Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-26 / 147. szám
Belföld-külföld 1995. június 26., hétfő UJ KELET A Frankfurter Allgemeine Zeitung Gönczröl Bátor és kockázatvállaló Göncz Árpád demokrata, egyenes és kiszámítható, s egyformán elutasítja a bal- és jobboldali önkényuralmat - állapítja meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung szombati számában, az újraválasztott magyar államfőt bemutató írásában. Göncz nem provokatív ellenálló, de egy olyan ember aki bátor és kockázatokat is vállal azért, hogy meggyőződése szerint cselekedjen - írja Georg Paul Hefty. Részletesen ismerteti a magyar államfő életrajzát és megállapítja: egy ilyen ember nem táncol úgy, ahogy a kormányon lévők fütyülnek, s különösen nem ,,az alatta álló” kormányfő melódiájára. Ezt az akkori kormányfőnek, Antall Józsefnek tudnia kellett volna, amikor az államfői hivatalt egykori ifjúkori barátjának juttatta. A szerző ismerteti az Antall és Göncz között a médiaháború kapcsán kialakult vitát, majd megállapítja, hogy „az államfő is hozzájárult az áldatlan médiaháború fellángolásához és egyúttal az ország legnépszerűbb politikusa lett. Ez arra ösztönözte, hogy aktívan politizáljon, feltűnő összhangban pártjával, amely akkor ellenzékben volt, most pedig a kormánykoalíció kisebbik tagja. ... A baloldali liberális szabaddemokraták legfontosabb tőkéjükként hasznosították Gönczöt.” Második elnöki időszakában Göncz visszafogottabban fog tevékenykedni, tudatosodik benne pártjától való függetlensége, s ezt arra fogja használni, hogy a polgárok elnökeként növelje tekintélyét. A tekintély és a népszerűség közötti egyensúlyozás nem lesz könynyű számára - fejeződik be a tekintélyes német lap írása. Az MDF a haderőreformról A felelősség a kormányé A Magyar Demokrata Fórum hétfőtől nem vesz részt a haderőreform előkészítését végző hatpárti egyeztetéseken, és ugyanezt javasolja a másik három ellenzéki pártnak is - jelentette be szombaton délután Herényi Károly szóvivő az országos választmányi ülést követő sajtótájékoztatón. A továbbiakban kifejtette: erre az elhatározásra azért jutott az MDF, mert a kormány pénteki, rendkívüli ülésén nem születtek meg azok a döntések, amelyek valóban a haderő reformját szolgálnák és az átszervezés garanciáit biztosították volna. Pártja szerint e garanciák nélkül nem reformról, pusztán költségvetési indíttatású drasztikus létszámleépítésről van szó, ez pedig gyengíti az ország védelmi képességét, és nem szolgálja Magyarország NATO-hoz való csatlakozási törekvéseit Az MDF-nek az az álláspontja, hogy a kialakult helyzetért és annak minden következményéért teljes mértékben a kormányzatot terheli a felelősség. A szóvivő még elmondta: a másik három ellenzéki párttal folytatott megbeszélés után várható, hogy egységesen távol maradnak a tárgyalásoktól. A sajtótájékoztatón Papp Sándor, az országos választmány elnöke elmondta: a küldöttek elfogadták az MDF cselekvési programja második fejezetének végleges változatát. A IX. országos gyűlésen ugyanis az a határozat született, hogy a szervezet- és kapcsolatépítési fejezetet az országos gyűlésen elhangzottaknak megfelelően módosítsa az országos választmány. Papp Sándor azt is elmondta, hogy az országos választmány elfogadhatatlannak és megengedhetetlennek tartja azt a miniszterelnöki megnyilvánulást, mely szélsőjobb minősítéssel illette azokat az ellenzéki pártokat, amelyek nem fogadják el a trianoni békediktátumot és bírálják a magyar-szlovák alapszerződés megkötését. Barsiné Pataky Etelka aktuális kérdésekről szólva elmondta, hogy az országos választmány aggodalommal figyeli az energiaprivatizáció körül kialakult helyzetet, Pál László ipari miniszter leváltását. Az MDF szerint ez azt jelenti: nincs megegyezés sem a szakmával, sem az önkormányzatokkal és a kormányon belül sincs meg az egyetértés. Ezért úgy vélik: nagy a veszélye annak, hogy rosszul privatizálnak, amelynek árát a lakosságnak kell majd megfizetnie. A sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva Papp Sándor elmondta: a küldöttek meghallgatták Bencsik Andrásnak, az Új Demokrata című lap főszerkesztőjének, az etikai bizottság tagjának a pártból történő kizárásának körülményeit. Az országos választmány elnöke hozzátette: hivatalból a mostani ülésen nem foglaltak állást ebben a kérdésben, erre akkor kerül sor, ha Bencsik András benyújtja fellebbezését. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a Csongrád megyei küldöttek álláspontja szerint a jövőben nagyon nagy körültekintéssel kell eljárni az etikai ügyekben. Új etikai biztost is választottak, Monostori Mariann személyében, aki a választmány elé kerülő etikai ügyek gondozója lesz. Ugyancsak kérdésre válaszolva a szóvivő elmondta: az országos választmány megerősítette korábbi elvi állásfoglalását, miszerint részvénytársaságot hozzanak létre a székház visszavásárlása érdekében. ____________Keleti György reagálása___________ Az MDF elzárkózik Keleti György honvédelmi miniszter szombaton reagált a Magyar Demokrata Fórum Országos választmányi ülésén elhangzott ama kijelentésre, miszerint az MDF hétfőtől nem vesz részt a haderőreform előkészítését végző hatpárti egyeztetéseken és ugyanezt javasolja a többi ellenzéki pártnak. A miniszter ezzel kapcsolatban az MTI-nek elmondta: sajnálatos, hogy a péntek esti szóbeli egyeztetés ellenére az MDF erre az elhatározásra jutott, és erre buzdítja a többi ellenzéki pártot is. Keleti György rámutatott: a haderőreform az elkövetkező esztendők alatti hosszabb távon több kormányzati ciklusra is kiterjedő hadseregátalakítást szolgálja, vagyis nem költségvetési vita. Hozzátette: kétségtelenül vannak ilyen elemei is, de mindenek előtt a jövő hadseregének vezetési rendjét, struktúráját, haderőnemi felépítését és nem utolsó sorban létszámát, azon belül a hivatásos, szerződéses és sorkatonák valamint a közalkalmazottak arányát határozza meg. Keleti György kitért rá: pénteken a kormány valóban nem döntött a tárca jövő évi költségvetéséről, mint ahogy más tárcákéról sem. Az MDF mostani álláspontja azonban azt mutatja, hogy a haderőreform kérdésében nem a konszezuskeresés, hanem az elzárkózás, vagyis a megegyezés lehetőségének a kizárása a céljuk. Ugyanis az említett kérdésekről a költségvetés pontos nagysága ismeretének hiányában is lehetne tárgyalni - szögezte le a honvédelmi tárca vezetője. Ez a magatartás és nem a haderőátalakítás az, ami esetleg nem vethet jó fényt Magyarország NATO-csatlakozására, hiszen a létszámcsökkentés, a hadsereg szerkezetének korszerűsítése, a vezetés hatékonyságának növelése, a gyorsabb reagálásra kész hadsereg kialakítása, valamint olyan struktúra létrehozása, amely képes lesz a NATO-hoz kompatibilis, korszerű haditechnikai eszközök fogadására - és ezek a haderőreform legfontosabb célkitűzései - megegyeznek az észak-atlanti integráció eddig ismert elveivel. Keleti György hangsúlyozta, miszerint a hadseregben eddig kialakult helyzet miatti felelősségről az eddigiektől szélesebb tájékoztatást kell adni a közvéleménynek. A honvédelmi tárca korábbi kormányzati ciklus alatti felügyeletét ugyanis kizárólag MDF- politikusok látták el. Az ő idejük alatt egyebek között reálértékben mintegy 60 százalékkal csökkent a honvédelmi költségvetés, ürült ki a hadsereg tartalékkészletének jelentős része, maradt el egy sor olyan döntés, amely a jelenlegi állapotot idézte elő. A tárgyalásról történő kivonulásával az MDF vélhetően az ilyen tényekkel való szembesülést szeretné elkerülni. Az SZDSZ Országos Tanácsának ülése Az agrártermelés védelme Az SZDSZ szerint a megszorító intézkedések, a gazdasági kényszer sem veszélyeztetheti a rendszerváltás intézményes vívmányait, nem érintheti hátrányosan az önkormányzati intézményrendszert, az oktatás, a kultúra működésének alapvető feltételeit. A szabaddemokraták munkacsoportjaiban e szellemben fogalmazódtak meg azok az elvek, amelyeket az 1996-os költségvetés előkészítése során az SZDSZ képvisel majd. | Végleges álláspontját a jövő évi költségvetés irányelveiről vasárnapi ülésén alakítja ki az SZDSZ frakciója. Ezt Pető Iván pártelnök-frakcióvezető közölte az SZDSZ Országos Tanácsának szombati ülése után, a párt Mérleg utcai székházában tartott sajtótájékoztatón. Az Országos Tanács (OT) tagjai előtt Pető | Iván visszatekintett az elmúlt egy évre, amely során - mint az újságírók előtt is elmondta - két szakaszt különböztetett meg: a koalíció működésének első hónapjait viták jellemezték, és késlekedett a kormányprogram végrehajtása is. A Bokros-program a koalíciós konfliktusok elcsendesedését, a kormányprogram megvalósítását hozta. Pető Iván szerint most új időszak kezdődik a koalíció működésében, amelynek során nem az azonnali megszorító csomagot kell a koalíciós partnereknek képviselni, hanem szisztematikusan foglalkozni az ország működése szempontjából leglényegesebb döntésekkel. A következő időszak legfontosabb problémája a pártelnök szerint az ország gazdasági helyzetéből adódó kényszerlépések és a hosszabb távú intézményi berendezkedést érintő döntések összeegyeztetése lesz. Az OT is egyetértett azzal - hangsúlyozta a pártelnök -, hogy a megszorító intézkedések sem veszélyeztethetik a rendszerváltás intézményes vívmányait: nem sérülhet az önkormányzatiság elve, meg kell találni a kultúra és az oktatás támogatásának a gazdasági kényszerek közepette is alkalmazható módszereit. Kis Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára — aki ugyancsak vendége volt az OT ülésének - a saját tárcájához tartozó intézményrendszer megvédendő vívmányai közé sorolta az állategészségügyi és a növényvédelmi szolgálatot és az FM-hivatalokat. Ezeknél az államtitkár nem tartana célszerűnek további létszámcsökkentést, megjegyezte azonban, hogy a tárca az eddig előírt 15 százalékos leépítést természetesen végehajtja, ám ezt differenciáltan szeretné megtenni. Az 1996-os büdzsé tárgyalása során az SZDSZ - a tárcával egyetértésben - súlyt kíván fektetni az agrártermelés biológiai alapjainak védelmére, a szaktanácsadásra és a tenyészállat-állomány növelésére. Kis Zoltán úgy vélte: őszre a T. Ház elé kerülhet a földtörvény módosítása, ha addig sikerül eldönteni a külföldiek földtulajdon-szerzésének politikai kérdését - magának a koalíciós partner MSZP-nek is. Az SZDSZ egységes, álláspontja változatlan: erős ellenőrzés, magas földvédelmi járulék megfizetése mellett kívánatosnak tartja a haszonbérleti időtartam felemelését és a területi korlátok megszüntetését - hangzott el. Nyugat segítse a felkészülést Orbán Viktor bonni beszéde Az Európai Unió részéről csak nyilatkozatok szintjén van meg a szándék a kelet-középeurópai országok integrációjára, de nincs egységes politikai akarat, politikai döntés arra, hogy fel is vegyenek bennünket az unióba - jelentette ki Orbán Viktor, a parlament Európai Integrációs Bizottságának elnöke szombaton Bonnban egy nemzetközi tanácskozáson. A Német Szabaddemokrata Párt által szervezett konferencián, amelyen az európai integrációs folyamat jövőjét vitatják meg, a politikus rámutatott, hogy Magyarországon adottak az EU-csatlakozás politikai feltételei, a nyugati államok részéről azonban nem biztosítottak a belépni szándékozók integrációjának politikai előfeltételei. Emlékeztetett rá, hogy a bővítés korábban is, így Görögország, Spanyolország és Portugália esetében politikai döntés volt, és a legfrissebb új tagok felvételére is javarészt politikai és nem gazdasági megfontolások alapján került sor. - Jelen pillanatban nem látok esélyt arra, hogy hasonló politikai döntés szülessen a mi felvételünkre vonatkozóan is - mondta a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnöke. Kifejtette, hogy a számítások szerint felvétel esetén a négy visegrádi ország támogatási igénye évi 12-18 milliárd ECU lenne, s ebből Magyarországnak évi 2-3 milliárd jutna. Ez fele sincs az azonos kategóriába sorolható Görögországnak, Portugáliának vagy Írországnak nyújtott támogatásnak. A pénzügyi támogatás ellen nem gazdasági okok, hanem a politikai akarat hiánya szól. Magyarország gazdasági helyzetéről szólva Orbán rámutatott: a történelemben még nem volt példa rá, hogy egy ország hasonló méretű gazdasági válságból önerőből álljon talpra. - Igényt tartunk arra, hogy a Nyugat segítse felkészülésünket, mert az egykori keleti blokk összeomlásával az unió jelentős méretű és fizetőképes piachoz jutott, és az EU-nak jól felfogott érdeke felzárkózásunk előmozdítása - hangsúlyozta, és tényleges piacnyitást, több külföldi beruházást szorgalmazott. Nem jó a kapcsolat a párt és a kormány között MSZP-választmányi ülés Az MSZP Országos Választmányának szombati állásfoglalása szerint nem kielégítő a kormány és a párt közötti kapcsolat; nincs mód arra, hogy a kabinet lépéseit a párt előzetesen megvitassa, elfogadja, vagy - ha szükségét látja - módosítását javasolja. A választmány szerint nem megfelelő a kormány, illetve a párt kapcsolata a lakossággal. Erről a választmány vezetői számoltak be az újságíróknak szombaton. Elmondták azt is, hogy a testület az állásfoglalás megszövegezése előtt megvitatta azt a felmérést, amelyet az országos központ munkatársai készítettek az MSZP 200 pártszervezetének, 1800-2000 aktivistájának és tisztviselőjének a tapasztalatai alapján. Vitányi Iván, a választmány elnöke szerint a felmérésekből egyértelműen kiderült, hogy nem megfelelő a kapcsolat a kormány és a párt között. Ezt támasztja alá az is - hangzott el -, hogy Pál László ipari és kereskedelmi miniszter menesztése a pártközvélemény számára váratlan volt. Csintalan Sándor ügyvezető alelnök rámutatott: sok kritika érte a belső információs rendszert; sokan úgy érzik, hogy az MSZP magára hagyta önkormányzati képviselőit. Többen hiányolták a belső pártoktatást is. A közvélekedés szerint ugyanis nem elsősorban főosztályvezetőket és államtitkárokat kell miniszternek kinevezni. Ez a vélemény azonban régebbi keletű Pál László menesztésénél és Dunai Imre esetleges kinevezésénél - tette hozzá Csintalan. Az ügyvezető alelnök ugyanakkor leszögezte azt is, hogy a párt bázisa továbbra is a kormány mögött áll. 4
