Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-10 / 135. szám
Magazin UJ KELET Csecsenföldi közelkép Groznij egybefüggő romhalmaz Csecsenföldön és a kaukázusi válságövezet más részein fél év alatt harmadszorra járva a korábban is tapasztalt elképesztő mértékű háborús pusztítás mellett a mind teljesebb leépülés, a zűrzavar és a kilátástalanság nyomasztó jegyeit tapasztalom. Kockázatos éjszakai utazás után az egykor félmilliós nagyvárosba, Groznijba érkezve félelmetes a csend, amelyet csak a hol itt, hol ott felugató nehézgéppsukákból és kerepelő géppisztolyokból leadott sorozatok törnek meg. Koromsötétben botorkál az EBESZ által szervezett kerékasztal-tárgyalásokra érkezett, újságírókból álló csapat. A város központja melletti családi házas negyedben, az EBESZ Majakovszkij utcai székhelyétől öt percnyi járásra van az alkalmi szállás. A reggeli tárgyalásokig néhány órára pihenőhelyül szolgáló ház viszonylag ép. A házigazda petróleumlámpával mutatja az utat, villany ugyanis mindmáig nincs. A téglaház udvarában hatalmas kaukázusi pásztorkutya ideges ugatása veri fel a csendet. Reggel a csecsen házigazda, a 35 év körüli Aszlan elmondja, hogy feleségével és három gyermekével itt élték át Groznij ostromát. Szerencsére nem kapott találatot az épület a lövöldözésben. Kérdésemre, hogy miből élnek, elmeséli, hogy a háború előtt szeszes itallal kereskedett, és sikerült félretenni valamennyit; ezt próbálja ma is forgatni. Az EBESZ székhelyére, egy rendbehozott udvarház felé tartva mindenütt a háború nyomai. Valaha villamos járt itt. A sínek között és az elhagyott porták előtt burjánzik a csalán, az utcán törmelék. A házak falain és vaskapuin golyók ütötte lyukak. Az EBESZ-misszió a szervezet által bérelt magánházban működik a Majakovszkij utca 60. szám alatt. A kékre festett kapun felirat, az EBESZ rövidítés angolul és oroszul. Tábla hirdeti, hogy mikor van fogadóóra. Az udvarban áramfejlesztő zümmög. A kapu előtt a nagy tévétársaságok és a világhírügynökségek tudósítói toporognak a tárgyalások kezdetére várva. Némi derültséget kelt egy ötvenéves forma bolond csecsen nő megjelenése, aki tört angolsággal, majd oroszra átváltva hetet havat összehord a Buckingham-palotáról, Clinton elnök Zoja nevű unokahúgáról, aki fogságban van, Bagratyionról a Bourbonokról, négy kiló gyémántról, és arról, hogy ő a világ leggazdagabb asszonya... A tárgyalásokra Dudajev elnök képviseletében testőrökkel érkező Uszman Imajev főügyész maga vezeti a rendszám nélküli orosz terepjárót, amelyen hatalmas csecsen zászló leng. A több nyugati nyelven beszélő Imajev bizakodó a tárgyalások előtt, csakúgy mint az orosz fél képviseletében megjelenő Nyikolaj Szemjonov, az ideiglenes kormányzat vezetője és a Dudajev ellenlábasának számító Umar Avturhanovot képviselő Lecsa Magomadov. A tárgyalások után a város központjában járva látható, amint folyik a romeltakarítás. Nyomasztó az iszonyú pusztítás. Bármerre halad az ember, a központ, így az elnöki palota, a Minutka nevű kávéház és a vasútállomás környéke helyreállíthatatlan, a háborús Sztálingrádra emlékeztető egybefüggő romhalmaz. Az egykor parkos központ fáinak koronáit letarolták a lövedékek. Senki sem tudja, hogy pontosan hány ezren haltak itt meg a decemberben elkezdődött, és egész télen át tartó elkeseredett harcokban. A városban a hivatalos adatok szerint ma 275 ezren élnek. A groznijiak jelentős része azonban ma is menekültként tengeti az életét a környező Ingusföld és Dagesztán menekülttáboraiban, illetve a rokonoknál. Jó részüknek egyáltalán nincs hova hazatérnie, miután az emeletes házak mellett a családi házas negyedekben is az épületek jó része helyrehozhatatlan károkat szenvedett. Az elnöki palota környékén járva csapatokba verődött utcagyerekek és kóbor kutyák hancúroznak a romok között. Életveszélyes foglalatosságnak tűnik ez, miután a központ tele van lövedékekkel, amelyek között vannak még fel nem robbant aknák is. Az utcán gépkocsik járnak. Néha feltűnik egy-egy orosz páncélos, de a korábbihoz képest sokkal kevesebb látható belőlük Groznijban. A harcok ugyanis délen folynak. A tompa ágyúzás idehallatszik. A romeltakarításban segédkezük 25 ezer rubelt (600 forint) kapnak naponta, ami itt jó pénznek számít. A megszólított groznijiak elmondják, hogy a városban amúgy nincs munka. Az egykori ipamegyedek gyárai állnak, a kőolajfinomítót szétlőtték. Mindenki úgy él ahogy tud, általános a csencselés. A piacon viszont még gyümölcs is kapható, állítólag krasznodari cseresznye. Az árak meglehetősen olcsók. Az emberek szavaiból süt a keserűség, a szemrehányás és a visszatérő a kérdés: miért kellett ennek megtörténnie, s mikor lesz már vége ennek az egész szörnyűségnek. A városból visszafelé lerobbant Zsigulival próbálunk eljutni Ingusföldre, ahonnan a rozoga repülő jár Moszkvába. Távolról ágyúzás hallatszik. Az első próbálkozásra az alkalmi sofőr, egy fiatal csecsen értelmiségi nem áll kötélnek. Mint mondja, nincsenek rendben a papírjai és fél az orosz katonáktól. A szétlőtt autóbuszpályaudvar előtt végül egy lestrapált Lada nyugdíjas ingus gazdája viszont elvállalja. Jókora kerülőúton, köztük poros hegyi földutakon jutunk el az ingusföldi Szlepcovszkaja nevű település melletti repülőtérre. Igaz, közben egyetlen orosz őrposzt sincs. Menet közben a sorfőr egyaránt szidja Dudajevet és az oroszokat, Jelcin elnököt. A falvakban tétlenül ácsorgó cserzett bőrű kaukázusi férfiak támasztják a kerítést. A repülőtér előtti szemetes téren a szokásos, tétlenül ácsorgó tömeg, sasliksütő, a mellette lévő bódéban hideg Faxe sört és kólát árulnak. Jegy viszont nincs a repülőre. Alkudozás az amúgy nemzetközi repülőtér főnökével a vályogfalú épület irodájában, ahol a feliratból kiderült, hogy keddenként az Egyesült Arab Emírségekbe chartergép jár. Egyebek közt innen hozzák ugyanis a helyi - stílusosan - „csecsencselők” az olcsó árukat. Amikor kiderül, hogy magyarok vagyunk, változik a szigorú hangnem. Rögtön kerül jegy, sőt, akár jegy nélkül is feltenne a gépre. A rokon csecsenekkel együttérző ingus repülőtéri főnök ugyanis tudja, hogy a rendezésen munkálkodó EBESZ-nek Magyarország a soros elnöke, és nem győzi dicsérni a magyarokat... A gép hosszas nekifutás után nagy nehezen elemelkedik a betonról és mögöttünk marad a kaukázusi éjszaka. Senki sem tudja hányán haltak meg Groznijban Európai razzia Európában pénteken több országban razziákat tartott a rendőrség a nemzetközi kábítószer-hálózatok felgöngyölítésére. Németországban a baden-württembergi belügyminisztérium pénteki közlése szerint Mannheim körzetében 41 személyt őrizetbe vettek, és 27 kilogramm heroint elkoboztak. Hasonló razziákra került sor Hollandiában, Belgiumban és Franciaországban is, ezek eredményeiről'azonban a német rendőrségnek nincsenek értesülései - jelentette a Reuter. Egy nemzetközi nyomozóhatóság már 1993 óta fáradozik a kábítószer-hálózat felderítésén. A pénteken elkobzott heroin értéke a feketepiacon eléri az 1,4 millió márkát. Costa Ricában július elején tanácskozást tart hétszáznál több olyan ember, akiknek - saját bevallásuk szerint - kapcsolatuk van földönkívüli lényekkel. Fernando Fernandez, a találkozó szervezője San Jóséban (Costa Rica fővárosában) elmondta az AFP francia hírügynökség tudósítójának, hogy a világkongresszus mottója „Szeretet, változás és a Föld védelme”. 1995. június 12., hétfő Kriminalexpo ’95 Lopott autók nyomában A Budapest Kongresszusi Központban szombaton befejeződött a Kriminalexpo '95 Nemzetközi, Biztonsági, Védelmi, Informatikai, Környezetvédelmi Szakkiállítás és Konferencia. A rendezvény zárónapján a bűnüldöző szervek és több kiállító tájékoztatást adott az autólopások megelőzéséről. A helyzet jellemzésére elmondták: tavaly az országban 30 ezer gépkocsit loptak el, s ezeknek csupán 8-10 százaléka került meg. Miután alkalmazni kezdték a kiállításon is bemutatott új eszközöket és rendszereket, Pest megyében például öt hónap alatt 150-200 autót találtak meg. A módszer lényege, hogy a rendőrjárőr kamerához csatlakozó számítógépe a körözött kocsik rendszáma alapján kiszűri a forgalomból a lopott járműveket, így a rendőrök perceken belül intézkedni tudnak. Egy ilyen számítógép 100 ezer forintba kerül, de akár egy nap alatt behozza az árát egyetlen lopott gépkocsi kézrekerítésével. Az új műszereket bemutató kiállítók szerint a berendezés széleskörű alkalmazása azért késik, mert a rendőrségnek kevés a pénze, a biztosítók pedig deffenzív magatartást tanúsítanak, nem veszik igénybe a lehetséges új módszereket, inkább nem kötnek lopásra szóló biztosításokat ügyfeleikkel. A rendőrség és a védelmi berendezéseket bemutató kiállítók egyaránt úgy vélik, hogy Magyarországon az autólopás immár szervezett„iparággá” vált. Bár erre bizonyítékaik nincsenek, valószínű, hogy az autókat színre és típusra megrendelésre szállítják az autótolvajok. Linzi levélbomba Előre bejelentett áldozatok A pénteki, linzi levélbombamerénylet magyar sérültje élete végéig viseli a robbanás következményeit: bár a linzi sebészeten többszöri, összesen tizenkét órás műtétet hajtottak végre szétroncsolódott bal kezén, középső ujját nem tudják megmenteni. A 27 éves magyar állampolgárságú, osztrák férjével Welsben élő Kulmer Éva egy külföldi lányok ausztriai partnerkapcsolataiban közvetítő linzi cég társtulajdonosaként nyitotta ki a bombával kibélelt borítékot. Időközben a rendőrség közölte: előző nap jelzés érkezett a magukat bajor felszabadító hadseregnek nevező, illetve minduntalan Rüdiger von Starhemberg báró nevét használó feltételezett tettesektől. A gyanús küllemű, ellenőrizhetően hamis feladót feltüntető borítékot az 1993 decemberi, hasonló merénylethullám elkö-Vágja vetésével vádolt Peter Binder ügyvédje kapta. Az azonnal riasztott tűzszerészek egy-egy bombadarabot találtak a borítékban - fehér papírra ragasztva - (egy nitroglicerinmintát is tartalmazó üvegcsével együtt), és egy 25- 30 oldalas levelet, amit eddig nem hoztak nyilvánosságra. Csak annyit tudni, hogy abban bejelentették az újabb merényletsorozatot és a megcélzott áldozatok körét is. Caspar Einem osztrák belügyminiszter a pénteki esti TV-híradóban úgy nyilatkozott, hogy a név szerint felsorolt személyeket azonnal figyelmeztették, és a lehetőségekhez képest védelemmel is ellátták. Mint hozzátette: a levél eredetiségéről meggyőződtek. A Linzből az adásba bekapcsolt Einem beszélgetőpartnere a bécsi stúdióban Helmut Zilk egykori bécsi polgármester, a másfél évvel ezelőtti merényletek legsúlyosabban sérült áldozata volt: szenvedélyes szavakkal ostorozta a rendőri szerveket, amelyek a cselekvés, a korszerű technikai eszközök bevetése és a nagyobb nemzetközi együttműködés helyett várják az olyan meddő viták végét, vajon szabad-e lehallgatni a telefonokat. Einem józanságra, intellingens és körültekintő eljárásra intett, és óvott az érzelmek által vezérlet politizálástól. Az ügyben szombaton megszólalt Vranitzky kancellár is, aki amellett hogy elítélte a merényletet, megjegyezte: a szavak itt nem elegendőek. A kancellár a társadalom éberségét és a biztonsági szervek értékrendjének megőrzését tartja elengedhetetlennek az ilyen cselekedetek megakadályozásához. Az osztrák hatóságok a németekkel szorosan együttműködve nyomoznak. ki, rakja össze! Ezen a héten péntekig mindennap egy-egy látszólag értelmetlen krikszkrakszot láthatnak lapunk információs oldalán. Ezekből a torzókból kell egy ábrát összerakni. Azok között, akik ezt összeállítják, és levelezőlapra felragasztva június 21 - én 21.00 óráig beküldik (vagy behozzák) szerkesztőségünk címére (4400 Nyíregyháza, Árok u. 15.), értékes ajándékot sorsolunk ki. Nyerjen az Új Kelettel! Vágja ki, rakja össze, küldje be!
