Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-10 / 135. szám

Sport 121995. június 12., hétfő UJ KELET Kézilabda NB I B Bátorban visszaáll a sportág becsülete Megyénk második vonalbe­li kézilabdacsapatai közül leg­szerényebben a nyírbátori kézisek szerepeltek. Az előző bajnoki szezonban éppen hogy bennmaradtak, de a mostani bajnokságban is megcsapta néha őket a kiesés szele. Ősszel még gyengélkedett a gárda, de tavasszal bátrabbak lettek a bátori legények, és Veres Ist­ván edző vezérletével biztosan maradtak a másodosztályban. A bajnokság vége felé már kez­dett a csapat körül olyan lég­kör kialakulni, ami a városban korábban is jellemző volt. Hi­szen Nyírbátorban több évtize­des hagyományai vannak a minőségi kézilabdának. Vala­mi megmozdult a sportág kö­rül, a közönség is kezd vissza­pártolni, de mindez köszönhető annak, hogy a fiúk azt játsszák, amit elvárnak tőlük. A debre­ceni szakember, Veres István másfél éve dolgozzik a csapat­tal. de korábban már fél évet edzősködött bátorban. Mindig akkor hívták, amikor bajban oltak, de ő szívesen jött és segített. A legutóbbi bajnoki szezonban is az ő vezérletével maradtak az NB I B-ben. — Ilyen előzmények után egyáltalán milyen reményekkel vágtátok neki ősszel a bajnok­ságnak? — kérdeztem a szak­embert a szakosztály évzáró ünnepsége után. — Ősszel rossz előjelekkel indultunk a bajnokságnak, hi­szen két meghatározó játéko­sunk, Nezezon és Vágó eltávo­zott a csapattól. A helyükre nem tudtunk rögtön senkit se igazolni, csak a csapat körül lévő ifjúsági játékosokra szá­míthattam. Ez rövidesen vissza is ütött, mert a meggyengült csapat ősszel három olyan pon­tot veszített hazai pályán, amit itthon kellett volna tartani. Bár meg kell jegyeznem, az elvesz­tett pontok nem csak a fiúk számlájára írhatók. Ezek után törvényszerű volt, hogy veszé­lyes pozícióba kerültünk, és ismét megcsapott bennünket a kiesés szele. — Akkor nem valami rózsás hangulatban vártátok a tava­szi folytatást. — Szerencsére nem álltunk tétlenül a rossz helyzetünk előtt. A téli szünetet igyekez­tünk minden szempontból jól kihasználni. Nagyon sokat se­gített, hogy ebben a reményte­len helyzetben mellénk állt az önkormányzat és egy vállalko­zó, Majlát úr személyében. Az ő segítségükkel sikerült erő­síteni. Debrecenből leigazoltuk Nagy Donátot és Tim Zsoltot, valamint Győrből a volt válo­gatott Kádár Zoltánt, akinek rutinja és tapasztalata nagyon sokat segített a 20 éves átlag­­életkorú csapaton. A játé­koskeretben beállt változások­kal már bizakodva néztünk a tavaszi küzdelmek elé. Meg is lett az eredménye, zsinórban nyertük a hazai találkozókat. Egyedül a későbbi bajnok Ceglédtől kaptunk ki hazai pá­lyán. Idegenből is szépen csi­pegettük a pontokat. A kiesés­ben riválisoktól— Eger és Új­kígyós — sikerült például 1-1 pontot elrabolni. Ez a végső helyezések szempontjából na­gyon sokat számított. Végül is biztosan maradtunk benn, és a 8. helyen zártuk a szezont. Azt még meg kell említenem, hogy ősszel a szakosztályvezetésben beállt változások is zavarták a munkánkat, de végül is minden jóra fordult. Nagy eredmény­nek könyvelem el azt is, hogy a mezőny többi csapatával is sikerült jó kapcsolatot kialakí­tanunk, és nem ellenségnek, hanem ellenfélnek tekintettek bennünket. —A játékosok teljesítményét hogyan értékeled? — Az eredmény csapatmun­ka volt, ezzel együtt természe­tesen voltak kiugró teljesítmé­nyek is. A kapusok a kisebb rövidzárlatoktól eltekintve jól oldották meg a feladatukat. A mezőnyjátékosok közül ki­emelkedett Kádár Zoli, aki na­gyon jól összefogta a fiatal tár­saságot. Weibli, Veres, Bujdo­só, és Kiss nagyon sokat fejlődött, és mindegyikőjük­nek voltak nagyon jó meccse­ik. Előttük még nagy jövő áll. — Ilyenkor, szezon végén minden csapatnál felvetődik a kérdés, hogy együtt marad-e a keret? — Úgy tűnik, hogy nagy vál­tozás nem lesz. Egyelőre két játékos szándékozik távozni. Egyikőjük nagy valószínűség­gel katonának vonul be, míg a másik meghatározó játékosra egy NB I-es csapat vetett sze­met. Fiatal játékosról van szó, ha mindkét félnek komoly a szándéka, akkor természetesen elengedjük. A vezetőség már most lépéseket tett a megfelelő pótlásukra. — Megtudhatnánk név sze­rint, hogy kikről van szó? — A napokban dől el a sor­suk, addig hadd maradjon még titokban a nevük. Ha mégsem jön össze a távozásuk, akkor az csak kellemetlen lenne szá­mukra. — Veled mi a helyzet, ma­radsz továbbra is Nyírbá­torban ? — A szakosztállyal történt megállapodásom szerint egye­lőre maradok. Úgy érzem, hogy az a munka, amit ezelőtt egy évvel elkezdtünk, a kö­vetkező bajnoki szezonban fog kamatozni. Éppen ezért, a cél­kitűzésünk is eszerint módosul. Szeretnénk egy jó középcsa­pattá fejlődni, és az új bajnoki idényben a 6-8. hely valame­lyikét akarjuk megszerezni. Erre reális esélyünk van, hi­szen a város megérdemli, hogy jó kézilabdacsapata legyen. Ennek érdekében — erre a cél­ra — sokat áldoz az önkor­mányzat. és a vállalkozók is egyre nagyobb érdeklődést mutatnak csapatunk iránt. Szó­val, úgy érzem, elindult egy újabb felemelkedés, és a sport­ág rövid időn belül visszaszer­­zi a városban a becsületét. En­nek én is részese akarok lenni. Fullajtár András OLIMPIAI TOTÓ A 6. heti olimpiai szellemi vetélkedőre 66 megfejtés érkezett, melyből 44-en értek el 13+1-es találatot. A Sportkrónika című könyvet nyerte: Varga Károly (Fehérgyarmat, Szatmári u. 16. sz.) alatti lakos. A 6. forduló helyes megfejtése: 1, 2, X, X, X, 1, X, X, 1, 1, 2, 2, 2, 1. A 7. forduló tippszelvényeit 1995. június 20-ig lehet — személyesen — beadni a Megyei Testnevelési és Sport­­hivatalhoz, vagy postán eddig a napig feladni. (4401 Nyíregyháza, PF. 136., ill. Mártírok tere 9. VIII. emelet) Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a 8. forduló tippszelvénye június 26-án fog megjelenni. Felhívjuk figyelmüket, hogy a megfejtéseket továbbra is csak az Új Keletben és a Kelet-Magyarországban megjelenő tippszelvényen lehet beküldeni, fénymásolatot nem fogadunk el! 1. Az első újkori olimpia ren­dezési jogát 1896. évre Athén városa kapta. A görögök később — anyagiak hiányára hivatko­zással — visszaléptek. Coubertin báró ebben a helyzetben felaján­lotta: Magyarország legyen az olimpia rendezője. Idehaza a kormány nem értette meg a szép gondolat jelentőségét, ahelyett, hogy összekapcsolta volna az 1896-os millenáris kiállítás sok érdekességével, elzárkózott a rendezéstől. Coubertin nem hagyta magát. Elutazott Athén­ba, s személyesen győzte meg a módos görögöket az olimpia szá­mára. Ki volt ekkor a Magyar Olimpiai Bizottság titkára? 1 — Szalontay Richárd X — Spitzer Leó 2 — Kemény Ferenc 2. Petrika Ibolya, az NYVSC válogatott atlétája melyik olim­pia résztvevője volt? 1 — Moszkva X — Montreál 2 — Szöul 3. Az 1960. évi olimpia ünnepi megnyitóján ki vitte a magyar zász­lót? 1 — Iharos Sándor atléta X — Gurics György birkózó 2 — Simon János kosárlabdázó 4. Rúdugrásban már 600 centimé­teren is túljutottak a versenyzők. 1896-ban az amerikai Hoyt nyert ebben a számban. Milyen ered­ménnyel? 1 — 330 cm X — 416 cm 2 — 440 cm 5. Az 1900-as párizsi olimpián kellemetlen meglepetés érte az at­létikai futószámok résztvevőit. Va­jon miért? 1 — a salakpálya laza, gyenge minőségű volt X — a futószámok 500 m-es kerületű füves pályán kerültek sorra 2 — a kővel burkolt pálya ve­szélyesen síkos volt 6. Az 1904. évi St. Louis-i olim­pia a nagy távolság miatt csekély érdeklődés mellett zajlott, ráadásul három hónapig tartott. Hány or­szág versenyzői indultak? 1 — tíz X — tizenhat 2 — huszonkettő 7. Mikor és hol rendeztek először olimpiai művészeti versenyt? 1 — 1912 Stockholm X — 1920 Antwerpen 2 — 1932 Los Angeles 8. Ki volt az a világhírű magyar sportoló, aki az 1936-os berlini olimpián „Gerei” álnéven indult? 1 — Kabos Endre X — Gerevich Aladár 2 — Rajcsányi László 9. A helsinki olimpia női 4x100 ni­es úszóváltójában melyik ország versenyzője ütött elsőnek a célba? 1 — Egyesült Államok X — Ausztrália 2 — Magyarország 10. A XXI. nyári játékok férfi kézilabdatornáján hányadik helyen végzett a magyar csapat? 1 — harmadik X — hatodik 2 — második 11. A St. Louis-i játékok marato­ni futása az olimpia sportszerűtlen eseményévé vált. Egy futó az első 15 km-t gépkocsin tette meg, majd kiszállt, és honfitársa, Hicks mögött futott tovább. Ezzel természetesen pihentebb állapotban volt a többi­eknél, „győztesként” érkezett a cél­ba. Ám a rendezőség megsemmisí­tette csalárd eredményét, a máso­dik helyen beérkező Hickset hirdet­te ki győztesnek. Ki volt a sportsze­rűtlen atléta? 1 — Lorz, amerikai X — Onesti, olasz 2 — Thompson, angol 12. Ki a Magyar Olimpiai Bizott­ság (MOB) elnöke? 1 — Schmitt Pál X — Aján Tamás 2 — Szepesi György 13. A tokiói olimpia megnyi­tója előtt két ország delegációja hazautazott. Tették ezt azért, mert atlétáik és úszóik korábbi eltiltását a nemzetközi szövetsé­gek nem oldották fel. Melyik két nemzetről van szó? 1 — Pakisztán, India X — Koreai NDK, Indonézia 2 — Kína, Mongólia +1 Ki volt az 1932. évi Los Ange­­les-i olimpia kard egyéni arany­érmese? 1 — Pillér György X — Glykais Gyula 2 — Nagy Ernő OLIMPIAI TOTÓ I 7. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. _______ _______ 8. 9. 10. 11. 12. 13. +1. A beküldő neve, címe: i

Next

/
Thumbnails
Contents