Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-28 / 149. szám
Közelkép 1995. június 28., szerda Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. megvásárolja a Rákóczi u. 1. és a Dózsa Gy. u. 2. szám alatti épületrészből a jelenleg általuk bérelt iroda- és pincehelyiségeket. A Vagyon- és Vállalkozási Iroda számításai alapján a bérleménycsoport forgalmi értéke 235 millió forint. Vásárlás esetén a határozatlan idejű szerződéssel rendelkező bérlőt — jelen esetben az OTP-t — elővásárlási jog illeti meg 80 százalékos összegben, melyhez azonnali készpénzfizetés esetén további 20 százalék kedvezmény jár. A forgalmi érték alapján a reális eladási ár 150 millió forint + áfa. Az eladási ár 4,6 éves bérleti díjnak felel meg. Az OTP az adásvételi szerződést követően tervezi az épület homlokzatának rendbetételét, melyre az önkormányzatnak jelenleg nincs tervezett költségvetése. sz. a. A Takarékpalota (a háttérben) a Kossuth tér egyik dísze Talán az új tulajdonostárssal mód lesz erre is... — lehetne. Ha renoválnák. Bozsó Katalin felvétele Sportkoncepció A hétfői nyíregyházi közgyűlés foglalkozott sporttémákkal is. Félbermann Endre alpolgármester úr javaslatára kikerült a pénzügyi terv módosításából av| foplatdázók hat csoporttal való bekerülése a Városi Sportiskolába. Az alpolgármester úr ezt azzal indokolta, hogy majd a városi sportkoncepció elfogadása után érdemes ezt a kérdést újra megvizsgálni. Támogatta viszont azt az elképzelést, hogy sportorvos segítse a sportiskola munkáját. A későbbiekben az első fordulóban elfogadta a közgyűlés a város sportkoncepcióját. Az előterjesztés részletes kidolgozására, megvitatására és elfogadására szeptemberben kerül sor. (sz—a) Rzeszowi kapcsolat A nyíregyházi művelődési központ és a lengyelországi Rzeszow hasonló intézménye között régi a kapcsolat, mint ahogyan anno a két város között is szorosabb volt a barátság, hiszen testvérvárosok voltak az ántivilágban. Nemrég küldöttség járt a lengyel városban Nyíregyházáról, s úgy tűnik, esély van arra, hogy a kulturális kapcsolatokon túl ismét szorosabbra fonható a városok barátsága. A képeniFelberman Endre nyíregyházi alpolgármester ajándékot nyújtott át a rzeszowi polgármesternek. Visszakerült a hétfői közgyűlés elé a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről szóló rendelet módosítása. Mint ismeretes, ezt az előterjesztést egy hónappal korábban már elutasította a közgyűlés, tehát a saját jogon szerzett kárpótlási jegyet legfeljebb harminc százalékig továbbra is fel lehet használni vásárláskor. Most Szentesi Péter, a gazdasági bizottság elnöke — aki egy hónappal ezelőtt, e téma tárgyalásakor nem volt itthon — arra hívta fel a közgyűlés figyelmét, hogy a rendelet értelmében értékes vagyontárgyat ad a közgyűlés értéktelen kárpótlási jegyért. Jelenleg Nyíregyházának 60 millió forintnyi kárpótlási jegye van, amely azonban mára nem ér 10 millió forintot sem. Bokros Lajos pénzügyminiszter szerint nem várható a kárpótlási jegyek árfolyamának mesterséges emelése. Bolsevikok? Az ellenzék részéről dr. Szilassy Géza MDF-es képviselő volt négy héttel ezelőtt is és most is az, aki kiállt a kárpótlási jeggyel való fizetés mellett. Érvként elmondta, hogy minimális azoknak a száma, akik részbeni fizetőeszközként használják fel a kárpótlási jegyet, és ezzel a várost tulajdonképpen semmiféle kár nem éri. Majd ezt követően azt fejtegette, hogy egy képzelt város képzelt bolsevik testületé addig hoz vissza egy előterjesztést, amíg a koalíció érdekei nem érvényesülnek. Ezt mint ellenzéki képviselő elfogadhatatlannak tartja. Ezt követően Csabai Lászlóné polgármester asszony viszszautasította a bolsevikozást. Dr. Szilassy Géza frakciótársa. Hamvas László jóval higgadtabban szólt hozzá a témához: — Május 29-én egyszer már tárgyaltuk ezt a témát, és akkor döntöttünk az elfogadása mellett. Most semmi sem indokolta ennek visszahozatalát. Nem célszerű egy kis kiegészítés miatt újratárgyalni egyes előterjesztéseket. Javaslom, vegyük le a napirendről a témát. Bár a közgyűlés végül is nem vette le ezt a napirendről, de mivel — a folyosón tartózkodó koalíciós képviselők jóvoltából — nem kapott minősített többséget az előterjesztés, minden maradt a régiben. Pontosabban nem minden. A bolsevik jelzőt nagyon sok koalíciós képviselő nem tudta elfogadni, megemészteni. Mint elmondták, eddig nem ez a stílus volt jellemző a képviselő-testületre. Kár lenne a nagypolitika negatív viselkedésformáit becsempészni ide. Annál is inkább, mert egy szakmai kérdésből sikerült politikai ügyet csinálni... Száraz / m ÜJ KELET Nyáron még a Szabadtérin szól A Mandala dala Bár az eredeti előterjesztés szerint még együtt tárgyalta volna a hétfői közgyűlés a Szabadtéri Színpad és a Mandala Dalszínház helyzetét, de a Szabadtéri Színpad ügye szeptemberig lekerült a napirendről. Azt, hogy a háttérben milyen erős lobbizás folyt az együttesért, jól jelzi dr. Fekete Antal bizottsági elnök hozzászólása az előterjesztés megvitatása előtt: — Többszöri tárgyalás után jött létre a mostani előterjesztés. Nem igaz az, hogy a közművelődési bizottság megpróbálja ellehetetleníteni és kiszorítani a Mandalát. Valamennyien elismerjük és tiszteletben tartjuk azt, amit csinálnak. Kiemelt együttesként tartjuk őket számon, eddig 2 millió forintot kaptak működésre, és most újabb hármat a Mandala-nyár programjaira. Tehát nem felel meg a valóságnak, amit Dobos László a napokban nyilatkozott. Nagyon reméljük, hogy megszűnik az aláírásgyűjtés, a bizottságra való nyomásgyakorlás.. Jobb lenne érzelmektől mentesen, nyugodt körülmények között higgadt megoldást keresni. Dr. Fekete Antal után más nem kért szót, így a közgyűlés megszavazta az előterjesztést, mely szerint a Váci Mihály Városi Művelődési Központ igazgatója együttműködési megállapodást kell, hogy kössön a Mandala Dalszínházzal, amiben garantálja a raktározási és fellépési lehetőséget. A Vagyon-'és Vállalkozási Iroda vezetője a Mandala Dalszínház részére a Hősök tere 9. szám alatti irodaházban biztosít elhelyezési és próbalehetőséget. Utasítja a közgyűlés a Városüzemeltetési Iroda vezetőjét, hogy a Szabadtéri Színpad idén esedékes felújítási munkálatait a Mandala Nyár ’95-rendezvényhez igazítva végezze el. Bódis Gábor, a Mandala ügyvezetője a következőket nyilatkozta az Új Kelet részére az előterjesztés megszavazása után: — Fél sikerként könyveljük el az előterjesztés megszavazását, hiszen a döntés, hogy hova csatolják a Szabadtéri Színpadot, nem született meg. Nyitott maradt azonban a kérdés, hiszen ősszel újra tárgyalja majd a bizottság és a közgyűlés is. — A korábbi években rendkívül nagy szimpátiával kezelte a nyíregyházi önkormányzat a Mandala Dalszínház ügyét. Hogyan változott meg az együttes megítélése? — Az eredeti tervek szerint nyolcmillió forintot kellett volna kapnunk működésre és tízmillió forintot a színpadra. Amennyiben megkaptuk volna ezt a 10 millió forintot, akkor az állam is adott volna hozzá még tízmilliót, és meg tudtuk volna alapítani az önálló intézményt. Húszmillió forintos költségvetésű szabadtéri színpadot lehetett volna létrehozni. Ebből lett aztán 5 millió forint a társulat javára és újabb 5 millió forint a színpad felújítási és állagmegóvási munkálataira.-— Hogyan tudnak így fennmaradni? — Nagyon nehezen. Egyrészt úgy, hogy a mai napig nem kap senki a társulatból fizetést, másrészt pedig úgy, hogy folyamatosan pályázunk a Művelődésügyi Minisztériumba, illetve a megyétől próbálunk pénzhez jutni. Vannak persze bevételeink is. A Mandala Dalszínház fennmaradásának ügye ugyanúgy nyitott maradt, mint a Szabadtéri Színpadé.-—Miért volt szükség az aláírásgyűjtésre? Szükség volt-e egyáltalán rá? — Mindenképpen. Az aláírásgyűjtést nem most kezdtük. Régóta kapunk olyan jelzéseket, amelyekből egyértelmű volt a számunkra, hogy a Szabadtéri Színpad ügye veszélyben van. 1992-től működtetjük, és javában zajlik a Mandala Nyár negyedik évada. Ezeken rendszeresen részt vesz az ország művészvilágának krémje, több neves előadás is volt. Társadalmi munkában, nagyon kevés pénzből igyekeztünk rendbe hozni a színpadot, hogy az fogadni tudja a vendégtársulatokat és a nézőket. Úgy érezzük, a Mandalának köszönhető, hogy a Szabadtéri Színpad újra a középpontba került és újra elkezdődött a piaci bevezetése. A Mandala Nyár megyénkben és megyén kívül is egyre ismertebb rendezvény. Éppen ezért lepett meg bennünket, hogy a Móricz Zsigmond Színház, a színpad korábbi üzemeltetője, amelytől 1981- ben elvették, mert nem tudott mit kezdeni vele, most nagy érdeklődést tanúsít a színpad iránt. Borzasztó érzés, hogy a Szabadtéri akkor kezd a színház számára érték lenni, amikor mi már rendbe hoztuk, és egy évente ismétlődő sikeres programsorozattal bevezettük. Sajnos, úgy látjuk, hogy bizonyos városanyák úgy érzik, csak a Móricz Zsigmond Színház törekvéseit kell segíteniük. Hetven mandalás négy éven át a szabad nyarát áldozta fel társadalmi munkában, hogy ez a rendezvénysorozat létrejöjjön. — Június 16-án elkezdődött a Mandala Nyár ’95 rendezvénysorozata. Milyen előadások voltak már eddig, illetve milyenek lesznek még a szeptemberig tartó rendezvénysorozaton? — A Kész kabaré című előadást 7-800-an látták. Antal Imre, Harányi Gábor, Hacser Józsa lépett fel többek között a kabaréban. Szeptemberig három nagyon érdekes produkció lesz. Az egyik az Apácák, amely jelenleg a Madách Kamarában fut. Ez egy musical-vígjáték, és a főbb szerepeket Bencze Ilona, Psota Irén, Kiss Mari, Hűvösvölgyi Ildikó és Kökény esi Agnes játsszák. Aztán július 26-tól 29-ig itt lesz a Müller—Tolcsvai-féle rockopera, a Mária evangéliuma, ami egy nagyon szép, vallásos témájú darab, hozzáillő zenével. Nagy nevek lépnek fel ebben is, mint például Vikidál Gyula, Sáfár Mónika, Sasvári Sándor és Szerednyei Béla. Augusztus 20-án és 21-én a Bánk bánt láthatják a szabolcsi színházrajongók a kolozsvári operaház előadásában. Természetesen a Mandalának is lesznek előadásai. A Padlásban vendégművészként fellép majd Balázs Péter és Hegedűs D. Géza. Száraz Attila Nyíregyháza egyik legnagyobb közlekedési problémája szombaton és vasárnap a KGST-piac megközelítése, illetve a városból Nyírtelek felé igyekvők torlódás nélküli haladása. Éppen ezért a polgármesteri hivatal pályázati pénzből összekötőutat kíván építeni a gondok enyhítésére, ami két ütemben, két év alatt készülne el. Első részben a Tokaji út felőli szakasz épülne meg a vasúton történő átvezetésig, míg a Tiszavasvári úttal történő öszszekötés a második ütemben valósulna meg. A teljes becsült beruházási költség 180 millió forint, és a megvalósításhoz mindkét ütemben 50 százalék támogatást igényelne a város. Ebben az esetben 1996-ra 60 millió, míg 1997-ben 30 millió forintos saját forrásra lenne szükség. Már az első ütem elkészültével is sokat javulna a KGST-piac környéki közlekedés, hiszen akkor gyakorlatilag körforgalmat lehetne létrehozni a vásártér körül. A ház halála Fotó: Martyn A KGST-piaci összekötőút
