Új Kelet, 1995. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-10 / 135. szám

Megyénk életéből UJ KELET 1995. június 12., hétfő 5 A Környezetvédelmi és Te­rületfejlesztési Minisztérium /KTM/ az ÁNTSZ imissziós mérési eredményeit felhasz­nálva, Magyarország na­gyobb városait a légszennye­zettség alapján három kate­góriába sorolta. Nyíregyháza a második kategóriában fog­lal helyett, ott is sajnos a ki­emeltek között. Ez azt jelen­ti, hogy városunk a mérsékel­ten szennyezett települések közé tartozik. A méréseket az ÁNTSZ. végzi a város különböző pont­jain. A mintavételt laborató­riumi elemzés követi, így az eredményekhez kb. 1-2 hét el­teltével juthatnak. — Az országos jelentésekből Nyíregyháza mindig kimaradt, mert nem rendelkeztünk kor­szerű imisszió mérőállomással. Ősztől azonban változik a helyzet — számolt be Parragh Dénes, a Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatóhelyet­tese. —- Az, hogy városunk eddig nem rendelkezett komoly imisszió mérő állomással, ta-Szennyezett levegő Óriási az átmenőforgalom és jellemző a magas szállóportartalom moly műszer, kiszolgáló egy­ségeivel együtt kb. 16 millió forint. Az összeghez közel 2 millió forinttal járult hozzá az önkormányzat. Egyelőre a mt­­rogénoxidokat és a szénmon­­oxidot tudjuk majd mérni, de az állomás bővíthető. A cél az, hogy minél hamarabb pormintavevővel tudjuk bőví­teni (kb. 1 millió forint). A mérőállomás segítségével fo­lyamatosan. a legkisebb kése­delem nélkül jutunk az adatok­hoz. amit a számítógép tárol és képes azonnali statisztikák ké­szítésére is. — Hol lesz a konténer? — A helyszínt nem volt könnyű kiválasztani, ugyanis a telepítésnek szigorú kritériu mai vannak — közúttól leg­alább tíz méter távolság, köz­vetlen közelében ne legyen parkoló vagy buszmegálló — az adatok esetleges eltorzulá­sa miatt. Ezeket figyelembe véve esett a választás a Széna térre. — Várhatók-e további költ­ségek? A mérőállomás egy éves re­zsije a vagyonbiztosítással együtt, kb. 2-3 millió forint. A KTM ígérete szerint évi 1 millió forinttal járul a költsé­gekhez. valamint szeretnénk megállapodni valamelyik biz­tosítótársasággal, áramszolgál­tatóval, cégekkel, magánsze­mélyekkel. A mérési adatok — ez már kipróbált — a médiák­ban komoly reklámhordozók. A környezetvédelmi adat­szolgáltatás mellett a városnak forintálisan is komoly hasznot jelenthet a mérőállomás. Pá­lyázatok. országos fejlesztési programok elnyerésére na­gyobb esélyünk lesz, ha hite­les mérési eredményekkel tud­juk bizonyítani városunk lég­szennyezési problémáit, hátrá­nyos helyzetét. Gondolok itt a környezetkímélő buszok cseré­jére, vagy az autópálya és a váróst elkerülő*úthálózat épí­tésére. Csisztu Csilla Olvasónk írja: Mi lesz a pénzünkkel? Lapjukban folyamatosan olvasom a Vén-ügyről írt tu­dósításokat. Mint a Károsul­tak Bizottságának 1994. jú­nius 3. és 1995. március 24. közötti elnöke, nem tudom megállni, hogy ne reagáljak a tudósításokra. A legutóbbi, ’95. június 1- ei számban az olvasható, az embereket nem érdekli, hogy az erőművet meg lehet-e va­lósítani vagy sem, hanem az, hogy mi lesz a pénzükkel! Nos, aki így gondolkodik, az elég rosszul teszi. Nekem ugyanis az egyik legnagyobb összeggel — 900 ezer forint­tal — tartozik Vén István, mégis azt mondom, hogy amennyiben az erőmű meg­valósítható, akkor a pénzünk is biztosítva van! Egyébként is óriási hibá­nak tartom, hogy itt egyedül csak Vén István ül a vádlot­tak padján. Hol van a Bo­­ross-kormány, a TIB, a rend­őrség — amelyek szeme lát­tára történt a felvásárlás —, hol van a megyei önkor­mányzat felelőssége, amely­nek épületében történt az akció!? Vagy a hatalom csú­csain lévő embereket nem le­het felelősségre vonni a jog­államnak hangoztatott Ma­gyarországon? Ez a per egy erősen kon­cepciós pernek indult, de mi­vel mégis van nálunk egy kis látszatdemokrácia, így a nyil­vánosságot nem lehet kizárni az ügyből, ahol végre Vén Ist­ván is elmondhatja vélemé­nyét. Ennek az az eddigi ered­ménye, hogy sorra dőlnek meg a vádpontok. Mostanáig a saj­tó döntő többsége azt nyilat­kozta, hogy az erőműről szóló történet egy mese! Ez a vád már megdőlt!!! A május 31-i újságban a MÓL Rt. szakértője azt nyilatkozta, hogy a tulaj­donukban lévő kutat bárki — akár magánszemély is — meg­vásárolhatja 60 millió forin­tért! Ez szöges ellentétben áll azzal a korábbi véleménnyel, hogy a föld mélyében lévő ás­ványi anyagok az állam tulaj­donát képezik! Vén István ma is állítja, hogy az erőművet meg tudja valósí­tani. Miért nem engedik meg, hogy bebizonyítsa? Itt lóg ki legjobban az a bizonyos „kon­cepciós” lóláb! Természetes, hogy Vén István nem hajlan­dó teljesen feltárni találmá­nyát, hogy aztán a dillettán­­soké legyen az óriási anyagi és erkölcsi haszon!!! Ami pedig a párhuzamokat illeti: a Budapest Bankot 12 milliárd forinttal kellett meg­támogatni Bokros Lajos „áldá­sos” tevékenysége folytán. Nos, most az úr pénzügymi­niszter, ahová 16 millió fo­rintos végkielégítéssel jött át! Az Agrobankot 6 milli­árd forinttal támogatták meg a kötlségvetésből! A Magyar Hitelbanknak 70 milliárd forint a vesztesége! Marko­­vics Béla. a Kereskedelmi Bank vezérigazgató helyet­tese 120 millió dollárt adott önhatalmúlag Gerő László­nak! Ezek az emberek mind szabadlábon vannak, sőt, megbecsült emberek! Ezek­hez képest Vén István még a tyúktolvaj szintjét sem éri el! Mégis, már több mint egy éve börtönben van! Micso­da jogállam és milyen de­mokrácia ez, ahol szelektá­lás alapján bírálják el embe­rek bűnösségét?! Én május 22-én, tehát az első tárgyalási napon voltam jelen. Amikor az ügyésznő felolvasta a vádiratot, Vén István azt kérte tőle, hogy mondjon abból egy olyan pontot, ami bűncselekmény! Az ügyésznő néma maradt! Ez kimaradhat a sajtó tudó­sításaiból! Miért??? Várom lapjukban írásom közlését, vagy érdemleges válaszukat az ügyben! Tisztelettel: Darnas Iván Csaroda. Rákóczi u. 1. Böki Létszámleépítés Csökkenteni kell az egye­temek és főiskolák oktatóinak és dolgozóinak létszámát. Sokan vannak. Állítólag. És nem a költségvetési megtaka­rítást írták elő nekik, hanem — az autonómiát semmi­be véve — a létszám leépíté­sét. Erről jut eszembe, hogy megkérdezzem: komolyan gondolták ezt a minisztériu­mok? Mert ha igen, akkor úgy vélem, azokkal kellene kezdeni, akiknek máshol, más intézményben komoly anya­gi jövedelemmel járó állásuk van. Mondjuk a művelő­désügyi miniszterrel, aki ál­lítólag egyik budapesti egye­temünkön adjunktus vagy ta­nársegéd. az ajtón lévő táb­lán nem lehet igazán eliga­zodni. Neki. ugye ott van a bársonyszék, gondolom te­hát, ő lesz a listán az első, akitől az egyetem megválik. Vagy ott vannak a tisztelt országgyűlési képviselő urak. Akik úgy mellesleg egyetemi oktatók, tanárok, docensek, adjunktusok, tanársegéd már nemigen akad közöttük. Nem az lenne a természetes, ha elsőként tőlük válnának meg a fel­sőoktatási intézmények, lévén, hogy nekik egyelőre nem lesz egzisztenciális gondjuk? Csak­hogy az én tapasztalataim azt mutatják, rájuk akkor is szük­ség lesz, ha a takarítónő helyett a professzor súrolja a padlót. Nem ők mennek, nekik fontos államügyeik is vannak. Hanem az ottmaradtak. És gondolom, megnézik azt is, hogy felügyelő bizottsági, elnökségi, bizottsági, önkor­mányzati stb. tagság után kapnak-e egyes egyetemi ok­tatók nem is olyan csekély jövedelmet. És őket építik le elsőként. Hogy ez hiú re­mény? Tessék mondani, ez lenne az első csalódásunk? — tina — Mérőműszer ősztől Nyíregyházán is Egy kamion üveg mindennap A vásárosnarnényi Baku Mik­lós üvegesmester folyamatosan fejleszti vállalkozását. A vasút­állomással szemben lévő műhe­lyében megelégedéssel mutat­ja legújabb szerzeményét a kí­váncsiskodó érdeklődőknek. — Ma már az üveges mun­kájának hatékonysága is attól függ, mennyire képes követni a technikai, technológiai fejlő­dést — jelentette ki határozot­tan a vállalkozó úr. — Nem­rég szereztem be egy félauto­mata üvegvágó gépet, amely­ből hazánkban még fél tucat sincs. Eléggé megterhelte vál­lalkozásomat ez a jelentős ki­adás, de szükség van rá, mert az üvegesnek nemcsak időben, hanem munkája méretében is pontosnak kell lenni. — Gondolom, ilyen komoly gépet nem hazai gyárban ké­szítettek. — Erre már valóban mond­hatjuk, hogy gép, mert nyolc vágófej tud két irányban is méretre szabni. A törést auto­matika végzi, napi háromezer négyzetméter üveg megmun­kálására alkalmas, ami megfe­lel egy kamionnyi mennyiség­nek. Hogy kérdésére pontosan válaszoljak, a konstrukció pne­umatikája, elektronikája olasz, a mechanizmus részei magyar gyártmányúak. — Mi az előnye egy ilyen szerkezetnek? — Amit eddig mondtam, már az is előnye. Hozzáteszem még, hogy nagyméretű flottüveg sza­bására alkalmas vonalban és derékszögben. Hőszigetelt üveglapok készítésére is alkal­mas. Az üveg mozgatása lég­párnás, amihez kevés fizikai erő kell, és ezzel minimálisra csök­kenti a balesetveszélyt is. — Az egy kamionnyi teljesít­ményre kész vágóasztal nem luxus egy vásárosnarnényi vál­lalkozónak? — Nem luxusról, hanem pontosságról, gyorsaságról van szó. mint ahogy az előbb már mondtam. A bútorgyárak kor­szerű technológiájához kézi vágással selejtet is készíthet az ember, de ezzel a géppel több ezer darabot lehet méretponto­­san elkészíteni. — Ón arról is ismert, hogy saját készítésű üvegmegmun­kálókat tervez, kivitelez. — A tervezés igaz. a kivite­lezés csak részben. Esztergályo­sokat, lakatosokat kérek fel a megvalósításra. Legutóbb üvegből készült bútorajtók zár­­szerkezetének pontos kivágásá­hoz készítettem egy motoros vágót. A kézi munka négysze­res teljesítményét tudom ezzel elérni. Van azonban már egy újabb elképzelésem is. — Pontosab­ban? — Ezután az általam előállított üvegbútorok lá­bait is itt ké­szítjük. Gyakran előfordul, hogy az Interspanba jönnek bútor­lapért, reggel le­adják a megren­delőt az üveg­ajtóra, bútortü­körre, és délután már vihetik is. Ezt jelenti a gya­korlatban az üve­ges gépesített munkája. Ián annak tudható be, hogy az ipar hiánya miatt az illetéke­sek úgy gondolták, hogy itt a légszennyezettség nem éri el a kritikus értéket. A mérési ada­tok azonban bebizonyították, hogy igenis súlyos gondok vannak nálunk is, az óriási átmenőforgalom és a tájra jel­lemző magas szállóportarta­lom miatt. Az átmenő forga­lom főleg Románia és Ukraj­na felől és felé történik, rossz műszaki állapotú gépjármű­vekkel és rossz minőségű üzemanyaggal. A szállópor t önmaga is szennyező, ráadásul I olyan tulajdonsága van, hogy sok mérgező anyagot köt ma­gához, pl. ólmot. A gyors és hiteles adatszol­gáltatás érdekében a KTM vá­rosunkba telepít egy konténe­res, kompjuteres imisszió mé­rőállomást. Ez egy nagyon ko­Az üvegesmester két új gépe

Next

/
Thumbnails
Contents