Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-26 / 147. szám

Belföld-külföld 1995. június 26., hétfő Nem indul az Atlantis A floridai Cape Canaveral űrközpont körzetében uralko­dó rossz időjárás miatt szombaton ismét el kellett halaszta­ni az Atlantis amerikai űrrepülőgép útnak indítását. Az ere­deti tervek szerint a vegyes, amerikai—orosz legénységet szállító űrrepülőgépnek pénteken kellett volna a magasba emelkednie, ám először a vezérlőrendszerben észlelt szi­várgás, majd a térségben tomboló, villámlások kísérte vi­har miatt kénytelenek voltak lefújni az indítási folyamatot. Az amerikai űrhajózási hivatal szombati közlése szerint a felbocsátásra kedd előtt valószínűleg már nem kerülhet sor. Az embargó ellen Az albán elnök vasárnap a Bosznia elleni fegyverembar­gó feloldására szólított fel. Sáli Berisha a maláj miniszter­­elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján úgy ítélte meg, a bosnyák kormánynak lehetővé kell tenni, hogy megvédje önmagát. Kijelentéseivel a Boszniától mindössze 200 kilo­méterre lévő Albánia első ízben foglalt állást az embargó feloldása mellett, amely pedig a háború súlyosbodásának rémével fenyeget. Tagad a terrorista Az áprilisi Oklahoma City-i terrormerénylet első számú gyanúsítottja tagadja bűnösségét. Timothy McVeigh a Newsweek hírmagazinnak adott interjújában közölte: ártat­lannak fogja magát vallani a bíróság előtt, amikor felteszik majd a kérdést, hogy beismeri-e a bűnösségét. Állítása sze­rint a csaknem százhetven ember halálát okozó robbantás­ról akkor hallott először, amikor a merénylet reggelén, nem messzire Oklahoma Citytől közlekedési kihágás miatt iga­zoltatta egy közlekedési rendőr. Vonatszerencsétlenség Súlyos vonatszerencsétlenség történt szombat este egy kelet-csehországi helyi érdekű vasútvonalon, amikor három, tolatás közben elszabadult tehervagon „szabad”'vágányra kerülve frontálisan ütközött egy egyetlen kocsiból álló mo­torvonattal. A katasztrófa során tizenheten meghaltak, ha­tan pedig súlyosan megsebesültek. Az ütközés a Prágától mintegy 110 kilométerre keletre fekvő Otradov falu köze­lében történt, a Chrudim-Policka szárnyvonalon. Chrudimi mentőorvosok szerint a motorvonaton Otradovba szórakoz­ni indult fiatalok utaztak nagy számban. Tiltakozó ausztrálok Ausztráliában többen saját hajójukon akarnak tiltakozni a Mururoa-atollnál a francia atomrobbantások felújítása el­len. Ray Richmond ausztráliai lelkész vasárnap Sydney-ben bejelentette: magánflottát szervez a Greenpeace nemzetkö­zi környezetvédő szervezet Rainbow Warrior II. nevű zász­lóshajójának támogatására. A Greenpeace egyik képviselője ugyanakkor figyelmezette a hajótulajdonosokat, hogy a nem­zetközi környezetvédelmi szervezet zászlóshajójához csat­lakozva veszélyeknek tehetik ki magukat. Lőttek a franciák A francia kéksisakosok vasárnap reggel tüzet nyitottak arra a szerb tüzérségi állásra, ahonnan a szerb erők rátá­madtak egy Szarajevóba tartó ENSZ-segélyszállítmányra — közölte Gerard Dubois, az UNPROFOR szarajevói szóvivője. A francia tiszt elmondta, hogy a szerbek Szarajevótól délre, az Igman-hegységben lévő útszakaszon nyitottak tüzet a 18 járműből álló járműoszlopra. A táma­dásban senki sem sebesült meg. Li-Peng Moszkvában Hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett vasárnap Li Peng kínai kormányfő. A pekingi politikus orosz kollégájá­val, Viktor Csernomirgyinnel részletesen áttekinti a hét ele­jén a kétoldalú kapcsolatok alakulását, s ezt követően vár­hatóan hét-nyolc megállapodást írnak alá. Köztük van az Amúr folyón átívelő, a két országot összekötő híd építésére vonatkozó egyezmény, illetve a két ország műszaki-tudo­mányos együttműködéséről szóló megállapodás. Orosz tüzérségi támadás Az orosz tüzérség szombaton támadta a két héttel ezelőtti, bugyonnovszki terrortámadást végrehajtó Samir Baszajev fegyvereseinek állásait a Csecsenföld déli részén fekvő Dargo település térségében. A csecsenföldi szövetségi erők illetékese azt állította: a dargói akció nem jelenti a múlt héten született tűzszüneti megállapodás megsértését, mivel az orosz fél figyelmeztette a csecsen tárgyalóküldöttséget a terroristák elleni akciók lehetőségére. A jó és a rossz határa Göncz—Kovác találkozó A hét végén negyvenedszer rendezték meg a gombaszögi­­völgyben a szlovákiai magya­rok Országos Kulturális Ünne­pélyét, amelyre meghívták Göncz Árpád magyar és Mir­hái Kovác szlovák köztársasá­gi elnököt. A meghívást elfogadó két államfő vasárnap délután egy­szerre érkezett meg a gomba­­szögi-völgy szabadtéri színpa­dához, ahol az őket meghívó Csemadok, az ünnepély rende­zői, és 5-6 ezer ember fogadta az államfőket. A szlovák államfő a népmű­vészet népeket összekötő ere­jéről beszélt, és Göncz Árpá­dot Szlovákia őszinte barátjá­nak nevezte, „aki rendkívüli felelősséggel viseli szívén a két ország viszonyát”. Michal Kovác reményét fejezte ki, hogy Szlovákia „továbbra is jó hazája marad polgárainak, te­kintet nélkül azok nemzetisé­gére, vallására, politikai meg-Az SZDSZ frakciója az 1996-os költségvetés tárgyalá­sa során a gazdasági növeke­dést ösztönző tételeket kíván­ja támogatni, akkor is, ha át­menetileg nőnek a kiadások, és csökkennek a bevételek —- kö­zölték az SZDSZ frakciójának vasárnapi üléséről tartott saj­tótájékoztatón. Az 1996-os költségvetésen keresztül az SZDSZ szerint hozzá kellene járulni az önkor­mányzatiság elvének kiteljesí­téséhez, és szűkíteni kellene az önkormányzatokra hárított, kötelezően ellátandó feladatok körét, amelyek után az önkor­mányzatokat normatív költség­­vetési támogatás illeti meg. Az önkormányzatokat ösztönözni győződésére”. Ehhez nincs is szükség sokra. Kell a hosszú évek óta létező kölcsönös meg­értés, jó törekvések kellenek, amelyek a szlovák nemzet és a Szlovákiában élő kisebbsé­gek fejlődését tudják támogat­ni. Olyan törvények kellenek, amelyekre „senki sem fog a saját nyelvi és kulturális iden­titásának veszélyeztetőjeként tekinteni”. A szlovák államfő szerint „országos, kormány ál­tal koordinált szolidaritásra lesz szükség, amely a szociá­lis nehézségekkel küszködő régiókat nemcsak segíti, de ösztönzi is a fejlődésben. — A kommunista idők múl­tán a kisebbség immár nem tár­gya, hanem alanya saját sorsá­nak, és a történelmi tapaszta­lat arra is megtanította, hogy a jó és a rossz határa nem az et­nikai határvonalak mentén hú­zódik — mondta gombaszögi beszédében Göncz Árpád, aki arra emlékeztette a gombaszö­kell arra is, hogy helyi szinten teremtsenek további forráso­kat; ehhez a parlamentnek lehetővé kell tennie új helyi adók, például — mint Gaál Gyu­la, a frakció költségvetési szak­értője megemlítette — úgyne­vezett telekértékadó kivetését. A személyi jövedelemadóból befolyó összeg 35 százalékát ja­vasolják a szabaddemokraták az önkormányzatoknál hagyni. A személyi jövedelemadó rend­szerében az SZDSZ nem növel­né, inkább csökkentené a leg­magasabb adókulcsot, és meg­tartaná az átalányadót. Az adó­­elképzeléseket ismertető Ungár Klára képviselő szerint emiatt csökkennének ugyan a költség­­vetés bevételei, mindez azonban gi-völgyben megjelent szlová­kiai magyarok ezreit, hogy „egy nemzeti kisebbségnek minden demokratikus erő őszinte szövetségese és barát­ja”'­Göncz Árpád hisz és bízik abban, hogy „a két ország egy­szerre fogja átlépni az Egye­sült Európa határait, sorsa összefonódik”. Meggyőződése szerint: „Az érdek gondosko­dik róla, hogy a magyar—szlo­vák alapszerződés érdemi ré­sze megvalósuljon.” A magyar államfő nagy jelentőséget tulajdonított láto­gatása időpontjának, hiszen „az után történt, hogy az alapszerződést a magyar Or­szággyűlés ratifikálta. Egy szerződés annyit ér, amennyit a mögötte levő érdekek érnek. Ez a szerződés azért szüle­tett meg, mert két ország is­merte fel, hogy a létérdekei azonosak” — mondta Göncz Árpád. ösztönözné a gazdasági növeke­dést. Az államháztartási reform keretében át kell alakítani a tb szerkezetét — fejtette ki Szol­noki Andrea, az SZDSZ szo­ciális munkacsoportjának ve­zetője. Az átalakítás része len­ne például, hogy mindenki után — például a gyerekek után is — kötelező lenne járu­lékot fizetni. Egészségbiztosí­tásra minden állampolgár után ugyanazt a fix összeget kelle­ne befizetni, nyugdíjbiztosítás­ra pedig a jövedelem 20 plusz 10 százalékát. A változtatások eredményeképpen összességé­ben csökkenne a munkáltatók számára most 44 százalékos tb­­járulék. 35 százalék marad Törvényhozók találkozója Az országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallás­ügyi bizottságának hatpárti delegációja — amely Gel­­lért Kis Gábor elnök veze­tésével június 25—28. kö­zött hivatalos látogatást tesz a Szlovák Nemzeti Tanács partnerbizottságának meg­hívására Szlovákiában — vasárnap elutazott Pozsony­ba. A küldöttség tagja: Ja­kab Róbertné (MSZP), Haj­dú Zoltán (SZDSZ), Sepsey Tamási M DF), István József (FKGP), Keresztes Sándor (KDNP) és Tirts Tamás (Fi­desz). A delegációt fogadja Ivan Gasparovic, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, Jozef Kalman miniszterel­nök-helyettes, a Nemzetisé­gi Tanács elnöke. A magyar képviselők tárgyalást foly­tatnak a szlovák parlament államigazgatási, területi-ön­igazgatási és nemzetiségi bizottságának tagjaival, lá­togatást tesznek az Oktatá­si, a Kulturális és a Belügy­minisztériumban. Találkoz­nak a Szlovákiai Magyar Koalíciót alkotó pártok, va­lamint az egyházak kép­viselőivel. A kultúra és az oktatás finan­szírozásában a magán-mecena­túrát, alapítványok bevonását erősítené az SZDSZ — nagy adókedvezmények révén. Eh­hez a T. Háznak meg kell al­kotnia a nonprofit-törvényt, ezt a jogszabályt Molnár Péter, a frakció kulturális és média­­szakértője szerint a T. Háznak az 1996-os költségvetéssel és az adótörvényekkel együtt kel­lene elfogadnia. Azt is szorgal­mazzák majd a szabaddemok­raták, hogy az szja egy száza­lékát a polgárok szabadon irá­nyíthassák meghatározott köz­célokra — köztük a kultúra tá­mogatására. ÚJ KELET Ma: kábítószer-ellenes világnap A kábítószer-fogyasztás és -kereskedelem elleni küzde­lem nemzetközi napjának megtartásáról az ENSZ köz­gyűlése 1987-ben határozott, így azt először 1988-ban ren­dezték meg. E nap arra fi­gyelmeztet, hogy a kábító­szer mára az egyik legsúlyo­sabb, valóban globális gond­dá vált. Az ENSZ kábító­szer-ellenőrző bizottsága évről évre borúsabb hangú jelentésben összegzi a hely­zetet. A drogok elleni harc­ban nem sok sikert lehet fel­mutatni, a jelentések legin­kább csak abban különböz­nek, hogy éppen melyik ve­szélyre összpontosítanak. A tavalyi jelentés a kor­rupciót, a pénzmosást és a fogyasztás csökkentését ele­mezte, az idei arra hívja fel a figyelmet, hogy egyre gya­koribb az egyes gyógyásza­ti alapanyagok illegális fel­­használása kábítószerek gyártására. Még veszélye­sebb a kábítószer-kereskede­lem „nemzetközivé” válása, aminek jele a latin-amerikai kartellek és az orosz maffia egymásra találása. Ennek nyo­mán árasztja el az öreg konti­nenst a kokain, míg a heroin legnagyobb része a Délkelet- Ázsia szerepét egyre inkább átvevő Közép-Ázsiából, a volt szovjet köztársaságokból, Af­ganisztánból és Pakisztánból származik. A drog elleni küzdelemre vi­lágszerte igen sok pénzt költe­nek (az Egyesült Államok pél­dául szinte teljes egészében fe­dezi a latin-amerikai kokainbá­rók elleni harc költségeit), kor­mányközi és nemzetközi szer­vezetek kötnek együttműködé­si megállapodást, és lassan meg­születik a drogellenes küzdel­met segítő adatbank is — de ezek az összegek eltörpülnek a kábítószer-kereskedelemből származó bevételekhez képest. Ezek nagyságáról már az fo­galmat adhatott, amikor a ko­lumbiai kokainbárók felaján­lották néhány évvel ezelőtt, hogy büntetlenségük fejében kifizetik az ország teljes kül­földi államadósságát. Jelenleg a kábítószer-maffia éves for­galma 400 milliárd dollárra tehető, ebből 100 milliárd dol­lár olyan pénz, amelyet kü­lönböző bankügyletek során tisztára mosnak. A pénzmosás elleni harc pedig meglehetősen kilátástalan, hisz számos or­szágban nem léteznek az effaj­ta bűncselekménnyel kapcso­latos jogszabályok. A kábító­szer elleni háború sem kecseg­tet sikerrel az óriási kereslet miatt, hisz amíg fogyasztó or­szágok vannak, mindig lesznek termelők is. Ráadásul a termelő államok­ban számos ember egyetlen megélhetési forrása a kábítószer alapanyagainak termelése, és bármennyi drogot foglaljanak le a hatóságok, a kábítószer-keres­kedelem akkor is kifizetődő marad. (Egy kilogramm koka­in ára például Kolumbiában 3 ezer, az Egyesült Államokban már 100 ezer dollár). Nem lát­szik célravezetőnek sem a drasztikus büntetés, sem pe­dig az „enyhe” drogok legali­zálása. Hiszen Kínában volt eset, hogy egyetlen napon 51 drogkereskedőt végeztek ki, több ázsiai országban halál­­büntetés jár a kábítószer­csempészésért, mégis van­nak, akik újra és újra megpró­­bálják. Bebizonyosodott, hogy az sem vezet eredmény­re, ha az enyhébb hatású ká­bítószerek forgalmazása és élvezete törvényes jogot nyer. Magyarországon a kilenc­venes évek elejéig hallgató­lagos hírzárlat uralkodott ká­bítószerügyben, a csönd csak a rendszerváltozás táján tört meg. 1990-től ugyanis ugrás­szerűen megnőtt az országba érkező kábítószer mennyisé­ge: Magyarország, amely ad­dig is tranzitországnak számí­tott, a Balkán-háború miatt északabbra tolódó csempész­útvonal egyik fontos állomá­sa lett.

Next

/
Thumbnails
Contents