Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-28 / 149. szám
AZ ÚJ KELET MELLÉKLETE A nyíregyháziak egészsége Kevesen születnek, sokan halnak A hétfői közgyűlésen dr. Barta Tibor, a Nyí gyházi Egészségügyi Alapellátási Igazgatóság vezetője is beszámolt a megyeszékhely lakóinak egészségügyi állapotáról, az egészségügy helyzetéről. Erről a mindenkit érintő és egyre nagyobb gondról beszélgettünk az igazgató úrral. — Az elmúlt öt évtizedben a lakosság egészségi állapota a nyugat-európai országokkal összehasonlítva igencsak rossznak mondható — tájékoztatott Barta doktor. — Az ország lakóinak lélekszáma az 1980-as évektől kezdődően folyamatosan csökken. Okai: növekedett a halálozások száma, az élveszületések pedig először 1980—84 között, majd pedig 1991 után dinamikusan csökkentek. A születések száma elsősorban a szülőképes korú nők számának csökkenésével, kisebb mértékben a szociális helyzettel magyarázható. A halálozások emelkedése egyértelműen az igen rossz egészségi állapottal magyarázható, és érte öt nagy betegségcsoport a felelős: a szív- és érrendszeri, a daganatos, az idült betegségek, az erőszakos halálok és a májzsugor. — Gondolom, hogy életmódunk, szokásaink is ludasak... — Az orvosi kutatások egyértelműen bizonyítják, hogy a lakosság egészségi állapotát az életmód, a lakó- és munkahelyi, valamint a társadalmi környezet döntően befolyásolja. A helytelen táplálkozás, a túlzott alkoholfogyasztás, a nagymértékű dohányzás, a mozgás hiánya megrövidíti életünket. A lakóhelyi környezetünkben növekszik a levegő szenyezettsége, csökken a zöldterületek nagysága, romlik a vizek minősége, fokozódik a zaj. Egyre gyakoribb a stressz, az alacsony egészségügyi kultúra, magas a válási arány és az elmagányosodás, és a gyermekek, fiatalok körében a szociális problémák is robbanásszerűen emelkednek. Növekszik a munkanélküliség miatti létbizonytalanság. Olyan társadalmi, gazdasági körülmények között élünk és olyanokat alakítunk ki magunk körül, amelyek a várható életkorunkat csökkentik. — Az egészségügy is fejlődött... — Az egészségügyi ellátás — ha nem is nyugat-európai léptékben — fejlődött, mind mennyiségileg, mind minőségileg javultak a gyógyítás feltételei, ennek ellenére romlott a lakosság egészségi állapota. A költségek növekedése azonban nem tudott lépést tartani az egészségügy területén bekövetkezett inflációval. Már tíz éve megfogalmazódott az egészségügyi struktúra megváltoztatásának igénye, amely 1991 - ben kezdődött el és jelenleg is folytatódik. (folytatás a 10. oldalon) Vissza bérlakásba Az önkormányzati bérlakásuk megvásárlását igen sokan úgy döntötték el, hogy anyagi lehetőségeiket nem mérlegelték kellőképpen. A hátralék nyilvántartását vezető iroda tájékoztatása szerint jelenleg a nyilvántartott 2700 adósból mintegy nyolcvanan már 50-100 ezer forint részletfizetési hátralékkal rendelkeznek. Éppen ezért, július elsejétől kezdődően, a nyíregyházi polgármesteri hivatal kezdeményezni fogja az adósoknál a szerződések felbontását. A létrejövő új bérleti jogviszony meghatározatlan időre szól majd. A szerződés felbontásakor a befizetett vételárból a ki nem fizetett közös költség levonásra kerül, és a megmaradt pénzt visszakapja a bérlő. A jogi és ügyrendi bizottság szerint méltánytalan lenne a városlakókkal szemben, ha ezt az összeget nem kapnák vissza, hanem beszámításra kerülne a következő időszak bérleti díjába. Ez a felvetés azért került megfontolásra, mert jórészt olyanok nem tudják fizetni a bérlakások vételi díját, akiknek — szociálisan hátrányos helyzetüknél fogva — a bérleti díj kifizetése is nagy erőfeszítésekbe kerül majd. Pályázni, nem pályázni? A polgármesteri hivatal december óta nagyon sok pályázatot készített. A különböző' lehetőségekre a minisztériumokba 590 millió forintos pályázati kérelmet adott be. Ezekből egyelőre 57 millió forint realizálódott. A tapasztalat szerint általában a megvalósuláshoz szükséges pénzeszközök kevesebb mint 10 százaléka az, ami támogatás címén elnyerhető. Beadásra vár 940 millió forint értékű pályázat, ami azt jelenti, hogy Nyíregyháza különböző fejlesztéseihez — elsősorban a közművekhez — másfél milliárdos igényt jelentett be. Mivel azonban ezek támogatottsági százaléka rendkívül csekély, megkérdőjelezhető, hogy van-e egyáltalán értelme pályázni, hiszen a fejlesztésekhez a tapasztalati 10—20 százalék mellé a további 80—90 százalékot a városnak kell hozzátenni. Az előbbiekből megállapítható, hogy nagyobb volumenű feladatokra éppen ezért nincs értelme pályázni. Kisebb pályázatokat azonban továbbra is készít a polgármesteri hivatal, melyekkel erdősítést, parkosítást céloznak meg. Fejlődjenek a tanyák is A külterületen élőkért A magánerős lakossági út- és közműépítés szervezési és támogatási rendszerének felülvizsgálatát tartalmazta a hétfői közgyűlés egyik napirendi pontja. A bizottságvezetők az „A” alternatíva mellett érveltek, melynek az alapja a jelenleg is működő rendszer. A támogatás odaítélésének legfőbb szempontjai: a minél magasabb szervezettségi arány (minimum nyolcvan százalék), a vállalt hozzájárulás mértéke, a műszaki szükségesség, városfejlesztési szempontok. Az adható támogatás nagysága a következők szerint változna: elektromos hálózatra 20 (az előző 70), útépítésre 80 (70), szennyvízhálózatra 60 (60), ivóvízhálózatra 20 (20), gázhálózat esetén 10 százalék (20 százalék). A vitában szót kértr/r. Zilahi József, a nyíregyházi 12-es választókerület egyéni képviselője, a megyegyűlés elnöke: — A megyeszékhelyen élők joggal érezhetik úgy, hogy nem megfelelőek a teherviselési arányok. Vannak Nyíregyházának olyan csodálatos lakásai, ahol a város közműfejlesztési hozzájárulást nem szedett, társulásra nem volt szükség. Vannak viszont olyan részek is, ahol ősnyíregyháziak laknak, és a terület semmiféle közművel nem rendelkezik, az utca járhatatlan. Itt az energiarendszert a villamos energia jelenti. Éppen ezért túlzottnak tartom a jelenlegi 50 százalékról 80 százalékra emelni a szervezettségi fokot, én az előbbi arány megtartását ajánlom. Ha jobban megnézzük, a közműfejlesztésben a legszegényebbek és a legidősebbek — vagyis azok, akik a legjobban rászorulnának a támogatásra — maradtak hátra. Öt közműféleséggel foglalkozik az előteijesztés, de én inkább három kategóriát állítanék fel. Az elektromos hálózat kiépítése már nem akkora feladata a városnak, mint a gáz vagy a szennyvíz. Itt nem jelentkeznek olyan élesen a problémák, mint a továbbiakban. Az útépítés, a szennyvíz és ivóvíz esetében a százalékokban nem tükröződik vissza az, hogy a városnak ezekben az esetekben komoly lehetőségei vannak pályázat útján állami támogatáshoz jutni. Ezt a lehetőséget kérem figyelembe venni, és az előterjesztést úgy kellene elkészíteni, hogy amikor a második fordulóban tárgyaljuk az előterjesztést, ez legyen benne. A gáz a legsajátságosabban épült ki a városban. Gázhálózathoz nagyon sokan jutottak a korábbi években ingyen, aztán 20 százalékért. Nem tartom indokoltnak a 20 százalékos támogatás csökkentését. Véleményem szerint ezt a tervezetet külterületenként át kell értékelni, és meg kell ismertetni az emberekkel, hogy mit várhatnak. A jelenlegi előteijesztéssel nem fogunk előbbre jutni. A tirpáktanyák esetében, ha komolyan vesszük őket és az alapközműveket kiépítjük, megindul egyfajta kivándorlás a városból. Átértékelődik a külterület sorsa, és ez városfejlesztési szempontból is előnyökkel járhat — mondta hozzászólása végén dr. Zilahi József. A témára szeptember végén térnek vissza a képviselők. Legközelebb augusztus 21-én találkoznak teljes számban Nyíregyháza önkormányzati képviselői — a testületi munkában nyári szünet következik. Persze, az élet nem áll meg, jó néhány bizottsági ülésre kerül sor a nyár folyamán, hiszen dönteni kell sok kérdésben az „uborkaszezonban” is. Felső képünkön: a szocialista párt képviselői, az alsó képen: az ellenzéki oldal városatyái az utolsó ülésen. Csonka Róbert felvételei
