Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-16 / 139. szám

UJ KELET Közös dolgainkról 1995. június 16., péntek Lapszélen: A 33 százalékról Nem tudom, hogy hányán olvasták a Gazdaságkutató Részvénytársaság felmérését, miszerint a márciusi stabilizá­ciós intézkedések hatására áp­rilisban emelkedett az inflá­ció, éves mértéke 20,2 száza­lék. A májusi prognózisok 31—30 százalékos növeke­déssel kalkulálnak. Saját pénztárcánk vastagsá­gát illetően se legyen kétség: a nettó keresetek legfeljebb 18 százalékos emelkedése ér­demben nem befolyásolja az infláció mértékét — állítja a részvénytársaság szakmailag elismert vezetője. Ez utóbbi magyarul azt je­lenti: nem szeretném ha rám, ránk „vernék a balhét”, s majd később bennünket engedetlen magyarokat okolnának a sta­bilizációs program esetleges sikertelenségéért. Mi csak azt tesszük, amit épelméjű embe­rek tennének más országban is. Összeszorítva a fogunkat, sziszegve az áremelések lát­tán, túlélésre rendezkedünk be. Megpróbálunk valahogy többet keresni (ez az a 18 %), és ahol lehet, takarékosko­dunk. Közben de jó is lenne visszakapni valamilyen for­mában Állam bácsitól a fize­tési borítékból hiányzó pénzt! Igen ám, de Állam bácsi is szegény, sőt egyre szegé­nyebb. Ha ez a folyamat foly­tatódik, lehetséges, hogy sike­res lesz a stabilizáció, de köz­ben tönkremegyünk. Csalá­donként is, meg Magyar­­oszágként is. A megoldás nem véletlenül a privatizáció. Mielőtt sokan felhördülnek, hogy eladják az országot, sze­retnénk emlékeztetni min­denkit a „Vaslady”-re, aki Anglia első női miniszterel­nökeként azzal kezdte tény­kedését, hogy könyörtelenül kivonultatta az államot min­den gazdasági területről. Év­századok óta állami tulajdon­ban lévő, legendás szolgálta­tó vállalatok kerültek magán­kézbe, de nem monopolizált magántulajdonba. Az angliai intézkedéssoro­zat következményeként az áram díjának csökkenése csak egy volt az előnyök kö­zül, mert az állami bevételek radikális növelésén túl az el­­kényelmesedett angol gazda­ság is újból versenyképes lett. Tegyük hozzá: véres áldo­zatok árán. A munkanélküli­ség milliósra növekedésével, az angliai szakszervezetek hatalmának erőteljes meg­nyirbálásával sikerült a sok­kal nagyobb gazdasági háttér­rel rendelkező angol gazda­ságot talpra állítani. Nálunk a szakszervezetek a kormánypárt soraiban ülnek. Gazdasági hátterünk töredé­ke az angolénak, így maradt az állami kiadások további ra­dikális csökkentése, és a pri­vatizáció minél gyorsabb, eredményesebb végrehajtása. Ha ez a kettő sikerül, akkor van csekély esélyünk arra, hogy az infláció a címben említett 33 százalékról vala­melyest lejjebb zuhan. Hajdú István 5 A családipótlék-rendszer új előírásai A választók bizalmából ta­valy hatalomra került kormá­nyunk júliustól újabb ajándék­kal lepi meg országunk szinte valamennyi lakóját. A Bokros­csomag újabb megszorító lé­péseként kedden írta alá Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke azt a törvényt, amely lehetővé teszi a családi pótlék rendszerének a megváltoztatá­sát. Ezzel természetesen nem a szülők járnak jól. Virág Gyulánét, a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Egészségbizto­sítási Pénztár családipótlék­­osztályának vezetőjét kérdez­tük a hamarosan életbe lépő változásokról. — A családi pótlék jogosult­­sági rendszere július 1-jétől tel­jesen megváltozik — tájékoz­tatott Virág Gyuláné. — Alap­vető feltétel — több más mel­lett — a családok jövedelmi és vagyoni helyzete. Az előző évi jövedelem egy főre eső része 17 ezer forintot nem haladhat­ja meg ahhoz, hogy a szülők a családi pótlékot kaphassák. Most már sávos családi pótlék­ról kell beszélnünk. Amennyi­ben az egy főre eső nettó jöve­delem 15 500 forint, a mostani összegek maradnak, 16 250 forintig ennek körülbelül a 70 százaléka kerül majd folyósí­tásra. Efölött, 17 ezer forintig, a családi pótlék összege a je­lenlegi 40 százaléka lesz. Há­rom- és többgyerekes családok­nál továbbra is alanyi jogon jár a családi pótlék, mégpedig vál­tozatlan összeggel, rájuk a va­gyoni és jövedelmi feltételek nem vonatkoznak. Azoknál az egygyermekes családoknál, ahol az a hatodik életévet be­töltötte, nem jár a családi pót­lék. Két esetben jogosulttá vál­hat a család jövedelmi és va­gyoni helyzettől függően: ha a két szülő közül az egyik kereső tevékenységet nem folytat, vagy rokkantsági nyugdíjban részesül, valamint ha tartósan beteg, testi vagy szellemi fo­gyatékos a gyermek. —Hogyan juthatunk a követ­kező hónaptól családi pótlék­hoz? — Kérni, igényelni kell, jú­lius 1-jétől. Az egy- és kétgye­rekes családok pótlékát június 30-tól leállítjuk. Rendszeresí­tett nyomtatványt, jövedelem- és vagyonnyilatkozatot kell jú­lius 15-ig két példányban kitöl­teni, és a családi pótlékot folyó­sító szervnek benyújtani. Akik az Egészségbiztosítási Pénztár­tól kapják a pótlékot — példá­ul munkanélküliek, magánvál­lalkozók, kiskereskedők —, azok az ügyfélszolgálati irodá­inktól kapják meg a nyilatko­zatot, ezt a napokban már át lehet venni. Ha a szülők olyan munkahelyen dolgoznak, amely­nél a munkáltató üzemi kifizető szervként működik, ott kell to­vábbra is kérni, igényelni, az SZTK-ügyintéző segít ebben. A jövő hétre szervezünk számuk­ra továbbképzést, hogy a forga­lom zökkenőmentesen bonyo­lódjon. A nyugdíjban, nyugdíj­­szerű ellátásban részesülők nyugdíját és az azzal együtt járó családi pótlékot a budapesti nyugdíjfolyósító igazgatóság utalja, az ő esetükben az emlí­tett intézmény megküldi szá­mukra a nyomtatványt. Minden polgármesteri hivatalt megkere­sünk a napokban, és kértük, hogy a nyomtatványok elosztásában legyenek segítségünkre. Az adat­lap egyik példányát az igény­lőnek meg kell őriznie, a mási­kat pedig a folyósító szervhez kell eljuttatni. Áz adatlap kitöl­tésénél részletes útmutató segít a jövedelmet növelő és csökkentő tételek meghatározásában. —Milyen vagyoni és jövedel-Stabilizációs törvénymódosítások (Folytatás az l. oldalról) Termőföld esetében az egyébként járó öröklési illeték felét kell csak megfizetni. Men­tes az ajándékozási illeték alól a lakástulajdon kezelői jogának ingyenes megszerzése, az ér­tékpapír, a takarékbetét, a gaz­dasági társaság tagját megillető vagyoni betét ingyenes meg­szerzése. A visszterhes vagyon­átruházási illeték általános mér­téke — ha a törvény másként nem rendelkezik — a megszer­zett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének 10 százaléka. A gépjárművek tulajdonos cseréje esetén az il­leték mértéke a hengerűrtarta­lom minden köbcentimétere után 8 forint. A cég vagyonának, jegyzett tőkéjének változása, növekedé­se esetében az illeték mértéke legalább 3 ezer forint, legfel­jebb 300 ezer forint. Cégbíró­sági, valamint a csőd- és felszá­molási eljárásban hozott végzés elleni felülvizsgálat illetéke 6 ezer forint. Módosul a csődtörvény is. A változás lényege, hogy a felszá­molás megkezdését követően csak akkor lehet emelni a mun­kabéreket, ha azzal a hitelezők meghatározott aránya egyetért. Jelentősen átalakul a társada­lombiztosításról szóló törvény is. A lényeges változások közé tartozik, hogy táppénzre legko­rábban a biztosított az egy nap­tári évben igazolt keresőkép­telensége 25. napját követően jogosult. (Ennél korábban az alkalmazó cégnek kell fizetnie a táppénzt.) A táppénz összege legalább két évi biztosítási idő esetén a napi átlagkereset 70 százaléka. Ha a biztosítási idő ennél rövidebb, akkor az átlag­­kereset 60 százaléka a táppénz. A jogszabály szerint nem képez társadalombiztosítási já­rulékalapot a reprezentációs költség, a kiküldetési költség­­térítés, a szállásköltség, a gépkocsihasználatért adott költségtérítés, a munkába járás­sal kapcsolatos közlekedési költségtérítés, a különélési díj, a költözködési költségtérítés, a szerszámhasználatért adott té­rítés, a bedolgozónak fizetett rezsitérítés, valamint a termé­szetben nyújtott munkaruha, egyenruha, védőeszköz. Járulékkötelessé válik a szer­zői jogvédelem alá tartozó ese­tekben kifizetett szerzői díj, va­lamint a megbízási jogviszony keretében előadóművészi tevé­kenységet folytatók díjazása. A járulék mértéke 44 százalék. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak az előző éves személyi jövede­lemadó alapját képező jövede­lem alapján kell baleseti járu­lékot fizetnie. Ennek az össze­ge azonban nem lehet kisebb az érvényes minimális bér utáni baleseti járuléknál. A baleseti járulék mértéke — hasonlóan a tb-járulékhoz — 44 százalék. A társasvállalkozás kiegészí­tő tevékenységet folytató tag­jának — ha a vállalkozási te­vékenységben személyesen közreműködik —- a személyes közreműködés alapján kiosz­tott jövedelem — legalább az érvényes minimális bér össze­mi helyzetben nem jár a csalá­di pótlék? — Az egy főre eső nettó 17 ezer forintot meghaladó jöve­delem esetén nem folyósítjuk a családi pótlékot. A másik fel­tétel: a lakás, üdülő és egyéb ingatlan együttes értéke nem szabad, hogy meghaladja a 10 millió forintot, a család tulaj­donában lévő személygépkocsi pedig a kétmillió forintot. Amennyiben a jármű munka­eszköz, az érték meghatározá­sánál nem kell figyelembe ven­csátjuk majd. Amennyiben az igénylő megfelel a korábban említett feltételeknek, jogosult lesz a családi pótlékra. Mi családipótlék-évben számo­lunk, amely május 1-jétől a következő év április 30-áig tart, tehát a júliusban kitöltött nyi­latkozatok 1996. április 30-ig — amennyiben nem történik változás — érvényesek. Min­den év májusában ismételten nyilatkozni kell a család előző évi jövedelmi és vagyoni hely­zetéről. A családi pótlék havi összege gyermekenként Havi nettó jövedelem 15 500 Ft-ig 15 501— 16 250 Ft 16 251— 17 000 Ft 1 gyermekes család 2750 2000 1100 1 gyermekes egyedülálló 3250 2300 1300 2 gyermekes család 3250 2300 1300 2 gyermekes egyedülálló 3750 2700 1500 tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermeknél 5100 3600 2100 Kétgyerekes családoknál gyermekenként értendő a fenti összeg. A három- és többgyermekes családnak gyermeken­ként 3750 forint, három és többgyermekes egyedülállónak 3950 forint összegű családi pótlék jár, a meghatározott jöve­delem és vagyoni korláttól függetlenül. ge — után 44 százalékos mér­tékű baleseti járulékot köteles fizetni. A baleseti járulékot a tagsági jogviszony megszűné­sét követően kiosztott jövede­lem után is ki kell fizetni. (MTI) ni. Fontos tudni, hogy ameny­­nyiben az ingatlanokon, a gép­kocsin még kölcsöntartozás van, ezzel csökkenteni kell a felértékelés összegét. Maga az igénylő büntetőjogi felelős­séggel nyilatkozik. A nyomtat­vány kitöltésével hozzájárul az igénylő, hogy a jövedelmi ada­tait az adóhatóság ellenőrizze. Nem véletlen, hogy az APEH- et bízták meg ezzel a feladat­tal, náluk megtalálhatók a különböző adóbevallások. — Ez a jelenlegi helyzet. A jövedelmi és vagyoni viszo­nyokban mindkét irányban tör­ténhetnek változások... — Erre is gondoltak a tör­vény alkotói. Változás követ­kezhet be a gyermekek számá­ban, a házastársak el is válhat­nak. Ilyen esetekben egy más­fajta adatlapon újból nyilatkoz­ni kell. Ezt a hozzánk forduló ügyfelek rendelkezésére bo­— Lesznek-e a törvényben még más változtatások? — A várandósági pótlékot a szülő nők eddig a terhesség ti­zenharmadik hetétől a szülést megelőző hónap utolsó napjáig kapták. Az új jogszabály szerint július 1-jétől ez is megszűnik. Akik még jelenleg is részesül­nek a várandósági pótlékban, azok 1995. december 31-ig jo­gosultak rá. Ez év júliusától az igénylők már anyasági támoga­tásban részesülnek, amely a szü­lést követően illeti meg a kisma­mát, ennek összege tízezer fo­rint. A szülés után az összeget az egészségbiztosítási pénztár­nál vagy pedig a munkáltatónál lehet a megfelelő okmányok be­nyújtása mellett felvenni. A vá­randósági pótlékban részesülők azonban az anyasági támogatás­ra nem jogosultak. KvZ A társadalom deformálódhat Tavaly az országgyűlési vá­lasztások során az urnához já­rulók több mint fele a Magyar Szocialista Pártra szavazott, többek között amiatt, mert szo­ciális érzékenységéről tett — a pulpituson, szavakban — tanú­­bizonyságot. Egyre világosabb, hogy a választási kampány szó­noklataiból — nem akarom idézni a szépen csengő szava­kat — a világon semmi sem valósul meg. Sőt! Egyre több a megszorító, életünket megne­hezítő, ellehetetlenítő intézke­dés: leépítések, infláció stb. Július 1-jétől pedig egy olyan Európa-szerte elismert juttatá­si rendszer változik meg, szű­kül, amely az ország majd min­den lakóját érinti: a családi pót­lék. Na, nem miattunk, javunk­ra, értünk, nekünk, hanem el­lenünk, gyermekeink ellen. Az elképzelések tavasszal még csak tervezet szinten voltak, ami­kor Szilágyiné Császár Terézia országgyűlési képviselő, a Ke­reszténydemokrata Néppárt me­gyei elnöke egy sajtótájékozta­tón a következőket mondta: — Az intézkedések követ­keztében már nőtt az abortu­szok száma. A néhány ezer fo­rintos családi pótlék miatt, mi­vel egyszerűen szükségük van arra a pénzre, sokan fognak el­válni. El fog deformálódni a társadalom összetétele, mivel a három- és többgyerekes szü­lőknek anyagi jogon jár majd a családi pótlék. Aggályait kiegészítve sajá­tommal, a következő kérdéssel fordultam megyénk egyik MSZP-s parlamenti képviselő­jéhez: — Az egyre nagyobb számú sötétebb bőrű kisebbség ilyen módú támogatását vállalta fel a Magyar Szocialista Párt? — A Magyar Köztársaság Alkotmánya alapján nálunk nincs faji, nemi, nemzetiségi megkülönböztetés, a törvények mindenkire egyformán vonat­koznak — hangzott a válasz. — Akkor másképpen fogal­mazok. Önök azokat támogat­ják alanyi jogon járó — nem kis összegű — családi pótlék­kal, akik finoman szólva keve­set fordítanak gyerekeik testi, lelki, szellemi nevelésére. — Ez más kérdés. A polgár­­mesteri hivatalokban működ­nek szociális irodák, dolgoznak szociális előadók. Az ő felada­taik közé tartozik, hogy a gyer­mekek életkörülményeit meg­vizsgálják, és indokolt esetben gondoskodjanak az állami gon­dozásba vételről. No comment. KvZ

Next

/
Thumbnails
Contents