Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-26 / 147. szám
UJ KELET Megyénk életéből 1995. június 26., hétfő3 Ellenőrzés, büntetés, felfüggesztés A kocsmákat kommandósán Az elmúlt években gombamód szaporodtak a kereskedelmi és vendéglátó egységek. A szeneskamra színvonalú palackozott italokat árusító fészerektől az ázott, düledező, farostlemez falú, istállószerű kocsmákon keresztül egészen a kacsalábon forgó bárokig, kiki igénye és pénztárcája szerint válogathat. A nyíregyházi ÁNTSZ-hez tartozó ötvenhárom településen összesen 3000 élelmiszerforgalmazó bolt, büfé, falatozó, kocsma stb. található. Mit veszünk? Mit eszünk? Mit iszunk? Ki vigyáz az egészségünkre? Kérdéseinkre dr. Magyar Veronika, Nyíregyháza tisztifőorvosa válaszol: — A folyamatos munka mellett a nyári szezon előtt kampányellenőrzést végzünk. A sóstói és a Tisza-parti élelmiszer-forgalmazó egységek ellenőrzése már megtörtént a gyermek és ifjúsági üdülők, táborok, sátortáborok ellenőrzése folyamatban van. Itt megemlíteném, hogy bejelentési kötelezettségeiknek fegyelmezetten eleget tesznek az önkormányzatok és az üdültető intézmények. —Mi újság a KGST-piacon? — A piacot rendszeres időszakonként ellenőrizzük, de itt kommandószerűen egyszerre kell kezdeni a munkát, mert ha sorba megyünk, a harmadik-negyedik büfétől kezdődően már zárt ajtókat találunk. — Nagyon sok esztétikailag kifogásolható egység üzemel. — A külső feltételeket az illetékes önkormányzat műszaki irodája határozza meg, ránk csak a közegészségügyi szempontok tartoznak. Például ragaszkodunk a 2,6 méter belmagasság feletti beltérhez, a belső kialakítása attól függ, hogy mit kívánnak forgalmazni. Az épület, vagy üzlethelyiség csak arra használható, amire az engedélyt kiadjuk. — Működik-e a visszaellenőrzés? — A beüzemelést ellenőrizzük, de sajnos a későbbi profilváltást sokan nem jelentik be. A hiányosságok közül leggyakoribb, hogy nem az engedélyezett árut forgalmazzák, vagy a feltételek nem felelnek meg az engedélyezett áru forgalmazásának: nincs elég hűtő, mosogató, elmosogatják az egyszerhasználatos poharakat. Előfordul az is, hogy semmilyen engedélye nincs az üzemeltetőnek. — Büntetés? — A helyszíni bírság mindennapos. Ezt szemrebbenés nélkül fizetik, hiszen az üzemeltető általában tisztában van apró szabálytalanságaival. A szabálysértési eljárás már akár 30 ezer forint büntetést is eredményezhet, súlyos esetekben felfüggesztjük az üzemeltetést. —Szabályozzák-e az élelmiszer-forgalmazók beszerzését? — Csak közforgalomban lévő, ellenőrzött minőségű élelmiszereket vásárolhatnak. Magánforgalomból csak hatósági állatorvosi bizonyítványnyal ellátott húsfélék vásárlása engedélyezett. Ha őstermelőtől szereznek be zöldség-és gyümölcsféléket, akkor mellékelni kell a permetezési naplót, és a termelés körülményeinek dokumentációját. — Az ellenőrzés céja a megelőzés, mégis fordulnak elő megbetegedések. Melyek a szabálytalan közétkeztetés leggyakoribb megbetegedései? — A rossz higiénés körülmények és a meleg hatására egyes élelmiszerek gyorsan romlanak. Leggyakoribbak a szalmonella, a vérhas és egyéb enterális fertőzések. Kezdeti tünetek minden esetben a hányás, hasmenés és a láz. A nagy folyadékvesztés miatt — főként gyerekeknél — fennáll a kiszáradás veszélye. Ha ezeket a tüneteket észleljük, azonnal forduljunk orvoshoz, nevezzük meg az előző étkezések vagy vásárlás helyét! — Hogyan védekezhetünk? — Lehetőleg csomagolt élelmiszereket fogyasszunk, figyeljünk arra, hogy az egyszerhaszálatos műanyag poharakat eredeti csomagolásból vegyék elő, ellenőrizzük az élelmiszerek szavatosságát, a „gyanús” ételt ne fogyasszuk el, és ami nagyon fontos: keressünk kézmosási lehetőséget! Kisfröccs A harmadik levél Na, Isten Isten... Olvasta? Mit, mit, hát a levelet, amelyet Mátészalkáról írtak Horn Gyulának. Nem olvasta? Kár. Mert minden sora igaz. Hogy nincs munka, meg hogy nem ezt ígérték. Szép levél, okos levél. Hogy elolvassa-e a miniszterelnök? Azt én nem tudom. Hiszen annyit kell neki olvasnia. Hogy mást ne mondjak, sorban a Bokros-csomagokat. Meg a pótköltsgévetéseket. Meg a saját pártja képviselőinek nyilatkozatait a tizenhatmillióról. Hát hogy lenne szegénynek ideje éppen erre a levélre?(!) Baj, bizony baj. Mert úgy gondolom, hogy a mátészalkaiak csak igazat írtak. Igaz, nem először. Elküldték már egy hasonló levelet Nérrieth Miklósnak is. Tudja, az volt az a miniszterelnök, aki nem ért rá elolvasni, mert azzal volt elfoglalva, hogy\vér nélkül menjen végbe a rendszerváltás. Meg elküldték Antall Józsefnek is. Dehát az se olvasta, mert az meg azzal volt elfoglalva, hogy zsinóros dolmányokat tervezett az új vitézeknek meg méltóságos-kegyelmes uraknak. Díszmagyart. Hogy a mátészalkaiak meg közben éheztek? Na és. Nem néztek ők bele egyetlenfazékba sem. Hogy most majd a Horn, ugye azt mondja. Tudja, mi lesz? ír a titkára egy választ, hogy igazuk van, a kormányfő megérti, de egy kis türelmet kér. Mint az egész magyar néptől. Hogy mennyit? Hát pár száz évet. Addig meg csak kibírjuk valahogy. Egy fröccsre akkor is futja-Hogy elment a kedve az egésztől? Nekem is. De a fröccsöt azért nem hagyom itt! Na, Isten Isten... —dámi— E. Sipos József Ha kicsi a boríték Sarokbüfé (Fotó: Harascsák) A szóban forgó boríték nem az egykori „pénzes” jutalmakat, fizetésnapokat takarja, hanem közönséges postai borítékot, amely levéllel bélelve már postai küldeményként szerepel a „kürtös” szakmában, azaz a postásoknál. Nemegyszer előfdordult velem, gondolom, másokkal is, hogy a boríték kicsinek bizonyult. Nem a levél számára, az az egyetlen lapocska könnyedén belefért, a gondot a felragasztandó bélyegek okozták. Volt, hogy csak öt bélyeggel sikerült a 22 forintnyi „bérmentesítést” megoldanom. Mondani sem kell, mekkora dilemmát okozott az elhelyezésük, a műszerészek pontosságával láttam neki a feladatnak, arról nem is szólva, hogy a nyalásból is bőven kijutott. — Van mód és lehetőség a bélyegek használatának elkerülésére — mondta Szabó Pál, a nyíregyházi 1. Számú Postahivatal vezetője, majd rövid tájékoztatást adott a bélyegekkel kapcsolatosan. íme: Manapság a viszonylag gyakori díjváltozások valóban „kicsivé” tehetik a boríték felüle-Szabó Pál (Fotó: Csonka) tét. Jelenleg bélyeg használata nélkül a „díj hitelezve” lehetőség adott azok számára, akik 20 ezer forint feletti összeg esetében külön megállapodást kötnek a postával. Ugyancsak a bélyeg nélküli bérmentesítés válik lehetővé egyes nagy forgalmú postáknál a „készpénzzel bérmentesítve” szövegezésű bélyegzők használata révén, amelyeknél piros festéket használunk, az öszszegről pedig számlát adunk. Arra is lehet példa — folytatta Szabó Pál hivatalvezető —, hogy külföldre szánt levelünket ajánlott, expressz formában kívánjuk feladni, s bizony — nagy címletű bélyegeink híján — nem fér rá a bélyeg a borítékra. Ilyenkor is mellőzzük a bélyeg használatát, bérmentesítő gép alkalmazásával. Gyakorlatunkban használjuk az úgynevezett távfeltölféses bérmentesítő gépeket, amelyek igen jó szolgálatot tesznek a postai munkában. Ilyen gépeket cégek is bérelnek, bérelhetnek tőlünk. Az alkalmazók befizetnek a posta számára egy bizonyos összeget, mi ezt „beállítjuk”, a gép pedig automatikusan számláz, kocka alakú bélyegképet készít. Ennek modernebb változata is létezik, e gépeket telefonon is „fel lehet tölteni”, emellett azért is előnyös, mert ehhez különböző gépegységet lehet kapcsolni, működtetni: bérmentesítési díjat számol, tiketteket gyárt, stb. Újdonság, kuriózum az úgynevezett „hibridlevél”, amelyben a szolgáltatást kérő cég, hivatal egy adott levelet szeretne számtalan helyre sokszorosítva eljuttatni, s ezt teljes lebonyolításában a postára bízza. Például a megyei önkormányzat a megye valamennyi polgármesterének egyazon levelet kívánja megküldeni. Mi ezt elkészítjük, továbbítjuk, kikézbesítjük, azaz valamennyi munkafázisát fel tudjuk vállalni. A bélyegre visszatérve: a bélyeg nem fog eltűnni, annál is inkább, mert kereskedelmi értékkel rendelkezik. A Magyar Posta évente előre meghatározza a forgalomba helyezendő bélyegek értékét, témáját, azt, hogy milyen sorozatú, illetve blokkokat bocsát ki a bélyeggyűjtők nagy örömére. Külföldön, a fejlett nyugati országokban a „nyalás” is másképp esik, hiszen különböző ízek vetélkednek az egyes bélyegek hátoldalán, van, aki a málnás bélyegre esküszik. Nálunk ez jobb esetben még eny vízű, de léteznek még az értékbenyomásos borítékok és levelezőlapok is, és mivel ezek korábban kerültek forgalomba, a mai díjat pótlandó bélyegnyalást aligha kerülhetjük el még egy darabig — fejezte be Szabó Pál hivatalvezető. (lefler) Az APEH nem naprakész Csökken a támogatás — A parlamenti tárcák képviselői nyitottak lennének a rehabilitációs foglalkoztatottak problémájának megoldására — mondta dr. Juhászáé Lévai Katalin, a parlament foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága rehabilitációs albizottságának elnöke —, de sajnos a pénzügyi keret nagyon behatárolt. Ennek ellenére a Pénzügyminisztériumnak 4,3 milliárd forintra (mintegy három tizeddel) sikerült emelnie az éves rehabilitációs támogatási keretet. Ez az összeg még mindig nem elég, mert közel 600 millió forint még így is hiányzik, ami ahhoz kellene, hogy a második félévi működésüket olyan szinten tudják biztosítani, mint amilyen az első volt. Ez gyakorlatilag azt A START Vállalat helyzete jelentené, hogy nem kellene embereket elbocsátani, viszont a szervezeteknek ki kéne gazdálkodniuk a harmincszázalékos inflációt, illetve nominálérték-csökkenést, mert az 1995-ös évi eredeti támogatás csak az ezt megelőző évi szintnek felel meg. A parlament foglalkoztatási bizottságának utolsó ülésén napirendi pontként szerepelt a Védett Szervezetek Országos Szövetségének egy beadványa a rehabilitációs foglalkoztatottak helyzetével kapcsolatban. Ok gyakorlatilag a csökkent munkaképességű dolgozók érdekképviseletét vállalták fel. Megpróbálnak valamit tenni az országosan közel 30 ezer embert foglalkoztató üzemek életben tartásáért, hogy ne kerülhessen sor elbocsátásokra. Ez annál is inkább fontos, mert az államnak kötelessége — nemzetközi szerződésekben leírtak alapján — a csökkent munkaképességű emberekről gondoskodni. A probléma ott kezdődött, hogy az 1995-ös költségvetést nem tudták normálisan megtervezni, mert senki sem tudta, hogy hány ilyen gazdálkodó szerv működik az országban. A ’95-ös pótköltségvetésben sem tudták korrigálni á finanszírozási különbséget. Ennek az oka az APEH nem naprakész nyilvántartásában keresendő. Az adóhivatal hiányos adatokkal látta el a költségvetést, és emiatt történt a támogatások alultervezése. Ezért egy olyan kétségbeesett helyzet áll majd elő, hogy az utolsó negyedévben támogatás nélkül maradnak ezek a szervezetek. A foglalkoztatási bizottság úgy döntött, hogy ezt a területet vállalnia kell, meg kell próbálkoznia valamilyen tárcaközi egyeztetéssel, ezért létrehozta a rehabilitációs albizottságot, amely négy országgyűlési képviselőből áll, s aminek a vezetőjévé választottak. Első megbeszélésünkön annyiban maradtunk, hogy a költségvetésen már nem fogjuk tudni keresztülvinni az elképzeléseinket, de még a nyár folyamán megpróbálunk segíteni ezeken a szervezeteken. A napokban jártunk a Pénzügyminisztériumban, ahol azt a tájékoztatást kaptuk, hogy 4,3 milliárd forint az az összeg, ameddig a költségvetés elmehet a támogatásban. Ezenfelül pedig július 1-jétől bevezetnek — de lehet, hogy csak auguszis nehezedhet (Fotó: Martyn) tus 1 -jétől — egy újfajta, normatív finanszírozási rendszert. Ezt a rendeletet a rehabilitációs vállalatok vizsgálatának eredményeivel támasztotta alá a minisztérium, amikor is néhány helyen gazdasági visszaéléseket tapasztaltak. Ez a normatív rendszer a költségvetés korlátái miatt úgy működik, hogy eleve egy 30-50 százalékos létszámleépítést hoz magával. A minisztérium kérte a VSZOSZ képviselőit, hogy segítsenek a normák, a mércék megfogalmazásában, az aránytalanságok kiküszöbölése miatt. A tárca ígéretet tett arra, hogy amennyiben július 1-jéig nem készül el az új finanszírozási tervezet, akkor nyitott lesz egy másfajta támogatási háló feltételes elfogadására is. Amennyiben ezt sikerül kidolgozni, akkor 1996 januárjától módosítják a jelenlegi szabályzást, hogy a szervezeteknek is a lehető legjobb legyen. Tehát ez a rendeletalkotás a hosszabb távú, a szervezetek életben tartása viszont a gyorsan megoldandó feladatunk. Ez most a legfontosabb munkánk, ezért június 28-án délelőttre összehívtuk a parlamenti bizottságok illetékeseit: a szociális bizottság, a Pénzügy-, a Népjóléti, illetve a Munkaügyi Minisztérium képviselőit egy tárcaközi egyeztetésre. Kidolgozunk egy rövid távú taktikai lépést, és egy hosszú távú programot is beindítanánk, mert ez a problémakör jövőre is jelentkezni fog, annál is inkább, mert az 1996-os költségvetés tervezése már elkezdődött, s vele együtt a számokért való harc is. —vip— V
