Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-17 / 140. szám

12 1995. június 19., hétfő Sport UJ KELET Budapest: véget ért a NOB 104. ülése Samaranch 1997-ben újra jelöltetheti magát Még harmincnyolc nap Még öt teljes hét és és néhány nap van hátra a Helia-D Ifjúsági Atlétikai Európa-bajnokság kezdetéig. A szervezők már teljes üzemben készülnek a játékokra. Ezen a héten Nyíregyházán rendezik a junior, ifjúsági és serdülő atlétikai magyar bajnokságot, ami az Eb első főpróbája is egyben. A verseny első napján az Európa­­bajnokság bírái is főpróbát tartanak. Ez a verseny sok magyar atlétának az utolsó lehetőség arra, hogy az Eu­­rópa-bajnoki nevezési szintet teljesítsék. Mai összeállí­tásunkban a versenyről adunk információkat, illetve megismerkedhetnek két olyan magyar atlétával, akik már teljesítették a nevezési szintet. Ob az Eb jegyében Az eseményt záró sajtótájé­koztatónak a tanácskozás szín­helye, a Budapest Kongresszusi Központ adott otthont. Juan Antonio Samaranch NOB-el­­nök mellett az emelvényen, a díszasztalnál foglalt helyet az orosz Vitalij Szmirnov, aki Bu­dapesten vált meg alelnöki posztjától, Schmitt Pál MOB- elnök, a NOB új alelnöke és Francois Carrard, a NOB főigazgatója. Juan Antonio Samaranch elöljáróban még egyszer gratu­lált a magyar házigazdáknak, név szerint említve Schmitt Pált és Aján Tamást, a szervező­­bizottság elnökét. A NOB elnöke megismétel­te, hogy Budapesten nagyon fontos döntés született, eldőlt: 2002-ben Salt Lake City ren­dezheti meg a XIX. téli ötkari­kás játékokat. Ezt követően az életkorhatárral kapcsolatos döntésekről esett szó. A Nem­zetközi Olimpiai Bizottság első embere felelevenítette, hogy többen már régebben is szor­galmazták a változtatás szüksé­gességét, erre reagálva küldött körlevelet valamennyi NOB- tagnak. A visszaérkezett vála­szok alapján előbb a Végrehaj­tó Bizottság foglalkozott ezzel a témával, majd a felvetés a NOB-tagok elé került. A csü­törtöki szavazáson ismételten megerősítették, hogy akarják a módosítást, de a beterjesztett három javaslat közül egyik sem kapta meg a szükséges kéthar­mados támogatást, így akkor az Olimpiai Charta szövege válto­zatlan maradt. — Lehet, hogy hibáztunk, amikor három változatot is előterjesztettünk, a jövőre néz­ve ebből okolnunk kell — szö­gezte le az elnök. Az ügyben a szombati nap hozott fordulatot, amikor a bra­zil Joao Havelange új indít­vánnyal állt elő: a NOB-tagok­­ra vonatkozó korhatár 80 évre Schmitt A Lugas étteremben megtar­tott szombat délutáni AlPS-fo­­gadáson Schmitt Pál azt mond­ta: amennyire ideje engedi, a jövőben is készségesen áll az újságírók rendelkezésére. Az MTI munkatársa nem is sza­lasztotta el a kínálkozó lehe­tőséget, azonnal interjút kért az újonnan megválasztott a NOB- alelnöktől. —Számított arra, hogy ellen­jelöltje sem akad? — Most már elárulhatom, hogy amikor annak idején erről a témáról beszélgettem Sama­ranch elnök úrral, akkor támo­gatásáról biztosított, s azt is hozzátette, ha egyáltalán akad érdeklődő, akkor ő kiáll mellet­tem. Úgy érzem, ez volt a döntő momentum. Az nem is különö­sebben fontos, hogy volt-e va­lakinek a NOB tagjai közül ilyen irányú szándéka, az a lé­nyeg, más nem adott be pályá­zatot, így a vártnál két nappal korábban alelnök lehettem. — Mit jelent az Ön számára ez az új megbízatás? — Mindenekelőtt nagyon emelését fogalmazta meg, s ehhez 70 támogató aláírását is csatolta. A nagy többség miatt Samaranch elnök nem látta szükségesnek a titkos szavazás elrendelését, így vasárnap délelőtt következhetett a vok­solás, amely során hetvenné­gyen igennel, tizen nemmel foglaltak állást, ketten pedig tartózkodtak. így Budapesten elfogadták az Olimpiai Charta ide vonatkozó rendelkezésének módosítását, vagyis a NOB tag­jai az eddigi 75-tel szemben 80 éves korukig maradhatnak a testületben. Kivételt csak a 11 tagú Végrehajtó Bizottság tag­jai képeznek, ők mandátumuk lejártáig, életkoruktól függetle­nül betölthetik posztjukat. (A szabály hatálya alól már koráb­ban kivonták azokat, akiket 1966 előtt választottak be, így lehetséges, hogy a brazil Sylvio de Magalhaes Padilha szemé­lyében eddig is volt 86 éves tag­ja a testületnek!) Juan Antonio Samaranch szerint nem mellette vagy elle­ne szavaztak, hanem a beter­jesztett javaslatot minősítették. Természetesen szóba került az elnök jövője is, erről ő így nyi­latkozott: — Eddig is sokszor kérdez­tek további terveimről, de mindig csak kitérő választ ad­hattam. Ezúttal azt mondom: a szabályok mostantól lehetővé teszik, hogy 1997-ben is harc­ba induljak elnöki posztom megtartásáért, de a végső dön­tést még mindig nem hoztam meg, azzal várok a jövő év vé­géig. Nagyon szeretem csinál­ni ezt a munkát, örömöm lelem benne, s ha a tagok is úgy akar­nák, miért ne folytathatnám 1997 után is. Részemről ez az álláspont, minden más az egészségi állapotom függvé­nye, tehát egyelőre korai bár­miféle találgatásba bocsátkoz­ni. Azt azért hozzáteszem: több olyan személy is akad, akit ké­nagy elismerést, azt, hogy jól végeztem a munkámat, bíznak bennem. A jövőben is azt tar­tom elsődlegesen szem előtt, hogy minden igyekezetemmel tudásom legjavát nyújtva szol­gáljam a nemzetközi ötkarikás mozgalmat. Nem is hiszem, hogy egykori versenyzőként, olimpiai bajnokként lehetne más célkitűzésem. —Az alelnöki tisztség milyen új feladatokat ró Önre? — Azt hiszem, valamivel több elfoglaltságom lesz, de úgy érzem, még hozzávéve a MOB-elnöki teendőket is, ez a két társadalmi funkció nem megy a madridi nagyköveti munka rovására, hiszen főál­lásban én mégiscsak diploma­ta vagyok. Ez a hármas jól meg­fér egymással, időnként reme­kül kiegészítik egymást. —Az új teendők közül tudna említeni néhányat? — Az biztos, hogy bekerül­tem a legszűkebb vezetőtes­tületbe, hiszen az alapszabály szerint az elnök és a négy alel­nök dönthetnek bizonyos kér­pesnek tartok a Nemzetközi Olimpiai Bizottság irányításá­ra. A jelenlévő újságírók közül többen is visszatértek az elnök terveire, a 196 tagországot tömörítő Nemzetközi Olimpi­ai Bizottság jövőjére, de konk­rét választ nem kaptak. Juan Antonio 6amaranch ezzel kap­csolatban csak ennyit mondott: — Lehet, hogy egy új elnök rosszabbul tenné a dolgát, mint én, de az is előfordulhat: ő még sikeresebb lenne. Ezt nem le­het tudni, ami viszont igazán lényeges: a sport egyre fonto­sabb szerepet tölt be, s ehhez a fejlődéshez a NOB is nagy mértékben hozzájárul. Elhangzott az is, hogy 11 új tagja lett a Nemzetközi Olim­piai Bizottságnak, közülük hár­man — az orosz Jurij Tyitov, az algériai Mustapha Larfaoui és a svájci Rene Fasel — meg­különböztetett státusszal kerül­tek be az immár több mint száz tagot számláló testületbe. Ok addig lesznek NOB-tagok, ameddig nemzetközi szövetsé­gük élén állnak. Őket maga Samaranch elnök javasolta, a további nyolc személyt — Sam Ramsamy a Dél-afrikai Köztár­saságból, Antun Vrdoljak Hor­vátországból, Reynaldo Gon­zalez Lopez Kubából, Jean- Claude Killv Franciaországból, Patrick Hickey Írországból, Toni Khouri Libanonból, Ole­­gario Vazquez Rana Mexikó­ból és Vera Caslavska Csehor­szágból — pedig a Végrehajtó Bizottság. A NOB krónikájához tarto­zik még, hogy all tagú Vég­rehajtó Bizottságba az ausztrál Richard Kevan Gospert válasz­tották be, aki a szavazáson 45:41-re diadalmaskodott a holland Anton Geesinkkel szemben. A harmadik pályázó, az ecquadori Agustin Carlos Arroyo az első körben búcsúra kényszerült. désekben. Az sem titok, hogy lesznek olyan alkalmak, amikor Samaranch úr távollétében a legmagasabb rangú vezetőként kell majd képviselnem a Nem­zetközi Olimpiai Bizottságot, amely jelenleg 196 tagállamot tömörít. Valószínűnek tartom azt is, hogy alelnökként felkér­nek majd valamelyik NOB-bi­­zottság vezetésére. — Sokan már a lehetséges Samaranch-utódok között em­legetik... — Azzal kezdem, szerintem Samaranch elnök úr 2001-ig marad hivatalában, tehát csak hat év múlva esedékes ez a téma. Egész egyszerűen nem is foglalkozom ezzel, engem ugyanis mindig a soron követ­kező feladatok izgatnak, azaz, jelen esetben minél jobban el­látni az alelnöki teendőket — fejezte be Schmitt Pál, aki azt is hozzáfűzte: eltökélt szándé­ka, hogy arabul is megtanul, a NOB további öt munkanyel­vén, franciául, angolul, spanyo­lul, németül és oroszul eddig is beszélt. Pénteken megkezdődik az ifjúsági Eb egyik elő- vagy pró­baversenye: a serdülő-ifi-juni­­or magyar országos bajnokság. A verseny rendezési szempont­ból bizonyos tekintetben nehe­zebb lesz, mint az Eb, hiszen ezen még nem fog rendelkezés­re állni az a technika (pl. szá­mítógépes eredményfeldol­gozás), ami az Eb-n adott lesz. A háromnapos viadalon több mint száz bajnoki cím sorsa fog eldőlni. Az eddig benevezett Ha valaki az elmúlt héten ki­látogatott a nyíregyházi a Vá­rosi Stadionba, találkozhatott az ifjúsági Európa-bajnokság egyik legnagyobb magyar re­ménységével, Zsivótzky Attilá­val. Az ifjú atléta már itt, a ver­senyek helyszínén edzett. Mint kiderült, nem így tervezte, de egy sérülés miatt érkezett Nyír­egyházára. Dr. Pikó Károly az atlétikai válogatott orvosa gyógykezeli, de közben készül a nagy versenyre is. — Ha jól tudom, ebben az évben két nagy kihívás is várt rád. Mik is ezek? —Az egyik az érettségi vizs­ga, ezen már szerencsésen túl­jutottam. Most már az csak az ifi Eb-re kell koncentrálnom. — Nem kezdődött túl szeren­csésen az éved. Minden rend­ben lesz a versenyekig? — Sajnos sérülés sérülést követett ebben az idényben. Még az év elején megsérültem, aztán végre dolgozhattam, de májusban egy versenyen újra megsérültem, meghúzódott a combizomzatom, igaz, még tar­tanak a vizsgálatok. Pikó dok­tor úr sem tudja még, mi is a bajom. Ennek ellenére edzőm, Eddig Kürthy Éva és Király­­falvi László teljesítette az ifi Eb kiküldetési szintjét a nyíregy­házi atléták közül, most harma­dikként Rakonczai Beáta csat­lakozott hozzájuk, aki 10 000 méteren 36:28-at futott egy budapesti versenyen. Rakon­czai két éve atletizál, előtte is futott, de addig tájfutóként ver­senyzett. Az ifjú atlétahölgy naponta az Eb helyszínén, a nyíregyházi Városi Stadionban készül. Az elmúlt pénteken az edzés után beszélgettünk vele a júliusi versenyről. — Könnyen sikerült a szin­tet teljesíteni? — Az edzőm, Pokrovenszki József tavasszal mindig mond­ta, hogy képes vagyok rá, de az első versenyen nem sikerült. Most végre igen. Végig jó erőben éreztem magam, s ha csapatok száma 96 (ez még nö­vekedhet), a résztvevőké pedig 2000 körül van, ami óriási lét­szám. Kisebb fejfájást okoz a rendezőknek, hogy a franciaor­szági Dima cég, amely június elsejére ígérte a megrendelt versenyszereket (a rajtgépeket, a rúdugrók leérkező helyét, a védőhálót), még nem küldte el azokat, illetve még nem érkez­tek meg. A legutóbbi informá­ciók szerint 21-én érnek Nyír­egyházára. A szóban forgó Varga Sándor és édesapám összeállítottak egy edzéstervet, amit megpróbálok teljesíteni, de végül is én döntöm el, mi az, amit meg bírok csinálni. Azért reménykedem, hogy egy hónap múlva már teljesen egészséges leszek. — Az eredményeid alapján két számban is—magasugrás­ban és tízpróbában—dobogós helyezést várnak tőled. Te hogy látod az esélyeket? — A magasugrás az igazi kedvencem. Ebben a számban 221 cm feletti eredménnyel már ott lehet lenni a dobogón. A ta­valyi legjobb eredményem 222 cm volt, az idén már megköze­lítettem ezt a szintet, amikor jött a sérülésem. Emiatt egy kissé bizonytalan vagyok. Ha addig teljesen meggyógyulok, akkor a dobogós helyet teljesítenem kell. — Július 28-án, pénteken délután lesz a magasugrás döntője, aztán szombaton és vasárnap következik a tízpróba. Mi a helyzet ezzel a nehéz szám­mal? — Ott már sokkal nehezebb megjósolni az esélyeket, mivel az ügyességi számokban bárki addig valaki nem fut jobbat, akkor már indulhatok az Euró­­pa-bajnokságon. Nagy öröm, hogy itt lehetek ezen a nagy versenyen. — Egyedül indulsz a magya­rok közül? — Nem, a szombathelyi Ká­­lovics előttem ért célba, ő is itt lesz. A versenyen nem mertem vele futni, mert tavaly sokkal jobb ideje volt, aztán a végén kiderült, hogy az utolsó tíz kör­ben én voltam a jobb, úgyhogy nyugodtan futhattam volna vele. — Mutatkozz be röviden az olvasóknak! — Nyíregyházán lakom, a Kossuth Gimnáziumba jártam, de az érettségi még hátravan. Édesanyámmal lakunk együtt, ő és a nagymamám nagyon iz­gulnak értem egy-egy verseny alatt. Hogy mit fogok a továb­sportszerek remélhetőleg a vá­mon is gyorsan és rugalmasan „átsurrannak”, hiszen az idő szorít, a szereket pedig még fel is kell szerelni. De ezzel még nem merülnek ki a szerelési és csinosító mun­kálatok, hiszen 19-én, azaz ma egy ütemes füvespályafelújító munka kezdődik a Városi Sta­dionban, amelyben a Népstadi­on szakemberei is részt vesz­nek. A stadion háza tájáról fü­lünkbe jutott hírek szerint lázas, lelkes és szinte megállás nélküli felkészülés folyik a nagy ese­ményekre. könnyen ronthat, s akkor elúsz­hatnak az érmes remények. A tavalyi eredményeim alapján ott lehetnék az első három kö­zött, de a többiek is fejlődhettek egy év alatt, ezért nagyon ne­héz bármit is megjósolni. — Melyik számot szereted a legjobban a tízből? —Azt szoktam mondani: azt, amelyikben léc van. Egyébként a dobószámokban is elég jó vagyok. Lehet, hogy most az országos ifjúsági bajnokságon elindulok diszkoszvetésben vagy gerelyhajításban, mert a sérülés miatt magasugrásban vagy tízpróbában nem tudok. — Köztudott, hogy édesapád kalapácsvető olimpiai bajnok. Nem sajnálod, hogy a tízpróbá­ban nem szerepel a kalapács­­vetés? —Nem nagyon. Megpróbál­tam egyszer-kétszer, de nem igazán ment. Az alkatom alap­ján inkább magasugró vagyok, akárcsak édesanyám. — Vannak távolabbi terveid is az atlétikában? — Nem gondolkozom eze­ken. Nekem most á legfonto­sabb az ifjúsági atlétikai Eb, azon akarok jól szerepelni. biakban csinálni? Még nem igazán tudom. Jó lenne idegen nyelvet tanulni. — Edzéseken mennyit szok­tál futni? —Tíz-tizenkét kilométert, en­nél többet csak az alapozáskor vagy edzőtáborban, de ilyen nagy melegben ez is pont elég. — Július 28-án 18.30-kor hol leszel? — Ha addig semmi nem jön közbe, akkor az ifi Eb női tízezres döntőjének rajtjánál. Eddig 11 előnevezés érkezett, de számomra az is nagy dolog, hogy indulhatok. Aztán ott már minden megtörténhet, de túl jó helyezésre nincs esélyem. Re­mélem, sok rokonom és bará­tom ott lesz a lelátón, hogy szurkoljon nekem. Révay Zoltán Pál arabul tanul „A magasugrás a kedvencem” A harmadik nyíregyházi: Rakonczai Beáta

Next

/
Thumbnails
Contents