Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-28 / 149. szám

Belföld-külföld 1995. június 28., szerda nemzetközi Thatcher—Major ellentét A brit konzervatívok táborában még mindig jelentős befo­lyású volt miniszterelnök-asszony, Margaret Thatcher hétfőn nem volt hajlandó John Major oldalára állni jobboldali kihí­vójával szemben. Margaret Thatcher a washingtoni Nemzeti Sajtóklubban újságírókkal beszélgetve közölte, hogy a kormányfő vetélytársát, John Redwoodot „rendkívül tehet­séges és közérthető” politikusnak tartja. Arra a többször meg­ismételt kérdésre, hogy végül is melyik jelöltet látná szíve­sebben a pártvezéri tisztségben, kurtán-furcsán azt válaszol­ta: — Mindketten megbízható, jó konzervatívok. Kérem a következő kérdést. Viselkedése azért keltett feltűnést, mert Thatcher a múlt héten még nyíltan John Majort támogatta. Clinton szóba hozta Bili Clinton amerikai elnök hétfőn San Franciscóban talál­kozott Lech Walesa lengyel államfővel, és szóba hozta a len­gyel elnök egykori gyóntatója botrányt kavaró antiszemita megjegyzéseinek ügyét. A vihart kavaró kijelentés Lech Walesa régi bizalmas barátja, Henryk Jankowksi atya szájá­ból azon a misén hangzott el, amelyen jelen volt az elnök is, aki csak tíz nap múlva határolódott el a megjegyzéstől. Ame­rikai források közlése szerint Bili Clinton az esetre utalva nagyon fontosnak nevezte az antiszemitizmus és egyéb, fajgyűlöletből fakadó jelenség elleni küzdelmet, bárhol ütik is fel azok a fejüket. Rámutatott arra is, hogy a demokratikus vezetőknek élen kell járniuk ezen a téren. Lengyelek kiutasítása Varsóban hétfőn a külügyminisztériumba kérették a német nagykövetet, hogy hivatalosan tiltakozást jelentsenek be 300 lengyel állampolgár hét végi kiutasítása miatt. Az incidens során több mint 300 lengyelt — akik egy alkalmi munkát kínáló hirdetésre érkeztek az Odera partján fekvő Frankfurt­ba — gyűjtött be a német rendőrség. A varsói külügyi közle­mény szerint a lengyel fél különösen azt a bánásmódot kifo­­.gásolta, ahogy a német rendőrség ejjárt a lengyel állampol­gárokkal szemben. A lengyel televízió beszámolója szerint a német rendőrség az akció-során csak vásárolni átrándult len­gyel állampolgárokat is begyűjtött, és a 300 lengyelt gumi­bottal felszerelt német rendőrök szájkosár nélküli kutyákat vezetve kísérték a határra. A szerbek tovább lőnek Keddre virradóra ismét heves harcok dúltak az ENSZ által védett övezetnek nyilvánított kelet-boszniai muzulmán terü­leti beékelődések körül. A szarajevói rádió jelentése szerint a szerbek heves tüzérségi tűzzel árasztották el Gorazdét, mely­nek külső védvonalain gyalogsági ütközetek is kibontakoz­tak a szerb erők és a boszniai kormánycsapatok között. A tüzérségi támadás következtében legkevesebb négyen meg­sebesültek. Srebrenicában is számos áldozatuk volt a becsa­pódó szerb gránátoknak. A horvátok nem támadnak A horvát kormány nem tervez újabb általános katonai tá­madást a krajinai szerbek ellen —jelentette ki Franjo Tudjman horvát elnök kedden új-zélandi látogatásán, Jim Bolger kormányfővel folytatott megbeszélései után. — Azt szeret­nénk, ha a megszállt területek kérdéséről békés úton dönte­nének — hangsúlyozta Tudjman. Hozzátette: — Kivárjuk, mi történik októberig, az ENSZ-erők megbízatásának lejár­táig. Az emírfiú puccsa Katarban A Katari Állam emírjét, Kalifa bin Hamad asz-Szani sejket megfosztotta trónjától legidősebb fia. Hamad bin Kalifa asz- Szani sejk 1977 óta királyi hercegként a trón várományosa volt, a kormányban a védelmi tárcát vezette és a hadsereg parancsnokának tisztét is ellátta tábornokként. Iskolavezetők konferenciája (Folytatás az 1. oldalról) Szállás a Zrínyi Ilona Gim­názium kollégiumában, illetve a 107. Számú Ipari Szakmun­kásképző és Szakközépiskola kollégiumában lesz. A ma 10 órakor kezdődő kon­ferenciára valamennyi előadó elfogadta a meghívást. A meg­nyitót dr. Zilahi József a megyei közgyűlés elnöke, a konferen­cia nyitóelőadását dr. Honti Mária, az MKM közigazgatási államtitkára tartja. Az államtit­kár 13 órától sajtófogadáson ta­lálkozik az újságírókkal a Zrí­nyi Ilona Gimnáziumban. A konferencia mindhárom napján vásárlással egybekötött tankönyv- és taneszköz-bemu­tató is lesz a rendezvény hely­színén. A résztvevők megyénk szép tájaival, nevezetességeivel is megismerkedhetnek választ­ható szakmai tanulmányutak keretében. (lefler) UJ KELET Iliescu elégedett a találkozóval A lehető legjobbnak minő­sítette Ion Iliescu román államfő a magyar—román kap­csolatok állását, és egyúttal ki­látásba helyezte,, hogy július elején újabb kétoldalú külügy­miniszteri tárgyalások révén igyekeznek majd véglegesíteni a magyar-román alapszerző­dést. Iliescu azt követően nyi­latkozott a Magyar Televízió, valamint a Duna TV munkatár­sainak, hogy kedd délelőtt rö­vid megbeszélést folytatott Horn Gyula magyar miniszter­­elnökkel. A román elnök mindenek­előtt úgy vélte, hogy hamis, konfliktusokat sugalló kép él Magyarország és Románia vi­szonyáról. Valójában erről szó sincs, sőt, a kapcsolatok, akár a politikai, katonai, tudo­mányos vagy emberi vonatko­zásokat tekintjük, határozot­tan pozitívan alakulnak, külö­nösen azzal összevetve, ahogy ez a viszony az 1989-es poli­tikai váltás előtt festett — szö­gezte le. Hozzátette mindamellett, hogy „mindig vannak politi­kusok, akik szeretnek zajt csi­nálni”, de éppen a cannes-i ta­lálkozót is úgy jellemezte, mint amelynek során „sikerült módot találni a további előre­lépéshez” — hangsúlyozta nyilatkozatában a román államfő. Horn Gyula Cannes-ban Lesz-e „csatlakozási támogatás”? — Az Európai Unió cannes-i csúcstalálkozójának számunk­ra legfontosabb eredménye, hogy megerősödött a szerve­zethez való csatlakozás vissza­fordíthatatlan jellege —jelen­tette ki cannes-i tárgyalásait lezáró sajtóértekezletén Horn Gyula miniszterelnök. A ma­gyar politikus Jacques Chirac francia államfő meghívására vett részt a rendezvény keddi napján: ennek keretében jelen volt a „Tizenötök”, illetve a kelet-közép-európai társult or­szágok és Málta, Ciprus vezetőinek munkaebédjén, az azt követő megbeszélésén, és sort kerített néhány kétoldalú tárgyalásra is. Horn rámutatott: a magyar vezetés mindenképpen fontos eredménynek tekinti, hogy az elmúlt időszakban rendszere­sen bekapcsolódhattunk az EU struktúráiba, kifejthettük állás­pontunkat, és befolyásolhattuk a szervezet különböző fóruma­in született határozatokat. — Van esély arra, hogy az Európai Unió 1996-os kor­mányközi konferenciájába is valamilyen formában bekap­csolódhassanak a társult orszá­gok — szögezte le. Ugyanak­kor arra is rámutatott, hogy magyar részről szintén jelentős erőfeszítések történtek a csat­lakozás érdekében, hiszen gaz­dasági reformjainkat az EU kö­vetelményeinek figyelembevé­telével alakítjuk; elkészült a jogharmonizációra vonatkozó 3 éves munkaterv, s a magyar­szlovák alapszerződés ratifiká­lásával a közép-európai régió politikai stabilitásának erősö­déséhez is hozzájárultunk. A magyar miniszterelnök a keddi, cannes-i tanácskozáson azt igényelte: az EU döntse el, milyen pénzügyi támogatást tud nyújtani a társult államok­nak a csatlakozás elősegítése végett, s hogy az 1996-os re­formkonferencián szülessen határozat csatlakozási tárgyalá­saink megkezdésének időpont­járól. Az első téma kapcsán Horn hangsúlyozta, hogy itt nem segélyről, vissza nem térítendő támogatásról van szó, hiszen minden hitel egyben hatalmas üzleti lehetőséget jelent a nyu­gati cégek számára (a cannes-i csúcson elhatározott segély­­összeg mindenekelőtt technikai jellegű segély, amelynek rész­leteiről Brüsszelről még tár­gyalni kell — tette hozzá); ami pedig a csatlakozási időt, felté­teleket illeti, a magyar minisz­terelnök hangsúlyozta, hogy szeretnénk a tárgyalásokat már 1997-ben megkezdeni. A haldokló sem beszélhet magyarul? — A törvénytervezet ki­agyalóinak pszichés ferdült­­ségéről mi sem árulkodik jobban, mint az a passzus, mely az egészségügyi intéz­ményekben tiltja az állam­nyelven kívül más nyelv használatát — írja a szlovák államnyelv használatát sza­bályozó törvény tervezetéről a pozsonyi Új Szó keddi szá­ma. „Szenvedő, beteg embere­ket — köztük kisgyermeke­ket, öregeket — legkiszolgál­tatottabb helyzetükben nyelvtörvénnyel regulázni aligha nevezhető másnak, mint perverzitásnak. Ha a törvénytervezet előkészítői következetesek akarnak len­ni, az orvosok hippokratészi esküjét is módosítaniuk kell, abban ugyanis nyelvhaszná­latról nem esik szó. így majd Szlovákia lesz az első ország, ahol az eskü szövegéhez kla­uzula járul: »ígérem, hogy hivatásom gyakorlása köz­ben más nyelven, mint az ál­lamnyelven nem szólok be­tegeimhez, és nem engedem, hogy azok más nyelven szól­janak hozzám«”— javasolja keserű iróniával a lap hírma­gyarázója, aki a „Demokra­tikus agyrém” című írásában hasonló szellemben született kórházi tilalomtáblák vízió­ját is előrevíti: „Fájdalomér­zet vagy vajúdás közben ma­gyarul jajongani, sikítozni, fohászkodni, haldoklóknak magyar nyelven agonizálni szigorúan tilos!” „Az ilyen esetekben—veti fel a lap — az agonizálok mellé eleve »be lehetne ültet­ni a nyelvrendőrség embere­it«, hogy mielőtt a magyarok a túlvilágra költöznek, még behajthassák rajtuk a nyelv­­törvény-tervezet végrehajtá­sát ellenőrző, és az ötezertől százezer koronás nagyságren­dig kiszabható pénzbírságot, merthogy a tervezet egy úgy­nevezett »nyelvi komisz­­szariátus« — a magyar napi­lap szóhasználata szerint: nyelvrendőrség —- létrehozá­sát is tervezi.” A Hoszni Mubarak egyiptomi elnök ellen Addisz- Abebában elkövetett merényletet végrehajtó rohamosztagnak ■ minden valószínűség szerint egyiptomi tagjai is voltak — írja keddi számában az Al-Ahram című kormánylap. Mubarak a támadás másnapján kijelentette, hogy Egyiptom folytatja a harcot a terrorizmus ellen. A Mubarakhoz közeli forrásokra hivatkozó Al-Ahram szerint nem zárható ki, hogy fegyveres egyiptomi szervezetek, a Dzsamáa Iszlámija és a Talah Al- Fatah együttműködött a merénylet elkövetésében. Magda Marinko pere Az áldozatnak sok ellensége volt Magda Marinko és társai bűnpere kedden — imár az 5. tárgyalási napon — a kecske­méti hármas gyilkossággal kap­csolatban beidézett újabb tanúk kihallgatásával folytatódott a Fővárosi Bíróságon. Magda Marinko több ízben kijelentet­te: a továbbiakban nem akar jelen lenni, döntsön a bíróság a távollétében. A tárgyalás köz­ben tartott szüneteket követően azonban az elsőrendű vádlott minden alkalommal fegyelme­zetten visszatért a terembe. Egy időközben elhunyt tanú — H. Attila — nyomozati val­lomását ismertette a bíróság. H. Attila egy házban lakott Hor­­váthékkal (az áldozatokkal), és a bűncselekmény éjszakáján éjfél körül ő engedett be egy férfit az épületbe, aki Horváth Antal lakását kereste. H. Attila hallotta, hogy az illető többször kopogtat Horváthék ajtaján, majd eredménytelenül távozik. Magda Marinko hangsúlyoz­ta: ő 9 órakor járt a helyszínen, s egy fiatal férfi engedte be a házba. Hiába csengetett Hor­­váthéknál, nem jutott be hoz­zájuk. Ezután elment, és több­ször nem is járt ott. K. Gy. tanú a tárgyaláson először vonakodott vallomást tenni, mert féltette a saját és családja életét. Varga Zoltán tanácselnök bíró megértéséről biztosította, de felhívta a figyel­mét arra, hogy a magyar bün­tetőeljárás-jog szabályai szerint a tanúnak — néhány speciális kivételtől eltekintve — nincs lehetősége a vallomástétel megtagadására. K. Gy. ezt tu­domásul vette. Ugyanakkor elmondta, hogy Magda Marin­két nem ismeri, és tulajdonkép­pen neki az ügy harmadrendű vádlottjával, Dobnik Jánossal van olyan személyes konfliktu­sa, amely független a pertől. K. Gy. és N. S. vallomása szerint a bűncselekmény napján (1993. december 19.) délután egy ál­taluk szervezett ökölvívó-ver­senyen jelen volt a későbbi ál­dozatok egyike, Horváth Antal is. A tanúk a sportesemény szponzorának szerették volna megnyerni őt, amit el is vállalt. Horváth Antal a rendezvényt követő banketten is részt vett, ahonnan körülbelül este 10 óra­kor távozott. K. Gy. megemlí­tette: később értesült arról, hogy élettársát Horváth Antal­­né aznap este fél 10 körül fel­hívta telefonon, és meglehe­tősen idegesen Horváth Antalt kereste. Korábban mindkét tanú összetűzésbe keveredett Horváth Antallal — K. Gy. egyszer meg is verte őt —, de a bűncselekményt megelőző he­tekben már kibékültek. K. Gy. szerint Horváth Antal az üzleti életben jellemtelenül viselke­dett, és rengeteg ellensége volt. A tanácselnök bíró kérdésé­re válaszolva K. Gy. elmond­ta: Horváth Antal ékszerek­kel, fegyverekkel, autókkal és szesszel kereskedett feketén. Azt állította, hogy minderről a rendőrségnek is tudomása volt. Magda Marinko megje­gyezte: Horváth prostituáltak­kal és pornóval is foglalko­zott, K. Gy. azonban ezt cá­folta. N. S. beszámolt arról, hogy a vacsoráról az egyik ittas ven­déget Horváth Antal autóján szállította haza. Ez idő alatt kétszer is keresték Horváthot a gépkocsiban lévő rádiótelefo­non. N. S. a telefonálóról csak annyit tudott közölni, hogy férfi volt, és magyarul beszélt. A fuvar után N. S. visszament a bankettre, és átadta az autó kul­csát Horváthnak, aki még be­fejezte az étkezést, majd hama­rosan távozott. H. S., aki büfés volt a box­­versenyen, és a vacsorán is részt vett, vallomásával alátá­masztotta a K. Gy. és N. S. ál­tal elmondottakat. Magda ezúttal Petrity Szinisa nevű társát vádolta a gyilkos­ságok elkövetésével, és úgy vélte, hogy az összes áldozatot a Palicsi-tóban talált gépfegy­verrel ölték meg. Hozzátette: senkit sem gyilkoltak meg az­zal a fegyverrel, amelyet az ő útmutatása alapján ásott elő a rendőrség egy rejtekhelyről. Szerdán a második vádpont­ban szereplő orosházi ember­ölés kerül napirendre, erre az ügyre vonatkozóan hallgat ki tanúkat a bíróság. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents