Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-10 / 135. szám

Belföld-Külföld 41995. június 12., hétfő Göncz Árpád jelenlétével Velencei biennálé Oscar Luigi Scalfaro olasz államfő nyitotta meg szom­baton a 46. velencei bienná­­lét. A világ egyik legrango­sabb nemzetközi képzőmű­vészeti kiállítása idén ünnep­li fennállásának 100. évfor­dulóját. A centenáriumi biennálé megnyitásán részt vett Göncz Árpád köztársa­sági elnök is, aki erre az al­kalomra érkezett rövid ma­gár? látogatásra Velencébe. A megnyitóünnepség után az olasz államfő Göncz Ár­pád kíséretében felkereste a magyar nemzeti pavilont A magyar kiállítást megtekintő vezető olasz politikai szemé­lyiségek között volt Carlo Scognamiglio, a szenátus el­nöke és Susanna Agnelli kül­ügyminiszter. A 100 éves születésnapot üdvözlő jubileumi kiállítás megrendezését Velence egy francia művészetkritikusra bízta. Jean Clair — abból ki­indulva. hogy a centenárium a XX. század végére esik — „Azonosság és másság” cím­mel a század képzőművészetét igyekezett áttekinteni. Vezér­motívumnak az emberi test és az emberi arc ábrázolását vá­lasztotta. A biennálé 100 évé­nek ünneplése látszólag háttér­be szorul, de Velence megen­gedheti magának ezt, hiszen a velencei biennálé története már elválaszthatatlanul a szá­zad művészetének történetéhez tartozik. A mostam kiállításon 51 or­szág 135 művészének majd 1000 alkotását mutatják be. Első alkalommal mutatkozott be Tajvan, s a tajvani pavilont szponzoráló tajvani légitársa­ság Lady Diana brit hercegnő „felvonultatásával” biztosított kellő hírverést a bemutatkozás­hoz. A világ sajtója megkülön­böztetett figyelmet fordít a centenáriumi biennáléra: mint­egy 3000 olasz és külföldi új­ságíró akkreditáltatta magát a megnyitásra. Az évfordulóra állították helyre eredeti formájában a ma­gyar nemzeti pavilont, mely 1909 óta áll a Giardiniben. Ma­gyarország Jovánovics György szobrászművész életműkiál­lítását hozta el Velencébe. A nemzeti kiállításokat a hagyo­mányoknak megfelelően a biennálé „igazi" kezdete előtt nyitják meg. A magyar pavi­lont pénteken Fodor Gábor művelődésügyi miniszter adta át a közönségnek. Miután vasárnap népsza­vazást tartanak Olaszország­ban, a biennále megnyitásá­ra is — az eredeti tervektől eltérően — egy nappal ko­rábban került sor. A 46. biennálé október közepéig tart nyitva, és egy rekordot már megdöntött. A kiállítás három különböző színhelyé­re szóló belépő 30 ezer lírá­ba kerül. Itáliában ennyit még soha nem kértek el egy képzőművészeti kiállítás megtekintéséért. Kéksisakosok sebesülése Pénteken két kanadai kéksisakos is meg­sebesült Bosznia frontjain — jelentették be szombaton az ENSZ szarajevói tisztség­­viselői. A közlemény szerint az egyik ENSZ-ka­­tonát a közép-boszniai Visoko közelében, a muzulmán és szerb erőket elválasztó front­vonalon sebesítette meg egy orvlövész. A másik kanadai katona akkor sebesült meg, amikor a sebesült katonát kórházba szállító gépkocsi aknára futott. A két katonát jelen­leg az egyik szarajevói kórházban ápolják. Pusztulás vár a felsőoktatásra UJ KELET Orvoskamarai fórum Kitapsolták a minisztert Feszültség nemcsak az orvosok körében Ismét Várhegyi Attilát vá­lasztotta elnökéül a Fidesz — Magyar Polgári Párt országos választmánya a testület kong­resszus utáni alakuló ülésén szombaton. A tanácskozást követő sajtótájékoztatón Vár­hegyi Attila elmondta, hogy ebben a ciklusban ez volt az utolsó tisztújítás, amely a párt kongresszusát követően lezaj­lott. A választmány — közölték a sajtótájékoztatón — egyön­tetűen támogatta, hogy a párt frakciója az MDF-el és a KDNP-vel közösen Mádl Fe­rencet állította köztársasági elnök-jelöltül Göncz Árpáddal szemben. Határozatot fogadott el a plé­­num Bokros Lajos pénzügymi­niszter 16 millió forintos vég­­kielégítése kapcsán. Mélysége­sen elítélendő — szögezték le —, hogy miközben a kormány Bokros-csomag néven elhíre­­sült programja a gazdasági nehézségek e hivatkozva sú­lyosan hátrányos helyzetbe hozza a polgárok nagy részét, eltűri, hogy a pénzügyminisz­ter bruttó 16 millió forintos végkielégítést vegyen fel. Az országos választmány megfo­galmazása szerint a végkielé­gítés.nem a premizálás vagy a fájdalomdíj céljaira szolgál, ha­nem arra, hogy a munkahelyi! két elveszítők munkanélküli ségük kezdeti nehézségeit átvé­szeljék. Ezért az országos vá­lasztmány felkéri a Fidesz par­lamenti frakcióját, hogy adjon be olyan törvénymódosítást, amely a meglévő kiskapukat bezárja a végkielégítés szabá­lyozásán, és megszünteti az ez­zel kapcsolatos visszaéléseket. Állást foglalt a párt vezető testületé a felsőoktatás helyze­tével kapcsolatban is. Kinyil­vánították: a Fidesz nem néz­heti tétlenül, hogy jobb eset­ben káosz alakul ki az egyete­meken és a főiskolákon, rosz­­szabb esetben pedig a pusztu­lás vár a felsőoktatásra a kor­mányzat intézkedései nyomán. A sajtótájékoztatón végül el­hangzott, hogy egyelőre nem foglalkozott a választmány a Fidesz önkormányzati szövet­ségének megalakulásával. Erre bizonyos alapszabályi viták miatt a következő választmá­nyon kerül sor, ami várhatóan szeptemberben lesz — mond­ta Várhegyi Attila. Indulatoktól és politikai fel­hangoktól sem mentes, mind­amellett számos fontos és ak­tuális szakmai kérdést is érintő vita jellemezte a Magyar Or­vosi Kamara (MOK) szomba­ti, budapesti fórumát. A ren­dezvényen nyilvánvalóvá vált: a tervezett intézkedések nyo­mán rendkívül feszült helyzet alakult ki az egészségügyben. Ezt tükrözte az is, hogy a kér­déseikre konkrét választ hiába váró orvosok tüntető tapssal szakították félbe a lépések mellett által anosságban érvelő népjóléti minisztert. A fórumon — amelyen több száz orvos vett részt — a fel­szólalók kivétel nélkül bírálták a tervezett intézkedéseket. Rá­mutattak, hogy ha az év máso­dik felében valóban életbe lép­nek a szigorító intézkedések, lehetetlen helyzetbe kerül pél­dául a fogorvosi és a foglalko­zás-egészségügyi ellátás. Hiá­nyolták az átgondolt, alapos előkészítést, és kérték: a tárca, illetve a társadalombiztosítás legalább fél esztendővel ha­lassza el az intézkedéseket, hogy az érintettek felkészül­hessenek a változásokra. Le­szögezték: tudomásul veszik ugyan, de elfogadni nem tud­ják. hogy ismét az egészség­ügynek kell a legnagyobb ál­dozatot hoznia. Volt, aki úgy fogalmazott: a MOK nem me­rhet el szó nélkül amellett, hogy az állami tulajdonú bankok a konszolidáció során a többszö­rösét kapták annak a pénznek, amit most az egészségügyön kell fnS^ákarítani. Az ágazat hátrányos helyzetére igyeke­zett a döntéshozók figyelmét felhívni a kamara főtitkára is, aki, mintegy párhumazot von­va a pénzügyminiszter végki­elégítése és az orvosok bére között, rámutatott: egy orvos Kész kutatási programmal érkezik balatoni őrhelyére Nemcsók János kormánybiz­tos, a Miniszterelnöki Hivatal új államtitkára: a tó védelmé­hez szükséges kutatásokba az ország minden részéből bevon­ja a tudományos intézeteket, és az egyes témák legjobb szak­értőit. „Egyetlen intézet ugyanis nem tudja ellátni a szerteágazó feladatokat. Én egy falak nélküli kutatóintézet­ben gondolkodom, amely Deb­recentől Sopronig, Szegedről Szombathelyig működik” — mondta el az MTI munkatár­fizetése a diploma megszerzé­sétől a nyugdíjba vonulásig sem éri el összességében a 16 millió forintot. Az egészségügy hosszú távú átalakításáról szóló minisztéri­umi vitaanyag kapcsán a fóru­mon többen aggályukat fejezték ki amiatt, hogy a tárca csökken­tem szándékozik az orvosok számát. Azt pedig egyenesen az esélyegyenlőség durva csor­bításaként értékelték, hogy a pénzügyi tárca az egészségügyi szolgáltatások költségeinek 10 százalékát a beteggel kívánja megfizettetni. Szabó György népjóléti mi­niszter ez utóbbi felvetésre re­agálva leszögezte: sem ő, sem a tárca nem támogatja a 10 szá­zalékos önrész bevezetését. Elismerte ugyanakkor, hogy a pénzügyi tárca „kemény fellé­péséhez” minisztériumának is igazodnia kell, s erre vezethető sának érdeklődésére, hozzáté­ve, hogy az idegenforgalmi szempontokat is figyelembe vevő kutatások összehangolá­sára Salánki János akadémi­kust, az MTA Tihanyi Limno­­lógiai Intézetének kutató pro­fesszorát kérte fel. Az államtitkár maga is Ti­hanyban kezdte tudományos pályáját, majd a szegedi József Attila Tudományegyetem tan­székvezető professzora lett. Az összehangolt munka során fon­tosnak tartja egy biomonitoring rendszer kialakítását: ellenőrző ketrecekben helyeznek ki majd vissza, hogy az intézkedések sokszor gyorsak, kapkodok Hangsúlyozta azonban, hogy források nem vonhatók ki az egészségügyből, és ismét meg erősítette: a kapacitásszűkítés nem a kis kórházak bezárását jelenti. A hallgatóságot mind­azonáltal nem tudta megnyug­tatni, a minisztert — amint új­fent a megszorító intézkedések szükségszerűsége mellett kez­dett érvelni — tüntető tapssal szakították félbe a résztvevők. Ezt követően így már csak a tárca államtitkár-helyettesé­nek, illetve az egészségbizto­sító főigazgató-helyettesének volt lehetősége arra, hogy el­mondja: bár lesz bizonyos át­menet a finanszírozásban, jú­lius 1-jén mindenképpen meg­kezdődik a szanatóriumi, a fo­gászati, a sport- és foglalkozás­egészségügyi szolgálatok át­alakítása. a Balatonba őshonos halakat, töltik rendszeresen vérmintát vesznek, melynek analíziséből érzékelhetők lesznek a vízi kör­nyezet kedvezőtlen változásai. A halaszthatatlan tennivalók közé sorolja Nemcsók János a kék. ■ akutata- . a kékalgák bio­­lógi • módszerekkel történő ir­tása? csakúgy, mint a balatoni nád megmentését. A Káli-me­dencében olyan turizmus alap­jait akarják megvetni, amely­nek értékei közé tartozik majd a bio agrotechnika, borkezelés és az őshonos állatok visszate­­lepítése. Hova ballagnak a középiskolások? Fotó: Szamosi Kutatások a Balatonért

Next

/
Thumbnails
Contents