Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-03 / 129. szám
21995. június 3., szombat Belföld-külföld UJ KELET nemzetközi Lelőttek egy NATO-gépet A boszniai szerbek péntek délután az észak-boszniai Banja Luka térségében lelőtték a NATO egy F-16-os típusú repülőgépét. Szarajevói ENSZ-források szerint a boszniai repülési tilalom betartását ellenőrző amerikai gépet egy föld—levegő rakéta találta el. A pilóta sorsáról nem érkezettjelentés, az ENSZ közlése szerint a NATO megindította a pilóta felkutatására és kimentésére irányuló akciót. Túszok kiszabadítása A boszniai szerbek kezén lévő ENSZ-katonák kiszabadítására indított katonai akció katasztrofális hiba lenne — jelentette ki csütörtök este Páléban Radovan Karadzic boszniai szerb elnök. — Sokkal könnyebb lenne kiszabadítani a kéksisakokat egyetlen mondattal, amely úgy hangzik, hogy a szerbek ellen nem hajtanak végre újabb légicsapásokat — mondta Karadzic a boszniai szerb televíziónak adott nyilatkozatában, majd hozzátette: egy esetleges katonai akció katasztrofális következményekkel járna. — Állandóan változtatjuk a hadifoglyok helyét — mondta, majd hangsúlyozta, hogy egy esetleges támadás esetén a szerbek minden eszközt bevetnének a harcokban. Vonatszerencsétlenség Pozsonynál Pénteken reggel Pozsony közelében, a Pozsony—Nagyszombat vonalon összeütközött két személyvonat. A súlyos közlekedési baleset ötven sérültjét több pozsonyi kórházban helyezték el. A két mozdony teljesen összetört, több vasúti kocsi súlyosan megrongálódott. Az eddigi ismeretek szerint emberi mulasztás okozta a balesetet. Az MTI pozsonyi tudósítójának érdeklődésére a pozsonyi magyar nagykövetség illetékese elmondta: a vasúti balesettel kapcsolatosan egyelőre nem kaptak tájékoztatást arról, vajon a sérültek között van-e magyar állampolgár. A görögök figyelnek Görögország csütörtökön figyelmeztetett: közelről fogja figyelni az égei-tengeri török hadgyakorlatot, amelyet azután jelentettek be, hogy a görög parlament ratifikálta az ENSZ tengerjogi egyezményét. Ezt egy név nélkül nyilatkozó katonai vezető közölte a Reuterrel. Az egyezmény értelmében Görögország hatról tizenkét mérföldre terjesztheti ki felségvizeit. A törökországi hadgyakorlat idején riadókészültséget rendelnek el a Limnosz, Szkirosz és Santorini szigeteken található katonai repülőtereken, illetve két szárazföldi támaszponton, míg a haditengerészet a török flotta mozgását követi. Nyugati megfigyelők szerint a múltbeli, harcias hangvételű nyilatkozatok ellenére nem valószínű, hogy a két NATO-ország vitája konfliktusba torkolljon. Washington nem küld katonát Washington nem küld katonákat Boszniába értelmetlenül meghalni — közölte az amerikai elnök csütörtök este. Bili Clinton kampánybeszélgetésen vett részt a Montana állambeli Billingsben. A televíziós beszélgetésen Clinton már az 1996-os elnökválasztásra készülve dicsérte politikájának helyességét. Kiállt azon álláspontja mellett is, hogy meg kell szigorítani az országban a fegyverengedélyek kiadását. A boszniai helyzetről szólva elmondta: nem hiszi, hogy külső erővel békét lehet teremteni. A háborúnak csak a hadban állók békevágya vethet véget. Ismét elmondta, hogy fontolóra veszi amerikai szárazföldi csapatok ideiglenes kivezénylését ENSZ-békefenntartók esetleges átcsoportosításához, de nincs szó harci bevetésről. Oda a remény Szahalinban Tovább nő a múlt hét végi szahalini földrengés halálos áldozatainak száma: pénteken elérte a 771-et. A háromezer lakosú Nyeftyegorszkban összeomlott lakóházak romjai alól 1175 embert szabadítottak ki eddig. Egyre csökken viszont az esély arra, hogy a még mindig betemetett kétezer ember között túlélőket találnak — a péntekre virradóan kiásott 36 ember közül senki sem volt életben. A mintegy hatszáz sérült felét a szahalini Oha város kórházában ápolják. A helyszínen mintegy másfélezer ember vesz részt a mentési munkákban. Közben érkezik a katasztrófa helyszínére a külföldi humanitárius segítség. Belgiumból, Indiából és Dél-Koreából érkeztek pénteken különböző felszerelések, orvosi műszerek és gyógyszerek. Japán egy egész hajónyi humanitárius segélyjavat küldött. Még mindig tüntetés A lengyel főváros pénteken sem maradt tüntetés nélkül: ezúttal Lódzból és Plockból érkeztek Varsóba a Szolidaritás szakszervezet aktivistái, hogy a privatizációs minisztérium épülete előtt a munkások általános tulajdonhoz juttatását követeljék. A demonstráció résztvevői hangos kommunistaellenes jelszavakat skandálnak, ám a PAP gyorshíréből nem derül ki, hogy pontosan mekkora tömegről van szó. Sok a vitás kérdés Az EU egyetért a csomaggal Június végéig a magyar és az osztrák félnek el kell készíteni a közös pénzügyi tervet a Rábafüzes-Heiligenkreutz határátkelő fejlesztésére. A határátkelő jelenleg nem felel meg az állategészségügyi előírásoknak, emiatt a magyar kamionoknak Hegyeshalom felé kell kerülniük. Várhatóan 1996. január 1-től, ha a szükséges fejlesztések megvalósulnak, a határátkelőt újból megnyitják az élőállat-szállítmányok előtt — jelentette be Gottfried Péter, az IKM Európai Ügyek Hivatalának címzetes államtitkára a magyar-EU társulási bizottság ülését követő sajtótájékoztatón, pénteken. A magyar-EK társulási szerződés alapján létrehozott magyar-EU társulási bizottság csütörtökön és pénteken Budapesten tartotta ülését. A tárgyalásokon az 50 fős EU-delegáció mellett képviseltették magukat a társulási szerződés rendelkezései által érintett minisztériumok és országos főhatóságok vezetői. Az EK-delegációt Sipke Brouwer, a magyar tárgyalódelegációt pedig Gottfried Péter, az IKM Európai Ügyek Hivatalának címzetes államtitkára vezette. A sajtótájékoztatón Gottfried Péter elmondta, hogy az unió delegációja tudomásul vette a magyar kormány márciusi stabilizációs csomagtervét és egyetértett annak alapelveivel. A vámpótlék fokozatos lebontására 1997. július 1- ig kerül sor a magyar gazdaság 1995 és 1996 évi teljesítőképességének és eredményeinek tükrében. Nem sikerült megállapodni abban, hogy július 1-től az unió és Magyarország között új agrárkereskedelmi rezsimet vezessenek be. Mint ismert, a GATT uruquayi fordulója, illetve a három EFTA-ország csatlakozása miatt kiigazításra szorul az Európai Megállapodás. Egyelőre az egymásnak kölcsönösen nyújtandó kedvezményekről nincs végleges megállapodás, ám a meglévő kereskedelem fenntartása érdekében mindkét fél autonóm módon olyan kereskedelmi rendszert vezet be, amely biztosítja a hagyományos forgalom fenntartását. Az új rezsim tartalmáról a jövő héten kezdődő szakértői egyeztetések után döntenek. Sipke Brouwer elmondta, hogy az Európai Unió az interregionális Phare-programból 60 százalékban hajlandó finanszírozni az esztergomi Duna-híd megépítését. Határidőt egyelőre nem közöltek, ugyanis még be kell fejezni a tárgyalásokat a szlovák féllel és el kell’készülnie a híd megvalósíthatósági, tanujmá- ■ nyának is. „Bokros... csak múló rosszullét” — Reméljük, hogy Bokros Lajos pénzügyminiszter jelenléte a magyar gazdaságban és közigazgatásban csak múló rosszullét — mondta Várhegyi Attila, a Fidesz- Magyar Polgári Párt országos választmányának elnöke, Szolnok polgármestere, a Fidesz pénteki sajtótájékoztatóján. Az ő tapasztalatai ugyanis amellett szólnak, hogy a pénzügyminiszter önkormányzatokkal kapcsolatos elképzelései visszalépést jelentenek a tanácsrendszer felé. Megfogalmazása szerint az a legújabb Bokros-ötlet, hogy az önkormányzatoktól a személyi jövedelemadó náluk maradó 35 százalékos, részét is el kell vonni, anyagilag ellehetetleníti a helyhatóságokat. Becslése szerint ez az elvonás Szolnok esetében például évi 400 millió forint kiesést jelent. Azt is kritizálta, hogy az önkormányzatokkal kapcsolatban mindig az hangzik el, hogy felelőtlenül gazdálkodnak. Visszautasította azt az elképzelést is, hogy az általános és középiskolák visszakerüljenek az állam kezelésébe az önkormányzatoktól. Selmeczi Gabriella, a Fidesz parlamenti képviselője arról beszélt a sajtótájékoztatón, hogy a kormányzat megszorító intézkedése miatt az emberek az önkormányzatoktól fognak segítséget várni. De mivel az önkormányzatok lehetőségei is kimerülnek, nehezen kezelhető feszültségek keletkez-' nek — szögezete le. Reményét fejezte ki, hogy a Parlament nem fogja elvetni a Fidesz javaslatát, amelyet az szociális bizottság is támogat, hogy a bölcsődék végre kapjanak normatív állami támogatást. Hangsúlyozta: ha ez nem valósul meg, a bölcsődék száma tovább csökken, és a dolgozni kényszerülő anyák nem tudják majd hol elhelyezni 'gyerekeiket. . ✓ Átszervezés az FM-ben A Földművelésügyi Minisztériumban végrehajtották az előírt 15 százalékos létszámcsökkentést. Elmondta: létszámcsökkentést a minisztériumban egy lépcsőben hajtották vég-'» re. A tárca vezetői ugyanis úgy gondolták, hogy ezzel egyidejűleg célszerű átszervezni a szaktárca munkáját is. A minisztérium létszáma az 1995. évi ,498 fős tervezett létszámról június-1-jevel 424 főre csökkent.; A jéghegy csúcsa? — Az AIDS és az Ebola vírusa lehet, hogy csak figyelmeztetés arra, hogy számos más gyilkos vírus is felütheti hirtelen a fejét az emberekben a betegségre kedvező genetikai mutáció, vagy társadalmi változások következtében — állítják szakértők. — Az emberekben vagy az állatokban élő vírusok — írja az AP — „opportunisták”, s megfelelő körülmények esetén nagyon gyorsan megtámadhatnak olyan egyéneket, akik azelőtt immunisak voltak vele szemben — hangoztatták a kutatók az amerikai mikrobiológusok társaságának kongresszusán. Véleményük szerint a védelem egyetlen módja az állandó orvosi figyelem. — Az olyan vírusok, mint az AIDS, vagy az Ebola, lehet, hogy évtizedek óta léteztek a természetben ilyen, vagy olyan formában, s csak akkor lettek emberek gyilkosai, amikor valamiféle genetikai változás történt, vagy a fertőzésnek új útjait fedezték fel — vélte Stephen Morse, a Rockefeller egyetemről. — Mi valószínűleg csak a jéghegy csúcsát látjuk azokból a vírusokból, amelyek az emberekben létezhetnek — jelentette ki az Ebola-szakértő Morse. — Oda kell figyelnünk, hogy gyorsan megtehessük a szükséges intézkedéseket — tette hozzá. A Magyar Atlanti Tanács konferenciája Egyet vagy többet? Rendkívül bonyolult folyamatként írta le a NATO tervezett keleti bővítését pénteken, a Magyar Atlanti Tanács budapesti konferenciájának utolsó napján Jamié Shea, a NATO Információs és sajtóosztályának helyettes igazgatója. Mint mondta: az északatlanti szervezetnek valójában alig van tapasztalata a bővítésben; s azt a gyakran elhangzó érvet is meg lehet érteni, hogy a szövetség semmilyen módon nem szeretné, ha a szervezet gyengébbé válna. Jamie Shea szerint most az a feladat, hogy megtalálják az egyensúlyt a lehetséges kockázatok és előnyök között. Utalt arra, hogy a vita arról is folyik: egy új tagot vegyenek-e majd fel, vagy egyszerre többet. A NATO- képviselő ez utóbbi változatot támogatná. Kritikus pontnak nevezte azt is, hogy az új tagok teljes mértékben integrálódjanak-e a szervezetbe — ő emellett lenne — vagy Norvégiához hasonlóan a csatlakozók területén ne állomásoztassanak idegen csapatokat és nukleáris fegyvereket. Határozottan kijelentette: az újak nem kaphatnak vétójogot atekintetben, hogy az első bővítési hullám után ne vegyenek fel új tagokat. Mint fogalmazott, az ajtót továbbra is nyitva kell hagyni. A legfontosabb kérdés az — mondta —, hogy a csatlakozók ugyanolyan biztonsági garanciákat kapjanak, mint amilyet a 16 jelenlegi NATO-tag élvez. Jamie Shea szerint a szervezetnek határozott elképzeléseket — formulát, illetve csomagot — kell kidolgoznia arra is, hogy mi legyen azokkal az államokkal, amelyek teljesen kimaradnak a NATO-ból. Kijelentette: a Nato-tagországok közvéleménye, nemzeti parlamentjei, tudományos kutatói még nincsenek mindenhol meggyőződve a bővítés szükségességéről. A NATO-tisztségviselő részletesen foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy mit kell tenniük a NATO-tagságra áhítozó országoknak. Mint mondta: demonstrálniuk kell, hogy jó, aktív és nem csak „befogadó”, az előnyöket kihasználó szövetségesek lesznek. Ebben az összefüggésben méltatta Magyarország eddigi „rendkívül pozitív” hozzáállását, s példaként említette az Awacs-repülőgépek beengedését a magyar légtérbe. Megítélése szerint a kelet-közép-európai országok még sokat tehetnek a hadsereg civil ellenőrzésének megvalósításáért, valamint az egyes országok közötti etnikai, kisebbségi és határproblémák megoldásáért. Ebben az összefüggésben is pozitívan értékelte a magyar törekvéseket. Oroszországgal kapcsolatban Jamie Shea leszögezte: a NATO-nak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy meggyőzze Moszkvát, az ő érdeke is a NATO- bővítés, hiszen ezután stabil országok veszik majd körül. A NATO-tisztségviselő ugyanakkor rámutatott, hogy Oroszország nem kaphat vétójogot. Végezetül annak a véleményének adott hangot, hogy a bővítéssel kapcsolatban felsorolt problémák nem riaszthatják vissza a NATO-t a cselekvéstől. A konferencián — elsősorban a magyár résztvevők körében — nagy vitát váltott ki Dániel Odescalchi amerikai kutató előadása, aki ma-' gyarországi közvéléménykutatási adatok alapján azt fejtegette: a gazdasági nehézségek miatt a magyar lakosság egyre kevésbé elkötelezett a demokrácia mellett. Jeszenszky Géza, a Magyar Atlanti Tanács elnöke, volt külügyminiszter előadásában kijelentette: az orosz külpolitika az elmúlt öt évben „nem hálálta meg” a magyar bizalomépítő lépéseket.