Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-26 / 147. szám
Belföld-külföld 1995. június 26., hétfő Nem indul az Atlantis A floridai Cape Canaveral űrközpont körzetében uralkodó rossz időjárás miatt szombaton ismét el kellett halasztani az Atlantis amerikai űrrepülőgép útnak indítását. Az eredeti tervek szerint a vegyes, amerikai—orosz legénységet szállító űrrepülőgépnek pénteken kellett volna a magasba emelkednie, ám először a vezérlőrendszerben észlelt szivárgás, majd a térségben tomboló, villámlások kísérte vihar miatt kénytelenek voltak lefújni az indítási folyamatot. Az amerikai űrhajózási hivatal szombati közlése szerint a felbocsátásra kedd előtt valószínűleg már nem kerülhet sor. Az embargó ellen Az albán elnök vasárnap a Bosznia elleni fegyverembargó feloldására szólított fel. Sáli Berisha a maláj miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján úgy ítélte meg, a bosnyák kormánynak lehetővé kell tenni, hogy megvédje önmagát. Kijelentéseivel a Boszniától mindössze 200 kilométerre lévő Albánia első ízben foglalt állást az embargó feloldása mellett, amely pedig a háború súlyosbodásának rémével fenyeget. Tagad a terrorista Az áprilisi Oklahoma City-i terrormerénylet első számú gyanúsítottja tagadja bűnösségét. Timothy McVeigh a Newsweek hírmagazinnak adott interjújában közölte: ártatlannak fogja magát vallani a bíróság előtt, amikor felteszik majd a kérdést, hogy beismeri-e a bűnösségét. Állítása szerint a csaknem százhetven ember halálát okozó robbantásról akkor hallott először, amikor a merénylet reggelén, nem messzire Oklahoma Citytől közlekedési kihágás miatt igazoltatta egy közlekedési rendőr. Vonatszerencsétlenség Súlyos vonatszerencsétlenség történt szombat este egy kelet-csehországi helyi érdekű vasútvonalon, amikor három, tolatás közben elszabadult tehervagon „szabad”'vágányra kerülve frontálisan ütközött egy egyetlen kocsiból álló motorvonattal. A katasztrófa során tizenheten meghaltak, hatan pedig súlyosan megsebesültek. Az ütközés a Prágától mintegy 110 kilométerre keletre fekvő Otradov falu közelében történt, a Chrudim-Policka szárnyvonalon. Chrudimi mentőorvosok szerint a motorvonaton Otradovba szórakozni indult fiatalok utaztak nagy számban. Tiltakozó ausztrálok Ausztráliában többen saját hajójukon akarnak tiltakozni a Mururoa-atollnál a francia atomrobbantások felújítása ellen. Ray Richmond ausztráliai lelkész vasárnap Sydney-ben bejelentette: magánflottát szervez a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet Rainbow Warrior II. nevű zászlóshajójának támogatására. A Greenpeace egyik képviselője ugyanakkor figyelmezette a hajótulajdonosokat, hogy a nemzetközi környezetvédelmi szervezet zászlóshajójához csatlakozva veszélyeknek tehetik ki magukat. Lőttek a franciák A francia kéksisakosok vasárnap reggel tüzet nyitottak arra a szerb tüzérségi állásra, ahonnan a szerb erők rátámadtak egy Szarajevóba tartó ENSZ-segélyszállítmányra — közölte Gerard Dubois, az UNPROFOR szarajevói szóvivője. A francia tiszt elmondta, hogy a szerbek Szarajevótól délre, az Igman-hegységben lévő útszakaszon nyitottak tüzet a 18 járműből álló járműoszlopra. A támadásban senki sem sebesült meg. Li-Peng Moszkvában Hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett vasárnap Li Peng kínai kormányfő. A pekingi politikus orosz kollégájával, Viktor Csernomirgyinnel részletesen áttekinti a hét elején a kétoldalú kapcsolatok alakulását, s ezt követően várhatóan hét-nyolc megállapodást írnak alá. Köztük van az Amúr folyón átívelő, a két országot összekötő híd építésére vonatkozó egyezmény, illetve a két ország műszaki-tudományos együttműködéséről szóló megállapodás. Orosz tüzérségi támadás Az orosz tüzérség szombaton támadta a két héttel ezelőtti, bugyonnovszki terrortámadást végrehajtó Samir Baszajev fegyvereseinek állásait a Csecsenföld déli részén fekvő Dargo település térségében. A csecsenföldi szövetségi erők illetékese azt állította: a dargói akció nem jelenti a múlt héten született tűzszüneti megállapodás megsértését, mivel az orosz fél figyelmeztette a csecsen tárgyalóküldöttséget a terroristák elleni akciók lehetőségére. A jó és a rossz határa Göncz—Kovác találkozó A hét végén negyvenedszer rendezték meg a gombaszögivölgyben a szlovákiai magyarok Országos Kulturális Ünnepélyét, amelyre meghívták Göncz Árpád magyar és Mirhái Kovác szlovák köztársasági elnököt. A meghívást elfogadó két államfő vasárnap délután egyszerre érkezett meg a gombaszögi-völgy szabadtéri színpadához, ahol az őket meghívó Csemadok, az ünnepély rendezői, és 5-6 ezer ember fogadta az államfőket. A szlovák államfő a népművészet népeket összekötő erejéről beszélt, és Göncz Árpádot Szlovákia őszinte barátjának nevezte, „aki rendkívüli felelősséggel viseli szívén a két ország viszonyát”. Michal Kovác reményét fejezte ki, hogy Szlovákia „továbbra is jó hazája marad polgárainak, tekintet nélkül azok nemzetiségére, vallására, politikai meg-Az SZDSZ frakciója az 1996-os költségvetés tárgyalása során a gazdasági növekedést ösztönző tételeket kívánja támogatni, akkor is, ha átmenetileg nőnek a kiadások, és csökkennek a bevételek —- közölték az SZDSZ frakciójának vasárnapi üléséről tartott sajtótájékoztatón. Az 1996-os költségvetésen keresztül az SZDSZ szerint hozzá kellene járulni az önkormányzatiság elvének kiteljesítéséhez, és szűkíteni kellene az önkormányzatokra hárított, kötelezően ellátandó feladatok körét, amelyek után az önkormányzatokat normatív költségvetési támogatás illeti meg. Az önkormányzatokat ösztönözni győződésére”. Ehhez nincs is szükség sokra. Kell a hosszú évek óta létező kölcsönös megértés, jó törekvések kellenek, amelyek a szlovák nemzet és a Szlovákiában élő kisebbségek fejlődését tudják támogatni. Olyan törvények kellenek, amelyekre „senki sem fog a saját nyelvi és kulturális identitásának veszélyeztetőjeként tekinteni”. A szlovák államfő szerint „országos, kormány által koordinált szolidaritásra lesz szükség, amely a szociális nehézségekkel küszködő régiókat nemcsak segíti, de ösztönzi is a fejlődésben. — A kommunista idők múltán a kisebbség immár nem tárgya, hanem alanya saját sorsának, és a történelmi tapasztalat arra is megtanította, hogy a jó és a rossz határa nem az etnikai határvonalak mentén húzódik — mondta gombaszögi beszédében Göncz Árpád, aki arra emlékeztette a gombaszökell arra is, hogy helyi szinten teremtsenek további forrásokat; ehhez a parlamentnek lehetővé kell tennie új helyi adók, például — mint Gaál Gyula, a frakció költségvetési szakértője megemlítette — úgynevezett telekértékadó kivetését. A személyi jövedelemadóból befolyó összeg 35 százalékát javasolják a szabaddemokraták az önkormányzatoknál hagyni. A személyi jövedelemadó rendszerében az SZDSZ nem növelné, inkább csökkentené a legmagasabb adókulcsot, és megtartaná az átalányadót. Az adóelképzeléseket ismertető Ungár Klára képviselő szerint emiatt csökkennének ugyan a költségvetés bevételei, mindez azonban gi-völgyben megjelent szlovákiai magyarok ezreit, hogy „egy nemzeti kisebbségnek minden demokratikus erő őszinte szövetségese és barátja”'Göncz Árpád hisz és bízik abban, hogy „a két ország egyszerre fogja átlépni az Egyesült Európa határait, sorsa összefonódik”. Meggyőződése szerint: „Az érdek gondoskodik róla, hogy a magyar—szlovák alapszerződés érdemi része megvalósuljon.” A magyar államfő nagy jelentőséget tulajdonított látogatása időpontjának, hiszen „az után történt, hogy az alapszerződést a magyar Országgyűlés ratifikálta. Egy szerződés annyit ér, amennyit a mögötte levő érdekek érnek. Ez a szerződés azért született meg, mert két ország ismerte fel, hogy a létérdekei azonosak” — mondta Göncz Árpád. ösztönözné a gazdasági növekedést. Az államháztartási reform keretében át kell alakítani a tb szerkezetét — fejtette ki Szolnoki Andrea, az SZDSZ szociális munkacsoportjának vezetője. Az átalakítás része lenne például, hogy mindenki után — például a gyerekek után is — kötelező lenne járulékot fizetni. Egészségbiztosításra minden állampolgár után ugyanazt a fix összeget kellene befizetni, nyugdíjbiztosításra pedig a jövedelem 20 plusz 10 százalékát. A változtatások eredményeképpen összességében csökkenne a munkáltatók számára most 44 százalékos tbjárulék. 35 százalék marad Törvényhozók találkozója Az országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának hatpárti delegációja — amely Gellért Kis Gábor elnök vezetésével június 25—28. között hivatalos látogatást tesz a Szlovák Nemzeti Tanács partnerbizottságának meghívására Szlovákiában — vasárnap elutazott Pozsonyba. A küldöttség tagja: Jakab Róbertné (MSZP), Hajdú Zoltán (SZDSZ), Sepsey Tamási M DF), István József (FKGP), Keresztes Sándor (KDNP) és Tirts Tamás (Fidesz). A delegációt fogadja Ivan Gasparovic, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, Jozef Kalman miniszterelnök-helyettes, a Nemzetiségi Tanács elnöke. A magyar képviselők tárgyalást folytatnak a szlovák parlament államigazgatási, területi-önigazgatási és nemzetiségi bizottságának tagjaival, látogatást tesznek az Oktatási, a Kulturális és a Belügyminisztériumban. Találkoznak a Szlovákiai Magyar Koalíciót alkotó pártok, valamint az egyházak képviselőivel. A kultúra és az oktatás finanszírozásában a magán-mecenatúrát, alapítványok bevonását erősítené az SZDSZ — nagy adókedvezmények révén. Ehhez a T. Háznak meg kell alkotnia a nonprofit-törvényt, ezt a jogszabályt Molnár Péter, a frakció kulturális és médiaszakértője szerint a T. Háznak az 1996-os költségvetéssel és az adótörvényekkel együtt kellene elfogadnia. Azt is szorgalmazzák majd a szabaddemokraták, hogy az szja egy százalékát a polgárok szabadon irányíthassák meghatározott közcélokra — köztük a kultúra támogatására. ÚJ KELET Ma: kábítószer-ellenes világnap A kábítószer-fogyasztás és -kereskedelem elleni küzdelem nemzetközi napjának megtartásáról az ENSZ közgyűlése 1987-ben határozott, így azt először 1988-ban rendezték meg. E nap arra figyelmeztet, hogy a kábítószer mára az egyik legsúlyosabb, valóban globális gonddá vált. Az ENSZ kábítószer-ellenőrző bizottsága évről évre borúsabb hangú jelentésben összegzi a helyzetet. A drogok elleni harcban nem sok sikert lehet felmutatni, a jelentések leginkább csak abban különböznek, hogy éppen melyik veszélyre összpontosítanak. A tavalyi jelentés a korrupciót, a pénzmosást és a fogyasztás csökkentését elemezte, az idei arra hívja fel a figyelmet, hogy egyre gyakoribb az egyes gyógyászati alapanyagok illegális felhasználása kábítószerek gyártására. Még veszélyesebb a kábítószer-kereskedelem „nemzetközivé” válása, aminek jele a latin-amerikai kartellek és az orosz maffia egymásra találása. Ennek nyomán árasztja el az öreg kontinenst a kokain, míg a heroin legnagyobb része a Délkelet- Ázsia szerepét egyre inkább átvevő Közép-Ázsiából, a volt szovjet köztársaságokból, Afganisztánból és Pakisztánból származik. A drog elleni küzdelemre világszerte igen sok pénzt költenek (az Egyesült Államok például szinte teljes egészében fedezi a latin-amerikai kokainbárók elleni harc költségeit), kormányközi és nemzetközi szervezetek kötnek együttműködési megállapodást, és lassan megszületik a drogellenes küzdelmet segítő adatbank is — de ezek az összegek eltörpülnek a kábítószer-kereskedelemből származó bevételekhez képest. Ezek nagyságáról már az fogalmat adhatott, amikor a kolumbiai kokainbárók felajánlották néhány évvel ezelőtt, hogy büntetlenségük fejében kifizetik az ország teljes külföldi államadósságát. Jelenleg a kábítószer-maffia éves forgalma 400 milliárd dollárra tehető, ebből 100 milliárd dollár olyan pénz, amelyet különböző bankügyletek során tisztára mosnak. A pénzmosás elleni harc pedig meglehetősen kilátástalan, hisz számos országban nem léteznek az effajta bűncselekménnyel kapcsolatos jogszabályok. A kábítószer elleni háború sem kecsegtet sikerrel az óriási kereslet miatt, hisz amíg fogyasztó országok vannak, mindig lesznek termelők is. Ráadásul a termelő államokban számos ember egyetlen megélhetési forrása a kábítószer alapanyagainak termelése, és bármennyi drogot foglaljanak le a hatóságok, a kábítószer-kereskedelem akkor is kifizetődő marad. (Egy kilogramm kokain ára például Kolumbiában 3 ezer, az Egyesült Államokban már 100 ezer dollár). Nem látszik célravezetőnek sem a drasztikus büntetés, sem pedig az „enyhe” drogok legalizálása. Hiszen Kínában volt eset, hogy egyetlen napon 51 drogkereskedőt végeztek ki, több ázsiai országban halálbüntetés jár a kábítószercsempészésért, mégis vannak, akik újra és újra megpróbálják. Bebizonyosodott, hogy az sem vezet eredményre, ha az enyhébb hatású kábítószerek forgalmazása és élvezete törvényes jogot nyer. Magyarországon a kilencvenes évek elejéig hallgatólagos hírzárlat uralkodott kábítószerügyben, a csönd csak a rendszerváltozás táján tört meg. 1990-től ugyanis ugrásszerűen megnőtt az országba érkező kábítószer mennyisége: Magyarország, amely addig is tranzitországnak számított, a Balkán-háború miatt északabbra tolódó csempészútvonal egyik fontos állomása lett.