Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-05 / 104. szám
UJ KELET Megyénk életéből 1995. május 5., péntek 3 Két keréken Olvasom az újságban: a bi- tam. Fölvette a nyúlcipőt és ciklipártiak demonstrációra készülnek. Azt szeretnék belesulykolni a népbe, hogy jobb kétkerekűvel karikázni a városi forgalomban is, mint autóval döcögni, merthogy a bicikli nem büdös, sokkal jobban lehet vele manőverezni, ráadásul pedig egészségesebb. Teljes mértékben egyetértek velük. Jómagam is örömmel csatlakoznék a mozgalomhoz itt Nyíregyházán. De attól tartok, hogy nem sokáig lehetnék tagja a tábornak. Bicikli nélkül ugyanis nem az igazi. Az a gyanúm tudnillik, hogy pár napon belül nyereg nélkül maradnék: ellopnák a járgányomat. Végiggondolván a dolgot ugyanis rá kell jönnöm: ha a városközpontba jövök, akkor megérkezvén az lenne a legfőbb gondom: hol hagyjam a kerékpárt úgy, hogy aztán a helyén is találjam... Magam voltam a tanúja nemrég: a belváros egyik forgalmas helyén az autók között ott árválkodott egy bicikli - lánccal odaerősítve egy vaskorláthoz. Egy ifjú ember ólálkodott körülötte, s egyszer csak a reklámszatyrából előkapott egy jókora erővágót. Már-már elcsippentette a láncot, amikor rákiáltoteltűnt. Tehát a kérdés: hol teheti le biztonságban a kerékpárját az, aki nagy merészen arra vállalkozik, hogy azzal jár a városban? A válasz: sehol. Nincs őrzött hely. Jön a következő kérdés: miért nem lehet legalább a belvárosban kialakítani ilyet? A főposta előtt - talán egyedüliként a városban - kerékpártámaszokat raktak le. De hát önmagában semmit nem ér, legfeljebb a posta üvegablakain át a tulajdonos lesheti sorbanállás közben, meg van-e még a járműve. A megoldás kézenfekvőnek tűnik: kellene legalább három-négy forgalmas helyen őrzött kerékpártárolót kialakítani - nem drága, nem bonyolult. Fia így némi keresethez jut néhány munkanélküli (például lehetne közmunkásként alkalmazni őket...), az még jobb. S ha eleinte üresen árválkodnának a megőrzők, attól sem kell megijedni. Eltelik egy kis idő, amíg megszokják a biciklipártiak, hogy nyugodtan elindulhatnak a városba két keréken - nem kell attól tartaniuk, hogy gyalog mennek haza.-tgyMi található az Agrárkamarában? A gazdasági kamarák létéről szóló törvényt olyan célzattal hozták létre, hogy az állam közvetlen irányító szerepét csökkentve a közfeladatok ellátását az érintettek önigazgatásával bíró szervezetek kezébe adja. Ennek az 1994. évi XVI. törvénynek az értelmében, múlt évben megalakult az Agrárkamara is a Kézműves-, illetve a Kereskedelmi és Iparkamara mellett. — Az agrárkamarai, de más ilyen jellegű szerveződések is egyelőre még nagyon újak — mondta Bíró Miklós, a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Agrárkamara munkatársa. — Egyszerre sokat, de ugyanakkor keveset is hallanak róla az emberek, úgyhogy nem tudják hova tenni a kamarát. A mezőgazdaság szakterületével foglalkozó kamara,,,tágasabb”, mint az előbb említett szervezetek, mert a mezőgazdasági árutermeléshez kapcsolódó munkákon túl magába foglalja a hozzá kapcsolódó kereskedelmi és szolgáltató tevékenységet is. A szervezeti felépítésben is jelentkezik még egy különbség, hogy az ágazat oszályokba. alosztályokba van sorolva, ezenkívül a településenként szerveződő mező- gazdasági bizottságok is a szervezet alapsejtjeit képezik. — Az Agrárkamarának a tagságát az árutermelők, az ezekkel kereskedők, illetve a mezőgazdasági körbe tartozó szolgáltatók alkotják — folytatta a szakember. — Ebbe a ÍA körbe tartozik minden jogi és nem jogi személyiségű gazdálkodó szervezet, egyéni és mezőgazdasági vállalkozó is. A agrárkamarai tagság — kötelező voltából következőleg — a gazdasági tevékenység folytatására vonatkozó jog megszerzésével egyidejűleg jön létre, s megszüntetésével automatikusan kilép az illető a kamarából is. Egyéni vállalkozók esetében a vállalkozói igazolvány kiadásával, gazA termésbecsléssel még várni kell Belépve a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató Fejlesztő Vállalat újfehértói állomásának területére, az almafák virágba bo- riiltak. Az illatozó fák csendvirágzás alapján döntjük el, hogy az idén milyen speciális beavatkozásra van szükség, például gyümölcsritkításra vagy gyümölcskötődés-szabá- lyozásra. esetleg kötődésjét csak a nektárt gyűjtögető méhek zümmögése zavarta meg. A laikus szemlélő azt hiheti, hogy ha ilyen sok virág van a fákon, akkor biztosan jó terhtés isj várható. Azonban a ‘szürétig még sok minden történik (történhet) az idei'termésséI. — Milyeh aktuális feladatok foglalkoztatják most a Kutató dolgozóit? — kérdeztük dr. Bubán Tamás tudományos tanácsadót. — A legfontosabb feladatunk az ültetvény ápolása és gondozása a virágzás időszakában, amikitolódik június végéig. Ez az időszak a legkritikusabb növényvédelmi szempontból. Itt dől el néhány hét alatt, hogy milyen lesz a gyümölcs áruértéke ősszel. Virágzáskor, tudjuk lemérni, hogy. amit. a virág- zási készség és a jobb termés; érdekében csináltunk az előző évben, az mennyire volt eredményes. Másrészt a fokozásra. Tehát most már a következő évre is gondolni kell. —A vállalat rendelkezik egy 15 hektáros referencia-ültetvénnyel. ami egyben kísérleti terület is. — Itt negyedik éve az ellenőrzött környézetkímélő termesztési elveket a gyakorlatban próbáljuk ki, illetve álkal- mazzuk, elsősorban azért, hogy az újabb elemek eredményeinek a hatását lássuk a gyakorlatban. Aztán a gyakorlati termesztőket, a kisebb-ná- gyobb gazdaságok tulajdonosait. a kertbarátokat és a vállalkozó farmereket meghívjuk, hogy élőben is tapasztalják az elért eredményeket. Erre évente kétszer kerül sör, először júniusban és a szüret előtt, augusztusban. amikor már a várható termésmennyiségről és az értékesítési kilátásokról is szó esik, — A mintaültetvényen milyen fajtákat termesztenek? — Ezen a területen közel harminc olyan fajta, illetve fajtaváltozat van, egyenként félhektáros területen, amelyeket telepítéskor úgy ítéltünk meg, hogy hosszú ideig meghatározók lesznek. Itt üzemszerű művelés mellett látjuk a fajták növekedési tulajdonságait és termőképességét. Már ezt is tovább fejlesztettük. Az elmúlt év tavaszán egy további 5,2 hektáros ültetvényt telepítettünk, ahol csepegtető öntözést alkalmaznak. Az idén ugyanez tápoldat hozzáadásával történik. Újabban a facsíkokat nem gyomírtószerrel kezeljük vagy kapáljuk, hányni„jSjji.j lönböző anyagokkaú-ta%,rjuk. Ezzel kettős célt érünk el. Az egyik, hogy a talaj takarása megóvja a facsíkot a túl- melegedéstől, ezzel vizet lehet megőrizni a talajban, másrészt ez a takarás megakadályozza a gyomosodást. Ennek a módszernek az új ültetvényeken van jelentősége. Eredményeként a fák növekedésében már az első évben 20 százalékos többletet mértünk. — Említette, hogy mintegy 30 almafajtát termesztenek szigorú megfigyelés alatt. Melyek azok a típusok, amit ön mint szakember jónak tart és ajánl kisebb-nagyobb területen termesztésre? — Ez egy nehéz kérdés. A 80-as évek elejéig létesült ültetvényeken a jonatánfák aránya elérte a 80 százalékot. Aztán ebből következtek a gondok, mint például az, hogy a betárolásra alkalmas érettségben a termés kis részét szüretelték le. miután augusztustól októberig szedték. Ez viszont meghatározta a tárolhatóságát. Emiatt aztán kialakult egy rossz kép erről a fajtáról. A megoldás az, hogy a jonatán fajta arányát mérsékelni kell a termesztésben. Ennek a fajtának vannak önálló fajtaértékű változatai, amelyek fontosabb tulajdonságai megegyeznek az eredeti jonatánéval, de az érésidő különböző. Aztán a másik fajta az, Idared, ami — egyik szülője a jonatán — köny- nyen termeszthető és jól tárolható. Ezenkívül 20 százalék lehet a gyümölcsösben a Golden delicious típusú fajtákból is. Az új telepítésekben az újabb fajták termesztése; 20,-rT^Ü X'iÁmi#kc?s arányban feltétlenül indokolt.-—- Hogyan teleltek a szabolcsi almafák, és milyen termésre lehet számítani? — Érdemi téli fagykárról ebben az évben nem beszélhetünk. Viszont ezután egy sor, a termésbiztonságot veszélyeztető dolog következett. Ez kezdődött egy nagyon meleg tél végével, a fák megindultak, és zöldbimbós állapotban volt egy számottevő fagykár, ami eléri a 20—40 százalékot is. A fagykárt követte egy néhány napos rendkívül meleg idő,ami csak rontott a helyzeten. Utána, a virágzás elején kaptuk a hűvös, esős időt, amikor a méhek nem jártak, ami a termékenység szempontjából nagyon fontos lett volna. Aztán, hogy teljes legyen a sor, jött egy jégverés is. A termés- kilátásokra, azt hiszem, senki sem merne jelen pillanatban vállalkozni, mert nem tudni, hogy a virágzatot milyen kár érte. Fullajtár András dálkodó szervezetek esetében a cégbejegyzéssel egyidejűleg történik a tagfelvétel. A mező- gazdasági vállalkozó az adóhatóságnál történő bejelentkezés alapján kerül a kamarába. Az átfogó mezőgazdasági törvény megszavazása még várat magára, aminek tervezete tartalmaz egy olyan pontot is, hogy az egyéni termelők is — bizonyos értékhatár felett — tagjai legyenek az Agrárkamarának. — Azt, hogy ki milyen kamarának lesz a tagja — boncolgatta tovább a kérdést a szakember —, azt a tevékenységének a TEAOR szerinti besorolása fogja eldönteni, például az agrárágazat száma 0-val kezdődik. Amennyiben a gazdálkodók vegyes tevékenységet (például mezőgazdasági termelés mellett kézműves iparengedélyük is van) folytatnak, ebben az esetben, ha az összes nettó árbevételüknek több mint 50 százaléka agrár- termelésből származik, akkor az Agrárkamarához sorolandók. Amennyiben az ágazathoz kapcsolódó kereskedelmi vagy szolgáltatói tevékenységet folytatnak a gazdálkodók, akkor az utolsó két évben elért nettó árbevételüknek a mezőgazdasági tevékenység szerinti súlya a döntő. Abban az esetben, ha ez nem állapítható meg, akkor maga a gazdálkodó döntheti el, hogy melyik kamarának kíván a tagja lenni. — A tagsági díj mértéke nem egetverően magas — mondta Bíró úr. — Négy díjfizetési sávot szavazott meg a decemberi küldöttgyűlés a nettó árbevételek alapján: 100 millió forintig 2 ezrelék (a legnagyobb bevétel esetén ez 200 ezer forintot ), 100—500 millióig 1,5 ezrelék (legfeljebb 750 ezer forintot jelent), 500— 1000 milliós bevétel esetén 1 ezrelék (itt egymillió forint a plafon) és 1000 millió feletti jövedelem esetén 0.5 ezrelék a befizetendő összeg mértéke. Ezenfelül más befizetendő díj — például regisztrációs díj — nem terheli az agrárkamarai tagokat. Két részletben kell a tagdíjakat befizetni: az első részletet június 30-ig, a második, már végleges összeget január 15-ig kell postára adni vagy bankon keresztül átutalni. — A tagsági kötelességek mellett számtalan jogaik vannak a tagoknak — fűzte hozzá a szakember. — A kamara közvetlen életét irányíthatják — az egyelőre még szervezés alatt álló — osztályokon (például növénytermelési vagy állattenyésztési osztály), szakosztályokon (az előbbiekhez tartozó gabonatermesztési vagy sertéstenyésztési szakosztály) vagy a települési mezőgazdasági bizottságokon keresztül. Az osztályoknak — a tervek szerint 12 — kiemelkedő szerepük lesz a gazdasági folyamatok alakításában, illetve ezek képezik a koordinációs és szaktanácsadási rendszer gerincét. Itt fog történni a piacszabályozási és az agrárrendtartási ügyek intézése is. A települési mezőgazdasági bizottságok feladata lesz a közvetlen kapcsolattartás, a helyi termelés szervezése, illetve a piacszervezés. Ők tartják a kapcsolatot más kamarákkal és a helyi önkormányzattal. A munkájukat a kamarai gazdajegyző fogja segíteni. — Pillanatnyilag a legfontosabb teendőnk — mondta végezetül Bíró úr —, hogy a szervezeti struktúrát kiépítsük, a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételeket megteremtsük. Ezenkívül fel kell készülnünk a feladataink fokozatos ellátására, mert például az új agrárszabályozás szerint már a kamarának kell véleményeznie a leendő támogatások az igényléseit. és í mezőgazdasági a gazdak “ ikörflk egyOttmfikl Irta: Kis» Ignác. díszoklevéllel é» erontéremmel ífthhWI gazda. NabrM. A magyar mezögazdaeági kamarák kb, tó« tend« je, hogy megalakultak. Ma már aenki n«ma |<J» dot arra, hogy. milyen nagyiéi 4eto| ez, hogy az érdekképviseleti tőrvény lehegőségf adott arra, hogy az egész gazdatársadaiom «az» togion és ereiét a nemzeti célok érdekék«# is ki inthesse. MegalekvUak a törvény értelmében kSzzég» mezőáazdaiáí. bizottságok i*. mint a tudatéit érdekkép» i e t alső tagozatai. Sajnos, azonban tot» ma i* igen sok olyan gaz-. van, aki a«« i-rték«l> * ».-i.’zögazdaségi bizírttjág# működésében rejlő lebe* »egeket: »okán tannak akik a ««tógazdasági biz.'.teátokat szkbságteéj nek tart'ék. I’edig nem így kellene gondolkozni a gazda közönségnek M »zen a törvény ad lehető »eget. bogy a mezófszdasági bizottságok a köz»« mezőgazdasági erdekett szolgálják. A mezőgazda »ági bizottságok mőkftdéaeoek elősegítésében kézre bel lene látszania a gazdaköröknek is. tőnek a kettőnek össze m«rl * buotUágr>V munkáját a gai-iakor^k Urao$*ihatnak. A f*rd*k&r>kb*n a **aha4*á«t&kb*tt ds$ai$Íh*i magbtmelík ihúi&ik&l, ,í.m miaiásé tagakat kép%*h%iík a alial Iib|v a m>c k«z dl« ma fi*«*#*»*; két a gsr t;.fl#6rült s.*ét*s falusi \t válthassák. a kamarák m«$b**aé!ésd i' i.Uí-dk mmsUrt, mmII & mmé§mém Íi>mk találnak, Fsállal » a mmktktm. ás mmg, Itáwinz mm alA ttnikvúéset a khmé& **»*a*i$»*4uá.É$* kmáézbm tm$ k*ÉIV km nsrg im »ifftetbvbsés. *al>*rs üa igs t mnk'baknak, a ks>É uralást h*ru&wís k hí % hatnak fáíhmté** éikUrn k''v«v t saék* «.»’’KitfióéftAfMkh t* sít*»* a « >* röj|a ■ iasag IV a i ga m.m kv Vma rnvrt. Hi i Va 1« &M mi* ■> r-adug m$émL oegvaldsí ihass mi hutaiam érdekkéjm > ‘Ság is a Uh rima IN «ketrikk« .'bég SÉÉUL. Az agrárkamarák fontosságáról szóló cikk a húszas évekből
