Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-24 / 146. szám
UJ KELET Interjú 1995. június 24., szombat7 Műemlék mint elszámolási alku Vannak lassan készülő törvények országunkban. Ezek közé tartozik a műemlékvédelemről szóló is, amelyiket '89 óta nem tűzött napirendre a parlament, pedig azóta több változata elkészült. A régi, többször módosított jogi szabályozás legnagyobb hibája, hogy nem veszi figyelembe a bekövetkezett tulajdonváltást. Közben a műemlékvédelemmel foglalkozó hivatal is szervezeti átalakuláson ment keresztül. Ezzel nem lett több a régi, értékes objektumokra fordítható pénz, viszont az idő mint állapotuk legfőbb ellensége, telik, és jóvátehetetlen pusztulást eredményezhet. A műemlékvédelem műltjáról, jelenéről és jövőjéről kérdeztem dr. Fejérdy Tamást, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal elnökét. — A korábbi Műemlékvédelmi Felügyelőség 1992-ben teljes szerkezeti átalakuláson ment keresztül, és nevében megváltoztatva OMH lett — kezdte tájékoztatását Fejérdy úr. — Lényege, hogy a különböző részfeladatokat ellátó részterületek önálló formában működjenek tovább. LJMit jelent ez pontosan? — Most a minisztérium alatt egy önálló szakmai hivatalként működünk. Korábban voltak kivitelezőink, most egyszemélyes állami tulajdonú kft.-k végzik a saját beruházásainkat. Létrejött még ezzel az átszervezéssel az Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurációs Központ. Ehhez 120 fő tartozik, nagyrészt régészekből, művészettörténészekből, építészekből és képzőművészeti restaurátorokból áll a csoport. A közvetlen hivatalunkhoz tartozó létszám a megyei apparátust is figyelembe véve 217 fő. Van még emellett a műemlékek állami gondnoksága, amelynek feladata az állami tulajdonban lévő műemlékek kezelése. LJ A szervezeti változás milyen tartalmi változással járt? — Elsőfokú hatósági jogkörrel rendelkezünk. Műemléki, műemlék jellegű és városképi jelentőségű (az egyedileg védett emlékek esetében) építési hatósági jogkört gyakorlunk. A gyakorlatban ez azt is jelenti, hogy műemlék esetében csak a hivatalunk tudtával történhet bármi. Második nagy feladatunk az ágazatirányítás. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a műemlékvédelemmel kapcsolatosjogszabályok esetében a törvényelőkészítés a mi feladatunk. A harmadik nagy tartalmi elem, hogy a tudományos megalapozottság biztosítása is a feladataink közé tartozik. Gyűjtemények, terv-, fénykép-, könyv- és kézirat-, valamint adattárak állnak rendelkezésünkre. Összegezve, nem vagyunk tulajdonosok, hanem az összes műemlék felett a szakmai ellenőrzést gyakoroljuk. A hivatalunk tehát nemcsak segít, hanem követel is. LJ Említette, hogy önök nem tulajdonosok. Akkor most kik gyakorolják ezeket a jogokat? — A rendszerváltás előtt körülbelül hatezer objektum volt állami tulajdonban. Most a műemléki értékeknél fogva 275 kiemelkedő nemzeti értékünk maradt tulajdonban. Ezek közé tartoznak olyanok, mint az Országház, a Magyar Operaház, a fertődi kastély, a gödöllői kastély. Az összesen mintegy tíz és fél ezer műemlék közül körülbelül háromezer egyházi tulajdonban van, a többi az önkormányzatoké. Ezenkívül van 26 műemléki jelentőségű területünk, 200 műemléki környezet. LJ Az utóbbi két kifejezés eléggé ismeretlen az átlagembernek. — Ahol nagy sűrűségben fordulnak elő egyedileg védett objektumok, azt hívjuk műemléki jelentőségű területnek. Ilyen például Sopron, Kőszeg, Sárospatak városközpontja, vagy a világörökséghez tartozó Hollókő is. Műemléki környezet az egyes műemlékek közeli területe, amelynek arculatát az objektumhoz igazodóan kell megőrizni. Ilyen többek között Nyírbátorban református és katolikus templom közötti rész, a debreceni nagytemplom környezete és a pannonhalmi bencés apátság körüli területek. LJ Milyen tulajdonosnak bizonyultak az új gazdák, az önkormányzatok ? — A többség jó, de vannak csapnivalóan rosszak is. Nem udvariasságból mondom, de az önök megyéjében, a túristvándi vízimalom esetét kivéve, nem tudok rossz példát mondani. Különösen jó példaként említem az Ajka melletti Magyarpolányt, amely most kapta meg falufelújításért az Európa- Nosztra Díjat, vagy az ugyancsak ebben az elismerésben részesült Siklóst, ahol a török dzsámit hozták rendbe. LJSok veszélyben lévő műemlékünk van? —Ezt nem lehet számokkal meghatározni, mert ilyen nemzeti kincseknél egy pusztulása is sok. De ide sorolhatjuk a kastélyainkat, a főváros V. kerületének lakóházait, a karcagi református nagytemplomot, az önök megyéjében a túristvándi vízimalmot. O Ennek felújítására mikor lesz pénz? — Ez az egyik legszebb, legértékesebb ipari műemlékünk. Intézményünk elődjének igazgatója, Mendele Ferenc állította helyre, több mint két évtizede. Olyan tökéletes munkát végzett, hogy nem volna olyan állapotban, amilyenben most van, ha a hanyag kezelés helyett gondos és szükséges karbantartást kap. Sajnos, az idén még csak az előkészületeket tehetjük meg a helyreállításra, mert kevés a pénz, és Mendele Ferenc váratlan halálával az igazán hozzáértő szakembert is elveszítettük. LJ A szovjet csapatok ittléte majd kivonulása okozott műemlékikárosodást? —Igen. Elszámolási alku volt például olyan nemzeti értékünk, mint a gödöllői Grassalkovichkastély, az esztergomi Oszeminárium épülete, a komáromi erőd magyarországi része. Az esztergomi objektum végig egyházi tulajdonban volt, de a mai napig nincs rendezve a sorsa. A szovjet csapatok kórháznak használták, és nagyon tönkretették. A gödöllői épület is hasonló helyzetbe került, de ott már látszik a megoldás. Ami a komáromi objektumot illeti, a szlovákokkal közösen keressük a megoldást, mert egyik része Trianon után hozzájuk került. LJ A szomszédos országokban is sok magyar nemzeti műemlék van, éppen a trianoni országcsonkítás következtében. Van-e lehetőségünk ezek sorsába beleszólni? — A szomszédos szakemberekkel jó a kapcsolatunk, ami a politikai vezetőkre vonatkoztatva már nem igaz. Horvátországgal, Szlovéniával még ilyen szinten sincs gondunk, szinte példamutató az együttműködésünk. A háború miatt Szerbiával jelenleg nincs kapcsolatunk. Románia egy külön eset. Ukrajna még nemrég alakult, de már a munkácsi vár felújítását készíti elő az ukrán vezetés, és mivel az magyar terület volt, a várat is a magyarok építették, a szellemi kapacitást mi adjuk a munkához. A szlovák fél kérésére közreműködünk a gömör-szepesi középkori falképek kutatásában és restaurálásában. Erdélyben a nagyváradi vár helyreállítását segítjük. Sajnos azzal is együtt kell élnünk, hogy a szomszédos országokban sokszor nem értik meg: nem az a fontos, hogy egyes objektumok egykor magyar tulajdonban voltak, hanem az, hogy európai értéket képviselnek. Ezért fordult elő, hogy a kolozsvári Mátyásszobor tervezett megsemmisítése miatt mi is felléptünk a Nemzetközi Műemlékvédelmi Szervezetnél, a COMOS-nál. LJ Más esetben is előfordult már, hogy nemzetközi segítséget kértek? — A sonkádi templom helyreállításához az Európa Közösség segítségét kértük. Még nem jött meg Brüsszelből a válasz, de reménykedünk, mert ennek a templomnak nagyon szép középkori faliképéi vannak. Abban az esetben is megtörténik a restaurálása, ha elmarad a külföldi támogatás, csak akkor később, és ez nem mindegy. LJ Mennyi pénze van a magyar államnak a műemlékek megóvására? — Ezt mindig a költségvetés határozza meg. Van egy összeg az idén, amit közvetlen felhasználásra, helyreállításra különítettek el a költségvetésben. Ilyen többek között a jáki templom, a zsámbéki rom helyreállítása. Erre van 250 millió forint. További műemlékek helyreállítására országosan 170 millió forint fordítható ebben az évben. Vannak nevesített, programokban elkülönített összegek. Ilyen finanszírozásból kell megoldani például a Szent István Bazilika, a pannonhalmi apátság felújítását. Intézmény-beruházásokra is van körülbelül 100 millió forint. Egyszeri, eseti támogatás van a milleneumi megemlékezésre. LJMire elég ez a pénz? — Körülbelül a kétszerese kellene ahhoz, hogy ne romoljon országosan a helyzet. Nagy segítség lesz, ha az új műemlékvédelmi törvényben szerepel az a jogszabályi rendelkezés, hogy az önkormányzatok cél- és címzett támogatásként műemlékvédelemre is kérhessenek pénzt. Az is szerepel a törvénytervezetben, hogy létrehozzuk a Műemlékvédelmi Alapot. Ez lehetővé teszi költségvetésen kívüli pénzek forrásként történő bevonását. Például vállalkozók az adóból leírhatják az ilyen befizetéseket. Vámilleték- és hitelkedvezménnyel is ösztönözni akarja a jogi szabályozás az ilyen külső forrásokat. LJ Mi tette szükségessé a műemlékvédelemről szóló új törvény megalkotását? — Mi nem alkotunk törvényt, mint már említettem, csak előkészítjük, és ezt '89-től már többször is megtettük. Remélem, az idén a parlament napirendjére tűzi, és elfogadja, mert az előző évek is elvesztegetettek voltak. A műemlékvédelem hazánkban nem tegnapi dolog. Az első műemléki jegyzék 1872-ben készült, akkor még ötven objektum szerepelt a lajstromban. Most készül egy újabb, ez is a törvény idősze-rűségét erősíti. LJ A jogszabály megszületésével eredményesebb lesz a műemlékvédelem ? — Minden kedvező változás ellenére nem lehet nemzeti értékeink megőrzése eredményes, ha nem találkozik az egész társadalom segítő szándékával, felelősségével. A társadalom elvárja tőlünk a folyamatos, jó karbantartást, de ha a tulajdonos nem figyel oda, akkor akár a járókelő is szóljon, hogy beázik a tető. LJ Azzal kezdtük a beszélgetésünket, hogy a rendszerváltással új tulajdonosai lettek e több mint tízezer műemléknek. Az ő felelősségüket szabályozza az új törvény? — Akár úgy is, hogy korlátozásokat tartalmaz, mert a legjobb műemlékvédelem a megőrzés. Szigorítani kell a méltatlan használatot, mert korábban sok esetben előfordult, hogy kastélyt raktárnak, üzletnek használtak. Olyan veszély is van, hogy a túlhasználtság miatt tönkremegy a műemlék, mielőtt pénz lenne a felújítására. A legjobban azonban az új törvény azon részében bízom, amelyik lehetővé teszi a külső források felhasználását, mert nemzeti értékeink megőrzését a gondosság mellett leginkább az anyagi források megléte segíti. Aradi Balogh Attila
