Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-17 / 140. szám
2 1995. június 19., hétfő Belföld-külföld UJ KELET nemzetközi Csernomorgyin és Baszajev egyezsége Közös nyilatkozatot adott ki vasárnap Viktor Csernomirgyin orosz kormányfő és a dél-oroszországi Bugyonnovszk kórházában túszok százait fogva tartó terroristák vezére, Samil Baszajev, amely rögzíti: a csecsen fegyveresek szabadon engedik foglyaikat, cserébe Moszkva beszünteti a harci cselekményeket Csecsenföldön, s még vasárnap tárgyalásokat kezd Groznijban a csecsen fegyveresek képvise-lőivel. Tovább „keményít” a Szlovák Nemzeti Párt A szlovák kormánykoalícióhoz tartózó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) nyílt levélben készül felszólítani Michal Kovác köztársasági elnököt, hogy tiltakozzék Göncz Árpád magyar államfő oxfordi kijelentése ellen. A párt szerint a Magyar Köztársaság elnöke azt mondta, hogy „az avarok után a magyarok érkeztek elsőnek, majd honosodtak meg, találtak otthonra a Kárpát-medencében ezerszáz esztendővel ezelőtt, és ezért is tudtak integrálódni a korabeli Európába.” A Szlovák Nemzeti Párt pénteki sajtótájékoztatóján elhangzottak szerint Göncz Árpád kijelentését a párt „durva történelemferdítésnek” tekinti. Világbanki hitel Budapestnek 38 millió dolláros kölcsönt hagyott jóvá a Világbank a budapesti közlekedés fejlesztésére — tudatta egy MTI-hez eljuttatott világbanki közlemény. A kölcsönt — ötéves türelmi időt is belefoglalva — 15 évre nyújtják, a pénzügyi intézmény hitelnyújtásainál általában alkalmazott változó kamatfeltételek mellett, jelenleg 7,09 százalékos kamattal. Török cáfolat A török külügyminisztérium hivatalos képviselője vasárnap Ankarában cáfolta azokat az értesüléseket, hogy Dzsohar Dudajev, a csecsen felkelők vezére menedékjogot kért az országtól — jelentette az ITAR-TASZSZ. A csecsen vezető a török kormánytól nem kért védelmet és támogatást, sem pedig politikai menedékjogot — hangoztatta az ankarai külügyminisztérium képviselője. Szarajevói helyzet Alija Izetbegovic boszniai elnök szombat este kijelentette, hogy a kormánycsapatok „előbb vagy utóbb felszabadítják Szarajevót”. A csütörtökön elindított katonai művelet a terveknek megfelelően folytatódik — hangoztatta az AFP szerint az elnök a szarajevói tévé és rádió által közvetített beszédében. Alija Izetbegovic hangoztatta, nem veszi figyelembe a harcok beszüntetését sürgető, külföldről érkező felhívásokat, mert „a világ sem tett semmit Szarajevóért”. VMSZ — vezetőválasztás A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) szombati szabadkai közgyűlésén Csubela Ferencet választották meg az érdekvédelmi szövetségből párttá alakult szervezet elnökévé. A közgyűlés küldöttei által megválasztott 25 fős tá, nács arról is döntött, hogy a jövőben is négy alelnöke lesz a szervezetnek: Tóth Horti Gábor zentai polgármester, Zecsei Mihály szabadkai közgazdász, Bálint Antal zentai ügyvéd, valamint Egéresi Sándor, akit az ügyvezető elnöki tisztség ellátásával bíztak meg. Befejeződtek a Jókai Napok Jókai Mór szobrának ünnepélyes megkoszorúzásával vasárnap a szlovákiai Révkomáromban befejeződött a szlovákiai magyarok műkedvelő színjátszóegyütteseinek országos fesztiválja, a 23. Jókai Napok. A seregszemlére az idén a művelődési tárca költségvetési támogatásának megkurtítása miatt, csakis szponzori segítséggel kerülhetett sor. Az RMDSZ neheztel A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) súlyosnak tartja azt a körülményt, hogy nem kapott választ oktatási törvénykezdeményezésére, amit közel félmillió aláíró támogatott, s a román hatalom részéről visszhang nélkül maradt az az elképzelése is, hogy folytassanak politikai párbeszédet a kisebbségi oktatásról — szögezte le az MTI bukaresti irodájába eljuttatott közlemény, amelyet Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök bocsátott ki, mivel a román parlament felsőházában nemrég elfogadott oktatási törvény korlátozásai miatti tiltakozásuk nem talált meghallgatásra. Az RMDSZ megítélése szerint a törvény nem felel meg sem a román alkotmánynak, sem az európai integrációs követelményeknek, mert egyértelműen csorbítja a kisebbségi jogokat. Bugyonnovszki túszdráma A három napja tartó sikertelen tárgyalások után szombaton hajnalban megostromolták az orosz belügyi egységek Bugyonnovszk város kórházát, ahol a terroristák több száz, egyes jelentések szerint több mint ezer túszt tartottak fogva. A helyszíni első gyorshírek arról tudósítottak, hogy kiszabadítottak hatvan túszt, akiknek mindegyike orvosi segítsége szorul a sebesülések, illetve az átélt stressz, valamint betegségük súlyosbodása miatt. Egyelőre nem tudni, hogy hány halálos áldozatot követelt a túszmentő akció. Korábban a terroristák kilátásba helyezték, hogy megölik túszaikat, ha támadás éri a kórházat. A jelentések szerint moszkvai idő szerint hajnali negyed hatkor heves lövöldözés kezdődött. A válságtörzs illetékesére, Alekszandr Sijanovra, a helyi kormányzó helyettesére hivatkozó ITAR-TASZSZ jelentése szerint a több mint egy órás tűzharc fél hétre befejeződött és a terroristák nem robbantották fel a kórházat. Ezzel szemben a helyi lakosok arról beszéltek, hogy hét órakor is folytatódott a heves lövöldözés. Az Interfax jelentése szerint a géppisztolyok mellett gránátvetőket is bevetettek, a város felett pedig harci helikopterek köröztek, amelyek lőtték a kórházban ellenálló terroristák tűzfészkeit. A kórház körül hármas gyűrűt vontak a rendőri, belügyi és a különleges alakulatok, amelyen reggelig senki sem jutott át. Ugyanakkor a terroristák esetleges szétszéledésére utalt, hogy a fegyveresekkel tárgyaló Alekszandr Korobejnyikov, a kormányzó helyettese óvatosságra intette a lakosságot. A csecsen fegyveresek egyik lehírhedtebb vezére, Samil Baszajev vezetésével a terroristák szerdán hajtottak végre barbár támadást a város ellen, valóságos vérfürdőt rendezve. A péntek esti hivatalos adatok szerint az áldozatok száma 67 volt. Ugyanakkor egyes források szerint több mint száz embert vesztette életét. A terroristák kizárólag politikai követeléseket támasztottak, így a csecsenföldi háború haladéktalan befejezését és azt, hogy az orosz vezetés üljön le tárgyalni Dzsohar Dudajev elnökkel. Követeléseik elutasításának esetére kilátásba helyezték túszaik kivégzését. Szombaton délelőtt négyórás elkeseredett ostrom után nem sikerült elfoglalniuk az orosz belügyi alakulatoknak a bugyonnovszki kórházat (Dél- Oroszország), ahol immár negyedik napja több száz túszt tartanak fogva a csecsen terroristák. A kudarccal végződött ostrom után egyórás tűzszünetről született megállapodás, később a tűzszünetet meghosszabbították. A terroristák beleegyeztek a nők és gyermekek szabadon engedésébe, előzőleg viszont állítólag számos foglyukat kivégezték. A túszmentő akció négy órájában ugyanakkor 100—150 foglyot sikerült kiszabadítani, egy részüket sebesülten. Az ostrom számos halálos és sebesült áldozatot követelt mindkét részről, de délelőtt adatok nem váltak ismeretessé. A heves tűzpárbajban géppisztolyokat, géppuskákat vetettek be, a kórház fölött állandóan két helikopter tartózkodott. A különleges belügyi egységeknek sikerült behatolniuk a kórház földszintjére, majd tűz ütött ki két emeleten. A terroristák tűzoltókat engedtek be a kórház területére. A csecsének a fegyvemyugvást megelőzően kiengedtek egy túszt, aki követeléseiket vitte magával. Hírek szerint a Dudajev csecsen vezetővel folytatandó tárgyalásokon és az orosz csapatok kivonásán kívül felvetették, hogy a Rosztovot Bakuval összekötő képzeletbeli vonal mentén mintegy osszák ketté Csecsenföldet. Az orosz válságstáb szerint nem volt mód a fegyveres akció halogatására. A helyi lakosság állítólag szintén azt követelte, hogy ne halogassák a túszmentést, a kozákok pedig kilátásba helyezték: háromszor annyi csecsent ejtenek foglyul, mint amennyien a kórházban vannak, ha nem engedik szabadon a túszokat. Baszajev elengedne kétszáz túszt Vasgárdisták Romániában AII. világháború óta első ízben kerül sor ama hagyomány felújítására, hogy a Romániában törvényen kívül helyezett egykori fasiszta mozgalom, a Vasgárda hívei nyári táborozáson erősítik az összetartozás szellemét. A július közepétől augusztus közepéig tartó hegyi táborozás megszervezését három légionárius „fészek” (a szervezet alapsejtjének elnevezése) — egy bukaresti, egy nagyszebeni és egy chisinaui (kisinyovi) sejt — vállalta. s a bukaresti „fészek” parancsnoka szerint máris igen nagy az érdeklődők száma. A légionárius jelszó értelmében („a fészekben van az iskolád”) a tábor programja a légionárius irodalom íanúTmányózásáböf, a mozgalom emlékhelyeinek felkereséséből és egyéb, nevelő hatásúnak mondott tevékenységből áll majd. Samil Baszajev kész kétszáz nőt és gyermeket szabadon engedni a csecsenföldi harci cselekmények leállítása fejében. A dél-oroszországi Bugyonnovszk kórházában túszok százait fogva tartó csecsen terroristák vezetője ezt a kormányfővel, Viktor Csernomirgyinnel vasárnap délelőtt telefonon folytatott megbeszéléskor közölte. Csernomirgyin válaszul megígérte, hogy azonnali hatállyal parancsba adják a csecsenföldi harci cselekmények és a bombázások leállítását. Baszajev a telefonbeszélgetés során felolvasta három pontból álló követeléseiket, amelyek teljesülése véleménye szerint elvezet a túszdráma megoldásához. Baszajev a harci cselekmények leállítása mellett azt követelte, hogy Moszkva kezdjen hivatalos tárgyalásokat a fegyveresekkel. A megbeszéléseken a csecsen tárgyalóküldöttséget Uszman Imajev volt főügyész és igazságügyi miniszter képviselné. A harmadik pontban a csecsének logisztikai segítséget kérnének. Közölte, hogy követeléseik teljesülése esetén nőket és gyermeket engednének el. Csernomirgyin kérte, hogy készítsék elő a túszok elszállítását és ne kövessenek el semmiféle provokációt. Az orosz kormányfő közölte, hogy amint aláírják a hadműveletek leállítására vonatkozó parancsot, ismét felhívja Baszajevet. Jelcin rendelte el az ostromot Moszkvából való elutazása előtt Borisz Jelcin rendelte el a bugyonnovszki kórház ostromát — közölte szombaton a kanadai Halifaxban maga az orosz elnök. Jelcin elmondta, hogy a döntést minden érintett miniszterrel közösen hozta meg elutazása előtt. Borisz Jelcin a Reuter szerint azt is közölte, hogy az orosz biztonsági erők 157 túszt szabadítottak ki a bugyonnovszki kórház ostromakor, míg az ITARTASZSZ szintén az elnökre hivatkozva 160 túsz kiszabadulásáról adott hírt. A zsidó mártírokra emlékeztek az országban A több mint fél évszázaddal ezelőtt elindított halálvonatok áldozataira, a holocaust mártírjaira emlékeztek vasárnap az ország több városában. A zalaegerszegi gettó áldozatainak emléke előtt gyászünnepségen tisztelegtek a város polgárai, a nyugat-dunántúli zsidó közösségek képviselői. A Tompa utcai egykori gettó emléktáblájának megkoszorúzása után a volt zsinagóga — a városi hangversenyterem — épületében tartott megemlékezésen Gyimesi Endre polgármester beszédében hangsúlyozta: az alkalom egyben legyen emlékeztetés és figyelmeztetés a ma élők és az utókor számára, hogy soha ne ismétlődhessen meg hasonló borzalom. Raj Tamás főrabbi arról beszélt, hogy a menora lángja mindig a humanizmus lángja maradjon, az egymás iránti szeretetet és megértést vezérejle. A zsidó temető emlékfalánál rendezett gyászszertartást követően az áldozatok nevét őrző gránitfalnál koszorúval rótták le kegyeletüket Zoltai Gusztáv elnökkel a MAZSIHISZ képviselői és helyezték el az emlékezés virágait a társegyházak, a pártok és társadalmi szervezetek. Izrael Állam budapesti nagykövete, Joel Aron megbízásából két fiatal koszorúzott az emlékfalnál. Székesfehérvárott a Mártírok Emlékcsamokában tartott ökumenikus istentisztelet keretében Domán István főrabbi szólt az 51 évvel ezelőtt történt szégyenletes eseményekről s felhívta a figyelmet az emlékezés fontosságára, majd a szertartást követően megkoszorúzták a zsidó mártírok emlékművét. A nyíregyházi izraelita temetőben gyászbeszédében Fröhlich Róbert főrabbi a fasiszták által elhurcolt és elpusztított áldozatokra emlékezve az emberiség legnagyobb tragédiájának nevezte a fél évszázaddal ezelőtti népirtást. Figyelmeztetett: a világon újra és újra éled a fajgyűlölet, ezért minden jóérzésű ember kötelessége, hogy fellépjen a borzalmas eszmék újbóli terjedésének megakadályozására, az etnikumok közötti értelmetlen ellentétek megszüntetésére. A szertartás a temetőben emelt, a nyírségi zsidó áldozatok nevét megörökítő emlékműnél körmenettel fejeződött be. A holocaust 51. évfordulóján gyászünnepség keretében emlékeztek a zsidó mártírokra Balassagyarmaton, Kápolnásnyéken, Miskolcon és Szegeden is.
