Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-03 / 129. szám
Megyénk életéből ÚJ KELET Uccu babám... ...fordulj egyet címmel a Nyírség Táncegyüttes gálaműsorát láthatják szombat este 19 órától a Móricz Zsigmond Színházban. A Nyírség mellett fellép a Babszem és a Margaréta tánccsoport is. Kísér a Csürdöngölő Zenekar Bíró István vezetésével. Á Nyírség több mint két évtizedes múltra tekint vissza, kezdetben két különálló együttesként műküdött. A Bessenyei György Tanárképző Főiskola és a KISZÖV Nyírség Tánccsoportja 1983-ban egyesült, s azóta is aratja megérdemelt sikereit. Az 1988-as Ki mit tud? tette ismertté az együttest az egész ország előtt. Kozma Ibolya Kisgazda-elképzelések Egyre több taggal Sajtótájékoztatót tartott tegnap a Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt nyíregyházi szervezete. Kávássy Sándor, a párt megyei elnöke sajnálatát fejezte ki a tanárképző főiskolát érintő tervezett karcsúsításokkal kapcsolatban, ugyanis, mint elmondta, az elképzelések szerint az oktatói létszámot 67 fővel, a dolgozói állományt 33 emberrel kell csökkenteniük. Ebben az évben már 14 millió forintot elvontak az iskola költségvetéséből, jövőre pedig több mint 66 millió forinttal szándékoznak csökkenteni a normatívájúkat. Ezzel minden befektetett energia kárba vész, amit az egyetemmé válásért megtett a párt. A párt megyeszerte tagrevíziót folytat január óta kilenc szervezőtitkár segítségével. Ennek erdményeképpen mintegy 25 százalékkal nőtt a taglétszám, ami a párt iránti erősödő szimpátiát jelzi. Az előzetes összesítések alapján a megyében mintegy 10 ezer, országosan közel 100 ezer aktív tag támogatja elképzeléseiket. Százharminchat szabolcsi településen van a kisgazdáknak helyi szervezetük. —vip— A megyei pedagógiai intézet irányításával a megye hatvan általános iskolájában izgulhattak a 6.os, illetve a 8.-os tanulók a napokban tartott évzáró vizsgákon. A végzős diákok számára az afféle „kisérettségi” igazi próbatételt jelentett. Felvételünk Nyíregyházán, az Arany János Gimnázium és Általános Iskola tegnapi szóbeli vizsgáján készült. Fotó: Csonka R. Politikusok a Kelet-Nyugat Expón Operáció baltával, érzéstelenítés nélkül Tegnap délután a nyíregyházi Kelet—Nyugat Expo egyik rendezvényén gazdaságpolitikai kérdések megvitatására került sor ellenzéki és kormánypárti politikusok társaságában. A fórum vendégei voltak: Burányi Sándor (MSZP), Gaál Gyula (SZDSZ), Varga Mihály (Fidesz MPP) és Takács Péter (MDF). — Miben látják a magyar gazdaság problémáját ?— kérdezte a politikusokat Hajdú István, a fórum vezetője. Burányi Sándor: — Azt is kérdezhetnénk: hogyan éljük túl a huszadik századot? A legfőbb kérdés, hogyan tudjuk á gazdasági egyensúlyi feltételeket megtartani anélkül, hogy elfojtanánk a növekedés, a fejlődés csíráját. El kell érnünk, hogy az államháztartás kiadásai ne lépjék túl a bevétel kereteit. Takács Péter: — A fizetési és államháztartási egyensúly mellett fontos a polgári tulajdonviszonyok alakulása, a társadalmi biztonság megőrzése. A polgárosodás érték a gazdaságban. Gaál Gyula: — Polgárosodni csak stabil gazdaságban lehet, de ahol többet költünk a bevétel összegénél, ott leépülés várható. Ma mindenki — a vállalkpzó, a pedagógus, az egészségügyi dolgozó — úgy érzi, hogy rajta csattan az ostor. Varga. Mihály: — Széchenyi valamikor úgy fogalmazta meg: hitel. Ma úgy mondjuk: tőkeszegénység. A felemelkedés erős külföldi segítséget követel, de ez egyelőre várat magára. Az országnak befelé kell fordulni, a gazdasági problémák feltárására, megoldások keresésére. — Valóban olyan súlyos a helyzet? — kérdezett tovább a fórum vezetője. — Tisztában vagyunk azzal, hogy a magyar gazdaság beteg, operációra van szükség. Ez az operáció — úgy tűnik — baltával és érzéstelenítő nélkül történik. Burányi Sándor: — A szociális rendszer óriási összegeket emészt fel. Egyébként Európa más országaiban nincs olyan egészségügyi ellátottság, mint nálunk. A rászororultsági elv bevezetésére van szükség. Varga Mihály: — Burányi Sándor a régi lemez szövegét mondta el. Görögország, Spanyolország és Portugália is magasabb összeget költ szociális juttatásokra, mint mi. Egyetértek azzal, hogy az ország bizonyos költségeit át kell gondolni, de nem mindegy, hogy azt a bizonyos operációt baltával vagy szikével végezzük el. Az sem biztos, hogy a műtét végére a beteg életben marad-e vagy sem. Először a diagnózist kellene megállapítani. Gaál Gyula: — A nemzetközi statisztikában az országok külföldi eladósodási arányát is figyelembe kellene venni. Magyarországon a GDP húsz százalékkal esett vissza a kilencvenes évek elején. Takács Péter: — A harmincmilliárdos hitelnek évente 5- 600 millió a kamata. Fontos kérdés, hogy a modernizációs folyamatban megjelölünk-e olyan prioritásokat, amelyek a társadalom számára fontosak. Jelenleg éppen az egészségügy és az oktatás kerül hátrányos helyzetbe. — Milyen kitörési pontokat tudnak megfogalmazni a gazdasági élet fellendítésére? — kérdezte a fórum egyik résztvevője. Burányi Sándor: — Az államadósságot nem lehet csökkenteni, az exportorientált gazdaság hozhat eredményt. Takács Péter: — Csak akkor lehet eredményeket elérni, ha az oktatást fejlesztjük. A problémákat nem lehet két-három év alatt megoldani, ehhez egy generáció szükséges. Egyszer már — a múlt század második felében — végigjártuk ezt az utat. Varga Mihály: — Az exportképes termékek területén termelésbővítésre kell törekedni. A nagyszámú érdeklődők kérdésáradatot zúdítottak a pártok képviselőire. Az érdeklődők kifejezték azon véleményüket is, hogy nincsenek megelégedve a politikusok válaszaival, ugyanis általánosságban beszélnek, ők pedig konkrét segítségre számítottak. Kozma Ibolya 1995. június 3., szombat Ösztönzőbb támogatás szükséges Almatermesztők figyelem! Amíg egy nappal korábban a megyei kereskedelmi és iparkamaránál — a Dél-Afrikai Köztársaság nagykövetségének kereskedelmi első titkára látogatásakor — a kevés érdeklődő miatt keseregtek, addig — június 1-én — Ujfehértón igencsak elégedettek lehettek a szervezők. Az Integrált gyümölcstermesztés címet viselő egész napos rendezvényre mintegy 350-en voltak kíváncsiak a megyei termelők közül. Az FM főosztályvezetője, Buzássy Lajos kiemelte a szabolcsi almatermesztés, mint tájkörzet a szerepét, a kedvező ökológiai adottságok mellett az itt élők hozzáértését, amely komoly termelőerőként jelenik meg. Ugyanakkor elmondta, hogy a jelenlegi hitelstruktúra nem segíti eléggé a mezőgazdasági ültetvények telepítését. Márpedig a térség foglalkoztatása szempontjából ez szükséges volna, ahogyan az újabb fajták meghonosítása is. A léalmatermelést a minőségi almákkal kell felváltani! A piacon megfigyelhető a környezetvédelmi szempontok felerősödése, az áru megfelelő kikészítése. — Az almatermesztés a tárolási gondok miatt hátrányba került, hűtőházaink kapcsán már csak a halott fölött énekelünk — mondta —, mert a termelőkön kívül azokat bárki megvásárolhatta, ezzel minden józanságot, minden európai normát felrúgtak, hosszú évekre meghatározva a tárolás hiánya miatti jövedelmezőséget. A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője, Miklóssy Endre a térségfejlesztés új módszereiről tájékoztatott. Elmondta, hogy a területfejlesztési alap nem egy bőségszaru, mindössze hatmilliárd forint áll rendelkezésre. A területfejlesztés hármas strukturálódása megyénkben is megtörtént, létezik a megyei területfejlesztési tanács, a területfejlesztési ügynökség, valamint megalakultak a különböző kistérségi társulások. Az utóbbiból megyénkben jelenleg 14 van, amelyek bázisai a települési önkormányzatok. A főosztályvezető kiemelte, hogy az egyes projektekkel szemben óriási az előnye a társulások komplex fejlesztési programjának a pályázati elbírálásoknál. A mezőgazdasági napon több cég is jelen volt, afféle kis expót tartva: gép- és eszközbemutatók voltak, göngyölegeket, csomagolóanyagokat, növényvédő szereket állítottak ki a kísérleti állomáson. A délutáni program keretében lehetőség nyílt a pályázatok elbírálóival, közreműködőivel és az ellenőrzést ellátó szervezetek illetékeseivel való találkozásra. Itt futottunk össze a két Imrével, akik mindketten szamosszegiek, és az új ültetvényük miatt jöttek. Csóka Imre rtv-szerelő, de csupán e munkából nem tudna megélni, felesége nyugdíjas, mindkét gyermeke egyetemista. Úgy gondolta, ő is belevág az új telepítésbe, amelyet kilenc szamosszegi termelő ötlött ki. Az ősszel kezdődő telepítést, annak valamennyi (megelőző és majdani) munkáját közösen akarják megvalósítani, de mégsem társaság formájában, hanem egyénileg. Összesen kilencezer csemetét (egyenként ezret) kívánnak kiültetni, jonatán, idared, mutsu és golden fajtákból. A telepítés elején vannak, tömérdek utánajárást igényel valamenynyi engedély, papír beszerzése. Társa a tulajdonképpeni érdemi ügyintéző, hiszen Lakatos Imre a település falugazdásza. A mezőgazdász szakember is megerősít: lényegesen ösztönzőbb támogatást érdemelnének a mezőgazdasággal foglalkozók, úgy, ahogyan az Európa és a világ számos országában működik. Elmondta még, hogy a PH ARE-programra is pályáztak. Ugyancsak pályázatot adtak be a 33. sz. Magyar Közlönyben megjelent 9/ 1995./IV. 28./ FM sz. rendelet alapján, melynek benyújtási határideje ez év június 30. (lefler) Fodor Gábor pedagógusnapi köszöntője Besztereci iskolaavató Folytatás az 1. oldalról- Néhány hét múlva fogjuk befejezni azt az átfogó felmérését — az önkormányzatok bevonásával — az egész közoktatási szférának, amely az utóbbi időszak legjelentősebb ilyen munkája, s végeztével pontos adatokkal fogunk rendelkezni a decentralizált magyar közoktatásról. Az elmúlt időszakban a közoktatás modernizációjához olyan jelentős pénzösszegeket sikerült mozgósítanunk, amelyek hosszú idő óta példa nélküliek. Külön fontos ezekben az ínséges időkben, hogy jelentős magánalapítványok is megjelentek e területen.- Komoly eredményeink vannak, de mindannyian boldogabbak lennénk, ha nem elégedetlenkedő szakszervezetek, felvonuló pedagógusok és iskolákat bezáró önkormányzatok uralnák a híreket. Sajnos, szembe kell néznünk gazdasági bajainkkal, a közoktatás egyes területeinek korszerűtlenségével, s a hatékonyság fájdalmas következményeivel. Egyszerre kell látnunk sikereinket és hibáinkat, örömeinket, és korlátáinkat, mert így teljes a kép.- Számunkra kulcsfontosságú kérdés — szögezte le Fodor Gábor —, hogy nyilvánvalóvá váljék a pedagógusok iránti maximális bizalom, amely kifejezést nyert az autonómia növekedésében, tartalmi tankönyvválasztási szabadsájogok evidenciájában. A magyar pedagógus társadalomban hatalmas alkotóenergia, szellemi kapacitás, kreativitás rejlik adandó alkalommal kihasználatlanul. Azt szeretnénk, ha minden tanár, aki a katedrán áll, szabad lenne, szabad és felelős elme, aki maga is a kötelességteljesítés és a szabadság összefüggésére tanítja hallgatóit.- A közoktatási modernizáció — számoljunk le egy kicsit a rosszindulatú mítosszal — valójában munkahelyteremtéssel jár együtt. Új munkahelyek születnek, új kihívások, új lehetőségek tűnnek fel. Megannyi esély mindazok számára, akik a gyermeklétszám csökkenéséből következő, tehát elháríthatatlan iskola- és óvodaösszevonások okán időlegesen munkanélküliek lehetnek. Mi azon vagyunk, hogy pedagógusaink tovább tanuljanak, tovább képezzék magukat, igyekezzenek megfelelni a piaci elvárások, az új kihívások nyomán születő állások követelményrendszerének. Határozottan fellépünk minden egyes, pusztán gazdasági megfontolásból, illetve meggondolatlanul végrehajtott iskolabezárás ellen. Hangsúlyoznom kell, hogy a pedagógusok jelenlegi bérezése mellett nem fogjuk megengedni a kötelező óraszám emelését. A pedagógusok óraszámának emelése akkor történhet meg, ha helyzetük valóban méltóképp és alkotó emberi szinten rendeződött. Mindenki — aki nem politikai hasznot, hanem közös munkát akar — láthatja, hogy a kulturális minisztérium soha nem volt ilyen nyitott minden jó és új iránt, soha ennyi embert, kollégát nem vontak be a törvények készítésébe, az iskola világának átalakításába. Nagy munka ez, jut belőle mindenkinek feladat. Tanárok és tanítók nélkül nincs jövője országunknak —jelentette ki ünnepi beszédének végén Fodor Gábor. Ezután került sor az emléktábla-avatásra, majd Kolos Virág, Móricz Zsigmond unokája nyitotta meg a nagyapjáról összeállított emlékkiállítást, és köszönetét mondott azért, hogy az iskola Móricz Zsigmond nevét vette fel. A rendezvény végén az általános iskola és a besztereci népdalkor mutatott be közös műsort. Száraz Attila
