Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-20 / 142. szám
Belföld-külföld 1995. június 20., kedd Arafat cáfolata A PFSZ szóvivője cáfolta azt a vasárnap bejelentett hírt, miszerint Jasszer Arafat palesztin vezető csatlakozni szándékozik az izraeli börtönökben lévő palesztin foglyok éhségsztrájkjához, melyet kiszabadításuk érdekében indítottak. -Arafat teljes mértékben támogatja a foglyok szabadon bocsátásának ügyét, de ennek bizonyításaként nincs szüksége arra, hogy betartsa a böjtöt - közölte Marvan Kanafani. Előzőleg palesztin források közölték, hogy Arafat csatlakozni szándékozik az éhségsztrájkhoz, melyet a hét végén a dzseníni börtönben hétszáz fogoly kezdett. Árvíz Bangladesben A Banglades északkeleti részén pusztító árvíz miatt legalább 41-en vesztették életüket, 1,5 millió embert pedig az özönvíz elszigetelt a külvilágtól - jelentette hétfőn a Reuter hírügynökség. Helyi tisztségviselők elmondták, hogy az áradás továbbterjed a vasárnapi heves esőzések miatt Szilhet, Szunamganj és Mulvibazar körzetében. Legalább ötmillió ember lakhelyét érinti az árvíz, amely múlt csütörtök óta pusztít Bangladesben. A mentést akadályozza a heves eső és az erős szél. Szektaper Tokióban A tokiói metrón elkövetett gáztámadásért felelős szekta vezetőinek pere valószínűleg csak hónapok múlva kezdődik, de ha bűnlajstromuk a jelenlegi ütemben bővül tovább, akkor már most megjósolható, hogy monstre tárgyalásra lehet számítani. Gyakorlatilag bizonyítottnak tekinthető, hogy a metrón elkövetett akció mellett az AUM Sinrikjo számláját terheli a tavaly nyáron Macumoto falu közelében bekövetkezett mérgesgáz-szivárgás is, aminek következtében hét ember vesztette életét és több mint 200 szenvedett mérgezést. Ezektől a merényletektől függetlenül is gyilkolt a szekta, ha érdekei úgy kívánták. Gyorsreagálású brigád A'boszniai gyorsreagálású brigád francia kontingensének zöme, jnintegy 1700 katona kedden indul el Toulon kikötőjéből a balkáni térség felé. Az idegenlégiósokat és hadfelszerelésüket (többek között AMX-10-es harckocsikat) öt teherszállító hajó viszi, s a hét végére érnek az Adriaitengerre - szivárogtatták ki Párizsban hétfőn katonai források. A 4000-5000 fős alakulat zömét Párizs és London adja: francia részről az első alakulat a múlt hét elején szállt partra a horvátországi Split közelében. Funar paranoiája Gheorghe Funar, Kolozsvár „megszállottan nacionalista polgármestere már-már paranoid nézeteket vall a Romániában élő kétmilliós magyarságról, s e nézetek hazai népszerűsége veszélyes méreteket kezd ölteni” - állapította meg a londoni rádió. A BBC hétfő délutáni magazinműsora megszólaltatta magát a városi elöljárót, aki szerint a magyarok jelentik a legmagyobb veszélyt a román nemzetbiztonságra. Funar szerint a magyar kisebbség arra törekszik, hogy Románia területének harmadát Magyarországhoz csatolhassa. Magyarország, amely NATO-tagságért folyamodik, az atlanti szövetség katonai erejét kívánja felhasználni Erdély leválasztására - mondta, hozzátéve: „kívánatos lenne, ha a magyarok visszatérnének hazájukba”. Az RMDSZ megszólaltatott szóvivője kijelentette: Románia fasizálódásának folyamata megkezdődött, s a románok előbb-utóbb elhiszik, amit „ezek az emberek hajtogatnak”. Szomáliái választás Mohamed Farah Aidid, aki tavaly kulcsszerepet játszott az ENSZ Szomáliái küldetésének meghiúsításában, hétfőn megalakította „kormányát” , miután néhány nappal ezelőtt híveivel a kelet-afrikai ország elnökévé kiáltatta ki njagát - jelentette a Reuter. Aidid a különböző klánok és bandák uralta ország harmadik önjelölt elnöke. A 31 tagú „kormány” üpnepélyes eskütétele után közölte, hogy Szomália ENSZ- tagságának helyreállítására fog törekedni. Ellenlábasai és a világszervezet tisztségviselői azonnal kétségbe vonták „megválasztásának” törvényességét. Aidid uralma mindössze a főváros déli részén lévő „hűbérbirtokára” terjed ki. Sziad Barré elnök 1991-es bukása óta Szomáliának nincs nemzetközileg elismert kormánya. Orosz parlament Az orosz kormány elleni újabb, immár második bizalmatlansági szavazáshoz is vezethet a bugyonnovszki túszdráma: a duma vezetése hétfői ülésén döntött arról, hogy szerdán a képviselők megvitatják a kabinet iránti bizalom kérdését. A jelenlegi parlamenti erőviszonyok valószínűsítik, hogy a duma megvonja a bizalmat a Csemomirgyin-kormánytól. UJ KELET * Dr. Göncz Árpád életrajza Göncz Árpád 1922. február 10-én született Budapesten. Életútja, gazdag tapasztalatai mindig tanulni vágyó, a demokrácia eszméje iránt elkötelezett íróvá, politikussá formálták. Középiskolai tanulmányainak befejezése után 1944-ben doktori diplomát szerzett a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán, közben tisztviselőként dolgozott a Földhitelintézetnél. Volt időszak azonban, amikor az állástalanok, illetve a segédmunkások sorsában osztozott. 1944-ben a Táncsics-zászlóaljban fegyveresen részt vett az ellenállásban. Politikai pályafutása 1945-ben a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Pártban kezdődött: Kovács Bélának, a párt főtitkárának munkáját segítette, eközben tevékenykedett a Független Ifjúság budapesti szervezetének vezetőjeként, s felelős szerkesztője volt a Nemzedék című hetilapnak. A párt szétverése után állás nélkül maradt, majd 1948-tól segédmunkásként, később lakatosként dolgozott. 1951-től a Talajjavító Vállalathoz került, s közben folytatta tanulmányait is: 1952 és 1956 között négy évet elvégzett a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, diplomáját azonban nem szerezhette meg, mert 1956-ben eltávolították az intézményből. A forradalom idején a Parasztszövetségben dolgozott, majd november 4-e után bekapcsolódott az ellenállásba. Két évvel később, a Bibó-per másodrendű vádlottjaként életfogytiglani börtönre ítélték. Büntetéséből 1963-ban, amnesztiával szabadult. Fogsága idején megtanult angolul, attól kezdve szakíróként, műfordítóként és szabadfoglalkozású íróként folytatta munkásságát. Az angol irodalom kiváló tolmácsolásáért Wheatland-díjban részesült, itthon pedig 1983-ban József Attila-díjjal ismerték el tevékenységét. Legismertebb alkotásai közé tartozik a Magyar Médea és a Rácsok című drámája, a Sarusok című regénye és Találkozások című elbeszéléskötete. A Magyarországon is nagy sikert aratott Tövismadarak című regényt is ő fordította. 1989. december 20-tól 1990. szeptember 11 -ig az írószövetség elnöki tisztét is betöltötte. Az 1980-as évek végétől, a változásokra érzékenyen reagálva ismét tevékenyen bekapcsolódott a politikai közélet formálásába: alapító tagja volt a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd a Szabad Demokraták Szövetségének és a Történelmi Igazságtétel Bizottságának. Az 1990. évi országgyűlési választásokon az SZDSZ budapesti területi listájának vezetőjeként lett a képviselőház tagja, s az új Országgyűlés alakuló ülésén elnökévé választotta. E tisztségében - az alkotmánynak megfelelően ellátta a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöki teendőit is. 1990. augusztus 3- án a parlament - 295 szavazattal, 13 ellenében - öt évre a Magyar Köztársaság elnökévé választotta, s ekkor lemondott mandátumáról. Hivatali működése alatt több magyar mozgalom és rendezvény fővédnöke lett és több határon túli egyetem díszdoktorává választotta. Számos magas külföldi kitüntetésben részesült, megkapta többek között az amerikai Kelet-Nyugati Tanulmányok Intézetének (IEWS) díját is. Felesége Gönter Mária Zsuzsanna felvidéki családból származik. Szociális gondozó, tisztviselő, majd ipari munkás'volt, jelenleg nyugdíjas. Két fiuk és két leányuk van. Az eskütétel után Az ellenzék a választásról- A három ellenzéki párt közös jelöltállítása lendületet adhat a polgári Magyarország programjának megvalósulásához -jelentette ki Mádl Ferenc, a Fidesz, az MDF és a KDNP közös köztársaságielnök-jelöltje hétfőn, a választást követő sajtótájékoztatón. Azt is leszögezte: az európai integrációhoz elengedhetetlen, hogy erős polgárság alakuljon ki hazánkban. Örömmel vette tudomásul, hogy az ellenzéki jelöltállításnak kedvező volt a társadalmi fogadtatása. Egyelőre nem tudott egyértelmű választ adni Mádl Ferenc arra a kérdésre, hogy a jövőben milyen közéleti szerepet vállal. Für Lajos, az MDF elnöke arra hívta fel a figyelmet: Göncz Árpád magabiztosságát tükrözte, hogy nem kampányok megválasztása előtt Mádl Ferenccel szemben. Szabó Iván frakcióvezető pedig azt hangsúlyozta, hogy Göncz Árpád megválasztása most nem könyvelhető el olyan frenetikus sikerként, mint 1990-ben. Szabó szerint egyébként Göncz kampányolt, de nem a társadalom, hanem a parlamenti frakciók előtt, mégpedig azzal, hogy a Bokros-csomagot aláírta. Az ellenzéki pártok vezető képviselői megerősítették, hogy szóba került egy tévévita megszervezése a két jelölt között, de a köztársasági elnöki sajtóiroda nem volt hajlandó válaszolni a felkérésre. - Egy korszak zárult le a mostani elnökválasztással - mondta a sajtótájékoztatón Szájer József, a Fidesz-Magyar Polgári Párt frakcióvezetője. Úgy vélte: a parlamenti pártok általi konszenzusos elnökválasztás korszaka fejeződött most be. Egyben reményét fejezte ki, hogy az új alkotmány már a közvetlen elnökválasztásról rendelkezik majd. Torgyán véleménye Az Országgyűlés ismét Göncz Árpádot választotta meg a Magyar Köztársaság elnökévé. A képviselők közül 259-en (a szükségesnél eggyel többen) szavaztak Göncz Árpádra, míg egyetlen ellenfele, Mádl Ferenc 76 voksot kapott. 14 szavazat érvénytelen volt. A titkos szavazás eredményének bejelentését követően Göncz Árpád a honatyák előtt tette le esküjét. Az elnöknek először az SZDSZ hölgyképviselői, majd a frakcióvezetők és a miniszterek gratuláltak. Ezután Göncz Árpád beszédet mondott a plénum előtt.- Engedjék meg, hogy eskütételem után első szavam a köszöneté legyen. A köszöne té azért, hogy választóik - az ország népének többsége - képviseletében immár másodízben a Magyar Köztársaság elnökévé választottak. Arra a tisztségre, amit én szolgálatnak és nem méltóságnak érzek. Másrészt azért, mert választásukkal megerősítettek abbéli hitemben, hogy munkámat öt évig az ország népének javára végeztem. S mert ezzel tanújelét adták: bíznak benne, hogy így végzem a dolgom a következő öt évben is. Az alkotmány által előírtat, ami az, hogy védjem az ország szuverenitását, őrizzem a nemzet egységét és őrködjem az államszervezet demokratikus működése felett. És az önként vállaltat, hogy védelmezzem hazám valamennyi polgára emberi jogainak csorbítatlan teljességét. Ez a tennivalóm - ha úgy tetszik: „programom” - sem több ennél, sem kevesebb. Ezt tettem eddig is, ezt szándékszóm tenni a jövőben, s ha ennek érdekében szükségesnek vélem, élni fogok alkotmány adta jogaimmal. A lelkiismeretem és csakis a lelkiismeretem parancsára. Szívemből remélem, hogy akik megválasztottak, ezt várják el tőlem, ezért választottak újra. S szívemből remélem, ezzel azok is tisztában vannak, akik ellenem szavaztak. S talán azok is, akik nem éltek a választójogukkal.- Ez alkalommal újólag szeretném megköszönni baráti ellenfelemnek, Mádl Ferenc professzor úrnak, hogy vállalta három ellenzéki párt közös jelölését, közös megmérettetésünket. A magyar demokráciának tett vele értékes szolgálatot. Köszönöm, hógy nagy nyilvánosság előtt több ízben is tárgyilagosan és pontosan fejtette ki, hogy mit nem helyesel eddigi köztársasági elnöki működésemben, s azt is, hogyan kívánja ő e tisztet betölteni. Ezzel lehetőséget nyújtott a kettőnk közötti érdemi választásra. Göncz Árpád ezek után foglalkozott az ország nehéz helyzetével, a lelki, szellemi, anyagi „érdekszórványokkal”.- A Független Kisgazdapárt elfogadja az Országgyűlés döntését, hiszen alkotmányos demokráciában nem tehet mást, de fájlalja, hogy a törvények sárbatiprásával került sor. végül is erre az eljárásra, hiszen megvolt a kellő számú aláírás ahhoz, hogy népszavazás döntsön a köztársasági elnök személyéről - nyilatkozta az MTI munkatársának Torgyán József, a Kisgazdapárt elnöke. Hozzátette: a Kisgazdapárt tudomásul veszi a kihirdetett eredményt és Göncz Árpádot mint a Magyar Köztársaság elnökét tiszteli meg, hiszen egy alkotmányos demokrácia akkor tud működni, ha a többségi döntést elfogadják. Torgyán József még hozzátette: az következett be, amit a Kisgazdapárt bölcs politikai előrelátással megjósolt, a kijelöléses eljárás tökéletesen működött. A kisgazda elnök emlékeztetett arra, hogy a választást megelőzően többször is elmondta: ha a köztársasági elnököt az első fordulóban kívánják megválasztani, akkor ehhez nem elég Horn Gyula, ehhez Pető Iván rábólintása is kell. Ez megtörtént. Torgyán József a három ellenzéki párt ellenjelöltjével kapcsolatban elmondta: ismerős a helyzet. Az állampárti időben, a 80-as évektől kezdve mindig volt egy ellenjelölt azért, hogy az állampárt jelöltje elsöprő győzelmet arathasson. Külpolitikai hírcsokor Ahogy mi olvastuk a címeket Új, impotencia elleni gyógyszer a cseh piacon. Tovább keményít a szlovák nemzeti párt. Baszajev csecsen terrorista elengedi a nőket... F. Sipos
