Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-04 / 103. szám
2 1995. május 4., csütörtök Belföld-külföld UJ KELET Az EBESZ a kiújult harcokról Az EBESZ soros elnöke aggodalommal követi a harci cselekmények kiújulását a Horvát Köztársaság területén. Ezek a fejlemények súlyos veszélyt jelentenek a délszláv térség stabilitására és biztonságára, a válság átfogó politikai rendezését célzó nemzetközi erőfeszítések folytatásának lehetőségére. Ezért felkéri az EBESZ Állandó Tanácsát arra, hogy haladéktalanul üljön össze, vitassa meg a kialakult helyzetet és fogalmazzon meg ajánlásokat az EBESZ intézményei számára a mielőbbi békés, az EBESZ elveivel összhangban álló rendezés előmozdítása érdekében. Párizsi szabadulás Több mint féléves fogság után szabadlábra kerül Alain Carignon, a francia kormány tavaly nyáron lemondott kommunikációs minisztere, Grenoble polgármestere: a lyoni fellebbviteli bíróság vádtanácsa szerdán engedélyezte a korrupciós ügybe keveredett politikus előzetes letartóztatásának megszüntetését. A tavaly október óta börtönben lévő Carignon már többször is kérte szabadon bocsátását, ám a vádtanács ezt mindeddig elutasította. A fordulatot az hozta az ügyben, hogy a francia legfelsőbb bíróság bűnügyi kollégiumának vezetője a múlt héten elrendelte a politikus által benyújtott, s a lyoni bíróság illetékességét kétségbevonó panasz soron kívüli kivizsgálását. Csecsen támadás A csecsenföldi orosz erők parancsnokságának közlése szerint szerdára virradóan öt alkalommal érte támadás az orosz csapatokat a kaukázusi köztársaságban. Orosz részről azt állították, hogy a csecsének tiltott harceszközöket is bevetettek. A támadások hírét csecsen, illetve független forrásból nem erősítették meg. Az orosz hivatalos hírügynökség grozniji jelentése szerint a csecsének állítólag az egyik orosz gépesített lövész-zászlóalj körletét támadva olyan 120 milliméteres, nagy pusztító erejű tüzérségi lövedékeket vetettek be, amelyek alkalmazását a genfi konvenció tiltja, „tömegpusztító fegyvernek” minősítve azokat. Gyerekeket mentenének Egy tel-avivi szervezet azt tervezi, hogy a harcok miatt 200 zsidó gyereket evakuál Zágrábból. Az izraeli rádió szerdai híradása szerint — amelyre a dpa hivatkozik — a gyerekeket először Magyarországra hoznák, s innen szállítanák őket tovább repülőn Izraelbe. A rádió jelentése szerint a zágrábi zsidó hitközség döntésétől függ, hogy az elképzelés megvalósul-e. Észak-koreai zárás A két Korea közötti tűzszüneti vonalon lévő Panmin- dzsonban állomásozó észak-koreai katonai képviselet szerdán bejelentette, hogy mostantól nem engedélyezi amerikai katonai személyzet és ENSZ-megfigyelők belépését a közös biztonsági övezet északi oldalára. Az észak-koreaiak egyúttal bezárták és lepecsételték a semleges országok felügyelő bizottságának Panmindzson ellenőrzésük alatt álló részében lévő hivatali helyiségeit is, s ezzel a maguk részéről teljessé tették a testület felszámolását a tűzszüneti vonal északi oldalán. Királyi emlékezés A britek és a németek megbékélését méltatta Károly brit trónörökös szerdán Hamburgban a város felszabadulásának ötvenedik évfordulóján mondott beszédében. A városháza előtti téren mintegy 30 ezer ember előtt a brit trónörökös reményét fejezte ki, hogy németek és britek soha többé nem vívnak háborút egymás ellen. Henning Voscherau, a város első polgármestere felidézte, hogy a brit megszálló csapatok kezdettől fogva tevőleges segítséget nyújtottak a város polgárainak az élet újjászervezéséhez, a demokratikus berendezkedés kialakításához. . . A független Izrael ünnepe Izraelban szerdán megemlékeztek a zsidó állam csaknem fél évszázados függetlensége alatt elesett több mint 18 000 katonáról. Országszerte két percre megállt az élet, és ugyanennyi ideig szóltak a szirénák. A 47 évvel ezelőtt történt függetlenné válás ünnepségei az elhunyt katonákról való megemlékezés után kezdődnek, szerdán este. Sürgős segély Oklahoma Citynek Bili Clinton elnök sürgősségi alapon száznegyvenkétmillió dollár kiutalását kérte kedden a kongresszustól, részben az oklahomai robbantás okozta károk helyreállítására, részben a merénylet nyomán kezdeményezett terrorellenes intézkedések finanszírozására. Írásos nyilatkozatában az elnök leszögezte, hogy az eset rendkívüli kihatásaira való tekintettel, a. lehető, legrövidebb Ldőnjxiül jsiükség. volna a források biztosítására. Göncz Árpád Londonban (folytatás az 1. oldalról) Göncz Árpádot Oxfordban a polgári jog diplomás doktora címmel tüntetik ki. A patinás brit felsőoktatási intézmény külön közleményben jelentette be már hetekkel ezelőtt az oklevél adományozását a magyar államfőnek. Hasonló diplomát kizárólag államfők és királyi családok tagjai kaphatnak, a politikai életben felmutatott teljesítményük elismeréseként. Az oxfordi egyetem méltató sorai Göncz Árpádot azon jelentős magyar irodalmi hagyomány képviselőjeként mutatják be, amely „lehetővé tette hazája nemzetazonosságának megőrzését az inváziókkal, megszállásokkal terhes évszázadok során”. Az intézmény elismeréssel adózik annak a komoly erőfeszítésnek is, amelyet a magyar elnök korábban az angol irodalom magyarországi megismertetésének szentelt. Göncz Árpád útja Londonból vasárnap este Párizsba, onnan Moszkvába vezet; az elnök mindkét fővárosban az európai győzelem emléknapjának rendezvényein vesz részt. Szakszervezeti tanácskozás Választások előtt (folytatás az 1. oldalról) — Nagyon fontosnak tartottam, hogy mindenki megértse: azzal, ha a közalkalmazotti tanács és a szakszervezet összefog, nagyobb szerephez juthat. Az igaz, hogy a közalkalmazotti tanács nem konfrotálódhat a munkáltatóval, hiszen az ő feladata az, hogy részt vegyen a vezetésben. Lényeges azonban, hogy fontos információkat adjon át a szakszervezetnek. Azt látni kell, hogy jelentős összefüggés van a dolgok között: ahhoz, hogy a közalkalmazotti tanács gyakorolhassa jogait, kollektív szerződésre van szükség, ahhoz viszont, hogy kollektív szerződés legyen, a szakszervezeteknek eredményesen kell szerepelniük a közalkalmazotti választásokon. Sem a szakszervezetet, sem pedig a közalkalmazotti tanácsot nem lehet megszűntetni, vagy csak az egyiket megtartani. A két szervezet együtt adja a teljes képviseleti jogosultságot — mondta tájékoztatója végén Fehér József. Sz. A. A parlament előtt a Bokros-csomag Ülésezett az Országgyűlés Az Országgyűlés szerdai ülésnapját Torgyán József napirend előtti felszólalása nyitotta meg. A kisgazda honatya a vidéki kórházak, konkrétan a szikszói kórház tervezett bezárása ellen tiltakozott. Mint mondta: nem fogadják el, hogy a helyi lakosoknak Miskolcon kelljen gyógykezeltetni magukat; ahogyan azt Sem, hogy „mindig a vidék sérelmére rendezik a dolgokat”. A népjóléti tárca nevében Kökény Mihály államtitkár elmondta: nem a kórház bezárását, hanem átalakítását tervezik, amire az elavult struktúra miatt van szükség. Az átszervezés során növelik a rehabilitációs osztályok számát. A szikszói kórházzal kapcsolatos részletes terveket a tárca várhatóan június végén hozza nyilvánosságra. Ezt követően az Országgyűlés megkezdte a pótköltségvetési törvényjavaslat általános vitáját. Nem szokványos pótköltségvetés A napirend előtti felszólalások után a törvényhozás megkezdte az idei pótköltségvetés törvényjavaslatának általános vitáját. Expozéjában Akar László pénzügyminisztériumi államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy nem szokványos pótköltségvetési törvényjavaslatról van szó, mert szükségességét leginkább a kormány gazdasági stabilizációs csomagjából eredő pénzügyi következmények indokolják. Ugyanakkor a pótköltségvetés szükségessége nem előzmény nélküli — hangoztatta Akar László, utalva arra, hogy az idei költségvetés „puhává” vált már elfogadásakor, mivel számos kompromisszumos megoldásra kényszerült a kormány. Ezt tükrözi a költségvetés első negyedéves helyzete is. Az 1995. március végi kasz- sza szerint 281,6 milliárd forintos bevétellel szemben 428 milliárd forintos kiadás áll. A hiány így 146,4 milliárd forint. A bevételek *5,2 százalékkal maradtak el a tervezettől, így a hiány az egész évre tervezett- nek'már 51,8 százalékát jelenti. A kormány stabilizációs intézkedései révén az előzetes adatok szerint áprilisban megállt a költségvetési hiány növekedése. A deficit csökkentése a gazdaság stabilizációjának és jövőbeni fejlődésének alapja — szögezte le Akar László. A hiány nem települhet rá a gazdaságra, a fojtogató pénzügyi helyzetet a kormányzat enyhíteni akarja. Ennek megfelelően a törvényhozástól ösz- szességében az éves tervezett hiány 127 milliárdos lefaragásához kér felhatalmazást a kormányzat a parlamenttől. A bevételi oldal jelentős változásait sorolva Akar László szólt arról, hogy a távközlési koncessziós díjakból 16 milliárd forintot kíván a kormányzat a központi költségvetésbe bevonni az idén. A vámbevételeknél bevezetett intézkedések közül a vámpótlék 56 milliárd forinttal gyarapítja majd a költségvetést, miközben az államtitkár szerint nem rontja a beruházási kedvet, és segíti az exportot. Emellett 25 milliárd forintos növekedést eredményeznek a vámbevételeknél a kormányzat árfolyam-intézkedései. A fogyasztási adónál 10, az áfánál 9 milliárdos bevételnövekedéssel számolnak, s ez a számítás Akar László szerint figyelembe veszi a háztartási tüzelőolaj ellátási rendszerének megváltoztatásából és a személygépkocsik fogyasztási adójának megemeléséből származó hatásokat ugyanúgy, mint a várható fogyasztáscsökkenést. A pótköltségvetési törvény- javaslat számol a feketegazdaság elleni határozott kormányzati fellépés bevételnövelő hatásaival is, habár az ellene való fellépés nemcsak bevételi kérdés — hangoztatta Akar László. Az ebben érintett intézmények 3,5 milliárd forint többlettámogatást kapnak. Nő az agrár- támogatás A kiadáscsökkentő intézkedések a költségvetés számos területét érintik. (Ugyanakkor nem csökken, sőt nő áz agrártámogatásokra fordítható ösz- szeg. és változatlan a kormány- zati beruházások tervezett összegé is. Á mágánlakás-épí- téS tánlógatásí íéndszére nem változik, tehát a kétgyermekes családok 1,2, a háromgyermekesek pedig 2,2 millió forintot vehetnek igénybe, de szigorodó feltételek mellett. Korlátozták az igényre jogosító szobaszámot, illetve a jövőben nem lehet igénybe venni azt a támogatási különbözetet, amit előzetesen nem vehettek fel az építkezők. A szociális szférában megjelenő kiadáscsökkentések a népjóléti és a belügyi tárca előirányzatainál jelentkeznek. A törvényjavaslat szerint az idén nem folyósítják a családok egyszeri támogatására tervezett 4,7 milliárd forintot, és nem történik meg a gyes, illetve a gyed kiterjesztése. Általában megkezdődik a szociális ellátások rendszerének átalakulása, ami abban fejeződik ki, hogy több ellátásnál megszűnik az alanyi jogosultság, és a rászorultság elve érvényesül. A társadalombiztosítási alapok és a központi költségvetés kapcsolata érdemben nem változik, de az alapok a megelőlegezési számlát a jövőben csak az előre benyújtott tervüknek megfelelően vehetik majd igénybe. Egyben a kormány dolgozik a társadalombiztosítási alapok konszolidációján, ami hosszú tá- vqn azt célozza meg, hogy az ellátások és a járulékok összhangba kerüljenek. Ezzel együtt a kormány vizsgálja a vállalkozásokat terhelő társadalombiztosítási járulék csökkentésének lehetőségét 1996- tól. Mintegy 4,2 milliárd forintnyi megtakarítást tervez a költségvetési intézményeknél a kormányzat a személyi kiadások 3 százalékos csökkentéséből. A dologi és felhalmozási kiadásoknál tervezett 10 százalékos csökkentés pedig 3,5 milliárd forinttal gyarapíthatja az államkasszát. A helyi önkormányzatoknál nem terveznek csökkentést, és a szociális alapellátások biztosítására 6 milliárd forintot juttat a költségvetés az önkormányzatoknak, amit átmeneti segélyezésre és a hto-utalyányok megszűnésének részbeni kompenzálására használhatnak fel. Szintén aZ önkormányzatok helyzetét javíthatja, hogy a foglalkoztatási alap forrásait is 3 milliárd forinttal javasolják megemelni. Exportösztönzés Az exportösztönzés nyilvánul meg Akar László szerint abban, hogy a pótköltségvetési javaslat növeli az Eximbank által nyújtható garanciák ösz- szegét, és 200 millió forintot juttat e pénzintézetnek kamatkiegyenlítésre. Expozéja végén Akar László arra kérte a képviselőket, hogy módosító indítványaik benyújtásakor legyenek figyelemmel arra: a hiány nagysága mindenképpen tartható legyen. Az idei pótköltségvetés vitája a vezérszónokok felszólalásával folytatódott. A frakcióknak egyenként 20 perc állt rendelkezésükre, hogy elmondják véleményüket a törvényjavaslatról. Ezt követően hosszas, kétperces felszólalásokból álló vita alakult ki arról, hogy kik a felelősek a gazdaság jelenlegi helyzetéért. Varga István (MDF) arra hívta fel a figyelmet, hogy az előző kormánynak sikerült megfognia az inflációt. Burány Sándor (MSZP) erre reagálva azt hangsúlyozta, hogy az MDF-kormány a saját maga által 1990-ben és 1991-ben keltett drágulást fékezte meg. Míg Miklós László (MSZP) azzal vádolta az MDF-kormányt, hogy mesterségesen alacsony szinten tartotta a jegybanki alapkamatot, és elhalasztotta az energiaár szükséges emelését, amivel ösztönözte az infláció felgyorsulását 1994 végén. Pusztai Erzsébet (M DF) az 1990-91 -es inflációt a Németh-kormány tevékenységére, többek között az akkor elhalasztott energiaár-emelésre vezette vissza. Kiss Gyula (MDF) arra hívta fel a szocialista képviselők figyelmét, hogy 10 hónap után már nem igazán illendő az előző kormány hibáiról beszélni. Az Országgyűlés szerdán este 7 órakor befejezte munkáját. A törvényhozás egész délután a stabilizációs törvény- csomagot tárgyalta. Az elnöklő Salamon László május 8-ára hívta össze a parlament következő ülésnapját.
