Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-20 / 142. szám
Bedlföld-Külföld 1995. június 20., kedd Hatvan százalékos leépítés Bokros újabb Ha az Alkotmánybíróság döntései nem változtatják meg lényegesen a parlament által elfogadott törvénymódosító csomagot, akkor idén lényeges fordulat következik be a gazdaságpolitikában. Mindezt Bokros Lajos pénzügyminiszter állította a Vezetési Tanácsadók Magyarországi Szövetsége hétfői budapesti rendezvényén. A jövő évi költségvetés összeállításánál az egyik fő cél, hogy az államháztartásban ez évben elérendő 165 milliárd forintos megtakarítást jövőre újból érvényesíteni lehessen. Az államháztartás korszerűsítése, az államigazgatás karcsúsítása jövőre folytatódni fog. A pénzügyminiszter szerint a jövő évi költségvetés már úgy készül, hogy a PM szakemberei tekintettel vannak az államháztartási reform célkitűzéseire. Az ez év márciusi pénzügyi stabilizációs csomag rövid távon meghozta a kívánt hatást, mivel stabilizálódott a központi költségvetés. Az első három hónap után, amikor is már 150 milliárd forintos volt a hiány, május végére ez a mérték csupán 170 milliárdra nőtt, azaz havi 10 milliárd forinttal emelkedett. Jövőre elkezdődik a nyugdíjrendszer teljes reformja. Folytatódik az egészségügy átalakítása, a központi kormányzati közigazgatás karcsúsítása. A kormányzati szférában a mostani 15 százalékos létszámleépítés csak a kezdet volt - jelentette ki Bokros Lajos a cél az, hogy a közigazgatás feladatait átértékeljük, és annak újragondolásával szerkezetét átépítsük. Azaz egyes központi intézményeknél minisztériumok, főhatóságok esetén nem lehetetlen, hogy 60 százalékos leépítést valósítanak meg. Bokros Lajos a nulla bázisú költségvetési tervezés híve, „elege van abból”, hogy a központi költségvetést évek óta úgy állítják össze, hogy az előző évek kiadásait némileg változtatják csak. Teljes korszerűsítésre szorul az oktatás, benne a felsőoktatás is. A miniszter szerint egy ilyen kis országnak mint hazánk, nem feltétlenül kell öt agrártudományi egyetemet fenntartania, és az is elgondolkodtató, hogy míg neves közgazdasági egyetemek léteznek hazánkban, addig a műszaki főiskolák, egyetemek saját intézményükön belül is kiépítették a közgazdászképzést. A törvénymódosítási csomag mellett a stabilizáció része a költségvetési intézményeknél, állami cégeknél előre bejelentett maximum 10-15 százalékos bérnövekedés. Idén így az inflációt is figyelembe véve két számjegyű, azaz 10 százalékot meghaladó lesz a reálbérek csökkenése. Ez azonban szükséges ahhoz, hogy hazánk termékeinek versenyképessége a világpiacon növekedjék. A jelentős struktúra-átalakítást úgy kell megvalósítani, hogy az állam szerepe lényegesen csökkenjen és lehetőleg kivonuljon azokról a területekről, ahol nem feltétlenül szükséges a központi, állami jelenlét. Csak ez járulhat hozzá, hogy az állami költségvetés finanszírozási igénye mérséklődjön és a megtakarításokat a beruházások növekedésére fordítsák hazánkban. A bruttó hazai termék (GDP) felhasználásán belül a beruházásoknak lényegesen növekedniük kell, a fogyasztásnak pedig vissza kell szorulnia. Kívánatos lenne, ha a beruházási ráta megkétszereződne és mértéke elérné a 25 százalékot. A fő cél jövőre is az marad, hogy az „ikerdeficitet”, azaz a folyó fizetési mérleg és a központi költségvetés hiányát jelentősen mérsékeljük. Csak úgy állítható rá hazánk a Csecsenföld Orosz közlések szerint az elmúlt huszonnégy órában a csecsen lázadók több alkalommal is támadást intéztek a szövetségi erők ellen, s megkíséreltek áttörni a szomszédos Dagesztán területére is. A bugyonnovszki túszdrámához hasonló terrortámadások veszélye miatt megerősítették az orosz kormány épületének védelmét. Az orosz védelmi minisztérium illetékese az Interfaxnak nyilatkozva elmondta: a Csecsenföld déli részén lévő főbb támaszpontok, Satoj és Vegyeno elvesztése után Dzsohar Dudajev hívei fokozzák a szövetségi erők elleni terrorista tevékenységet, a kaukázusi köztársaság határain kívül is. A szakadárok az elmúlt huszonnégy órában több alkalommal is tüzet nyitottak az orosz egységekre, alapvetően azonban erőiket próbálták átcsoportosítani. Vasárnap este egy százfős csecsen fegyveres csoport megkísérelt áttörni a Csecsenfölddel szomszédos Dagesztánba: a határmenti Botlih település körzetében több mint négy órán át folyó tűzpárbajban az orosz határőrcsapatok visszaverték a támadást. A határőrök közlése szerint veszteségük négy halott és kilenc sebesült, a lázadók közül mintegy húszán vesztették életüket. Kisebb összetűzés volt vasárnap a csecsen-ingus határ menti Asszinovszkaja közelében is: csecsen szabadcsapatok vezetőit szállító két személygépkocsi az orosz erők csapdájába került. Három csecsen parancsnok, illetve a sofőr életét vesztette, a többiek sértetlenek maradtak. Válaszul a csecsen fegyveresek több rajtaütést is végrehajtottak, amelyekben közel húsz orosz katona esett el. Közben Moszkvában megerősítették a kormány épületének védelmét. Az intézkedést a bugyonnovszki túszdráma, illetve az orosz titkosszolgálatok azon értesülései nyomán hajtották végre, hogy a csecsének terrorista akciókat terveznek az orosz felső vezetés és családtagjaik ellen. Az őrségen kívül megerősítették a rendőrjárőröket is, és egy páncélozott szállító harcjármű áll a kerítésen belül. tervei tartós növekedési pályára, hogy a beruházások ösztönzése során a gazdaság egyensúlyi helyzetére is figyel a kormányzat. A tartós növekedés megteremtésének egyik sarokkövét a privatizáció felgyorsítása jelenti. Bokros Lajos nagy reményeket fűz a villamosipar, az olajipar, a telekommunikáció, a gázszolgáltatók és a bankszféra magánkézbe adásához. E területen lehetőleg tőkeemeléses privatizációt kell megvalósítani, úgy ítéli meg, hogy a már hazánkban lévő multinacionális cégek, mint a General Motors, General Electric, a Volkswagen-Audi támogatják a stabilizációs programot. „Azt mondják, ha én kitartok a program mellett, ők növelik a magyarországi termelést”-jelentette ki a pénzügyminiszter. Véleménye szerint teljesen mindegy, hogy a multinacionális vagy más tulajdonformában dolgozó vállalatok növelik árbevételüket, exportjukat, az az egész ország javát szolgálja. Kérdésekre elmondta: a Budapest Banknak átadott tőkejuttatást most is jó konstrukciónak tartja. Ez a költségvetésnek egyetlen fillérjébe sem kerül, sőt, sikeres privatizáció esetén az államnak nyeresége lesz belőle. Az első számú befektető visszalépése után újabb vevőjelöltek jelentkeztek a Budapest Bank megvételére - jelentette ki Bokros Lajos. Sőt, amennyiben más nagy állami cégre elsőrendű külföldi befektetők jelentkeznének, ott is alkalmazni lehetne a Budapest Banknál tapasztalt „kirakatrendezést”. A pénzügyminiszter azonban aláhúzta: tanultak az esetből, többé az ilyen tőkejuttatásos megoldásokat nem titkos kormányhatározattal hajtja végre a kormányzat, ha arra esetleg sor kerül. Kiszabadultak a túszok Kiszabadultak a bugyonnovszki kórházban szerda óta fogva tartott túszok, miután a csecsen terroristák autóbuszokon elhagyták a várost. Az elgyötört betegeket, sérülteket a helyszínen elsősegélyben részesítették. Egy részüket autóbuszokkal hazaszállítják, másik részük viszont továbbra is kórházi ellátásra szorul. Az ITARTASZSZ jelentése szerint Baszajevvel és társaival „mintegy 150 önkéntes” hagyta el a kórházat, akik élő pajzsként szolgálnak a terroristáknak. UJ KELET Lapszélen Az üzenetekről A pénzügy ér és az egyetemek A Magyar Rektori Konferencia, a Főiskolai Főigazgatók Konferenciája és a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete augusztus 20-ig javaslatot dolgoz ki a felsőoktatásban jövőre tervezett 4,1 milliárd forintos költségvetési elvonás és az ahhoz kapcsolódó újabb létszámelépítés kiváltására. Ebben állapodtak meg a felsőoktatás képviselői a Bokros Lajos pénzügymi: niszterrel folytatott hétfői megbeszélésükön. A pénzügyi tárca vezetője tovább- | ra is szükségesnek tartja a j felsőoktatás egymilliárd forintjának zárolását az idei pótköltségvetésben - tájékoztatta az eszmecsere további részleteiről Kis Papp László, az FDSZ elnöke az újságírókat a találkozót követően. Mint ismert, a Pénzügyminisztérium tervei szerint a felsőoktatási intézmények csak akkor jutnának hozzá az említett összeghez, ha azt az ez évi elbocsátásokkal kapcsolatos végkielégítések kifizetésére fordítják. A megbeszélésen részt vett Fodor Gábor művelődési miniszter és Papp Lajos, a tárca helyettes államtitkára. Most nem tudom, hogy kinek higgyek! A múlt héten azt olvastam, hogy a 16 milliós végkielégítés jótékony célra történő adományozásával az ügy lezárult. A hét vége felé a munkaügyi miniszterasszony — számomra nagyon szimpatikus módon — azt nyilatkozta, hogy senkinek sincs joga az MSZP-t ilyen végkielégítéses ügyekkel lejáratni, a programot hiteltelenné tenni. A hétvégi juniálison — családi okok miatt—távol maradt szakszervezeti vezér üzenetére a kormányfő visszaüzent: valami olyasmit, hogy ha valakinek baja van, tárgyalni kell, leülni, nem üzengetni. Ennyi üzengetés után — talán nem vagyok egyedül, de — üzenem: elég már az üzengetésekből. Dolgozni kellene, és nem a sajtót felhasználva átkiabálni, hogy lehetőleg minél többen hallják: gond van a kormányzópárt háza táján (csak úgy zárójelben jegyzem meg a dolog kapcsán: hányán követik majd az országgyűlési képviselőségről lemondott nyíregyházi polgármester aszszonyt, aki egy helyen, a városában akarja tisztességesen ellátni feladatát? Ezt az üzenetet vajon hányán veszik majd?) A hangosabb üzenetekre visszatérve: elfelejtettük volna, hogy tisztességesebb családokban a házi perpatvar idején becsukták az ablakot, mert a szomszédokra nem tartozik a nézetkülönbség! Ha ezzel a nyilvános egymásra kiabálással azt akarják nekünk bizonyítani, hogy a tágabb családhoz tartozunk, és ezért ránk is tartozik az egész, akkor az őszinteség túlságosan „jól’' sikerült. Még lassan megijedünk mi, valamennyien, a tágabb család tagjai. Olyanok leszünk már, mint a kisgyerek, aki nem érti, hogy min veszekednek a nagyok, de érzi, hogy ezentúl neki is rosszabb lesz. Ezt a rossz érzést segíti, hogy megkaptuk a Bokros-csomagot, hivatalos üzenetben. Nem kell hozzá nagy jóstehetség: ezekben a napokban a Magyar Közlöny lesz a sláger olvasmány. Ha valaki elolvassa, és talál egy kiskaput, kérem, értesítsen. Persze titokban, mert sokunknak most épp az a fontos, hogy sikerüljön ötleteket gyűjteni a túléléshez. Eddig ugyanis mindig ez történt. Kiderült, vagyunk annyira leleményesek, hogy megtaláljuk azt a pici lehetőséget. Az ilyen üzenetekre mindig vevők vagyunk. Remélem, Önök is. Hajdú István Még mindig Bokros Bokros Lajos pénzügyminiszter az MSZP-frakció ülését követően nem nyilatkozott az újságíróknak, de délután a parlamentben a köztársaságielnök-választás szünetében hajlandó volt elmondani a véleményét. Bokros Lajos elmondta: úgy érzékelte, a frakció megnyugodott, tagjainak túlnyomó többsége elfogadta azt, amit a végkielégítéssel kapcsolatban kifejtett. Azaz azt, hogy sem jogi, sem erkölcsi hiba nem történt, ami hiba történt, az csak kizárólag politikai hiba lehetett. Többen kommunikációs zavarról beszéltek. - A háború azonban nem úgy kezdődött, hogy én visszalőttem, mert nem is voltam itthon. Nem én kezdtem nyilatkozgatni. A magam részéről lezártam ezt az ügyet - mondta Bokros Lajos. Arra a kérdésre, miért nem mondta meg korábban, hogy ezt a pénzt már befizette egy alapítványba, azt válaszolta: amíg úgy állt a helyzet, hogy többen az ő becsületébe tapostak, addig nem akart előjönni azzal az érvvel, hogy ezt az összeget már korábban befizette, mert ez mentegetődzésnek hatott volna. Bokros Lajos még hozzátette: jól ismeri ezt a társadalmat, és nem most keletkezett a szociális érzékenysége, lelkiismerete. Már négy évvel ezelőtt létrehozott egy alapítványt, az Ösztöndíj Alapítványt, amely évente több mint egymillió forinttal támogat Magyarországon tanuló külországbeli magyar egyetemistákat és főiskolásokat. Amikor a végkielégítést megkapta, úgy gondolta, jó alkalom lesz, hogy ennek az alapítványnak a likviditási gondjait egyszer és mindenkorra megoldja. Bokros Lajos azt is elmondta, hogy az Ösztöndíj Alapítványt ketten menedzselik a feleségével, és azért „nem verték nagydobra” az adományt, mert ellene lett volna jó ízlésüknek, hogy ebből politikai tőkét kovácsoljanak. Bokros Lajos végezetül kifejtette: azzal, hogy Horn Gyula miniszterelnök, aki egyben a szocialista párt elnöke és Pető Iván, a szabaddemokraták elnöke, frakcióvezető egybehangzóan úgy nyilatkoztak, hogy sem jogi, sem erkölcsi hiba nem történt, ő megkapta az elégtételét. Véleménye szerint ennél nem is kell több, mert nem várhatja el senki, hogy 209 frakciótag egyértelműen ugyanezen álláspontra helyezkedjék. Megjegyezte azonban: el kell fogadni, hogy másfélék vagyunk, ám a szocialista párt egyes képviselőinek csak akkor kellett volna a nyilatkozatadást elkezdeni, amikor már a teljes igazságot ismerik. Magyar—orosz tárgyalások Elképzelhető, hogy néhány fegyverüzletről már ezen a héten előzetes megállapodás születik a Budapesten tárgyaló magyar és orosz szakértők között. Erdélyi Lajos ezredes, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője elmondta az MTI munkatársának, hogy a múlt héten szerdán megkezdett szakértői tárgyalások újabb fordulója e hét közepén fejeződik be. A magyar tárgyalódelegáció álláspontja változatlan: az orosz adósság fejében — 300 millió dollár értékben — a szárazföldi csapatok számára kíván gyalogsági harcjárműveket beszerezni. Ezenkívül szükség van különféle alkatrészekre és fődarabokra is. A szóvivő tájékoztatása szerint jelenleg az árakat, a menynyiségeket, a szállítások ütemezését, illetve azok garanciáját egyeztetik. Elképzelhető, hogy néhány kérdésben már most előzetes megállapodás születik. Az viszont bizonyos, hogy hamarosan újabb tárgyalási forduló lesz, és az eddiginél magasabb szintű orosz delegáció érkezik Budapestre,, immár kormányközi egyeztetésre. Erdélyi Lajos azt is hangsúlyozta: a honvédség számára igen fontos, hogy már az idén megkezdődjenek az orosz szállítások. Oroszország még 900 millió dollárral tartozik Magyarországnak, és egy korábbi megállapodás szerint az összeg egyharmadát fegyverszállításokkal törleszti.
