az űrállomás elhalad Cape Canaveral fölött. Az úttal megkezdődik az a nagyszabású amerikai-orosz vállalkozás, amelynek első elemeként összekötik az Atlantist a Mirrel; a manővert még további hat közös repülés követi az Alpha nevű nemzetközi űrbázis felépítésének előkészületeként. A hatvanmilliárd dolláros program keretében létrehozandó, négyszáz tonna súlyú kutató űrállomást a tervek szerint 2002-ben adnák át. Helikopter-vonósnégyes Amszterdam kikötője fölött volt az ősbemutatója hétfőn este Karlheinz Stockhausen német zeneszerző „Helikoptervonósnégyesének” —jelentette a dpa. A holland királyi légierő négy helikoptere több száz méter magasságban körözött a levegőben, s a gépek pilótafülkéjében egy-egy muzsikus foglalt helyet: két hegedűs, egy nagybőgős és egy csellista. A mennyei koncertet négy kamera és tizenkét mikrofon továbbította — hang és kép formájában — egy koncertterembe, ahol Stockhausen elektronikus úton keverte a vonós hangszerek hangját a motorok zajával. ,,A hagyományos muzsikát’ össze akarom hozni a modem technológiával” — nyilatkozta a komponista az ősbemutató előtt. „így az egész világ muzsika lesz” — tette hozzá, s elmondta, hogy a „Helikoptervonósnégyes” először álmában jelent meg neki. Másnap éppen kitenkitett szobája ablakán és látta, amint négy helikopter elszáll a Rajna fölött. Akkor azt mondta magának, hogy megkomponálja a darabot. A dpa értesülése szerint a Salzburgi Ünnepi Játékok rendezősége már felvette a műsorra a „Helikopter-vonósnégyest” , de környezetvédőknek a légszennyezés miatt benyújtott tiltakozásának hatására kiiktatta a programból. Stockhausen most a Hollandia Fesztivál keretében mégis megvalósította elképzelését. Barlangidill hétmillióért Régi igazság, hogy sokba kerül az egyéni ízlés kielégítése. Ez történt azokkal a kőkorszakrajongókkal is, akik a Rómától délre fekvő Palmarola sziget sötét és nedves barlangjait választották szabadságuk eltöltése ideális helyének — közvetlenül a tengerparton, napi 250 000 líráért (több mint 200 márkáért). A legfeljebb 25 négyzetméteres barlanglakások bútorzata szegényes, s éppen úgy hiányzik az ivóvíz és a villanyvilágítás, mint a higiéniai berendezések. És mégis — aki egy teljes hónapot akart eltölteni ezekben a barlangokban, annak hétmillió lírát (hatezer márkát) kellett leszurkolnia a tulajdonosnak. Miután az újságokban „jellegzetes apartmantként” hirdetett barlanglakások miatt bolognai fiatalok egy csoportja panaszt tett a hatóságoknál, azok cselekvésre szánták el magukat. Kedden a kora reggeli órákban — jelentette a dpa — távozásra szólították fel a barlanglakokat: köztük ügyvédeket, mérnököket és orvosokat családostol és személyzetükkel együtt. Mint kitűnt, a 17 barlang egy része a korai kőkorszakban keletkezett és eredetileg vadászok használták azokat. A barlangok tulajdonosára 20 millió líra (17 000 márka) pénzbüntetést szabtak ki. Az amerikai légierő irigyelt és kikezdhetetlen sztárpilótái, a top gun, következményekkel járó érdeklődés középpontjába került: éveken át titkolt botrányaikra figyelmeztették a kongresszus tagjait, sőt tudomást szerzett róluk az utca embere is. A képviselők számára készített titkos jelentést ugyanis megszerezte a Washington Post, leközölte — s mintha bombát robbantott volna. Alain Diehl, az Usaf, a légierő tisztviselője 30 légibalesetet elemezve megállapította, hogy közülük 18 egy éven belül történt, de közülük egyetlen egyről sem tudhatott a közvélemény, mert a látszat megóvása érdekében eltitkolták azokat. Több eseményt részletesen is leírt a tanulmány készítője, és mindegyiknél a sztárpilóták felelőtlenségét hangsúlyozta. Egy alkalommal például azért verték a földhöz a gépet, mert a parancsnok felesége vezetett a házastársi reptetésnek nevezett bevetésen. Az igazi bravúrt azonban azok a pilóták hajtották végre, akik repülés közben először az oxigénálarcot vették le, majd meztelenre vetkőztek, mert így akarták a másodpilótával tudatni, hogy lenézik... A halálos végű baleset okát csak az említett jelentés tárta fel, s a készítője leszögezte: különösen nyugtalanító, hogy a légierő sorozatosan hamis jelentéseket terjeszt elő a balesetekről. Tény, hogy a honatyákat sokkolta a top gun dosszié, ezért úgy döntöttek, hogy a hadügyminisztérium bevonásával szigorú vizsgálatot indítanak arról, hogy milyen a kiképzés az elitalakulatoknál. Tekintetek Csonka R. felvételei BUSZ ÉS VONAT Az MTI-SAB összeállítása az 1973 óta történt, személyi sérüléssel járó magyarországi autóbusz- vasúti balesetekről: 1973. január 30. — Kecskeméten egy beláthatatlan vasúti kereszteződésben, ahol sorompó sem volt, összeütközött egy autóbusz és egy vonat. 37- en meghaltak, 17-en megsebesültek. A buszvezető 6 éves börtönbüntetést kapott. 1975. október 14. — Hajdúsámsonnál egy sorompó nélküli vasúti átjáróban — a buszvezető hibájából — összeütközött egy autóbusz és egy vonat. 12 személy meghalt, 8 megsebesült. A buszvezető 7 és fél éves börtönbüntetést kapott. 1979. december 3. — Lökösházánál sűrű ködben, a fénysorompó tilos jelzése ellenére a vasúti sínre hajtott egy autóbusz. 12 személy meghalt, 7 megsebesült. A buszvezető - miután bebizonyosodott, hogy pszichológiailag alkalmatlan a vezetésre — 8 éves börtönbüntetést kapott. 1980. június 30. — Siófokon — egy fénysorompós vasúti átjáróban, feltehetően a buszvezető hibájából — egy diesel-mozdony összeütközött egy Volán autóbusszal. 20 személy, köztük a hibáztatott sofőr — meghalt. 1981. november 30. — Mohóra községnél — egy fénysorompós vasúti átjáróban, a tilos jelzés ellenére, a buszvezető hibájából — összeütközött egy Volán autóbusz és egy üres szerel vény vonat. 17 utas meghalt, 29 megsebesült. A buszvezető 8,5 éves börtönbüntetést kapott és végleg eltiltották a vezetéstől. 1982. szeptember 9. — Székesfehérvár külterületén, Szárazréten egy helyi autóbusz — a vezető hibájából — a vasúti átjáróban, ahol a fénysorompó nem működött, összeütközött egy vonattal. 16 utas meghalt. A buszvezetőt elítélték. 1984. november 27. — Kiskunfélegyháza külterületén egy fénysorompós vasúti átjáróban a Szentesre közlekedő személyvonat összeütközött egy jugoszláv autóbusszal. A busz utasai közül négyen életveszélyes, kilencen súlyos, tizennégyen könnyebb sérülést szenvedtek. 1985. május 25. — Püspökladány belterületén egy fénysorompós vasúti átjáróban — a tilos jelzés ellenére — egy Volán teherautó a sínekre hajtott, és összeütközött egy személyvonattal. 8 személy meghalt. A gépkocsivezetőt hét évi fogházban letöltendő szabadságvesztésre ítélték. 1987. október 13. — Tárkány-Csépnél egy autóbusz a vasúti átjáróban összeütközött egy vonattal. A fénysorompó nem működött, a vonat hangjelzést nem adott. A hibáztatott buszvezető meghalt, 18-an megsebesültek. 1989. augusztus 30. — Debrecenben egy vasúti kereszteződésben egy mikrobusz — a fénysorompó tilos jelzését figyelmen kívül hagyva a kereszteződésbe hajtott — összeütközött egy gyorsvonattal. A buszvezető meghalt. 1992. január 7. — Atkár és Csány között egy Volán autóbusz a vasúti átjáróban összeütközött egy tehervonattal, amely kisiklott és ebbe belerohant egy gyorsvonat. A fénysorompó nem működött, sűrű köd és jeges út volt. Hatan, köztük a buszvezető meghalt, 12-en megsebesültek. 1992. szeptember 26. — Agárdon egy német rendszámú mikrobusz — a vezető hibájából, a fénysorompó tilos jelzése mellett — egy vasúti átjáróban összeütközött egy 100 kilométer/órás sebességgel közlekedő mozdonnyal. 16 német utas meghalt, három megsérült. A hibáztatott német buszvezető ellen Németországban folyt le az eljárás. 1993. február 12. — Nyékipusztánál egy pörbölyi iskolabusz a vasúti átjáróban, ahol a fénysorompó nem működött — a ködös időben, a buszvezető és a mozdonyvezető hibájából — összeütközött a Kiskunhalasról Bátaszék felé haladó személyvonattal. 11 gyermek és a sofőr meghalt, 19-en megsérültek. (Összeállította: MTI-SAB)
