Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-22 / 144. szám
21995. június 22., csütörtök Belföld-külföld UJ KELET Lapszélen Az etetésről és a rendcsinálásról Remélem, sokan ismerik a régi mondást: „Ahhoz, hogy birkát nyírni lehessen, előbb etetni kell.” Napjainkban az egész ország attól hangos, hogy ezentúl mi minden lesz rosszabb. Mindegyik társadalmi csoport, majd mindegyik szakma képes megmagyarázni, hogy miért kellene épp őket kivenni a Bokros-csomag „áldásai” alól. Sokan még a másik közismert mondást is hozzáfűzik a panaszsor végére: „A szegény embert az ág is húzza.” Egyetértek. Valóban kellemetlen az eddig megkapott, kijárt, megszerzett jogok elvonása, a juttatások kurtítása. A kevesebb gyapjúnak senki sem örül. Ám ha eddig nem néztük meg, most utóbb legyünk már arra kíváncsiak: mi is van a birka etetésével? Az állami bevételek meszsze nem fedezik a kiadásokat. Évek óta ez az egyik rákfenéje a magyar gazdaságnak. Hagyjuk most az eddigi bevételeket, nézzük inkább a hiányokat. Mértékadó becslések szerint 30- 50 milliárd forint az az összeg, ami adóelkerülésből, adócsalásból fakadóan hiányzik az államkasszából. Az adócsalások legnagyobb hányada a jövedéki termékek forgalmazásához kapcsolódik. Szesz-ügyben közel 100 éves háború van az állam és a szeszfőzésben érdekelt állampolgárok között. Ez ma — bármily hihetetlen — a kisebbik része az államkassza hiányának. Kifinomult módszerei vannak a zugfőzésnek, gyakorlata van a fináncoknak, így ezen a téren számottevő előrelépés csak akkor lesz, ha a svédországihoz hasonló rendkívül szigorú értékesítési szabályokat vezetnének be, és az államnak lenne ereje a szeszforgalmazási törvényt be is tartatni. Ám ebben az esetben — gondoljunk csak a töményszeszfogyasztásban elfoglalt dobogós helyünkre a világranglistán. — Semmi sem elképzelhetetlen. Még a szeszlázadás sem... A másik, sokkal nagyobb terület az importhoz-exporthoz illetve valahogyan a vámeljáráshoz kapcsolódó csalástömeg. Itt az államnak kell rendet teremtenie, hiszen azzal, hogy nem illesztette egymáshoz a nyilvántartási rendszert, sőt, valójában még a jövedéki termékekkel foglalkozó vállalkozók körét sem regisztrálta, az egész rendszer ellenőrizhetetlenné vált. Gondoljuk végig: az értékesítési láncba beépülhettek olyan cégek, amelyekre hivatkozni ugyan lehetett, de elérni, tetten érni őket sohasem, és így lehetetlenné vált akár az adóellenőrzés akár a büntetőjogi fellépés. A jövedéki biztosíték intézményesítésével, az anyagi garanciák rendszerének beépítésével sikerülhet ellenőrizhetővé tenni a jövedéki cikkeket forgalmazókat. Ám az sem elképzelhetetlen, hogy az eddigi szabadrablásos piac helyett nagyon szigorú lesz a piac, ha mindkét oldalon egyszerre változtatják a működési feltételeket. Most az egyes szakmai szövetségekkel folyik az egyeztetés, hiszen nyilvánvaló, hogy a kőolaj-forgalmazás más szakmai szabályokat kíván, mint a cigaretta- vagy a fűszerpaprika-értékesítés. Kényszerűség épp ezért a szakmai különbségtétel az egyes termékkörök termelőinek és forgalmazóinak szabályozásában. A most folyó alkudozások eredménye jelenik meg a törvénytervezetben, s azt kell mondjam, minél hamarabb vezetik be ezt a szigorítást, annál jobb nekünk. Az államháztartási egyensúlyt teremtő csomag egyik fontos része, hogy az állam szerezze meg azokat a jövedelmeket, amelyek neki járnak, hogy így tudja az adókulcsokat csökkenteni. Ha ez sikerül, talán abbamaradhat a lengyel piacokon való piszkálódás, vagy annak kutatgatása, hogy ki és hol vállal alkalmi munkát. Elfogadón!, hogy a törvényesség miatt ezek is fontos dolgok, de az igazi bevétel nem a lengyelpiacon vett öt pár zokni áfájának befizetéséből származik, hanem a nagy adócsalások megszüntetéséből. Régi szabály, hogy a rendcsináláshoz először ott kell nekikezdeni, ahol a legnagyobb a baj. Hajdú István nemzetközi A csecsenfóldi dráma folytatódik Szerdán délben megérkeztek Bugyonnovszkba azok az,-,önkéntes” túszok, akiket a Samil Baszajev vezette terroristák biztonságuk szavafblására vittek magukkal Csecsenföldre. Az orosz hivatalos hírügynökség jelentése szerint a szabadon bocsátott 114 túsz szerdán délben érkezett Bugyonnovszkba. Ugyanakkor veszélybe került a bugyonnovszki túszdráma nyomán kezdett grozniji csecsen—orosz tárgyalások folytatása, miután szerdán az orosz kormány küldöttsége ultimátumot nyújtott be a csecsen delegációnak: ha szerda este hat óráig nem ítélik el a terrorcselekményt, és három napon belül nem adják ki a terroristákat, Moszkva fenntartja magának a jogot a harci cselekmények felújítására, illetve a bűnözők elfogására vagy megsemmisítésére. Az Országgyűlés zárt ülése Az Országgyűlés szerdán zárt ülésen kezdte meg a Magyar Honvédség hosszú, illetve középtávú fejlesztésének irányairól és létszámáról szóló határozati javaslat vitáját. Mécs Imre, a Honvédelmi Bizottság szabaddemokrata elnöke az MTI kérdésére elmondta: nem értett egyet azzal, hogy zárt ülésen kellett a Magyar Honvédség átalakításának ügyét megvitatni, mivel az ott elhangzottak 99 százalékát megismerhette volna a közvélemény. A szakmailag kényes részeket a honvédelmi, a nemzetbiztonsági és a külügyi bizottság tárgyalhatta volna zárt ülésén, míg a plenáris ülésen elhangozhatott volna minden, amit mindenkinek tudnia kell; a honvédelem és a biztonság ügye ugyanis minden magyar állampolgár, sőt a térség vala mennyi polgárának az ügye. Közös célunk ugyanis, hogy itt, Közép-Európában biztonság és egyensúly legyen; szuggerální is kellene az egész térségnek, hogy mindenki csökkentse a hadseregek létszámát. Mécs a vitát kifejezetten kulturáltnak és magas szintűnek nevezte, ezért különösen sajnálatosnak tartja, hogy az ülést a nyilvánosság kizárásával rendezték meg. Szomorúnak nevezte azt is, hogy az ülésen a honvédség vezetői sem vehettek részt. A Honvédelmi Bizottság elnöke rámutatott arra is, hogy a haderő reformjának minél hamarabb meg kell kezdődnie, mert őszre a hadsereg egy része finanszírozhatatlanná válik. Határozott döntéseket kell hozni, amelyekhez a személyi állomány igazítani tudja az életét, és így elmúlhat a most tapasztalható bizonytalanság. Keleti György újságírók előtt sajnálatát fejezte ki, hogy az ülésen csak kevés képviselő vett részt, pedig erről a kérdésről ilyen részletesen és átfogóan még nem volt szó az Országgyűlés előtt. A honvédelmi miniszter elmondta, hogy a pártok között nincsenek komoly ellentétek. jelenleg is folyik a kérdésről a hatpárti egyeztetés. Egy kérdés — a haderőreform finanszírozása — nyitott még. A kormány úgy foglalt állást, hogy nem akarja ezt a kérdést külön kezelni; a parlamentnek kell eldöntenie: milyen támogatást ad a költségvetésből a hadseregnek. Keleti leszögezte azt is: a vita során arra kérte a honatyákat, hogy még a nyáron szülessen döntés a javaslatról, mert minden elhúzódó nap csak újabb veszteséget okoz a honvédségnek. A miniszter szerint a reform megindításához 75 milliárd forintnyi állami támogatásra volna szüksége a hadseregének. Az Országgyűlés eddig egyébként a rendszerváltás óta csak egy alkalommal tartott zárt ülést, amikor a képviselők engedélyezték az AWACS-gépeknek, hogy a magyar légtérből ellenőrizzék az egykori Jugoszlávia területét. Újabb stabilizációs intézkedések várhatók Várhatóan szeptemberben elkészülnek az újabb stabilizációs intézkedések tervei a Pénzügyminisztériumban. Mindezt Bokros Lajos pénzügyminiszter mondta el a Brit Kereskedelmi Kamara által rendezett vacsorán, melyre kedden késő este került sor a Kamara negyedik, éves közgyűlését követően. A vacsorán a magyar—brit kereskedelmi, gazdasági kapcsolatokban érdekelt üzletemberek vettek részt. Bokros Lajos elmondja, hogy a legfontosabb teendő a költségvetés hiányának csökkentése. Az elmúlt esztendőben a deficit elérte a GDP 9 százalékát, ami igen magas arány. Az idén azzal számolnak, hogy a hiány a GDP-hez viszonyítva 6,5 százalékra csökken, és jövőre már nem éri el a 4 százalékot. Ezt szolgálják a további intézkedések, amelyek előkészítése rövidesen megkezdődik. A költségvetési kiadások csökkentésének része a közalkalmazotti létszám újabb mérséklése és az önkormányzatok finanszírozásának átalakítása. Az önkormányzatok finanszírozásában jelentősen mérséklődik a költségvetés szerepe és nő a helyi erőforrások jelentősége. A közalkalmazotti létszám számottevő lefaragása természetesen nem mehet az oktatás, az államigazgatás működésének rovására. Tény azonban, hogy nagy tartalékok vannak ezeken a területeken. Az apparátus felesleges részét kívánják leépíteni, de szó sincs arról, hogy az értékes szakembereket, az oktatásban jól képzett tanárokat, illetve professzorokat bocsátanának el. Ezek az intézkedések nem egyszerűen a pénzügyi restrikciót szolgálják, hanem részei az általános modernizációs programnak. A megtakarítások célja a pénzügyi egyensúly javítása, illetve az, hogy a vállalkozók több hitelhez juthassanak, és így gyorsulhasson a gazdaság fejlődése, megalapozottabbá válhasson a növekedés. A Pénzügyminisztérium igen nagy jelentőséget tulajdonít a privatizáció gyorsításának. E téren Bokros Lajos lényegesnek tartja, hogy az energiaszektorban minél előbb megkezdődjön a magántulajdonba adás. Ebbe a szektorba ugyanis az elmúlt 25 év során nem volt jelentős tőkebevonás, így az ágazat nagymértékű fejlesztésre szorul, s ennek pénzügyi feltételeit csak a privatizáció révén lehet megteremteni. A privatizációban külföldi befektetőkre, a legnagyobb brit energetikai cégekre is számítanak. A kormány határozott szándéka, hogy a bankszektor területén is meggyorsítja a magántulajdonba adást. Bebizonyosodott ugyanis, hogy az állami tulajdonban lévő bankok csak részben tudnak eleget tenni feladataiknak, hatékonyságuk elmarad a kívánatostól. Ezért a Pénzügyminisztériumban azt tervezik, hogy a kormányzati ciklus végére jórészt befejezik a bankszektor privatizációját. A rendőrség és a MÁV közös ellenőrzésen Hatszázkilencvenhét szabálysértést regisztráltak az Országos Rendőr-főkapitányság és a MÁV Rt. szakemberei a vasúti kereszteződéseknél a hét első két napján tartott ellenőrzéseik során. A mintegy félszáz vizsgált helyen háromszázhatvannégy esetben a tiltó jelzés ellenére haladtak át, hetvenegyszer sértettek meg egyéb KRESZ-szabályt a vasúti átjáróban, illetőleg kétszázhatvankét alkalommal tettek feljelentést a rendőrök a közúti-vasúti kereszteződések közvetlen közelében észlelt kihágások miatt — hangzott el az ORFK és a MÁV szerdai közös sajtótájékoztatóján. Pausz Ferenc alezredes elmondta: az ellenőrző pontok kiválasztásakor figyelembe vették a közúti és a vasúti forgalom sűrűségét, időbeli csúcspontjait, és ennek megfelelően naponta délelőtt és délután is három órán át szemléztek. Az összehangolt akcióban kilencszáznegyvenegy rendőr vett részt, munkájukat százhuszonhét MÁV-alkalmazott segítette. A rendőrségi szakember arról is szólt, hogy az 1993. évi negatív csúcshoz viszonyítva csökkent a szabálysértések száma, de még mindig sokan hagyják figyelmen kívül például a vasúti fénysorompó tilos jelzését. Sipos Istx’án, a MÁV Rt. vezérigazgató-helyettese az elmúlt évek tömeges baleseteire utalva közölte: a tragédiák „felrázták” az országot, ennek következtében javult az állampolgári fegyelem. Az államvasutak országszerte számos helyen korszerűsítette a közúti biztosító berendezéseket. Az óvintézkedések között szerepelt az ország százhetven „feleslegessé” vált közúti átjárójának megszüntetése is. Ezzel szemben sajnálatos módon jelentősen növekedett a MÁV járatai ellen elkövetett vandál pusztítások, rongálások, fosztogatások gyakorisága. Vannak, akik felüljárókról dobálják meg a szerelvényeket, illetve ismeretlen tettesek ez év májusáig már 35 alkalommal fenyegetőztek robbantással. Ennek kiszűrésére a MÁV olyan korszerű számítógépes hálózatot épít ki a fontos csomópontokon, amely segítségével gyorsan megállapítható, hogy honnan érkezett a telefonhívás. Sipos István bejelentette azt is, hogy a MÁV több útvonalán már polgári fegyveres kísérők is óvják-védik a nagy értékű szállítmányokat. Vélemények a nyilatkozatról Horn Gyula miniszterelnök szerdai nyilatkozata szerint visszavonja a Süddeutsche Zeitungban megjelent interjújának kijelentését, miszerint a parlamenten belül is vannak pártok, amelyek felkarolják a szélsőséges mozgalmakat. Szabó Iván, az MDF ügyvezető elnöke, frakcióvezető az MTI-nek nyilatkozva elmondta: az MDF számára az ügy csak Németországban elintézett, Magyarországon azonban nem. Véleménye szerint ugyanis a magyar parlamentben hangzott el, hogy az MDF szélsőjobboldali tüntetésben vállalt szerepet, és ez a magyar közvélemény előtt hozta rossz hírbe a pártot. Szabó Iván szerint a miniszterelnöknek a parlament és a magyar közvélemény nyilvánossága előtt kell tisztáznia, hogy félreértésre és téves információra alapozta állításait. Az MDF-es politikus hozzátette: a Bazilika előtti tüntetés teljes hangdokumentációját és írásos anyagát összegyűjtötte, és a Házbizottság elé fogja tárni. Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője kijelentette: a miniszterelnöki nyilatkozatról a parlamenti frakció és a párt vezető testületéi kialakítják majd álláspontjukat. Hozzátette, hogy a miniszterelnök nyilatkozatát egy lépésnek tekinti abba az irányba, hogy a súlyos rágalmak tisztázódjanak. Ugyanakkor a Fidesznek sem tegnap, sem korábban nem volt semmi köze rasszista, szélsőséges, irredenta mozgalmakhoz, így nem is kellett és nem is kell, hogy elhatárolódjék bármitől is. Tehát nem megalapozott az az állítás, hogy a parlament keddi ülésén a Fidesz elhatárolódott a szélsőséges mozgalmaktól. A KDNP azt várja, hogy a miniszterelnök közvetlenül a neki levelet író pártokkal tudassa szíves válaszát — mondta Isépy Tamás, a kereszténydemokraták parlamenti képviselőcsoportjának vezetője. A négy ellenzéki párt ugyanis közvetlenül a miniszterelnökhöz fordult, és nem a sajtóhoz. A kereszténydemokraták azért szeretnék megkapni a miniszterelnöki választ, mert csak annak birtokában tudnak nyilatkozni arról: kielégítőnek találják-e azt, vagy sem.
