Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-20 / 142. szám
Megyénk életéből UJ KELET ——i ________Lyukas költségvetéssel kezdtek Vaja nincs veszélyben Nehezen szóra bírható ember Balogh Gyula, a vajai polgármester. Ennek több oka van. Balogh úrnak a vállalkozás is sok elfoglaltságot ad, ezenkívül a megyei közgyűlés tanácsnoka. Elérhetetlenségének legfőbb oka azonban az, hogy települése gondját-baját itnézi, hiszen szeretne egy olyan falut formálni polgármestersége idején, amelyre odafigyelnek az országban. — Az volt a célom hivatalba lépésem óta, hogy ebben a nagyközségben egyre kevesebb legyen az emberek gondja, és saját erőből minél több fő foglalkoztatásáról gondoskodjunk. Legyen kulturális élénkség, legyen sportsiker, az oktatás minél kevesebbe kerüljön a szülőknek, és természetesen nyitott legyen Vaja, hozza ide az ország vezető embereit is, lássák a saját szemükkel, milyen feladatok megoldásában segíthetnek. — Mi a legégetőbb probléma? — Az, hogy a be nem fejezett beruházások miatt közel harmincmilliós volt a lyuk az idei költségvetésünkön. Olyan problémát hurcolunk magunkkal, mint a Rohod—Vaja—Őr kerékpárút megépítése. Ez egy olyan építkezés, amely már eddig is sok kiadást jelentett Vaja számára, miközben a többi települést nem terheli. Szükségességét senki nem vitatja, de mi csak a ránk eső részt vállalhatjuk. Nagyon lényeges probléma még a tó állapota, ami az előző években nem kapott elég figyelmet, és a kiszáradás veszélye fenyegette. Az idén sikerül ebben az ügyben legalább azt elérni, hogy valamelyest helyreálljon a korábbi vízszint. Az élővilág ipégmentése azonban még /több évre feladatot ad, mert az aszályos évek is ellenünk dolgoznak. A harmadik nagy feladat a munkanélküliség csökkentése. — Megoldására is van módszerük? — Úgy gondolom, országosan is egyedülálló a vajai modell, amely saját erőből igyekszik megoldani a helyi lakosság foglalkoztatását. — Ennek a lényege... — Helyesebb, ha az alapjáról beszélünk. Ez pedig az önkormányzat tulajdonát képező harminc hektárnyi föld. Ennek egy részén uborkát termelünk, a fennmaradó kétharmad részt fekete szeder és szamóca művelésére használjuk. Ez közel kétszáz embernek ad munkát kora tavasztól késő őszig. — Az önkormányzatnak van saját földje. Elmondható ez a lakosságról is? — A földkiadó bizottsággal együttműködve segítettük a földek tulajdonba adását is, hogy végre lezáruljon egy többéves spekuláció. — Ezeken a racionális intézkedéseken kívül szociális érzékenység jellemzi-e a vajai önkormányzatot? — Még a télen legkevesebb nyolc mázsa tűzifát osztottunk szét családonként. A gyerekek ingyen ebédelnek az iskolában, óvodában. Közel kétszázötven azoknak a hetven éven felüli lakosoknak a száma, akik ingyenes közgyógyellátásban részesülnek. Ezek csak a jelentősebb támogatások. Eldöntheti, hogy szociális érzékenység-e ez, vagy sem. Természetesen, szükség esetén, tudni kell nemet is mondani, mert a nehéz helyzetben lévőknek is azon kell lenniük, hogy önmaguk erejéből is segítsék boldogulásukat. Tárgyalásokat folytattunk a helyi rendőrség megerősítéséről, megszerveztük a polgárőrséget jól felszerelve, kocsival ellátva. Beállítottunk két mezőőrt, mert tavaly már az uborkát is lopták. — Beszélgetésünk kezdetén említette, hogy kulturális és sportélményekre is szüksége van a lakosságnak. — Sok olyan tevékenység van, amit a vállalkozásom is finanszíroz. Ezek közé tartozik a helyi futball. A kulturális tevékenységek végzéséhez a nyugodt hátteret a tárgyi feltételek javításával szeretnénk biztosítani. Már felújíttattuk a művelődési házat, a várkastély megóvása érdekében kértük a főhatóság segítségét, mivel a bástyarész sürgős rendbehozatalra szorul. — Manapság sok önkormányzat panaszkodik, hogy a csőd szélén áll. Szavaiból az érezhető ki, hogy Önöknél nincs ilyen veszély. — Inkább azt mondhatjuk, hogy mi igyekszünk úrrá lenni a nehézségeken. Nem lehetünk azonban könnyelműek, mert minden forintot, amit lehet, meg kell szereznünk, és a pazarlástól is tartózkodni kell. — Balogh Gyula, a vállalkozó a korábbi években sokat átvállalt a megye gondjaiból is, hiszen orvosi rendelőt épített, segítette a mentőállomás berendezését, alapítványt támogatott. Polgármesterré választásával változtott-e a helyzet? — Mindig a folytonosság híve voltam. Több az elfoglaltságom, mint korábban, de máris azon dolgozom, hogyan lehetne egy szakrendelőt létrehozni Baktalórántházán, ami a környékbeli lakosság jobb ellátását segítené. Breki a Büfés Mikinek... A szervezők Az éter hullámain megrendelt jó időnek köszönhetően szombaton több mint 200 felnőtt és gyerek örülhetett egymásnak az I. Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei CB-s Találkozón. A császári tó partjára egyre csak érkeztek a Szabolcs, Hajdú és Borsod megyei személy-, illetve teherautók. Közös volt bennük, hogy valamennyinek a tetején ott célozta az eget a hosszabb-rövidebb CB-antenna. Jó ötlet volt a résztvevők számára készített azonosító kártya, amelyen szerepelt a hívójel, a név, a lakhely. Ez jelentette sok ember számára az igazi meglepetést. Bár CB-n évek óta ismerték egy-Csipetke a szakács mást, de más a hang, és más a vizuális megjelenés! A Csipetke által készített kiváló bográcsgulyás után a volán mögött is bizonyíthatta rátermettségét az erősebb nem. Az autós ügyességi verseny győztese Anga Zsolt, alias Kölyök lett. Bár a tervek között szerepelt egy kispályás foci is, de ebben a versenyszámban a fák hűs árnyéka lett a nyertes. A jó hangulatban és baráti légkörben lezajlott találkozó végeztével a most már egymást személyesen is megismert CB-sek egyöntetűen döntötek: jövőre ismét személyesen! Fülöp Attila 1995. június 20., kedd Caroflex gondok Lassan egy éve, hogy állandó témát szolgáltat a sajtónak a kisvárdai fékbetétgyár ügye. Az újságírók mentalitásuktól függően írnak róla. Ki így, ki pedig úgy. Néhányan igyekeznek csak a szigorú és kézzelfogható tényekre hagyatkozni, mások azonban szenzációhajhász módon csak a minél nagyobb hírverés elérésére törekednek. — Nem törődnek vele, ha teljesen alaptalanul és feleslegesen pánikot keltenek, mind a dolgozókban, az itt élőkben, mind pedig az üzleti partnereinkben — kesereg az ügyvezető igazgató. — Nem egy partnerünk idetelefonált megkérdezni, hogy tényleg bezárják-e a céget, mert akkor gyorsan rendel egy nagy mennyiségű készletet. Alig tudtam megmagyarázni, hogy szó sincs bezárásról vagy a gyártás leállításáról. — Nem lehet őket elítélni, mert a minisztérium úgy határozott, ha az év végéig nem oldják meg az azbesztpor eltávolítását a telephelyről, bezáratják az üzemet... — Nem egészen így van a dolog. Valóban meg kell oldanunk a problémát, de ezt nem a minisztériumi határozat miatt tesszük. Mi is tisztában voltunk azzal, hogy ez lehetetlen helyzet, és már évekkel ezelőtt kerestük a lehetséges megoldásokat. Sokan tudják, hogy voltak már próbálkozásaink, elég csak a szerencsétlen kimenetelű kazincbarcikai esetre gondolni. Nem mi voltunk a felelősek és a hibásak, hogy nem sikerült. —- Úgy tudom, hogy nemrégiben már kinéztek egy helyet. Az miért nem felelt meg? — A szakhatóság (a Kömyezetvédelmi Felügyelőség, a Vízügyi Igazgatóság és az ANTSZ) nem engedélyezte az odatelepítést, egyrészt amiatt, hogy a közelében van egy állatfarm, másrészt pedig azért mert hogy magas a terület talajvízszintje és a belvízcsatorna is a közelében vonul el. — Úgy hírlik, hogy a helyi önkormányzattal közösen próbálnak úrrá lenni a gondokon... — Valóban közösen is kerestük a megoldást. Bízom benne, hogy a Dr. Baja Ferenc miniszter úr által szabott feltételeknek meg fogunk felelni, és tovább fejlesztjük a gépjárművek nélkülözhetetlen alkatrészének a gyártását. — Azt hiszem, az itt dolgozókon túl az üzleti partnerek örülnek ennek a legjobban... — Hát, igen... A negatív hírverés bizonytalanságot okozott, nem is nyilatkozunk szívesen most már senkinek. A legtöbb újságíró a tényeket elferdítve írt rólunk. Sok energiát fordítottunk arra, hogy megyőzzük az üzlettársainkat, jövőre is biztosított lesz számukra a termelés. — Úgy veszem ki a szavaiból, hogy feleslegesen verte a sajtó nagydobra az ügyet... — Tulajdonképpen tavaly ezt gondoltam. Egyrészt azért, mert többen úgy állították be a dolgot, hogy mi nem is kívánjuk megoldani a problémát Akadt olyan is, aki már eldöntött tényként közölte, a napokban bezárják a gyárat. Másrészt pedig azért volt felesleges felfújni az ügyet, mert itt nem olyan anyagról van szó, amelyik hirtelen súlyos környezetszennyezést okozhatna. Már csak azért sem, mert megfelelő védelem mellett tároljuk az azbesztport. Ezzel együtt is csak ismételni tudom önmagam, amikor azt mondom, hogy a lehető leghamarabb rendezzük ezt az ügyet. —A kazincbarcikai eset után végleg letettek arról, hogy máshová vigyék el a veszélyes hulladékot? — Én is egyetértek azzal, hogy nem normális és korrekt dolog más településre elszállítani. Megértem, hogy senki sem örülne neki. — Tud ilyen településről? — Vannak olyan gyárak, ahol feldolgozzák, újrahasznosítják a továbbgyártásból származó hulladékot. Néhánnyal már felvettük a kapcsolatot, de a tárgyalások nem zajlanak le egyik napról a másikra. — Ha befuccsolnak a tárgyalások, marad a hulladéklerakó megépítése. Mennyibe kerülhet ez? — Konkrét számokról csakis a tervek elkészülte után nyilatkozhatok, de sejtésem szerint 50-100 millió forint közötti összegért valósítható meg. — Ki fogja üzemeltetni, az önkormányát, vagy Önök? — Erre csak azt mondhatom, hogy még nem kötöttük meg a technikai kérdéseket leszabályozó szerződést, de azt hiszem most nem is ez a legégetőbb feladat... Új földhivatal — régi gondokkal — A nyírbátori körzeti földhivatal — amely ugyanúgy járt, mint a nyíregyházi — megalakulása óta már öt-hat különböző székházban volt elhelyezve — mondta Oroszvári István, a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Földhivatal megbízott hivatalvezetője. — Legutóbb a nyírbátori AFÉSZ- től béreltünk egy hivatalt, de annak az ügyfélfogadója kicsi volt, erre a célra gyakorlatilag a folyosó funkcionált. Hogy mást ne mondjak, például mikor tetőzött a kárpótlási igénylések hulláma, az utcán álltak sorban az emberek, mert szűknek bizonyult a helyiség. De most, két év alatt felépült az új székházunk, amit június 1- jével birtokba vettünk. A nyíregyházi új földhivatal is gyors ütemben épül, a tervek szerint az év végére kerül átadható állapotba. Nagyon nagy szükség van ezekre a megfelelő méretű és felszereltségű irodákra, mert a kárpótlással kapcsolatos ügyintézések zöme még hátra van. Ide jönnek az emberek a panaszaikkal, kérvényeikkel, de itt folyik a tulajdonosok átvezetése, illetve földkimérések ütemezése is. E tevékenységünk során el kell felejteni a hagyományos mérőszalagot. Ma már modem távmérőműszerekkel, illetve a Földmérési Hivataltól bérbe vett, úgynevezett GPS-rendszerű műholdas pontmeghatározó berendezésekkel dolgozunk. Sajnos ezekből az eszközökből kevés áll a rendelkezésünkre, így az új tulajdonosok földterületeinek mintegy 30 százalékát sikerült eddig birtokba adni. Több településen egy időben rendezték meg a földárveréseket az általunk elkészített adatok segítségével, ami sűrítette a munkánkat. így is több mint 100 ezer hektáros területet kimértünk saját erőből, illetve magánvállalkozók bevonásával. Ezt a hatalmas munkát okosan ütemezve viszonylag gyorsan el lehetne végezni, ha a sok hátráltató tényező nem létezne. Megnehezítette a kiméréseket a már meglévő térképek elkészülésének időbeni különbözősége. Ebből kifolyólag néhány helyen akár 10-50 méteres különbségek is lehetnek a kitűzött pontok között. A legsúlyosabb problémát azonban mégiscsak a finanszírozás egyenetlensége okozza. Tavaly nyár óta egyetlen fillért sem kaptunk vállalkozói földmérés céljára. Azok a magáncégek, akikkel megegyeztünk, fizetés hiányában — természetes módon — nem végezték el a feladatukat. Most minden erőnkkel azon dolgozunk, hogy a hiányzó költségkeretet feltöltsük. Egy földterület kimérése körülbelül 3500 forintba kerül, így összesen mintegy 15 millió forintra lenne szükségünk, hogy a kimérésekkel végezni tudjunk. Ezeket elvileg év végéig meg kellene csinálnunk a jogszabályok értelmében, de jelen pillanatban úgy néz ki, hogy december végéig nem tudjuk végrehajtani az új tulajdonú földek birtokba adását. Sok kellemetlenséget tapasztalunk a szövetkezeti földek szétosztása miatt is. Ezek a munkák mintegy 160 ezer embert érintenek megyeszerte. A részaránytulajdonok visszaadását a földkiadó bizottságok végzik, de sajnos a megyében nagyon kevés azon bizottságoknak a száma, amelyek a jogszabályok betartása mellett átvezetésre alkalmas határozatokat hozhatnak. A földkiadó bizottságok munkáját a körzeti földhivatalok segítik, bárki fordulhat a szakembereinkhez tanácsért, felvilágosításért. Szeretnénk kiépíteni egy számítógépes rendszert egy PHARE-program segítségével az ingatlan-nyilvántartások rendbetételére. A gépesítettség pillanatnyilag mintegy 50 százalékos. A hálózat bővítése folyamatban van, aminek a költségfedezete — 5 millió forint — a rendelkezésünkre áll. Az a vágyunk, hogy minden hivatalt el tudjunk látni az ennek a kezeléséhez szükséges technikai háttérrel, mert ha teljeskörűen kiépülne az adatbank, akkor jelentősen leegyszerűsödne az ügyintézés. Arról nem is beszélve, hogy erre a több más szerv, - a jogszabályokban meghatározott feltételekkel- rákapcsolódhatna, de ezt a bázist tudnák használni például az ügyvédek vagy a közjegyzők is. —vip—
