Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-03 / 129. szám

21995. június 3., szombat Belföld-külföld UJ KELET nemzetközi Lelőttek egy NATO-gépet A boszniai szerbek péntek délután az észak-boszniai Banja Luka térségében lelőtték a NATO egy F-16-os típusú repülőgépét. Szarajevói ENSZ-források szerint a boszniai repülési tilalom betartását ellenőrző amerikai gépet egy föld—levegő rakéta találta el. A pilóta sorsáról nem érke­zettjelentés, az ENSZ közlése szerint a NATO megindítot­ta a pilóta felkutatására és kimentésére irányuló akciót. Túszok kiszabadítása A boszniai szerbek kezén lévő ENSZ-katonák kiszabadí­tására indított katonai akció katasztrofális hiba lenne — je­lentette ki csütörtök este Páléban Radovan Karadzic bosz­niai szerb elnök. — Sokkal könnyebb lenne kiszabadítani a kéksisakokat egyetlen mondattal, amely úgy hangzik, hogy a szerbek ellen nem hajtanak végre újabb légicsapásokat — mondta Karadzic a boszniai szerb televíziónak adott nyilat­kozatában, majd hozzátette: egy esetleges katonai akció katasztrofális következményekkel járna. — Állandóan vál­toztatjuk a hadifoglyok helyét — mondta, majd hangsúlyoz­ta, hogy egy esetleges támadás esetén a szerbek minden esz­közt bevetnének a harcokban. Vonatszerencsétlenség Pozsonynál Pénteken reggel Pozsony közelében, a Pozsony—Nagy­szombat vonalon összeütközött két személyvonat. A súlyos közlekedési baleset ötven sérültjét több pozsonyi kórház­ban helyezték el. A két mozdony teljesen összetört, több vasúti kocsi súlyosan megrongálódott. Az eddigi ismeretek szerint emberi mulasztás okozta a balesetet. Az MTI pozso­nyi tudósítójának érdeklődésére a pozsonyi magyar nagy­­követség illetékese elmondta: a vasúti balesettel kapcsola­tosan egyelőre nem kaptak tájékoztatást arról, vajon a sé­rültek között van-e magyar állampolgár. A görögök figyelnek Görögország csütörtökön figyelmeztetett: közelről fogja figyelni az égei-tengeri török hadgyakorlatot, amelyet azu­tán jelentettek be, hogy a görög parlament ratifikálta az ENSZ tengerjogi egyezményét. Ezt egy név nélkül nyilat­kozó katonai vezető közölte a Reuterrel. Az egyezmény ér­telmében Görögország hatról tizenkét mérföldre terjeszthe­ti ki felségvizeit. A törökországi hadgyakorlat idején riadó­készültséget rendelnek el a Limnosz, Szkirosz és Santorini szigeteken található katonai repülőtereken, illetve két szá­razföldi támaszponton, míg a haditengerészet a török flotta mozgását követi. Nyugati megfigyelők szerint a múltbeli, harcias hangvételű nyilatkozatok ellenére nem valószínű, hogy a két NATO-ország vitája konfliktusba torkolljon. Washington nem küld katonát Washington nem küld katonákat Boszniába értelmetlenül meghalni — közölte az amerikai elnök csütörtök este. Bili Clinton kampánybeszélgetésen vett részt a Montana állam­beli Billingsben. A televíziós beszélgetésen Clinton már az 1996-os elnökválasztásra készülve dicsérte politikájának helyességét. Kiállt azon álláspontja mellett is, hogy meg kell szigorítani az országban a fegyverengedélyek kiadását. A boszniai helyzetről szólva elmondta: nem hiszi, hogy külső erővel békét lehet teremteni. A háborúnak csak a hadban állók békevágya vethet véget. Ismét elmondta, hogy fonto­lóra veszi amerikai szárazföldi csapatok ideiglenes kivezény­lését ENSZ-békefenntartók esetleges átcsoportosításához, de nincs szó harci bevetésről. Oda a remény Szahalinban Tovább nő a múlt hét végi szahalini földrengés halálos áldozatainak száma: pénteken elérte a 771-et. A háromezer lakosú Nyeftyegorszkban összeomlott lakóházak romjai alól 1175 embert szabadítottak ki eddig. Egyre csökken viszont az esély arra, hogy a még mindig betemetett kétezer ember között túlélőket találnak — a péntekre virradóan kiásott 36 ember közül senki sem volt életben. A mintegy hatszáz sé­rült felét a szahalini Oha város kórházában ápolják. A hely­színen mintegy másfélezer ember vesz részt a mentési mun­kákban. Közben érkezik a katasztrófa helyszínére a külföl­di humanitárius segítség. Belgiumból, Indiából és Dél-Ko­­reából érkeztek pénteken különböző felszerelések, orvosi műszerek és gyógyszerek. Japán egy egész hajónyi huma­nitárius segélyjavat küldött. Még mindig tüntetés A lengyel főváros pénteken sem maradt tüntetés nélkül: ezúttal Lódzból és Plockból érkeztek Varsóba a Szolidaritás szakszervezet aktivistái, hogy a privatizációs minisztérium épülete előtt a munkások általános tulajdonhoz juttatását kö­veteljék. A demonstráció résztvevői hangos kommunistaelle­nes jelszavakat skandálnak, ám a PAP gyorshíréből nem de­rül ki, hogy pontosan mekkora tömegről van szó. Sok a vitás kérdés Az EU egyetért a csomaggal Június végéig a magyar és az osztrák félnek el kell készíteni a közös pénzügyi tervet a Rá­­bafüzes-Heiligenkreutz határ­átkelő fejlesztésére. A határát­kelő jelenleg nem felel meg az állategészségügyi előírások­nak, emiatt a magyar kamio­noknak Hegyeshalom felé kell kerülniük. Várhatóan 1996. január 1-től, ha a szükséges fej­lesztések megvalósulnak, a határátkelőt újból megnyitják az élőállat-szállítmányok előtt — jelentette be Gottfried Pé­ter, az IKM Európai Ügyek Hi­vatalának címzetes államtitká­ra a magyar-EU társulási bi­zottság ülését követő sajtótá­jékoztatón, pénteken. A magyar-EK társulási szer­ződés alapján létrehozott ma­­gyar-EU társulási bizottság csütörtökön és pénteken Buda­pesten tartotta ülését. A tárgya­lásokon az 50 fős EU-delegá­­ció mellett képviseltették ma­gukat a társulási szerződés ren­delkezései által érintett minisz­tériumok és országos főhatósá­gok vezetői. Az EK-delegáci­ót Sipke Brouwer, a magyar tárgyalódelegációt pedig Gott­fried Péter, az IKM Európai Ügyek Hivatalának címzetes államtitkára vezette. A sajtótájékoztatón Gott­fried Péter elmondta, hogy az unió delegációja tudomásul vette a magyar kormány már­ciusi stabilizációs csomagter­vét és egyetértett annak alap­elveivel. A vámpótlék fokoza­tos lebontására 1997. július 1- ig kerül sor a magyar gazda­ság 1995 és 1996 évi teljesítő­­képességének és eredményei­nek tükrében. Nem sikerült megállapodni abban, hogy július 1-től az unió és Magyarország között új ag­rárkereskedelmi rezsimet ve­zessenek be. Mint ismert, a GATT uruquayi fordulója, il­letve a három EFTA-ország csatlakozása miatt kiigazítás­ra szorul az Európai Megálla­podás. Egyelőre az egymásnak kölcsönösen nyújtandó ked­vezményekről nincs végleges megállapodás, ám a meglévő kereskedelem fenntartása ér­dekében mindkét fél autonóm módon olyan kereskedelmi rendszert vezet be, amely biz­tosítja a hagyományos forga­lom fenntartását. Az új rezsim tartalmáról a jövő héten kez­dődő szakértői egyeztetések után döntenek. Sipke Brouwer elmondta, hogy az Európai Unió az interregionális Phare-program­­ból 60 százalékban hajlandó finanszírozni az esztergomi Duna-híd megépítését. Ha­táridőt egyelőre nem közöltek, ugyanis még be kell fejezni a tárgyalásokat a szlovák fél­lel és el kell’készülnie a híd megvalósíthatósági, tanujmá- ■ nyának is. „Bokros... csak múló rosszullét” — Reméljük, hogy Bokros Lajos pénzügyminiszter je­lenléte a magyar gazdaság­ban és közigazgatásban csak múló rosszullét — mondta Várhegyi Attila, a Fidesz- Magyar Polgári Párt orszá­gos választmányának elnöke, Szolnok polgármestere, a Fi­desz pénteki sajtótájékozta­tóján. Az ő tapasztalatai ugyanis amellett szólnak, hogy a pénzügyminiszter ön­­kormányzatokkal kapcsola­tos elképzelései visszalépést jelentenek a tanácsrendszer felé. Megfogalmazása szerint az a legújabb Bokros-ötlet, hogy az önkormányzatoktól a személyi jövedelemadó náluk maradó 35 százalékos, részét is el kell vonni, anya­gilag ellehetetleníti a helyha­tóságokat. Becslése szerint ez az elvonás Szolnok eseté­ben például évi 400 millió forint kiesést jelent. Azt is kritizálta, hogy az önkor­mányzatokkal kapcsolatban mindig az hangzik el, hogy felelőtlenül gazdálkodnak. Visszautasította azt az elkép­zelést is, hogy az általános és középiskolák visszakerül­jenek az állam kezelésébe az önkormányzatoktól. Selmeczi Gabriella, a Fi­desz parlamenti képviselője arról beszélt a sajtótájékoz­tatón, hogy a kormányzat megszorító intézkedése mi­att az emberek az önkor­mányzatoktól fognak segít­séget várni. De mivel az ön­­kormányzatok lehetőségei is kimerülnek, nehezen kezel­hető feszültségek keletkez-' nek — szögezete le. Remé­nyét fejezte ki, hogy a Par­lament nem fogja elvetni a Fidesz javaslatát, amelyet az szociális bizottság is támo­gat, hogy a bölcsődék végre kapjanak normatív állami tá­mogatást. Hangsúlyozta: ha ez nem valósul meg, a böl­csődék száma tovább csök­ken, és a dolgozni kény­szerülő anyák nem tudják majd hol elhelyezni 'gyere­keiket. . ✓ Átszervezés az FM-ben A Földművelésügyi Minisztériumban végrehajtották az előírt 15 százalékos létszámcsökkentést. Elmondta: létszám­csökkentést a minisztériumban egy lépcsőben hajtották vég-'» re. A tárca vezetői ugyanis úgy gondolták, hogy ezzel egyi­dejűleg célszerű átszervezni a szaktárca munkáját is. A mi­nisztérium létszáma az 1995. évi ,498 fős tervezett létszámról június-1-jevel 424 főre csökkent.; A jéghegy csúcsa? — Az AIDS és az Ebola ví­rusa lehet, hogy csak figyel­meztetés arra, hogy számos más gyilkos vírus is felütheti hirtelen a fejét az emberekben a betegségre kedvező geneti­kai mutáció, vagy társadalmi változások következtében — állítják szakértők. — Az emberekben vagy az állatokban élő vírusok — írja az AP — „opportunisták”, s megfelelő körülmények esetén nagyon gyorsan megtámadhat­nak olyan egyéneket, akik azelőtt immunisak voltak vele szemben — hangoztatták a ku­tatók az amerikai mikrobioló­gusok társaságának kong­resszusán. Véleményük szerint a védelem egyetlen módja az állandó orvosi figyelem. — Az olyan vírusok, mint az AIDS, vagy az Ebola, lehet, hogy évtizedek óta léteztek a természetben ilyen, vagy olyan formában, s csak akkor lettek emberek gyilkosai, amikor va­lamiféle genetikai változás tör­tént, vagy a fertőzésnek új út­jait fedezték fel — vélte Step­hen Morse, a Rockefeller egye­temről. — Mi valószínűleg csak a jéghegy csúcsát látjuk azokból a vírusokból, amelyek az emberekben létezhetnek — jelentette ki az Ebola-szakértő Morse. — Oda kell figyelnünk, hogy gyorsan megtehessük a szükséges intézkedéseket — tette hozzá. A Magyar Atlanti Tanács konferenciája Egyet vagy többet? Rendkívül bonyolult folya­matként írta le a NATO ter­vezett keleti bővítését pénte­ken, a Magyar Atlanti Tanács budapesti konferenciájának utolsó napján Jamié Shea, a NATO Információs és sajtó­­osztályának helyettes igazga­tója. Mint mondta: az észak­atlanti szervezetnek valójá­ban alig van tapasztalata a bővítésben; s azt a gyakran elhangzó érvet is meg lehet érteni, hogy a szövetség sem­milyen módon nem szeretné, ha a szervezet gyengébbé válna. Jamie Shea szerint most az a feladat, hogy meg­találják az egyensúlyt a lehet­séges kockázatok és előnyök között. Utalt arra, hogy a vita ar­ról is folyik: egy új tagot vegyenek-e majd fel, vagy egyszerre többet. A NATO- képviselő ez utóbbi változa­tot támogatná. Kritikus pont­nak nevezte azt is, hogy az új tagok teljes mértékben in­­tegrálódjanak-e a szervezet­be — ő emellett lenne — vagy Norvégiához hasonlóan a csatlakozók területén ne ál­­lomásoztassanak idegen csa­patokat és nukleáris fegyve­reket. Határozottan kijelen­tette: az újak nem kaphatnak vétójogot atekintetben, hogy az első bővítési hullám után ne vegyenek fel új tagokat. Mint fogalmazott, az ajtót to­vábbra is nyitva kell hagyni. A legfontosabb kérdés az — mondta —, hogy a csatlakozók ugyanolyan biztonsági garan­ciákat kapjanak, mint amilyet a 16 jelenlegi NATO-tag élvez. Jamie Shea szerint a szervezet­nek határozott elképzeléseket — formulát, illetve csomagot — kell kidolgoznia arra is, hogy mi legyen azokkal az ál­lamokkal, amelyek teljesen ki­maradnak a NATO-ból. Kije­lentette: a Nato-tagországok közvéleménye, nemzeti parla­mentjei, tudományos kutatói még nincsenek mindenhol meggyőződve a bővítés szük­ségességéről. A NATO-tisztségviselő rész­letesen foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy mit kell tenni­ük a NATO-tagságra áhítozó országoknak. Mint mondta: demonstrálniuk kell, hogy jó, aktív és nem csak „befogadó”, az előnyöket kihasználó szö­vetségesek lesznek. Ebben az összefüggésben méltatta Ma­gyarország eddigi „rendkívül pozitív” hozzáállását, s példa­ként említette az Awacs-re­­pülőgépek beengedését a ma­gyar légtérbe. Megítélése sze­rint a kelet-közép-európai or­szágok még sokat tehetnek a hadsereg civil ellenőrzésének megvalósításáért, valamint az egyes országok közötti etnikai, kisebbségi és határproblé­mák megoldásáért. Ebben az összefüggésben is pozitívan értékelte a magyar törekvé­seket. Oroszországgal kapcsolat­ban Jamie Shea leszögezte: a NATO-nak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy meggyőzze Moszkvát, az ő érdeke is a NATO- bővítés, hiszen ezután stabil országok veszik majd körül. A NATO-tisztségviselő ugyanakkor rámutatott, hogy Oroszország nem kaphat vé­tójogot. Végezetül annak a véleményének adott hangot, hogy a bővítéssel kapcso­latban felsorolt problémák nem riaszthatják vissza a NATO-t a cselekvéstől. A konferencián — első­sorban a magyár résztvevők körében — nagy vitát váltott ki Dániel Odescalchi ameri­kai kutató előadása, aki ma-' gyarországi közvéléményku­­tatási adatok alapján azt fej­tegette: a gazdasági nehézsé­gek miatt a magyar lakosság egyre kevésbé elkötelezett a demokrácia mellett. Jeszenszky Géza, a Magyar Atlanti Tanács elnöke, volt külügyminiszter előadásában kijelentette: az orosz külpo­litika az elmúlt öt évben „nem hálálta meg” a magyar bizalomépítő lépéseket.

Next

/
Thumbnails
Contents