Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-16 / 139. szám
Külföld 4 1995. június 16., péntek öldrengés Görögországban Legkevesebb tíz ember, köztük három francia turista életét vesztette a csütörtök hajnali görögországi földrengésben, amelynek központja a fővárostól 145 kilométerre nyugatra fekvő Egion városa volt. A halottakat egy összeomlott szálloda és egy lakóház romjai alatt találták, az eltűntek számát a hivatalos adatok 40 személyre teszik. A földrengés következtében mintegy 100 ember megsérült, közülük 34 állapota súlyos. Sárközy Péter, az athéni magyar konzul az MTI érdeklődésére ismételten elmondta, hogy magyar áldozatokról továbbra sem érkezett jelentés, és kicsi a valószínűsége annak, hogy a későbbiekben találnak magyarokat az áldozatok között. Az athéni magyar konzul mindamellett felhívta a figyelmet arra, hogy a mentési munkálatok még folynak, és a turisták által látogatott Egion környéki falvakból még nem állnak rendelkezésre adatok a pusztítás mértékéről. Egion sok épülete súlyosan megrongálódott, helyszíni beszámolók közül több ház teljesen romba dőlt, megszűnt az áram- és telefonösszeköttetés. Egion mellett a földrengés leginkább Eratini, Itéa, Galaxidi és Delphoi városokat érintette; itt szintén többen megsérültek, és sok ház megrongálódott. Az Eratinitől csupán 50 kilométerre fekvő Delphoi romvárosban ugyanakkor az első adatok szerint nem keletkeztek károk. Az Egion közelében fekvő Valianitika városban 19 francia turista tűnt el, miután a földmozgás miatt összeomlott szállodájuk egyik szárnya. Az első azonosított halálos áldozat egy 25 éves görög nő volt, akit Egion városban, egy nyolcemeletes ház romjai alatt találtak meg. A földlökések következtében kártyavárként összeomlott ház további tíz lakója eltűnt, és szintén az eltűntek listáján szerepel 30 turista, akik az Egion közelében fekvő Nikoleika egyik szállodájában szálltak meg. A mentési munkálatokban részt vevő tűzoltók egyik vezetője szerint az egioni Eliki szállodában egy francia nő tetemére bukkantak, és 19 eltűnt után kutatnak. A szállodában a pontosított adatok szerint 158 vendég tartózkodott. A rendőrség közleménye szerint egy tűzoltó is életét vesztette a mentés során. Egion belvárosában 70 ember rekedt a romok alatt, akiket a mentőalakulatok megpróbálnak kiszabadítani. Svájc felajánlotta, hogy 16 szakemberből és különlegesen idomított kutyákból álló mentőalakulatot küld a katasztrófa helyszínére. A francia belügyminisztérium szintén úgy határozott, hogy 15 fős mentőalakulatot küld a túlélők felkutatására. A mentést végző görög szakemberek szerint azonban kevés a remény arra, hogy a romok alatt még életben találják az embereket. Francia atomrobbantások Jacques Chirac, Franciaország új államfője szerdán védelmezte azt a döntését, hogy országa további nukleáris kísérleti robbantásokat hajt végre. Bili Clinton amerikai elnök sajnálkozásának adott hangot. A Fehér Házban az amerikai elnökkel folytatott tárgyalások után szerdán tartott közös sajtóértekezleten a Reuter szerint Chirac hangoztatta: semmiképpen sem hajlandó visszavonni kedden Párizsban bejelentett elhatározását. Úgy vélekedett, hogy korlátozott időtartamban végbemenő, korlátozott számú kísérletről van szó. Hozzáfűzte, hogy a robbantások elvégzése után Franciaország hajlandó csatlakozni az atomkísérleteket örökre betiltó átfogó szerződéshez. Arra a kérdésre, hogy pártolja-e az „átfogó fegyverkezési versenyt” Chirac fanyar humorral így válasszolt: „nem vettem észre, hogy a világ többi része fegyvertelen lenne”. Bili Clinton á közös sajtóértekezleten kifejtette: „sajnáljuk a döntést”, de azért hálás a francia kötelezettségvállalásért, hogy a robbantások után Párizs csatlakozik a kísérleti robbantásokat betiltó szerződéshez. Clinton elnökkel folytatott megbeszéléseit követően Chirac felszólította az amerikai kongresszust, mihamarabb hozza meg döntését a gyorsbevetésű hadtest Boszniába történő küldéséről. — A halogatást a szerbek saját sikerüknek tekintik: meg kellene azonban érteniük, hogy az idő valójában ellenük dolgozik — hangsúlyozta a francia államfő. Az amerikai kongresszus előtt kifejezte reményét, hogy a testület hamarosan zöld jelzést ad a gyorsbevetésű erők kiküldéséhez. A tervek szerint Chirac ugyanerről a kérdésről fog tanácskozni New Yorkban Butrósz Gáli ENSZ-főtitkárral és a Biztonsági Tanács soros német elnökével. Halifax nem ígér sokat Túlságosan látványos eredményben nem érdemes bízni a vezető ipari hatalmak halifaxi csúcsértekezletének előestéjén, annak ellenére sem, hogy a Hetek előtt gazdag napirendi lista fekszik—írta csütörtökön a Financial Times. A brit politikai és üzleti közvélemény befolyásos napilapja szerint az egyik legfontosabb vitatéma a pénzügyi válságmegelőzés lesz a kanadai kisvárosban. A hatalmak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ilyen irányú tevékenységét úgy igyekeznének hatékonyabbá tenni, hogy gyorsítanák a kihelyezések ütemét, de ugyanakkor a feltételek szigorú rendszerét is megszorítanának. A két törekvés azonban ellentmond egymásnak: az IMF felgyorsíthatja döntéseit, vagy úgy is határozhat, hogy még finnyásabb lesz követelményrendszere kidolgozásában, a kettő egyszerre azonban nem tűnik megvalósíthatónak — írja a Financial Times. Az elemzés szerint egyébként önmagában az is kérdéses, mit képvisel tulajdonképpen a G-7 névvel emlegetett országcsoport. A „G-7 tervez, a nagyvilág végez” séma alapján felmerül az a kérdés is, hogy azokat az országokat, amelyekről az ilyen tanácskozásokon szó esik, nem illetné-e meg a jelenlét joga — áll a cikkben. A vezető brit lap felveti, hogy ha a Hetek csoportja valóban a világ ipari-gazdasági élcsapatát hivatott megtestesíteni, akkor például Kanadának, Olaszországnak, Nagy-Britanniának, de még Franciaországnak sincs sok keresnivalója ebben a klubban, el kell azonban gondolkodni Kína felvételéről. Ha viszont a demokrácia fejlettsége a tagság mércéje, Brazília vagy India is több joggal pályázhatna, mint Oroszország — fejtegeti a Financial Times csütörtöki kommentárja. A serpák — a hasonló rendezvények háttérben ügyködő előkészítőit nevezik így a Himalájában működő hegyi vezetők, segítők nyomán — lerakták a csomagokat a hegy lábához, most az első számú vezetőkön a sor, hogy meghódítsák a csúcsot — írja a The Independent, amely szerint azonban a látványos külsőségek „szinte lélegzetelállítóan semmitmondó végkifejletet, s ennek megfelelő zárónyilatkozatot” ígérnek. Az a baj a Hetek intézményével, hogy ha bármikor valamely kérdésben konkrét egyezségre jutottak, az az esetek zömében valahogy mindig rosszul sült el — vélekedik a vezető brit napilap. A The Independent szerint így járt a világ az 1978-ban tartott bonni csúcs után is: a német kormány akkor, vonakodva ugyan, de meghajolt az amerikai nyomás alatt, s vállalta a világgazdasági lokomotív szerepét — a mesterséges ösztönzés eredménye a világinfláció, ezen belül is az olajárak ismételt nekilódulása volt. A The Independent is eljut arra a következtetésre, hogy a csoport összetétele ma már nem tükrözi megfelelően a világ erővi-szonyait. Míg 1970-ben a G-7 a globális termelés 50 százalékát tudhatta magáénak, húsz évvel később ez az arány már csak 45 százalék volt, s jó eséllyel lehet arra számítani, hogy újabb 25 esztendő múltán a mutató 31 százalék alá zuhan — olvasható a kommentárban. UJ KELET Csecsen terrortámadás A dél-oroszországi Bugyonnovszk városát az éjszaka teljesen körülzárták a belügyi csapatok, és a különleges rendőri egységek (OMON), miután előző nap véres terrortámadást hajtott végre a település ellen mintegy 100 csecsen fegyveres. A terroristákat a hírhedt Samil Baszajev, az úgynevezett abház zászlóalj parancsnoka vezeteti. Közben éjszaka az orosz hadsereg egységei megakadályozták, hogy a fegyveresek, akik előző nap vérfürdőt rendeztek, áttörjenek Csecsenföldre, és a Sztavropoli terület keleti részén körülzárták őket. A terroristák a városi közigazgatási épületeket támadták, és válogatás nélkül tüzet nyitottak a járókelőkre is. A helyszínen tartózkodó Viktor Jerin belügyminiszter és a Szövetségi Biztonság Szolgálatot vezető Szergej Sztyepasin részvételével alakult válságstáb egyik tagja közölte, hogy reggel felújították a városi kórházat megszállva tartó terroristákkal a tárgyalásokat. A banditák azzal fenyegetőznek, hogy agyonlövik a több mint 1000 túszt, ha a moszkvai vezetés nem kezd haladéktalanul tárgyalásokat Dzsohar Dudajev elnökkel a háború befejezéséről, illetve az orosz csapatok kivonásáról. A pontosított adatok szerint a szerdai támadás következtében 17 polgári személy vesztette életét, és 58 megsebesült, őket a környező városok kórházaiban kezelik. A város védői közül 11 ember életét vesztette, meghalt egy belügyi katona és nyolc terrorista, egy pedig súlyosan megsebesült. Ugyanakkor a területi duma elnöke a helyi rádióban halottak tucatjairól, illetve több száz sebesültről beszélt csütörtökön délelőtt. Valerij Zerenkov szerint a terroristák golyószóróból lőtték a piacot és a város más pontjait, azokat a helyeket, ahol nagyobb embercsoportok tartózkodtak. A többi terrorista mintegy 200 tússzal Csecsenföld irányába menekült, de állítólag nem jutottak át a határon, az orosz belügyi és katonai erők bekerítették őket. A fegyvereseknél géppisztolyok, aknavetők, illetve golyószórók vannak. Ezek a fegyveresek is a Dudajevvel való haladéktalan tárgyalásokat követelték, továbbá kilátásba helyezték, hogy minden megölt csecsen harcosért tíz bugyonnovszki túszt végeznek ki. A terrortámadást követően hajnalban lezárták az északkaukázusi repülőtereket, fokozott harckészültséget rendeltek el a belügyi és a katonai egységeknél. Rendkívüli biztonsági intézkedéseket vezettek be Moszkvában is. A bugyonnovszki tragédia miatt megszakította nyári szabadságát Viktor Csernomirgyin kormányfő, Szocsiból visszatér Moszkvába. Az Otkritoje rádió jelentése szerint csütörtökön hajnalban letartóztatták Moszkvában Hamad Kurbanovot, Dudajev moszkvai képviselőjét. Az ungvári önkormányzat orvosolja a panaszokat Kárpátalja székhelyén, Ungváron jártamban felkerestem a megyeházát is, és számunkra szokatlan dologgal találkoztam. Az nálunk is gyakori, hogy intézményekben kereskedők házalnak, vagy kozmetikumokat, ruhákat árulnak. A szomszéd ország határ menti területe megyeházájának aulájában azonban — miközben a nagyok tanácskoztak, és zajlott az ügyfélforgalom — egy patikus hölgy gyógyszereket árult. Mint elmodta, az épület melleti patikából települt át, mert kicsi náluk a forgalom, s megéri itt is árulni. Azt is megtudtam, hogy szomszédainknál a kurrens gyógyszereket nem a patikában, hanem a piacokon kell keresni. Megindult a muzulmán offenzíva Szarajevó ellen A boszniai kormányhadsereg tüzérsége csütörtök hajnal óta folyamatosan lövi a Szarajevótól északra lévő szerb településeket és állásokat. Helyszíni jelentések szerint a legsúlyosabb harcok Ilidza és Hadzic környékén dúlnak, ahol a muzulmán erők aknavetőkkel és ágyúkkal támadják a szerb vonalakat. Belgrádi értesülések szerint a térségben a gyalogsági erők is összecsaptak, a muzulmán erők valamennyi frontszakaszon támadásba lendültek. A támadásra két nappal azután került sor, hogy ENSZ- források bejelentették: a kormányerők 20-30 ezer katonát vontak össze a Szarajevótól északra lévő Breza környékén, s vélhetően az a céljuk, hogy véget vessenek a boszniai főváros 38 hónapja tartó szerb ostromának. Az áldozatok számáról, a frontvonalak esetleges megváltozásáról nem érkezett jelentés. Riasztó Alaposan rászolgált elnevezésére az az autóriasztó, amely egy holland kisvárosban órákig riogatta a helyi lakosokat. Riasztó hangja minden ok nélkül verte fel a hajnali csendet, méghozzá oly kitartóan, hogy senki és semmi nem volt képes elhallgattatni — írja a holland Algemeen Dagblad, amelyet a dpa idézett. Maga az autótulajdonos sem tudta kikapcsolni a gonosz szerkezetet, sőt az sem használt, amikor kiszerelték a gépkocsiból és egy csalitosba hajították: ott is tovább működött. A riasztó helyzetet végül a rend őrei oldották meg: gödröt ástak és „élve” eltemették. A halhatatlan masina a föld alatt végre tényleg hallhatatlan lett.
