Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-26 / 147. szám

UJ KELET Megyénk életéből 1995. június 26., hétfő3 Ellenőrzés, büntetés, felfüggesztés A kocsmákat kommandósán Az elmúlt években gomba­mód szaporodtak a kereskedel­mi és vendéglátó egységek. A szeneskamra színvonalú palac­kozott italokat árusító fé­szerektől az ázott, düledező, farostlemez falú, istállószerű kocsmákon keresztül egészen a kacsalábon forgó bárokig, ki­ki igénye és pénztárcája sze­rint válogathat. A nyíregyházi ÁNTSZ-hez tartozó ötvenhá­rom településen összesen 3000 élelmiszerforgalmazó bolt, büfé, falatozó, kocsma stb. ta­lálható. Mit veszünk? Mit eszünk? Mit iszunk? Ki vigyáz az egészségünkre? Kérdéseinkre dr. Magyar Veronika, Nyíregyháza tiszti­főorvosa válaszol: — A folyamatos munka mel­lett a nyári szezon előtt kam­pányellenőrzést végzünk. A sóstói és a Tisza-parti élelmi­szer-forgalmazó egységek ellenőrzése már megtörtént a gyermek és ifjúsági üdülők, táborok, sátortáborok ellen­őrzése folyamatban van. Itt megemlíteném, hogy bejelen­tési kötelezettségeiknek fe­gyelmezetten eleget tesznek az önkormányzatok és az üdültető intézmények. —Mi újság a KGST-piacon? — A piacot rendszeres idő­szakonként ellenőrizzük, de itt kommandószerűen egyszer­re kell kezdeni a munkát, mert ha sorba megyünk, a harma­dik-negyedik büfétől kez­dődően már zárt ajtókat talá­lunk. — Nagyon sok esztétikailag kifogásolható egység üzemel. — A külső feltételeket az il­letékes önkormányzat műsza­ki irodája határozza meg, ránk csak a közegészségügyi szem­pontok tartoznak. Például ra­gaszkodunk a 2,6 méter belma­gasság feletti beltérhez, a belső kialakítása attól függ, hogy mit kívánnak forgalmazni. Az épü­let, vagy üzlethelyiség csak arra használható, amire az en­gedélyt kiadjuk. — Működik-e a visszaellen­őrzés? — A beüzemelést ellenőrizzük, de sajnos a későbbi profilváltást sokan nem jelentik be. A hiá­nyosságok közül leggyakoribb, hogy nem az engedélyezett árut forgalmazzák, vagy a feltételek nem felelnek meg az engedélye­zett áru forgalmazásának: nincs elég hűtő, mosogató, elmosogat­ják az egyszerhasználatos poha­rakat. Előfordul az is, hogy sem­milyen engedélye nincs az üze­meltetőnek. — Büntetés? — A helyszíni bírság min­dennapos. Ezt szemrebbenés nélkül fizetik, hiszen az üze­meltető általában tisztában van apró szabálytalanságaival. A szabálysértési eljárás már akár 30 ezer forint büntetést is ered­ményezhet, súlyos esetekben felfüggesztjük az üzemeltetést. —Szabályozzák-e az élelmi­szer-forgalmazók beszerzését? — Csak közforgalomban lévő, ellenőrzött minőségű élelmiszereket vásárolhatnak. Magánforgalomból csak ható­sági állatorvosi bizonyítvány­nyal ellátott húsfélék vásárlá­sa engedélyezett. Ha őster­melőtől szereznek be zöldség-és gyümölcsféléket, akkor mellékelni kell a permetezési naplót, és a termelés körülmé­nyeinek dokumentációját. — Az ellenőrzés céja a meg­előzés, mégis fordulnak elő megbetegedések. Melyek a sza­bálytalan közétkeztetés leggya­koribb megbetegedései? — A rossz higiénés körülmé­nyek és a meleg hatására egyes élelmiszerek gyorsan romla­nak. Leggyakoribbak a szal­monella, a vérhas és egyéb enterális fertőzések. Kezdeti tünetek minden esetben a há­nyás, hasmenés és a láz. A nagy folyadékvesztés miatt — főként gyerekeknél — fennáll a kiszáradás veszélye. Ha eze­ket a tüneteket észleljük, azon­nal forduljunk orvoshoz, ne­vezzük meg az előző étkezé­sek vagy vásárlás helyét! — Hogyan védekezhetünk? — Lehetőleg csomagolt élel­miszereket fogyasszunk, fi­gyeljünk arra, hogy az egyszer­­haszálatos műanyag poharakat eredeti csomagolásból vegyék elő, ellenőrizzük az élelmisze­rek szavatosságát, a „gyanús” ételt ne fogyasszuk el, és ami nagyon fontos: keressünk kéz­mosási lehetőséget! Kisfröccs A harmadik levél Na, Isten Isten... Olvasta? Mit, mit, hát a levelet, amelyet Mátészal­káról írtak Horn Gyulának. Nem olvasta? Kár. Mert minden sora igaz. Hogy nincs munka, meg hogy nem ezt ígérték. Szép levél, okos levél. Hogy elolvassa-e a mi­niszterelnök? Azt én nem tudom. Hiszen annyit kell neki olvasnia. Hogy mást ne mondjak, sorban a Bok­ros-csomagokat. Meg a pótköltsgévetéseket. Meg a saját pártja képviselőinek nyilatkozatait a tizenhat­­millióról. Hát hogy lenne szegénynek ideje éppen erre a levélre?(!) Baj, bizony baj. Mert úgy gondolom, hogy a máté­szalkaiak csak igazat írtak. Igaz, nem először. Elküld­ték már egy hasonló leve­let Nérrieth Miklósnak is. Tudja, az volt az a minisz­terelnök, aki nem ért rá el­olvasni, mert azzal volt el­foglalva, hogy\vér nélkül menjen végbe a rendszer­­váltás. Meg elküldték An­tall Józsefnek is. Dehát az se olvasta, mert az meg az­zal volt elfoglalva, hogy zsinóros dolmányokat ter­vezett az új vitézeknek meg méltóságos-kegyelmes uraknak. Díszmagyart. Hogy a mátészalkaiak meg közben éheztek? Na és. Nem néztek ők bele egyet­lenfazékba sem. Hogy most majd a Horn, ugye azt mondja. Tudja, mi lesz? ír a titkára egy választ, hogy igazuk van, a kormányfő megérti, de egy kis türelmet kér. Mint az egész magyar néptől. Hogy mennyit? Hát pár száz évet. Addig meg csak kibírjuk valahogy. Egy fröccsre akkor is fut­ja-Hogy elment a kedve az egésztől? Nekem is. De a fröccsöt azért nem hagyom itt! Na, Isten Isten... —dámi— E. Sipos József Ha kicsi a boríték Sarokbüfé (Fotó: Harascsák) A szóban forgó boríték nem az egykori „pénzes” jutalma­kat, fizetésnapokat takarja, hanem közönséges postai bo­rítékot, amely levéllel bélelve már postai küldeményként sze­repel a „kürtös” szakmában, azaz a postásoknál. Nemegy­szer előfdordult velem, gondo­lom, másokkal is, hogy a borí­ték kicsinek bizonyult. Nem a levél számára, az az egyetlen lapocska könnyedén belefért, a gondot a felragasztandó bélye­gek okozták. Volt, hogy csak öt bélyeggel sikerült a 22 fo­rintnyi „bérmentesítést” meg­oldanom. Mondani sem kell, mekkora dilemmát okozott az elhelyezésük, a műszerészek pontosságával láttam neki a feladatnak, arról nem is szól­va, hogy a nyalásból is bőven kijutott. — Van mód és lehetőség a bélyegek használatának elke­rülésére — mondta Szabó Pál, a nyíregyházi 1. Számú Posta­­hivatal vezetője, majd rövid tájékoztatást adott a bélyegek­kel kapcsolatosan. íme: Manapság a viszonylag gya­kori díjváltozások valóban „ki­csivé” tehetik a boríték felüle-Szabó Pál (Fotó: Csonka) tét. Jelenleg bélyeg használa­ta nélkül a „díj hitelezve” lehetőség adott azok számára, akik 20 ezer forint feletti összeg esetében külön megál­lapodást kötnek a postával. Ugyancsak a bélyeg nélküli bérmentesítés válik lehetővé egyes nagy forgalmú postáknál a „készpénzzel bérmentesítve” szövegezésű bélyegzők hasz­nálata révén, amelyeknél piros festéket használunk, az ösz­­szegről pedig számlát adunk. Arra is lehet példa — folytatta Szabó Pál hivatalvezető —, hogy külföldre szánt levelün­ket ajánlott, expressz formában kívánjuk feladni, s bizony — nagy címletű bélyegeink híján — nem fér rá a bélyeg a borí­tékra. Ilyenkor is mellőzzük a bélyeg használatát, bérmente­sítő gép alkalmazásával. Gya­korlatunkban használjuk az úgynevezett távfeltölféses bérmentesítő gépeket, amelyek igen jó szolgálatot tesznek a postai munkában. Ilyen gépe­ket cégek is bérelnek, bérelhet­nek tőlünk. Az alkalmazók befizetnek a posta számára egy bizonyos összeget, mi ezt „be­állítjuk”, a gép pedig automa­tikusan számláz, kocka alakú bélyegképet készít. Ennek mo­dernebb változata is létezik, e gépeket telefonon is „fel lehet tölteni”, emellett azért is előnyös, mert ehhez különböző gépegységet lehet kapcsolni, működtetni: bérmentesítési dí­jat számol, tiketteket gyárt, stb. Újdonság, kuriózum az úgy­nevezett „hibridlevél”, amely­ben a szolgáltatást kérő cég, hi­vatal egy adott levelet szeretne számtalan helyre sokszorosítva eljuttatni, s ezt teljes lebonyolí­tásában a postára bízza. Példá­ul a megyei önkormányzat a megye valamennyi polgármes­terének egyazon levelet kíván­ja megküldeni. Mi ezt elkészít­jük, továbbítjuk, kikézbesítjük, azaz valamennyi munkafázisát fel tudjuk vállalni. A bélyegre visszatérve: a bélyeg nem fog eltűnni, annál is inkább, mert kereskedelmi értékkel rendelkezik. A Ma­gyar Posta évente előre meg­határozza a forgalomba helye­zendő bélyegek értékét, témá­ját, azt, hogy milyen sorozatú, illetve blokkokat bocsát ki a bélyeggyűjtők nagy örömére. Külföldön, a fejlett nyugati or­szágokban a „nyalás” is más­képp esik, hiszen különböző ízek vetélkednek az egyes bé­lyegek hátoldalán, van, aki a málnás bélyegre esküszik. Ná­lunk ez jobb esetben még eny v­­ízű, de léteznek még az érték­benyomásos borítékok és leve­lezőlapok is, és mivel ezek ko­rábban kerültek forgalomba, a mai díjat pótlandó bélyegnya­lást aligha kerülhetjük el még egy darabig — fejezte be Sza­bó Pál hivatalvezető. (lefler) Az APEH nem naprakész Csökken a támogatás — A parlamenti tárcák képviselői nyitottak lenné­nek a rehabilitációs foglal­koztatottak problémájának megoldására — mondta dr. Juhászáé Lévai Katalin, a parlament foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága reha­bilitációs albizottságának elnöke —, de sajnos a pénz­ügyi keret nagyon behatá­rolt. Ennek ellenére a Pénz­ügyminisztériumnak 4,3 milliárd forintra (mintegy három tizeddel) sikerült emelnie az éves rehabilitá­ciós támogatási keretet. Ez az összeg még mindig nem elég, mert közel 600 millió forint még így is hiányzik, ami ahhoz kellene, hogy a második félévi működésüket olyan szinten tudják bizto­sítani, mint amilyen az első volt. Ez gyakorlatilag azt A START Vállalat helyzete jelentené, hogy nem kelle­ne embereket elbocsátani, viszont a szervezeteknek ki kéne gazdálkodniuk a har­mincszázalékos inflációt, il­letve nominálérték-csökke­nést, mert az 1995-ös évi eredeti támogatás csak az ezt megelőző évi szintnek felel meg. A parlament foglalkoztatá­si bizottságának utolsó ülésén napirendi pontként szerepelt a Védett Szervezetek Orszá­gos Szövetségének egy bead­ványa a rehabilitációs foglal­koztatottak helyzetével kap­csolatban. Ok gyakorlatilag a csökkent munkaképességű dolgozók érdekképviseletét vállalták fel. Megpróbálnak valamit tenni az országosan közel 30 ezer embert foglal­koztató üzemek életben tartá­sáért, hogy ne kerülhessen sor elbocsátásokra. Ez annál is inkább fontos, mert az ál­lamnak kötelessége — nem­zetközi szerződésekben leír­tak alapján — a csökkent munkaképességű emberekről gondoskodni. A probléma ott kezdődött, hogy az 1995-ös költségve­tést nem tudták normálisan megtervezni, mert senki sem tudta, hogy hány ilyen gaz­dálkodó szerv működik az országban. A ’95-ös pótkölt­ségvetésben sem tudták kor­rigálni á finanszírozási kü­lönbséget. Ennek az oka az APEH nem naprakész nyil­vántartásában keresendő. Az adóhivatal hiányos adatok­kal látta el a költségvetést, és emiatt történt a támoga­tások alultervezése. Ezért egy olyan kétségbeesett helyzet áll majd elő, hogy az utolsó negyedévben támoga­tás nélkül maradnak ezek a szervezetek. A foglalkoztatási bizottság úgy döntött, hogy ezt a terü­letet vállalnia kell, meg kell próbálkoznia valamilyen tár­caközi egyeztetéssel, ezért létrehozta a rehabilitációs al­bizottságot, amely négy or­szággyűlési képviselőből áll, s aminek a vezetőjévé válasz­tottak. Első megbeszélésün­kön annyiban maradtunk, hogy a költségvetésen már nem fogjuk tudni keresztül­vinni az elképzeléseinket, de még a nyár folyamán meg­próbálunk segíteni ezeken a szervezeteken. A napokban jártunk a Pénzügyminisztéri­umban, ahol azt a tájékozta­tást kaptuk, hogy 4,3 milliárd forint az az összeg, ameddig a költségvetés elmehet a tá­mogatásban. Ezenfelül pedig július 1-jétől bevezetnek — de lehet, hogy csak augusz­is nehezedhet (Fotó: Martyn) tus 1 -jétől — egy újfajta, nor­matív finanszírozási rend­szert. Ezt a rendeletet a reha­bilitációs vállalatok vizsgála­tának eredményeivel támasz­totta alá a minisztérium, ami­kor is néhány helyen gazda­sági visszaéléseket tapasztal­tak. Ez a normatív rendszer a költségvetés korlátái miatt úgy működik, hogy eleve egy 30-50 százalékos létszámle­építést hoz magával. A mi­nisztérium kérte a VSZOSZ képviselőit, hogy segítsenek a normák, a mércék megfo­galmazásában, az aránytalan­ságok kiküszöbölése miatt. A tárca ígéretet tett arra, hogy amennyiben július 1-jéig nem készül el az új finanszírozási tervezet, akkor nyitott lesz egy másfajta támogatási háló feltételes elfogadására is. Amennyiben ezt sikerül ki­dolgozni, akkor 1996 január­jától módosítják a jelenlegi szabályzást, hogy a szerveze­teknek is a lehető legjobb le­gyen. Tehát ez a rendeletalkotás a hosszabb távú, a szerveze­tek életben tartása viszont a gyorsan megoldandó felada­tunk. Ez most a legfontosabb munkánk, ezért június 28-án délelőttre összehívtuk a par­lamenti bizottságok illetéke­seit: a szociális bizottság, a Pénzügy-, a Népjóléti, illet­ve a Munkaügyi Minisztéri­um képviselőit egy tárcakö­zi egyeztetésre. Kidolgo­zunk egy rövid távú taktikai lépést, és egy hosszú távú programot is beindítanánk, mert ez a problémakör jövő­re is jelentkezni fog, annál is inkább, mert az 1996-os költségvetés tervezése már elkezdődött, s vele együtt a számokért való harc is. —vip— V

Next

/
Thumbnails
Contents